Villamosenergia-termelés, energiagazdálkodás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 092
113
Az űrben a legnagyobb probléma a hűtés. Nézd meg, hogy az ISS-hez mekkora métetű hűtők vannak. Űrruhan nélkül rohadtul nem fagy gyorsan kopogósra az ember pont emiatt. Hagyományos reaktorral üzemelni odafent gyak. fizikai képtelenség nagy teljesíménnyel a hulladékhő miatt.
És azok a nagy tepsik csak a napelemeket hűtik (viszont akkor elég lenne ugyanez az én kis 150kW reaktoromhoz):
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero and fip7

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
16 937
8 683
113
35 kW/radiator, ha jól értem.
https://www.nasa.gov/pdf/473486main_iss_atcs_overview.pdf

2 db ilyen van fent. Nagyobbak, mint egy modul. Focipálya méretűt meg nem viszel fel egykönnyem mert az rohadt nagy tömeg. Csövek vannak benne és ammóniát keringtetnek.
A reaktor mégnagyobb tömeg, ha azt fel tudod vinni akkor a focipályányi hűtőpanelt is. És minél inkább sikerűl a hulladélkhőt minimalizálni annál kevesebb járulékos rendszer kell majd hozza.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 348
35 610
113
A reaktor mégnagyobb tömeg, ha azt fel tudod vinni akkor a focipályányi hűtőpanelt is. És minél inkább sikerűl a hulladélkhőt minimalizálni annál kevesebb járulékos rendszer kell majd hozza.
Baromi sokat keéne szerelgetn ia fociáplya mérethez és, ha űrhajó van, akkor ott gyorsulások és nyomtatékok is vannak. Ez nem lehet papírból...
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
1 576
5 033
113
Baromi sokat keéne szerelgetn ia fociáplya mérethez és, ha űrhajó van, akkor ott gyorsulások és nyomtatékok is vannak. Ez nem lehet papírból...
plusz a hőtágulás egy ekkora méretben, pláne ekkora hőmérséklet-különbségek mellett (bár, ezt meg lehet oldani, a grafit hőtágulási együtthatója negatív, Fe-Ni-ötvözésű rendszerrel meg olyan hőtágulást állítasz be, hogy nagyjából ugyanakkora legyen, csak pozitív előjellel. A gond az, hogy ezek a nagy méretek megsérülnek, akkor nem fog felmenni a reggeli 6:20-as csillaghajóval kijavítani a cuccot...

Voltam állásinterjúzni még tavaly novemberben egy cégnél, akik ilyen kísérleti hűtőrendszereket csinálnak, kicsi tömeg, de cserébe nagyon nagyon légteljesítménnyel. Ami a Földön probléma, az az űrben még előny is lehet. Ha valamit gyorsítasz, akkor itt nagy erők keletkeznek. Egy-egy ilyen szupravezetéshez készült hűtőrendszer járókereke kb. 40mm és a tengely sem valami nagy - mivel egy 200000/perces gyorsulásnál akkora látszólagos erők vannak, amikhez spéci anyag kell. Ha a gravitáció csökken, úgy csökkenek a rá ható erők is, így jóval erősebb hűtőrendszert lehet építeni - az űrbéli viszonyokra. És akkor megint belefutunk abba, hogy hőtágulás és precíz berendezések és 200000-es fordulatok percenként. (Hozzáteszem, a mai autók nagyrészének is a turbó a halála). Ezeket a rendszereket az űrben is minimum duplikálni kellene, ami megint csak tömegnövekedés.

Ahogy írtam pár hsz-el korábban, a GEN IV-reaktorok között van egy érdekes, ez pedig a léghűtéses gyorsreaktor. A fent említett cégnél egy hasonlón dolgoznak, egyenlőre a részecskegyorsítók szupravezető mágneseinek tekercselésének a hűtéséhez. Egy zárt rendszerben akár ez még működhetne is..
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
8 414
6 053
113
Szerintem RTG nek a TG részével lehetne nagyot alkotni. Ha nem is önmagába de a termoelektromos generatort lehetne alkalmazni az űrbe szánt reaktoroknal. (RTG t tudom hogy használnak de hogy TG részt használják e külön hutorendszetekbe azt nem tudom.)
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
1 576
5 033
113
hát, ez érdekes volt...

