1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Villamosenergia-termelés, energiagazdálkodás

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - Batka által indítva @ 2013. május 4..

  1. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem gyerekcipőben, <b><i>nincs ilyen</i></b>. Senki nem tudtam még reprodukálhatóan és bizonyíthatóan bemutatni a jelenségest tudtommal.
     
  2. boki

    boki Well-Known Member

    A világon az elso "úszó " atomeromu , az Akademik Lomonoszov építését 2016 -ban fejezi be a Balti hajógyár....
    http://1.1.1.5/bmi/upload.wikimedia.org/wikipedia/ru/b/b1/%D0%9F%D0%90%D0%A2%D0%AD%D0%A1_%D0%90%D0%BA%D0%B0%D0%B4%D0%B5%D0%BC%D0%B8%D0%BA_%D0%9B%D0%BE%D0%BC%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D1%81%D0%BE%D0%B2.jpg
     
  3. kondorvi

    kondorvi Member

    Igen, ez a rózsaszín ködös álom. Esélye igen csekély.

    Ez olyan drága, hogy a világ 90+ %-ában szóba sem jön. Ezen felül "mekkora buli", hogyha tönkremegy a rendszered, akkor vagy tudsz venni áramot vagynem. Ma, ha az erőműben gebasz van, akkor egy helyen kell javítani. Képzeld el, hogy ha van egy országban több százezer mini erőmű. Ha ez neked olcsó és jól karbantarható... Maszlag az egész. Az egész "zöld energiabiznisz" egy eszme meglovagolása és jó nagy lehúzása a felhasználónak.

    A tapasztalat nem ezt mutatja. Még a legsúlyosabb atomkatasztrófa végeredménye az, hogy a lett egy nagy vadaspark, ahová már elméletben ma vissza lehetne költözni szinte mindenhova, de biztonsági okokból nem engedik. A csernobili lezárt zóna nagyobb részén kisebb a radioaktivitás, mint a Deák téren... Egy repülőgép pilótája, aki több ezer órát tölt el nagy magasságban  egy nagyságrenddel nagyobb dózist kap azonos idő alatt, mint aki ma a lezárt zóna nagy részén sétálgat. A stisztikát meg már linkeltem a halálos áldozatokról.
    </blockquote>
     
  4. joker

    joker Well-Known Member

    molni nagyon leakadtál ezen a hidegfúzión, azért vannak e téren komoly kísérletek, szóval 50 éven belül lehet ha működni fog energetikalag hasznos formában. De egyszerűbb módszer a tóriumos megoldás, abból tényleg van bőven és közelebb áll a megvalósíthatósághoz. Mintha India is épített volna ilyen kísérleti reaktort. Szóval elektromos áram az lesz bőven a jövőben, a gazdaságos töltés-tárolás-visszanyerés módszerét kell még kidolgozni.
     
  5. kondorvi

    kondorvi Member

    "az várható, hogy az erőműveken alapuló központos hálózat helyét egyfajta elosztott hálózat veszi át"

    Tiszta népi kohó, nem? Copyright: Mao

    Az árak és a háztartásonkénti hozzáférés függetlensége kerül ennyibe.
    Viszont mennyi a víz ára? Gondolok itt Nagymaros és Baja térségében létrehozandó erőművekre, beleszámolva a hajózásbeli hasznukat. (A Tisza-tón nem adódott hajózási haszon, nincs is ilyen tapasztalat.)
     
  6. hiryu

    hiryu New Member

    khmm...
    Bátaapáti: az atomerőműben évente mintegy 120 köbméter kis- és közepes aktivitású hulladék - <b>munkavédelmi eszköz, szerszám, alkatrész, építési törmelék</b> - keletkezik. Elhelyezésük - a püspökszilágyi tároló telítettsége miatt - az erőműnek egyre nagyobb gondot okoz.

    A bátaapáti létesítmény mintegy 40 ezer köbméter hulladék tárolására lesz alkalmas, ami azt jelenti, hogy a lerakó az atomerőmű élettartam meghosszabbításának lejártáig képes megoldani az erőmű összes kis- és közepes radioaktivitású hulladékának végleges elhelyezését.

