S
speziale
Guest
Szerintem a villanyos autóknál 3 dolgot érdemes külön választani:
1) mennyire érheti meg a fogyasztónak egy ilyen autó
2) műszaki tartalom alapján mennyire alternatívája egy benzinesnek
3) ténylegesen jobb-e környezetszennyezés szempontjából
nézzük:
1) ezt nyilván érdemben befolyásolja hogy milyen támogatásokat adnak az államok az elektromos autókra. Nálunk pl. ingyen lehet tankolni, megy ingyen parkolhat stb.
Viszont azt nyilván látni kell, hogy ezek a kedvezmények csak addig állnak fenn, amíg az elektromos autók egy niche piac. Ha elterjednek akkor ezek a kedvezmények megszűnnek majd.
Tehát igaz az, hogy én most 0 ft-ért tankolom a Tesla-t, így EGYÉNI szinten akár most is racionális lehet költség oldalról ilyet venni, de társadalmi szinten ettől ez még nem lesz jó megoldás.
Ez kicsit olyna mint amikor a dugóban állsz, és elmész kerülőútra. Egyéni szinten ez optimális megoldás, de ha mindenki a kerülőutat használja, akkor már nem vagy vele előrébb.
De nézzük a költségeket:
Egy e-golf ára jelenleg 11,5m HUF, egy hasonló felszereltségű és teljesítményű benzin/dízelé 7,5-8m.
Egy dízel golf fogyaszt 5l/100 km, a villany golf 17 kwh/100 km. Ez a jelenlegi 35 hUF/kwh árral számolva 35*17=595 ft/100 km. Dízellel pedig kb. 370*5=1850 ft/100 km. Ez 200e km alatt 2,5 milliós árelőny a villanyosnál.És mondjuk 200e km alatt nem olyan nehéz belefutni olyan szervízköltségbe a benzinesnél/dízelnél, hogy a karbantartási költségen visszajöjjön az a maradék 1 millió, főleg ha a villanyos jobb értéktartását is figyelembe veszem.
Ugyanakkor illene figyelembe venni, hogy jelenleg a dízel/benzin árának a 60%-a adó. Mondjuk ha nem lenne rajta jövedéki adó, csak az ÁFA, akkor lenne kb. 200 ft/l az ára. Úgy máris csak 400 ft lenne a villanyos árelőnye/100 km, vagyis 200e km alatt 800e forint és nem 2,5m. Így már viszont meglehetősen kérdéses, hogy be tudja-e hozni az árát...
De nézzük mondjuk a Tesla S-t. Egy Tesla S ára 90-190e dollár között mozog. A vele összevethető teljesítményű/méretű/műszaki tartalmú autók közül mondjuk a Porsche Panamera ára szintén ebben a tartományban mozog (a csúcsváltozat mindkét autó esetében 190e dollárba kerül.), az plug-in-hybrid S merci kb. 10-15%-kal olcsóbb.
És ezeknél az autóknál a 200e km alatt csak a kötelező szervízek több millióba kerülnek. Szóval ebben a kategóriában még támogatsáok nélkül is inkább a Tesla felé billen a mérleg.
2)
itt azért molni-nak baromira nincs igaza, hogy a Tesla csak egy túlhypolt cucc.
A tesla S ténylegesen tud 400 km-es hatótávot, egy E-golf vagy egy leaf ennek a felét tudja.
Ez még a Golf esetében védhetőbb, hiszen az még a közös MQB platfromra épül, de az új Leaf-ek már a Nissan elektromos platfromjára épülnek padlólemezbe épített akkukkal.
Azt is érdemes megnézni, hogy az első Tesla-k 60 kwh-ás akkucsomaggal készültek, a mostani csúcs pedig 100 kwh-ás. És ez a fejlődés kb. 7 év alatt ment végbe.
De olyan területeken is komoly fejlődés ment végbe, mint pl. az állás közbeni merülés (ez az első generációs Tesla-knál még tényleg lényeges tétel volt, de azóta darsztikusan tudták ezt csökkenteni).
És akkor arról nem is beszélek, hogy már küszöbön állnak a lítium-kén akkuk (pl.: az Airbus Zephyr HAPS-ja, amit ugye napelemek hajtanak, már az is ilyen akkukat használ energia tárolásra). ezek amellett, hogy sokkal nagyobb energiasűrűségűek még olcsóbbak is a kén összetevő miatt. A Tesla jelenlegi akkui 265 wh/kg energiasűrűséggel rendelkeznek, a lítium-kén akkuk meg 400-ról indulnak! Ez mondjuk alapból 1,5szerezi a hatótávot.
Mondjuk 600 km körüli hatótáv mellett az e-autók már elsődleges autónak is jók lesznek, nemcsak a napi ingázáshoz.
3) a környezetvédelemnél meg azért az összes újabb tanulmány azt hozza ki, hogy a teljes élettartamra vetítve az elektromos autól jóval kevésbé környezet szennyezőek. Az ADAC pl. az e autók esetében a német grid átlagos CO2 kibocsátását számolja el. E szerint az e-golf 100g/km-es Co2 kibocstást produkál, a legújabb 1,5 TSI benzinesnél ez az érték 160 g/km.
De ha még az e-autók összes elektromos igényét fosszilis erőművel állítanák elő valszeg az is alacsonyabb környezet terhelést adna. A siemens legújabb gázerőműve 62,5%-os elektoromos hatékonysággal bír, kombinált ciklusban pedig 90% körül. A belsőégésű motoroknál a csúcs a Toyota prius és a Mercedes legújabb dízele, amik 40%-os termikus hatásfokkal bírnak.
Ha az áramszállítás és az akkuk/elektro motorok veszteségeit figyelembe veszem akkor is jóval nagyobb a rendszer hatásfoka, mint a belsőégésű motorok esetében. És akkor arról nem is beszéltem, hogy az erőművek folyamatosan az optimális üzemtartpmányban üzemelhetnek, míg az autók esetében ez korántsem igaz, ráadásul az erőmű esetében a füstgáz tisztítás és a Co2 leválasztás sokkal könnyebben megoldható és akkor még az előállított hőt is fel tudja használni az ipar. Azért arról megint nem kellene megfeledkezni, hogy a benzines autók nemcsak co2-t, hanem egy csomó más szennyező anyagot bocsátanak ki, amik fasza kis szmogot csinálnak a városban.
.