Pár mondatban összefoglalom a főbb érdekességeket:
- 46GW szélerőművi kapacítás van jelenleg Németországban (offshore és onshore), átlagosan 12,2%-ban járult hozzá 2015-ben az össz áramtermeléshez
- 39787 MWp napelemük van, 2015-ben a bruttó áramtermelés 6%-át adta
(ezek a számok a statisztikai hivataltól vannak, vagyis kétellyel fogadom...)
- szárazföldön az átlagos toronymagasság 140 méter környékén van
- a lakossági ellenérzés nő a szélenergiával szemben (amit az egyik előadó láthatóan nem értett,hogy miért is...)
- Az EU szerint a németek túlságosan olcsón (!) termelik az áramot, ezért versenyelőnyre tesznek szert, ezért azt szeretnék elérni, hogy a németek végre emeljenek az áram árán (Igen, ez a tipikus brüsszeli faszság. Ezek azt hiszik, hogy ezek a tornyok non-stop áramot termelnek és tényleg minden ingyér van. Jelenleg havi 80 eurót fizetek villanyszámlára, a fogyasztásom szinte ugyanaz, mint odahaza. Otthon ez 8700Ft volt, vagyis az áram tényleg kurva olcsó...). Az EU azon gondolkozik, hogy Németországot fel akarja osztatni különböző tarifakategóriákra, így kompenzálni az árakat. Ezt olyan jól kigondolták, hogy az északi részen legyen továbbra is alacsony ár - mivel ott alig lenne szállítási költség (naná, az Északi tengerről az áram a saját lábán fut a trafóházba...), az ipari termelés főként délen van, azok fizessenek többet (vagyis javítsuk tovább a versenyképességet). Erre a bajor és a baden-wüttenberg-i csapat is nekiállt keverni. Az osztrákoknál 6GW víztározós kapacítás van. A svájci atomerőművek is jó egészségnek örvendenek. A németek nem balhéztak a csehek atomerőműve ellen. Ezt az opciót már belengették. Merkelék persze full extázisban vannak emiatt. Kifelé legyen minden zöld, de a háttérben azért páran még észnél vannak..
- Keményen kutatják az adiabatikus tárolók létesítését. Az egyik elképzelés, hogy ezeket összekötnék szélerőművekkel, a szélkerék energiát állítana elő a kompresszornak. Prototípusok már vannak, a Laval-csőnél az anyaggal lehet gond, ahogy növelik a méreteket-
- Rájöttek, hogy baklövés volt a szárazföldre telepített szélerőművek létesítése. A lapátokat nehéz szállítani és drága. A tengeren ezek a gondok nincsenek. Ugyanezt gondolják a napelemekről. Túl nagy termőterület lett a napelemek martaléka.
- Az atomerőművek lebontása eldöntött, ezt természetesen keresztül viszik, viszont a GEN IV kutatások és projektek egyelőre maradtak (a power point-on még rajta volt a V4G4 kezdeményezés, amely a visegrádi négyek + franci kooperáció, amely egy héliumhűtésű gyorsreaktor lenne...)
- Pár beruházási bank elkezdte beperelni a szélerőműveseket, mivel azok a számok nem nagyon akarnak jönni, amit számoltak (ekkor volt egy kérdésem az előadóhoz: ha akkor zúdul a plusz áram a rendszerre, amikor senki nem akarja átvenni az áramot, akkor az áram prompt értéke leesik, gyakorlatilag megjósolhatatlan az ár. Ezeket hogy veszik figyelembe a rentabilitás vizsgálatánál? A válasz kitérő válasz volt, ebből az szűröm le, hogy sejtik, hogy gond van, de nem tudják rendesen megmondani, hogy mennyi az annyi)
- Szigorú épületenergetikai hatékonyság-növelésbe kezdenek. Valakik megvizsgáltak egy csomó nagy épületet és kiderült, hogy kb. 25-35%-ot lehet spórolni, ha az épületek használatát racionalizálják. Állítólag az smart-home koncepcióval éves szinten 5-600MW-ot tudnának spórolni.
- A szélerőmű-farmoknak nincs terrorvédelme, de minden be van biztosítva. Azt is kiemelték, hogy mivel decentralizált a termelés, nem gond, ha valami kiesik.. (hát persze)
- Kérdeztem a másik előadót a stabilitásról. A válasz az volt, hogy a német rendszer stabil. Ekkor közbeszúrtam, hogy ne a német grid-ről beszéljünk, hanem az európairól, mondjuk a lengyelek mennyire örülnek a kilengéseknek. A válasz meglepett. Szerintük a lengyelek a hunyók, és nekik kellene majd olyan rendszerirányítási eszközöket beépíteni, hogy a német gridet ne veszélyeztessék.. (omfg)
- A tartományi lobbi nagyon erős és sokszor átírja a műszaki/gazdasági szempontokat. (NRW-ben rengetegen élnek még mindig a szén bányászatából, ezért ők kilobbizták, hogy az szénerőműveket próbálják modernizálni. Az atomenergiának valahogy nem volt ilyen erős "helyi kötődése").
- Az időjárási gondok miatt az elmúlt télen a CO2 kibocsátás nőtt - vagyis az egyik sarokpontja az Energiawende-nek nem jött össze. A kieső kapacítást gázerőművekkel, szénnel és biomasszával pótolták. A biomassza kezd megtűrt lenni, mert azért termeli az üvegház-hatású gázokat
- A diesel autókat elhibázott konstrukciónak tartják, kezdenek nyíltan arról beszélni, hogy a törvényileg előírt értékeket nem lehet tartani, pláne úgy, hogy két évente változtatják a határokat. A trükkös módszert meg már mindeki ismeri...
- Vannak elképzelések a tavakon úszó szélerőművekre, amelyek alatt tartályok vannak a fenére rögzítve, a befolyó keresztmetszetben egy generátor van elhelyezve, a befolyó víz meg meghajtja a generátort, illetve balanszos medencés tároló integrálva magába a toronyszerkezetbe, stb..