    Eg
     
  7. hiryu

    hiryu New Member

    de ah valkit érdekel, némi háttéranyag:
    http://www.atomeromu.hu/download/700/Radioakt%C3%ADv%20hullad%C3%A9kok%20%C3%A9s%20besorol%C3%A1suk.pdf
    http://www.geo.science.unideb.hu/acta/geolgeom/dokument/volumes/vol12006/03konrad.pdf

    http://www.rhk.hu/projektjeink/nagy-aktivitasu-hulladekok/

    ....http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/html_files/hulladekkezeles
     
  8. hiryu

    hiryu New Member

    ill:
    http://ecoenergy.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2&Itemid=9
     
  9. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Bocs, de ez sem igaz. A legsúlyosabb atomkatasztrófák is csak lokális szennyezést okoznak. A csernobili lezárt zóna nagy részén ma már kisebb a sugárterhelés, mint egy átlagos nagyvárosban. Van pár része, ami tényleg veszélyes még.

    A fosszilis erőmű meg az egész világ által közösen használt légkörbe okádj a szarát és az egész bolygó éghajlatának odaver. A kitermelése során is az externália sokkal nagyobb, mert egyszerűen sokkal nagyobb anyagmennyiségről van szó. Egy tanker vagy olajfúró torony katasztrófa hatása még az űrből is látszik, akkora területet szennyezhet el. Egy uránbánya ellenben elég jámbor jószág...

    A pajzsmirigyrák csernobil után sajánlatos, 98% viszont gyógyult. Ezeket az eseteket leszámítva statisztikai eltérést rákos esetekben nem sikerült Cseronbil után kimutatni. Tehát sziplán idehánytál egy demagóg szöveget.

    Az atomenergia felett meg úgy repül az idő vasfoga - röhög a vakbelem - hogy soha ekkora atomerőművi kapacitás nem állt építés alatt úgy, hogy a kínai lavina még el sem indult. No comment...
     
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    No offense, de linkeld akkor ezeket. Én egyről sem hallottam... A 50 év múlva lesz mantrát meg a fúziós energiára is hajtogatják és ma is 50 évet mondnak. Szóval én inkább azt mondom, hogy épüljön atomerőmű, és ha majd sikerül akármelyik fúziót megvalósítani, és gazdaságosan erőművet heggeszteni azzal - mert a technikai megvalósítás önmagában kevés - akkor térjünk vissza erre. Mert addig ez csak hit és szájkarate kombinációja...
     
  11. joker

    joker Well-Known Member

    Addig épülnek az erőművek, emiatt nem kell aggódj. De csak azért, mert ma nem remelkelnek még benne, attól nem kell leírni hosszútávon. Gondolj bele 50 év alatt milyen fejlődés ment végbe a fontosnak tartott iparágakban.
     
  12. fip7

    fip7 Well-Known Member

    molnibalage

    Tudtommal a Bős-Nagymaros történet eredménye miatt, ma már nem kivitelezhető az általad említett b. 250 + 900 MWe . Én kb. 700 MWe körüli értékekről olvastam.
    Pakssal kapcsolatban meg úgy hallottam, hogy a jelenlegi blokkokat is szeretnék tovább üzemeltetni. Bár én reménykedem benne, hogy ez nem történik meg, hanem 3*1200 vagy 2*1200+2*1200 MWe kerül kiépítésre. Utóbbi kiépítési képlet 2 erőművet takarna. Sajnos egy ilyen jellegű fejlesztésre kicsi az esély.
     
