Villamosenergia-termelés, energiagazdálkodás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
2 875
958
113
Off a villamos témához, de talán pont a finnek nem engedélyezik a magán oktatási intézményeket, ők pedig benne vannak a top 3-ban az biztos, de lehet az övéké a legjobb oktatási rendszer jelenleg. A lényege az egésznek, hogy ha tetszik ha nem, minden országban van egy módosabb és ezáltal befolyásosabb réteg, akik alakítják a dolgokat. Ha nekik megengednék, hogy magán iskolába járassák a kölyköket - mert minden szülőnek fontos, hogy az ő gyereke jól képzett és sikeres legyen - akkor lesz néhány nagyon fasza magániskola, szuper felszereltséggel, nagyon jó oktatókkal, rengeteg pénzért. Ez a felső tízezernek fontos lenne, a közoktatás meg nem lenne az, mivel nem oda jár a gyermek. Viszont ha nem engedik meg a magán iskolákat, kénytelenek vagy elküldeni a gyermeket külföldre tanulni már kiskorától (amit ugy-e nagytöbbségük nem vállal be) vagy normál állami sulikba járatják őket. Itt meg visszajön az a rész, hogy a szülő minőségi oktatást akar a gyerekének, így az állami oktatást kényszerítik ki, hogy minőségi legyen. Szerintem jó módszer.

A magán iskolák már megjelentek, egyszerűen az átlag 99% nem tudja kifizetni az évi 1-2misis tandíjat +extrakat gyerekenként.
 

bagira

Member
2013. február 26.
132
10
18
Ok, akkor a fenti telep a kínaiak részéről csak trollkodás?

Szerintem egyáltalán nem. amilyen ütemben fejlesztik a megújulókat, erre nagy szükség lesz. Hisz nemcsak a mennyiséget akarják növelni az energiaigény növekedése miatt, hanem a megújulók részarányát is. 2017-ben alig 126,6 milliárd dollárt költöttek csak fotovoltaikus rendszerekre. 2020-ra 110 GW-nyi szolár rendszert terveznek összesen. Ajánlom ezt a cikket (nemcsak a képek miatt): http://www.businessinsider.com/china-solar-renewable-energy-panda-farm-2018-6
Az is igaz, hogy világszinten az atomenergiaipart is Kína húzta döntően Fukushima óta:
 
  • Tetszik
Reactions: Robur

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
3 946
7 122
113
Előző oldalon olvastam erről a vanádiumos akksiról amit kínaiak terveznek megépíteni (mondjuk jó pár évtizede fejlesztik nemcsak a kínaiak hanem más országok is), emlékeim szerint abban ugyebár az energiatároló vanádium tartalmú folyadék amit áramoltatni kell az akkuban hogy legyen csízió a kimeneten. A problémám vagyis inkább a kérdésem, ugyebár ha ki akarunk belőle energiát venni akkor elsőnek egy külső forrásból táplálni kell a keringető rendszerét nem? Ha pedig jól emlékszek akkor ezek nem is inkább akkumulátorok hanem felfoghatóak már erőműnek (lásd pl. vízerőmű). Igazi kérdés: így már megéri e ebbe fektetni egy esetleges atomerőmű építése helyett ami jóval kisebb területet foglalhat?
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
16 937
8 683
113
Előző oldalon olvastam erről a vanádiumos akksiról amit kínaiak terveznek megépíteni (mondjuk jó pár évtizede fejlesztik nemcsak a kínaiak hanem más országok is), emlékeim szerint abban ugyebár az energiatároló vanádium tartalmú folyadék amit áramoltatni kell az akkuban hogy legyen csízió a kimeneten. A problémám vagyis inkább a kérdésem, ugyebár ha ki akarunk belőle energiát venni akkor elsőnek egy külső forrásból táplálni kell a keringető rendszerét nem? Ha pedig jól emlékszek akkor ezek nem is inkább akkumulátorok hanem felfoghatóak már erőműnek (lásd pl. vízerőmű). Igazi kérdés: így már megéri e ebbe fektetni egy esetleges atomerőmű építése helyett ami jóval kisebb területet foglalhat?
Területre nézve az atomerőmű energiasűrűségével nem tudod felvenni a versenyt. A tech meg elég biztonságos, vagy akár elmozdulhatnak a tórium fele is, ha valakinek az uránnal baja van.
 