A többi része már nem érdekelt annyira, átmentem a konstukciós részre - mivel a jelenlegi munkaköröm tervdokumentációk felülvizsgálata a számítások ellenőrzése. Az a rész meg full végeselem meg elaszto-plasztikus határértékekre méretezés volt.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 348
35 610
113
hát, ez érdekes volt...

Pár mondatban összefoglalom a főbb érdekességeket:
- 46GW szélerőművi kapacítás van jelenleg Németországban (offshore és onshore), átlagosan 12,2%-ban járult hozzá 2015-ben az össz áramtermeléshez
- 39787 MWp napelemük van, 2015-ben a bruttó áramtermelés 6%-át adta
(ezek a számok a statisztikai hivataltól vannak, vagyis kétellyel fogadom...)
Pedig ez stimmel, 2015 táján is ennyi volt.

- szárazföldön az átlagos toronymagasság 140 méter környékén van
Csudaszép.. A hangját is el tudom képzelni...

- a lakossági ellenérzés nő a szélenergiával szemben (amit az egyik előadó láthatóan nem értett,hogy miért is...)
Sajnos a egyesek már csak ilyenek...

- Az EU szerint a németek túlságosan olcsón (!) termelik az áramot, ezért versenyelőnyre tesznek szert, ezért azt szeretnék elérni, hogy a németek végre emeljenek az áram árán (Igen, ez a tipikus brüsszeli faszság.
Mi van...? Az EU vezető tényleg ennyire hülyék és egy Google keresés is meghaladja az erejüket..? A német áramnál talán csak a dán áram a drágább, ahol vízienergia nem lehetséges és biomassza, szén és szél van.

Az osztrákoknál 6GW víztározós kapacítás van.
Éppen csak a duplája...

A svájci atomerőművek is jó egészségnek örvendenek. A németek nem balhéztak a csehek atomerőműve ellen. Ezt az opciót már belengették. Merkelék persze full extázisban vannak emiatt.
Mindenki saját hülyeségének a kovácsa. Gratulálnunk Németország...

- Keményen kutatják az adiabatikus tárolók létesítését. Az egyik elképzelés, hogy ezeket összekötnék szélerőművekkel, a szélkerék energiát állítana elő a kompresszornak. Prototípusok már vannak, a Laval-csőnél az anyaggal lehet gond, ahogy növelik a méreteket-
Értelme semmi, olcsóbb nem lesz tőle az áram...

- Az atomerőművek lebontása eldöntött, ezt természetesen keresztül viszik, viszont a GEN IV kutatások és projektek egyelőre maradtak (a power point-on még rajta volt a V4G4 kezdeményezés, amely a visegrádi négyek + franci kooperáció, amely egy héliumhűtésű gyorsreaktor lenne...)
Ez is valami...

- Pár beruházási bank elkezdte beperelni a szélerőműveseket, mivel azok a számok nem nagyon akarnak jönni, amit számoltak (ekkor volt egy kérdésem az előadóhoz: ha akkor zúdul a plusz áram a rendszerre, amikor senki nem akarja átvenni az áramot, akkor az áram prompt értéke leesik, gyakorlatilag megjósolhatatlan az ár. Ezeket hogy veszik figyelembe a rentabilitás vizsgálatánál? A válasz kitérő válasz volt, ebből az szűröm le, hogy sejtik, hogy gond van, de nem tudják rendesen megmondani, hogy mennyi az annyi)
A vizsgán az ilyen hebegésnél vágta ki egy-két tanárom a hallgatókat...

- Szigorú épületenergetikai hatékonyság-növelésbe kezdenek. Valakik megvizsgáltak egy csomó nagy épületet és kiderült, hogy kb. 25-35%-ot lehet spórolni, ha az épületek használatát racionalizálják. Állítólag az smart-home koncepcióval éves szinten 5-600MW-ot tudnának spórolni.
Akkora arányú a villamos fűtés? Vagy simán a gáz-villanyt veszik egy kalap alá? Mert, ha igen, akkor semmi értelme a villamos téma kapcsán ezzel előjönni. Ettől az áramhálózatnak nem lesz jobb.