  13. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Sok energiát termel az biztos és aránylag olcsón. 2 erőművet építhetnénk akár. De én szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Mi nem vagyunk se japán se szovjetúnió. Ha valami kalamajka adódna ( ahogy kisebbek már voltak és egy súlyosabb is ) úgy ki lenne az aki odamenne rendet tenni??? Bemásolok egy részletet egy cikkből és ezt fordítsa magában magyarra mindenki hogy mi mit tennénk most ebben a pillanatban ha ilyen bekövetkezne. :

    <i>Április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor két robbanás történt, majd a folytatódó láncreakcióban szétroncsolódott a 4. reaktorblokk több mint 1000 tonna súlyú tetőzete és tűzgolyó lövellt ki az épületből. Kigyulladt a reaktor, 50 millió curie radioaktivitás szabadult fel, ami 30-40-szerese a hirosimai atomtámadásnak! A katasztrófát elsősorban emberi hanyagság okozta, mivel egy kísérlet miatt az erőmű teljesítményét a normális szint 7%-ára csökkentették, a biztonsági rendszert azonban nem állították át. Hozzájárult a baleset súlyosságához az a tény is, hogy a keleti blokk országaiban bevett atomerőmű-tervezésnek megfelelően grafitrudakkal oldották meg a reaktor hűtését, amelyek szintén kigyulladtak. Nyugaton ekkoriban már csaknem mindenütt vízzel hűtötték az atomerőművek reaktorelemeit, ami sokkal biztonságosabb ilyen helyzetekben. A tüzet csak néhány nap múlva sikerült eloltani, ugyanakkor a reaktormag nem olvadt meg teljesen. Máig eltérő adatok keringenek arról, hogy a reaktormag teljes radioaktivitásának hány százaléka szabadult ki. A hatóságok csak 1986. május 11-én jelentették be hivatalosan, hogy a grafittüzet megfékezték.
    Leállították az erőművet, és mintegy 1800 helikopteres "bevetéssel" próbálták elfedni és betemetni a sérült reaktort. A helikopterekről főleg homokot, ólmot, bórt, dolomitot, agyagot szórtak a sérült blokkra. A mentési munkákban 1987 végéig majdnem 200 ezer ember vett részt, akik közül az első napokban résztvevő, úgynevezett "likvidátorok" iszonyatos sugárzásnak voltak kitéve. Egyidejűleg megkezdték az erőmű környezetében élők evakuálását is. Már április 27-én 45 ezer embert
    lakoltattak ki az erőműhöz közel fekvő ukrán városból. Május elejére az erőmű 10 kilométeres körzetét ürítették ki, végül május 4-ére már a reaktor 30 kilométeres körzetéről ismerték be, hogy lakatlan. 1986 tavaszán és nyarán mintegy 116 ezer embert telepítettek ki, a következő években újabb 210 ezer embert evakuáltak, ma a lezárt zóna 4300 négyzetkilométer nagyságú!
    A 4. blokkot ma is szarkofág veszi körül. Belül az egykori 190 tonnás reaktormagból még hozzávetőleg 150-180 tonna anyag van, jórészt megolvadt formában (illetve porként vagy folyadékként) lévő urán, plutónium, grafit és homok. Régóta cél egy új szarkofág építése, amelyet a régi fölé húznának fel. Annyi előrelépés történt eddig, hogy az eredeti szarkofág tetejét megerősítették. Az új szarkofágot 260 méter hosszúra, 150 méter szélesre és 100 méter magasra tervezték.
    </i>


    Van egy rahedli folyónk, építsünk inkább vízi erőműveket. Lehet hogy a zöldek tiltakoznának, de a természet úgyis mindig visszaveszi a területét, 150 éve az egész tiszát leszabályozták ehhez képest pár vízi erőmű itt ott nem okozna nagy környezetváltozást. Na meg ott a szél is, felénk már van pár kb 1 tucat széltorony igaz mind külföldi tulajdonban.
     
  14. chimera

    chimera New Member

    Ha lenne új atomerőművünk akkor lenne egy olyan exportcikkünk amit bármikor el lehetne adni külföldre(mármint az áramot).kitünő lenne ha végre mások függenének tőlünk nem pedig mi másoktól egy ilyen stratégiai ügyben...
     