Robur

Well-Known Member
2018. április 9.
1 673
879
113
Előző oldalon olvastam erről a vanádiumos akksiról amit kínaiak terveznek megépíteni (mondjuk jó pár évtizede fejlesztik nemcsak a kínaiak hanem más országok is), emlékeim szerint abban ugyebár az energiatároló vanádium tartalmú folyadék amit áramoltatni kell az akkuban hogy legyen csízió a kimeneten. A problémám vagyis inkább a kérdésem, ugyebár ha ki akarunk belőle energiát venni akkor elsőnek egy külső forrásból táplálni kell a keringető rendszerét nem? Ha pedig jól emlékszek akkor ezek nem is inkább akkumulátorok hanem felfoghatóak már erőműnek (lásd pl. vízerőmű). Igazi kérdés: így már megéri e ebbe fektetni egy esetleges atomerőmű építése helyett ami jóval kisebb területet foglalhat?
Ez a nehéz kérdés. Először ugye fel kell építeni, utána hálózatra csatlakoztatni majd megnézni mennyire üzembiztos a működése. Ha minden ok, akkor lehet továbbiakat építeni, nyilván a költség tényezők figyelembevételével.
 

Robur

Well-Known Member
2018. április 9.
1 673
879
113
Területre nézve az atomerőmű energiasűrűségével nem tudod felvenni a versenyt. A tech meg elég biztonságos, vagy akár elmozdulhatnak a tórium fele is, ha valakinek az uránnal baja van.
Az a baj, hogy a tóriumhoz is tenyésztési ciklus kell, akkor meg annyival nem vagyunk előrébb mint az urán tenyésztőkkel. De ez ugye még egy kicsit arrébb van, bár az oroszok már csináltak egyet ami kereskedelmi forgalomban van, a kínaiak építik már a másodikat ebből:
https://en.wikipedia.org/wiki/BN-800_reactor
 

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
3 946
7 122
113
Területre nézve az atomerőmű energiasűrűségével nem tudod felvenni a versenyt. A tech meg elég biztonságos, vagy akár elmozdulhatnak a tórium fele is, ha valakinek az uránnal baja van.
Én teljesen atomerőmű párti vagyok. egy kis érdekesség, a tórium erőmű mellékterméke a 233-as Urán.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
16 937
8 683
113
Paks 2 elfér 5 hektáron, és termel 2,4 GWh-t minimum 95%-os átlagteljesítménnyel, szóval 2,28 GWh. Ugyanekkora felületen négyzetméterenként 150W-tal és max 15%-os átlagteljesítménnyel számolva ez, 50k*150*0,15=1,125 MWh, vagyis 1/2000 része, emellett ehez akku kell még, hogy éjjel is tudd használni és ne csak arra legyen jó, hogy ingadozást meg áramár-problémákat okozzon, és 3x-10x újjá kell építsd az egészet, amíg Paks2 életciklusa lejár.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
16 937
8 683
113
Az a baj, hogy a tóriumhoz is tenyésztési ciklus kell, akkor meg annyival nem vagyunk előrébb mint az urán tenyésztőkkel. De ez ugye még egy kicsit arrébb van, bár az oroszok már csináltak egyet ami kereskedelmi forgalomban van, a kínaiak építik már a másodikat ebből:
https://en.wikipedia.org/wiki/BN-800_reactor
De, mivel tóriumból nagyságrendekkel több van, mint uránból, és nagyobb az energiasűrűsége is, mert sokkal tovább el tudod használni a fűtőelemeket. Emellett fegyvergyártásra nem alkalmas, így biztonságosabban oda lehet ingatag országoknak is adni a techet.
 