- A szélerőmű-farmoknak nincs terrorvédelme, de minden be van biztosítva. Azt is kiemelték, hogy mivel decentralizált a termelés, nem gond, ha valami kiesik.. (hát persze)
Elszánt terroristákkal szemben nincs védelem. A trafóállomások gyakorlatilag védhetetlenek. A legnagyobbakat lehet, de a középfeszültségűből is annyi van, min égen a csillag. Lehet akármennyi szélkereketd, ha a trafókat szétkapják, akkor a lenszed egy idő után szépen letérdel.

- Kérdeztem a másik előadót a stabilitásról. A válasz az volt, hogy a német rendszer stabil. Ekkor közbeszúrtam, hogy ne a német grid-ről beszéljünk, hanem az európairól, mondjuk a lengyelek mennyire örülnek a kilengéseknek. A válasz meglepett. Szerintük a lengyelek a hunyók, és nekik kellene majd olyan rendszerirányítási eszközöket beépíteni, hogy a német gridet ne veszélyeztessék.. (omfg)
Nem gyenge arrogancia. Ezek kretének...


- A diesel autókat elhibázott konstrukciónak tartják, kezdenek nyíltan arról beszélni, hogy a törvényileg előírt értékeket nem lehet tartani, pláne úgy, hogy két évente változtatják a határokat. A trükkös módszert meg már mindeki ismeri...
Ha a dízeles személyautók kihalnak, akkor az mennyire rántja magával a nehezebb járműveket? Milyen komoly elvi oka van annak, hogy a nehéz gépek, buszok stb. benzinesek legyenek?

- Vannak elképzelések a tavakon úszó szélerőművekre, amelyek alatt tartályok vannak a fenére rögzítve, a befolyó keresztmetszetben egy generátor van elhelyezve, a befolyó víz meg meghajtja a generátort, illetve balanszos medencés tároló integrálva magába a toronyszerkezetbe, stb..
Számomra egész egyszerűen nevetséges ez az erőlködés...
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
1 576
5 033
113
A diesel autónál mindig a PN10-re vannak ráizgulva. Volt egy olyan dia, ahol az alaptézis az volt, hogy a kamion felmegy a vonatra, a vonat elviszi, onnan meg majd az akkumlátoros kamion (persze, mert az csak úgy van..) leviszi a cuccost. De kapaszkodj meg, jön a tüzelőanyagcellás vonat is... (eddig 8 millió €-nál jár a fejlesztés)

https://www.bundesregierung.de/Content/DE/Artikel/2016/09/2016-09-21-bahn-brennstoffzelle.html

mivel a német vonalak 40%-a nem villamosított, ezeken még dízelvonatok vannak és a klímacélokat teljesíteni kell.

Elég komoly ipari projektek mennek a hidrogén-hajtás meg a tüzelőnyagcellákkal. Kíváncsi leszek, hogy mi lesz ezekkel. A prototípust volt szerencsém látni egy kiállításon. 800km hatótávolság, 140km/h sebesség, a végén meg kondenzvíz és vízgőz jön ki. 2017 végén Alsó-Szászországban kezdik az éles teszteket (a 2050-es klímacélt törvénybe foglalták, ami nagy vonalakban annyit jelent, hogy a közlekedés addigra nullemissziósnak kell lennie (no, majd meglássuk aztat, Maúniká..)
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
9 345
10 185
113
A hidrogén alapú hajtásnál nem sok pazarlóbb dolog létezik. Az egész folyamat iszonyatos vesztességek tömkelege.
1. Elő kell állítani a hidrogént.
2. Be kell préselni egy tárolóba.
3. El kell szállítani, közúton.
4. Be kell préselni a hidrogénkútba.
5, Be kell préselni az autóba.
6. Üzemanyag cellával bontani kell.
+1 És közben végig magától is szivárog.

A hidrogénes meghajtásnál jobban nem nagyon lehet pazarolni az energiát/villamos energiát.

Ha valóban védeni akarják a környezetet akkor állítsák át a buszokat/teherautókat/vonatokat gázos üzeműre. Az sokkal tisztábban ég, mint a dízel.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 348
35 610
113
A hidrogén alapú hajtásnál nem sok pazarlóbb dolog létezik. Az egész folyamat iszonyatos vesztességek tömkelege.
1. Elő kell állítani a hidrogént.
2. Be kell préselni egy tárolóba.
3. El kell szállítani, közúton.
4. Be kell préselni a hidrogénkútba.
5, Be kell préselni az autóba.
6. Üzemanyag cellával bontani kell.
+1 És közben végig magától is szivárog.

A hidrogénes meghajtásnál jobban nem nagyon lehet pazarolni az energiát/villamos energiát.