  15. GrGLy

    GrGLy Active Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Pakson tovább FOGJÁK üzemeltetni a meglévő négy blokkot 20-25 évvel, a finneknél is ugyanezen reaktorok még vígan elketyegnek 2030-ig, badarság lenne idő előtt lekapcsolni (az eredeti üzemidejük amúgy is a következő évtizedben lejár, addig nem építesz fel új blokkokat).
    A két 2x2x1200 MW-s erőművet meg nem tudom hol akarod felépíteni, feltételezem, hogy egymástól két különböző helyen, de Pakson kívül máshol nincs értelme erőművet felhúzni, mivel akkor újra ki kell építeni az erőmű körül az infrastruktúrát. Pakson eleve meg is van a hely az új blokkoknak, mivel már eredetileg is tervezték azokat, csak aztán nem valósultak meg (ha google mapson megnézitek, akkor a 4 blokktól északra van egy bazi nagy üres terület, ott lettek volna).

    Ha most Paksból kettő lenne, akkor az ország teljes fogyasztásához képest sem termelnénk atommal felesleget, tehát nem lehetne olyan sok áramot eladni külföldre.
     
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Szám szerint két nagy folyó van, mindkettő esése elég röhejes, a Tisza vízhozama meg a Dunához képest elég kicsi. A Duna vízhozama is csak európai mércével nagy, de a nagy folyók közelében nincs...

    http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_rivers_by_discharge

    És az érték az a folyó végén van, tehát nem a magyarországi Duna szakaszon. Szóval szó nincs itten rahedli folyóról...
     
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Viszonyításképpen, az Itaipú erőmű a Parana folyó végén van és 22000 m3/s átlagos hozma van, ez a Duna magyarországi szakaszánál átlagosan ennek a tizede, de a minimuim 600 m3/s táján van. Ezen felül szóba sem jön akkor terület elárasztása, mint ott, tehát nem tudsz magas gátat építeni, mert annak magasságáig mindent ellepne a víz. Nézd meg Itaipú beépített teljesítményét és oszt el kb. 20-szal. Na ez az elmélet, a gyakorlatban kiaknázható vízierőművi kapacitás ennél kisebb, néhány szám MWe...
     
  18. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Sajnos ez így nem igaz, mert exporta alaperőművel nem szokás termeli, a hazai állandó igényhez szokás ezek teljesítményét méretezi.

    <i>Ha most Paksból kettő lenne, akkor az ország teljes fogyasztásához képest sem termelnénk atommal felesleget, tehát nem lehetne olyan sok áramot eladni külföldre. </i>

    Ha most Paksból kettő lenne, akkor a második erőmű nagyrészt állna, mert a 3000 MWe minimum igényhez a 4000 MWe beépített állandó kapacitás nagyon nem jó ötlet... A paksi típusú reaktorokat nem lehet rángatni, csak akkor nem mennek névleges teljesítményen, amikor leállítják őket vagy elindítják azokat.
     
  19. silurusglanis

    silurusglanis Well-Known Member

    Molni!
    Javaslom tanulmányozásra a Temzén kiépült árapály erőművet.

    Amúgy lokálisan az áramellátást meg lehetne oldani kisebb erőművekkel. Ha rémlik valakinek a vízimalmok működési elve, akkor az egyik megoldásra már rá is jött. A szélenergia a most elterjedt technológiákkal hazánkban nem túl megtérülő befektetés, de ezen egy nemrégiben tesztüzemre állt magyar találmány változtathat. A napkollektoroknak pedig csak a napsütés szabhat határt, bár az elmúlt időkben hallani negatív visszhangokat az üzemidejük rövidségéről, és az azt követő életükről.
    Az elektromos járművek kényszerű (de örömteli) terjedésével valószínűleg fejlődni fognak a megújuló energia kiaknázási lehetőségei is. Ez a közeljövő zenéje.
     
  20. joker

    joker Well-Known Member

    Lehet ha jobban kijönne alaperőművel történő áramtermelés "rángatás" nélkül, felesleggel. Vagyis annyit megtermeltetni alaperőművekkel, mint ami a maximális hazai fogyasztás +X%, a minimumnál termelnének a semmibe vagy exportra, a maximumnál meg csak belső fogyasztásra.
     

Ezen oldal megosztása