<div>
Ezzel az atomerőművel meg… a költségszámításoknál szokás rendszeresen figyelmen kívül hagyni az un "externáliákat" vagyis az olyan károkat, amelyek az üzemeltetéssel összefüggésben, de máshol merülnek föl.
Nem, ezeket is beleszámítják. Csak az erőmű felépülése után nem sok van. A bányászati tevékenység a domináns. Azt ugye tudod, hogy az atomerőmű teljes életciklusa során a felépítés a költségek kb. 90%-át adja? Akkor ezek után szerinted milyen externáliája van? Egy üzemszerűen működő atomerő a legjámborabb és legtisztább erőműtípus a világon.
Fukushima élesen rávilágított az atomerőművek egy eddig elhanyagoltan kezelt adottságára. Olyan nincs, hogy leállított atomerőmű.
Ez úgy marhaság ahogy van, több atomerőművi blokkot állítottak már le sőt, már komplett atomerőművet is bontottak le asszem.
Amíg a hasadóanyag a reaktorban van, addig a folyamatos hűtését biztosítani kell (és a reaktoron kívüli aktív cellákét is).
Ez igaz, csak a hűtés mérékét hagyon lazán figyelmen kívül. Így fejből azt mondom, hogy asszem 3 év után (Pakson) már csak olyan hűtés kell, hogy a természetes cirkulációjú medence is elég. Tehát van egy nagy medencéd, amiben vannak a kiégett fűtőelemek. Az egyetlen meghibásodás ami történhet az, hogy a medence kilyukad és elfolyik az összes víz. Szerinted milyen mechanikai sérül kell, hogy betonteknőből elfolyjon az összes víz? Kb. egy földrengés, mert más mechanikai hatásnak nincs kitéve. Nos, a medence Pakson tudtommal 7.0-ás földrengésig van tudtommal méretvezve, ami még soha nem volt kis hazánk területén és geológusokl sem tudtak a régmúltból ekkorát kimutatni. Fejből már nem tudom, hogy mennyi idő kell, de egy idő után mér a sima természetes cirkulációjú léghűtés is elég. Egyébként meg a leállított erőművekről kérdezt az orsztrákokat, a cseheket, az olaszokat, de legfőképp a németeket és a japánokat...
Amennyiben a hűtés nem biztosítható, az erőmű bármilyen biztonságos legyen egyébként, le fog olvadni.
Ez ami gyak. a hazugság szintjét súrolja így ebben a formában.
Ennek időpontja is meg van. Általában olyan öt napra elegendő üzemanyagot készleteznek a tartalék dízelgenerátorok közelében. Ehhez hozzájön a hűtővíz elforralásának ideje, tehát egy kb. egy hétre "magára hagyott" (vagyis a villamos energia ellátásból kikapcsolódott) erőmű le fog olvadni.
Ez ami szintén nem igaz, mert ha az erőmű áramtermelésből kiesik, akkor nem tartják fent az üzemet, hanem nekiállnak a leállításnak. Gázolajat meg tudod bármikor lehet odaszállítani, de nem, majd hagyjuk elszállni az erőművet. Atyaisten... (A remanens hő kellő szintre eséséhez szükséges időnek még utána kell néznem, de Aszódi Attila egyik előadásában asszem néhány napot említett, így fejből.)
A megjegyzéseid nagy része meg a 30+ és 40+ éves nyomottvizes és forralóvizes reaktorokra vonatkozik. A reaktortervezés már vagy 10-15 éve eljutott oda, hogy olyan reaktorok építhetőek, hogy erőmű leállása esetén a reaktor magától nyugalmi helyzetben marad és természetes cirkuláció oldja meg a hűtést. Tehát természeti törvények garantálják azt, hogy az erőmű fizikailag nem tud megszaladni, a folyamat adott teljesítményig önszabályozó. Ez a jövő. Na abból indulj ki, hogy ma szemmel a pattintott kőkorszakban milyen reaktorokat építettek...
A világon ma termelik a valaha termelt legtöbb energiát. Azonban mind több jel arra mutat, hogy ezt a volument már nem lehet tovább emelni. A legnagyobb potenciál a takarékosságban rejlik.
A takarékossággal a növekvő trend minimális fékezés érhető el. Ember, amíg 40 éve a világ elég komoly felén nem volt semmiféle közmű és áram, de most már van. És ez az arány egyre nő. A takarékosság azt jelentené, hogy ezeket
elveszed az emberektől. Egyébként elég csak kis hazánban körülnézni. 20-25 évvel ezelőtt milyen fogyasztó volt egy magyar háztartásban? Porszívó, hűtő, jó esetben fagyasztó, mosógép és ha elektromosan oldották meg, akkor vízmelegítő. Ma lassan minden háztartásban van két számítógép, mikró, mosogatógép, több TV... És más is erre vágyik. Na, ennyit a spórolásról. A gépek fogyasztását nem tudod csökkenteni, mert nem véletlenül fogyasztanak annyit, amennyit. Ha meg lesz elektromos autó is, akkor aztán tényleg vicces lesz csökkenésről beszélni... Ahol a világ nagy részén sokat lehetne fogni az a hőszigetelés, csak a világátlagot nézve a többség nem árammal fűt... A klímát is lehet kevésbé használni - agyfaszt kapok, hogy néha, amikor plázában járok, akkor nyáros 20 fok vagy annál hűvösebb van, télen meg 27 fokra fűtnek, eszméletlen pazarlás - de ez kerekítés hiba a nagy összképet nézve...
A valóság meg téged cáfol. Kínában asszem hetente adnak MWe nagyságrenben termelő erőművet. A gond az, hogy szénnel megy. A környezetre és a jövőre tekintet nélküli szemlélettel a volumen még emelhető és ezt meg is teszik, mert egyszerűen nem opció az, hogy áramihány lesz.
(Kína kapcsán n+1-szer említe lett, hogy így a nagyanyám is tudna fejldőni. Szétcseszik az ország egy részét, a Föld légkörének egy részét és a társadalmuk nagy része meg rövid élettartamú biorobot...)
</div>