Ha valóban védeni akarják a környezetet akkor állítsák át a buszokat/teherautókat/vonatokat gázos üzeműre. Az sokkal tisztábban ég, mint a dízel.
Amit ráadásuk fából is lehet csinálni. Skandinávok ezt tolják, már 10+ éve is az egyik főváros összes autóbusz ilyen gázzal ment.
 

melampo

Well-Known Member
2014. április 20.
2 192
2 883
113
Amit ráadásuk fából is lehet csinálni. Skandinávok ezt tolják, már 10+ éve is az egyik főváros összes autóbusz ilyen gázzal ment.
Nekem sokáig az a német panzió volt a kedvencem amelynek a teljes tetőfelülete napelemekből állt, az azzal előállított árammal vizet bontottak, a hidrogént elektromos kompresszorral tartályokba sűrítették. Ezzel a hidrogénnel ment a fűtés, a konyha, az autóik és még a robogó is.
A parkoló túlsó szélénél kezdődőt ennek a napenergia hasznosító technológiának egy másik, primitív, előzőleg, régi korokban használt megoldása, az erdő. :confused:
 

melampo

Well-Known Member
2014. április 20.
2 192
2 883
113
hát, ez érdekes volt...

Pár mondatban összefoglalom a főbb érdekességeket:
- 46GW szélerőművi kapacítás van jelenleg Németországban (offshore és onshore), átlagosan 12,2%-ban járult hozzá 2015-ben az össz áramtermeléshez
- 39787 MWp napelemük van, 2015-ben a bruttó áramtermelés 6%-át adta
(ezek a számok a statisztikai hivataltól vannak, vagyis kétellyel fogadom...)
- szárazföldön az átlagos toronymagasság 140 méter környékén van
- a lakossági ellenérzés nő a szélenergiával szemben (amit az egyik előadó láthatóan nem értett,hogy miért is...)
- Az EU szerint a németek túlságosan olcsón (!) termelik az áramot, ezért versenyelőnyre tesznek szert, ezért azt szeretnék elérni, hogy a németek végre emeljenek az áram árán (Igen, ez a tipikus brüsszeli faszság. Ezek azt hiszik, hogy ezek a tornyok non-stop áramot termelnek és tényleg minden ingyér van. Jelenleg havi 80 eurót fizetek villanyszámlára, a fogyasztásom szinte ugyanaz, mint odahaza. Otthon ez 8700Ft volt, vagyis az áram tényleg kurva olcsó...). Az EU azon gondolkozik, hogy Németországot fel akarja osztatni különböző tarifakategóriákra, így kompenzálni az árakat. Ezt olyan jól kigondolták, hogy az északi részen legyen továbbra is alacsony ár - mivel ott alig lenne szállítási költség (naná, az Északi tengerről az áram a saját lábán fut a trafóházba...), az ipari termelés főként délen van, azok fizessenek többet (vagyis javítsuk tovább a versenyképességet). Erre a bajor és a baden-wüttenberg-i csapat is nekiállt keverni. Az osztrákoknál 6GW víztározós kapacítás van. A svájci atomerőművek is jó egészségnek örvendenek. A németek nem balhéztak a csehek atomerőműve ellen. Ezt az opciót már belengették. Merkelék persze full extázisban vannak emiatt. Kifelé legyen minden zöld, de a háttérben azért páran még észnél vannak..
- Keményen kutatják az adiabatikus tárolók létesítését. Az egyik elképzelés, hogy ezeket összekötnék szélerőművekkel, a szélkerék energiát állítana elő a kompresszornak. Prototípusok már vannak, a Laval-csőnél az anyaggal lehet gond, ahogy növelik a méreteket-
- Rájöttek, hogy baklövés volt a szárazföldre telepített szélerőművek létesítése. A lapátokat nehéz szállítani és drága. A tengeren ezek a gondok nincsenek. Ugyanezt gondolják a napelemekről. Túl nagy termőterület lett a napelemek martaléka.
- Az atomerőművek lebontása eldöntött, ezt természetesen keresztül viszik, viszont a GEN IV kutatások és projektek egyelőre maradtak (a power point-on még rajta volt a V4G4 kezdeményezés, amely a visegrádi négyek + franci kooperáció, amely egy héliumhűtésű gyorsreaktor lenne...)
- Pár beruházási bank elkezdte beperelni a szélerőműveseket, mivel azok a számok nem nagyon akarnak jönni, amit számoltak (ekkor volt egy kérdésem az előadóhoz: ha akkor zúdul a plusz áram a rendszerre, amikor senki nem akarja átvenni az áramot, akkor az áram prompt értéke leesik, gyakorlatilag megjósolhatatlan az ár. Ezeket hogy veszik figyelembe a rentabilitás vizsgálatánál? A válasz kitérő válasz volt, ebből az szűröm le, hogy sejtik, hogy gond van, de nem tudják rendesen megmondani, hogy mennyi az annyi)
- Szigorú épületenergetikai hatékonyság-növelésbe kezdenek. Valakik megvizsgáltak egy csomó nagy épületet és kiderült, hogy kb. 25-35%-ot lehet spórolni, ha az épületek használatát racionalizálják. Állítólag az smart-home koncepcióval éves szinten 5-600MW-ot tudnának spórolni.
- A szélerőmű-farmoknak nincs terrorvédelme, de minden be van biztosítva. Azt is kiemelték, hogy mivel decentralizált a termelés, nem gond, ha valami kiesik.. (hát persze)
- Kérdeztem a másik előadót a stabilitásról. A válasz az volt, hogy a német rendszer stabil. Ekkor közbeszúrtam, hogy ne a német grid-ről beszéljünk, hanem az európairól, mondjuk a lengyelek mennyire örülnek a kilengéseknek. A válasz meglepett. Szerintük a lengyelek a hunyók, és nekik kellene majd olyan rendszerirányítási eszközöket beépíteni, hogy a német gridet ne veszélyeztessék.. (omfg)
- A tartományi lobbi nagyon erős és sokszor átírja a műszaki/gazdasági szempontokat. (NRW-ben rengetegen élnek még mindig a szén bányászatából, ezért ők kilobbizták, hogy az szénerőműveket próbálják modernizálni. Az atomenergiának valahogy nem volt ilyen erős "helyi kötődése").
- Az időjárási gondok miatt az elmúlt télen a CO2 kibocsátás nőtt - vagyis az egyik sarokpontja az Energiawende-nek nem jött össze. A kieső kapacítást gázerőművekkel, szénnel és biomasszával pótolták. A biomassza kezd megtűrt lenni, mert azért termeli az üvegház-hatású gázokat
- A diesel autókat elhibázott konstrukciónak tartják, kezdenek nyíltan arról beszélni, hogy a törvényileg előírt értékeket nem lehet tartani, pláne úgy, hogy két évente változtatják a határokat. A trükkös módszert meg már mindeki ismeri...
- Vannak elképzelések a tavakon úszó szélerőművekre, amelyek alatt tartályok vannak a fenére rögzítve, a befolyó keresztmetszetben egy generátor van elhelyezve, a befolyó víz meg meghajtja a generátort, illetve balanszos medencés tároló integrálva magába a toronyszerkezetbe, stb..