  • Tetszik
Reactions: molnibalage

Robur

Well-Known Member
2018. április 9.
1 673
879
113
Paks 2 elfér 5 hektáron, és termel 2,4 GWh-t minimum 95%-os átlagteljesítménnyel, szóval 2,28 GWh. Ugyanekkora felületen négyzetméterenként 150W-tal és max 15%-os átlagteljesítménnyel számolva ez, 50k*150*0,15=1,125 MWh, vagyis 1/2000 része, emellett ehez akku kell még, hogy éjjel is tudd használni és ne csak arra legyen jó, hogy ingadozást meg áramár-problémákat okozzon, és 3x-10x újjá kell építsd az egészet, amíg Paks2 életciklusa lejár.
Paks 2-vel a mutyi a gond, de az nagyon.
 

Robur

Well-Known Member
2018. április 9.
1 673
879
113
Tudsz konkrétumot? Ha meg időben felépítik fix áron, magyar cégeket nagy számba bevonva a projektbe, akkor még mindig jobban áll, mint a mutyimentes(?), elszállt költségű, késve felépülő egyéb atomerőművek.
Gondolom az nem zavar, hogy a szerződés nagy része titkosított.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
16 937
8 683
113
Gondolom az nem zavar, hogy a szerződés nagy része titkosított.
Hogy zavar-e engem vagy téged vagy akárkit az teljességel irreleváns. Uh megint felteszem a kérdést: Tudsz valami konkrétumot, van bármire is bizonyítékod? De, elárulok egy titkot(?). Ahol egy ügyletben korrupció van, ott nem írják bele ezt a részt a szerződésbe, még akkor sem ha ezt később titkosítják, az megmarad egymásközti szóbeli megállapodásnak, vagy teljesen külön kezelik egy másik-, nemhivatalos dokumentumban a részleteket.
 
  • Tetszik
Reactions: vata and fip7

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
3 946
7 122
113
Lehet rosszul emlékszem, majd remélem valaki pontosít, igazán aggasztó számomra inkább az, hogy eredetileg a kölcsön rubel alapú és fix árfolyamon rögzített lett volna amit külső (nyugati) nyomásra módosítottak euróra, és az első verzióban semmilyen formában nem szerepelt a GE vállalat sem.
 

Robur

Well-Known Member
2018. április 9.
1 673
879
113
Hogy zavar-e engem vagy téged vagy akárkit az teljességel irreleváns. Uh megint felteszem a kérdést: Tudsz valami konkrétumot, van bármire is bizonyítékod? De, elárulok egy titkot(?). Ahol egy ügyletben korrupció van, ott nem írják bele ezt a részt a szerződésbe, még akkor sem ha ezt később titkosítják, az megmarad egymásközti szóbeli megállapodásnak, vagy teljesen külön kezelik egy másik-, nemhivatalos dokumentumban a részleteket.
Emlékszel, amikor a legóduce vörös fejjel torkaszakadtából üvöltözött a sámliról, hogy hogy meri titkosítani? Ez a mi életünk és ott csak arról volt szó, hogy Gyurcsány kötött egy gázüzletet Putyinnal. Néhány évvel később amikor már ő volt Putyin pincsije, akkor a nép feje fölött teljes titokban aláírt egy szerződést, amiről nagyon keveset tudni. Milyen buktatói, rejtett költségei stb. vannak. Egyáltalán megéri-e, mert különböző számítások vannak róla. Erről beszélek.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Robur

Well-Known Member
2018. április 9.
1 673
879
113
Lehet rosszul emlékszem, majd remélem valaki pontosít, igazán aggasztó számomra inkább az, hogy eredetileg a kölcsön rubel alapú és fix árfolyamon rögzített lett volna amit külső (nyugati) nyomásra módosítottak euróra, és az első verzióban semmilyen formában nem szerepelt a GE vállalat sem.
Emlékeim szerint már a szerződés nyilvánosságra hozatalától euróról volt szó.