A többi része már nem érdekelt annyira, átmentem a konstukciós részre - mivel a jelenlegi munkaköröm tervdokumentációk felülvizsgálata a számítások ellenőrzése. Az a rész meg full végeselem meg elaszto-plasztikus határértékekre méretezés volt.
Ezek a szakemberek sok pénzért ilyen hülyék, vagy tényleg ennyire nem látnak ki a fejükből?
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
2 979
5 499
113
- Pár beruházási bank elkezdte beperelni a szélerőműveseket, mivel azok a számok nem nagyon akarnak jönni, amit számoltak (ekkor volt egy kérdésem az előadóhoz: ha akkor zúdul a plusz áram a rendszerre, amikor senki nem akarja átvenni az áramot, akkor az áram prompt értéke leesik, gyakorlatilag megjósolhatatlan az ár. Ezeket hogy veszik figyelembe a rentabilitás vizsgálatánál? A válasz kitérő válasz volt, ebből az szűröm le, hogy sejtik, hogy gond van, de nem tudják rendesen megmondani, hogy mennyi az annyi)

Ha elfogadod, akkor én válaszolnék a német "szakértők" helyett a kérdésedre.

A széláramos szerződéseket 20 évre, kötelező átvétellel és garantált, magas átvételi árral kötötték meg.

Ebből egyrészt az következik, hogy ha a bankhitelhez megálmodott pénzügyi terv nem teljesült és a bedőlt hitel miatt pereskednek, akkor egész egyszerűen nem sikerült elérni a beígért kapacitás kihasználtságot. Nem termeltek elég áramot. A költségek messze legnagyobb része a beruházás, azaz utólag már nehezen tudnak annyira elszállni a költségek, hogy bebukjon a hitel. A bevétel pedig a fix ár és a kötelező átvétel miatt csak a megtermelt áram mennyiségétől függ.

Másrészt az következik, hogy bár a túltermelést a szélerőmű valósítja meg, de ennek pénzügyi következményeit a hagyományos erőművek viselik.

Normálisan a szabályozhatatlan termelő kapacitások (nem csak a műszakilag szabályozhatatlan, mert időjárás fügő, hanem a kötelező átvétel miatt jogilag szabályozhatatlan termelés is ide tartozik) nem szabadna, hogy meghaladják az átlagos fogyasztás 10-15 %-át. Nagyjából ennyi rugalmasság van egy átlagos, vegyes forrásokból termelő európai ország rendszerirányításában. Ennyi gyorsan szabályozható kiegyenlítő kapacitást lehet gazdaságosan leállítani, majd újra indítani. Persze ez országonként eltérő. Akinek sok vízerőműve van annál nagyobb ez az arány, de a németeknél a gyorsan szabályozható eszközökkel (víz, gázmotor, gázturbina) termelt áram nem éri el az összes áramtermelés 15 %-át sem. Az ésszerű szabályozásra a magyar magyar példa a jellemző. A magyar átlagos fogyasztás (bruttó) az elmúlt években jellemzően 4,8 GW körül volt. Ezért nálunk a MAVIR 600 MW-ra lőtte be a beépíthető szél és nap kapacitás felső határát. Ebből ténylegesen beépített szélerőművi kapacitásunk 329 MW, ami kezelhető. Az összes KÁT-os kapacitás nálunk is több, bő 850 MW, de ennek nagyobb része legalább valamelyest előre jelezhető termelésű biomassza és kapcsolt. Ezzel szemben a német átlagos fogyasztás 2014-15-16-ban 67 és 68 GW között mozgott. Azaz nem lett volna szabad 7-10 GW-nál több kapacitást beépíteni. Ehhez képest 2016 végére a beépített német szélerőművi kapacitás meghaladta az 50 GW-ot. Bár most már próbálják lassítani az új kapacitások rendszerbe állítását, de még így is 2015-ben 6, 2016-ban 5,4 GW új szélerőművi kapacitást építettek be. Ehhez jön a naperőművek több, mint 40 GW beépített kapacitása. E kettő önmagában több, mint az átlagos német fogyasztás. A kötelező átvételes kategóriába tartozik a német biomassza bő 7 GW kapacitása is.


Jól látható, hogy a beépített kapacitás ugrásszerűen nő, amit a fogyasztás nem indokol. A túlzottan nagy és szabályozhatatlan beépített kapacitás miatt egyre többször túltermelésben van a német villamosenergia rendszer. Ráadásul a túltermelést kötelező átvenni (garantált, magas áron) a "zöld" erőművektől. Ezt pénzügyi szempontból belföldön úgy ellensúlyozzák, hogy a túltermelt áramot ráeresztik az áramtőzsdére ("szabad piacra" Bár mondjuk rendkívül érdekes értelmezése a "szabad piacnak" az, hogy termelők egy csoportjától kötelező megvásárolni a terméket szabott áron, és a piac szabadsága csak a többi, ezáltal kényszerhelyzetbe hozott termelőre érvényes. Ráadásul a vicc az, hogy a fogyasztóknak is csak meglehetősen kis hányada fizeti ezt a "piaci" áramárat). Értelemszerűen a túltermelés idején a "piaci" áramár nulla közelébe, sőt sokszor negatív tartományba esik. De ezt csak a hagyományos erőművek szívják meg. Szabályozási szempontból belföldön a németek elkövetik azt a bődületes butaságot, hogy a műszakilag gyorsan nem szabályozható alaperőművek generátorait kapcsolgatják ki-be. Ettől persze az erőmű még megy, eszi a szenet, hasad benne az atom, csak a termelt energiát fölös hőként elengedik a szabadba. Ha nem tartanák forgásban az erőműveket, akkor ahogy lanyhul a szél, felhősödik az idő, nem lenne elég áram a fogyasztás fedezésére és összeomlana a hálózat.

Ezt a ki-be kapcsolgatást amúgy megtehetnék és ritkán meg is teszik a szélerőművekkel is. De az elmebetegséget olyan szintre fokozták (vagy ha úgy tetszik, a zöld beruházásokat annyira bebiztosították pénzügyileg), hogy ilyenkor is ki kell fizetni a garantáltan magas átvételi árat a szélerőmű részére a leszabályozott kapacitás után. 2015-ben több mint 1 milliárd EUR ilyen kártérítést fizettek ki. Mivel a garantált ár magasabb, mint a hagyományos erőművek átvételi ára, a hálózatról való lekapcsolást, kényszer visszaterhelést a hagyományos erőművekkel játszák el. A zöldáram termelőkkel csak akkor csinálják meg, ha az összes egyéb kapacitást lekapcsolták és külföldre sem lehet már átnyomni az áram felesleget.

Ezen kívül a németek az áram túltermelésük lehető legnagyobb részét kényszer exportálják. Évről évre növekvő mennyiségben. Elég vicces állítás a németek részéről hogy a lengyelek (vagy más szomszédaik) a hunyók. Tavaly 55 TWh áramot nyomtak rá a környező országokra feleslegként, ami bőven több, mint Magyarország bruttó éves felhasználása. Előfordult olyan is, hogy a pillanatnyi német fogyasztás közel 30 %-ával terhelték a szomszédos országok hálózatát.



De a pillanatnyi túltermelések ellenére éves összesítésbe így is csak 30 % alatti megújuló részarányt értek el, amit kevésnek éreznek. A törvénybe iktatott cél 45 %-os arány 2025-re (még 2000-ben sikerült megalkotni ezt a csodálatos törvényt). Ezt a célt tűzzel-vassal megpróbálják elérni. Az apró probléma ezzel az, hogy gyakorlatilag műszaki, rendszerirányítási szempontból megvalósíthatatlan anélkül, hogy össze ne omlasszák a saját és a szomszédaik villamosenergia rendszerét. De az ilyen apróságok a bölcs politikusokat és a sajtó által bezsongított, hozzáértő választókat igazán nem szokták zavarni.

 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
2 979
5 499
113
Folytatás:

Na és miközben sikerült lenyomni, időnként negatív tartományba vinni a "tőzsdei" áramárat, aközben megoldották, hogy 2015-ben 0,2946 EUR/KWh legyen az átlagos német lakossági áramár. Ezzel a dánok után a németeknél a legdrágább az áram. Az EU átlag 0,2105 EUR/KWh volt, a magyar ár pedig 0,1145 EUR/KWh. Tehát a német fogyasztót elöntheti a boldogság, hogy mindössze 2,6-szor fizet annyit, mint a magyar. A német háztartások a zöldáram felárat egyes források 23 milliárd EUR feletti többlet kiadást jelent évente. Ebből majdnem két Paks II felépítési költsége kijönne minden évben és 5 év alatt meg lehetne építeni annyi atomerőművet, amiből a jelenlegi éves megújuló termelést ki lehetne váltani. Én ezt a 23 milliárd EUR-t túlzónak találom (gyakorlatilag kivonták a fogyasztói árból a hagyományos erőművek termelői árát és megszorozták a lakossági fogyasztással), de a 129 TWh lakossági fogyasztásra ha csak a németek nélküli EU átlagár és a német lakossági ár különbségét rászámolom, akkor is 13 milliárd EUR jön ki. Azaz csak a lakosság többlet kiadásából még reálisabb számítás szerint is 10 év alatt kiváltható lenne a jelenlegi teljes megújuló termelés atomerőművekkel, úgy hogy azok 60-100 évig termelnek.

Az ipari fogyasztók túlnyomó része sem élvezi az alacsony "tőzsdei" áramárat. 2015-ben az átlagos ipari áramár Németországban 0,196 EUR/KWh volt, ami szintén a második legmagasabb a dán után. Az EU átlag 0,1474 EUR/KWh volt, a magyar ár pedig 0,1084 EUR/KWh. A német versenyképességnek is jól odavág

Az egész zöldáram mizéria legfontosabb célja a környezetszennyezés csökkentése lenne. Ezt a németek főleg a CO2 kibocsátáson mérik le. Azonban mivel zöldáram legnagyobb részben atomerőművi áramtermelést váltott ki és szén- és gázerőművekben a termelés még évtizedes távlatban is alig csökkent, valamint az erőművek visszaterhelése miatt az egységnyi fosszilis erőműben termelt áramra jutó tüzelőanyag felhasználás még nőtt is, a zöldáram forradalom gyakorlatilag semmivel sem járult hozzá a CO2 kibocsátás csökkentéséhez. A termelésük 54 %-a továbbra is fosszilis (ha a felesleges termelést leszámítjuk, akkor a bruttó fogyasztásuk 58 %-a) és termelés közel negyede a világ legrosszabb hatékonyságú és legtöbb mocskot termelő kőszénfajtájából, a lignitből származik. A törvénybe iktatott cél 40 %-os CO2 kibocsátás csökkentés lett volna 2020-ra az 1990-es szinthez képest. Ebből idáig 26 % valósult meg, de ez is a közlekedés kibocsátás csökkenésének és a szigetelésnek, a fűtési célú kibocsátás csökkentésnek köszönhető. Az áramtermelés terén gyakorlatilag semmit sem sikerült elérni.

Az meg már tényleg csak hab a tortán, hogy még mindig nincs tisztességesen összekötve nagyfeszültségű vezetékekkel Észak- és Dél-Németország. A szélerőművi termelés északon összpontosul. A fogyasztás nagyobb része (főleg az ipari termelők) délen van. A naperőművek is délen vannak, így szél és a nap ingadozásai sem tudják kiegyenlíteni egymást. Ezért a németek továbbra is a szomszédos országok hálózatáét használják arra is hogy északról délre és fordítva áramot szállítsanak. Ezzel csak tetézik a hálózati instabilitást, amit a kiszámíthatatlan termelésükkel okoznak.

A helyzet annyira visszás, hogy azzal, hogy megpróbálják a fogyasztásukat visszafogni, csak még tovább növelik a túltermelést és a hálózati instabilitást.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
2 979
5 499
113
Ezek a szakemberek sok pénzért ilyen hülyék, vagy tényleg ennyire nem látnak ki a fejükből?


Sok pénzért ilyen hülyék. A zöld energia és egyáltalán bármi, amire a zöld jelzőt rá lehet aggatni és lehet rá állami/EU támogatást, eltérített árat szerezni, meg behülyíteni a fogyasztót, hogy magasabb árat fizessen, az mind nagy biznisz arrafelé.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram