Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 820
113
Egy ólomhűtéses reaktorban a hagyományos rozsdamentes acélokon képződő króm-oxid rétegek azonban egy év teljes teljesítményű működés után túl vastagok lesznek, és így mechanikusan instabillá válnak. A szilícium- vagy alumíniumötvözetű acélok vékonyabb szilícium- és alumínium-oxid rétegeket alkotnak, így az acélok korrózióállóvá válnak hosszabb expozíciós időkben.
A svéd acéliparral együttműködve a LeadCold nevű cég anyagszakértői kifejlesztettek egy új, alumíniumötvözetű acélt (Fe-10Cr-4Al-RE), amely tökéletes korrózióállóságot mutat az ólomnak való kitettség során több mint két évig T = 550 ° C-on és több mint 10 hétig 850 ° C-on. A reaktív elemek (RE) hozzáadása csökkenti a krómkarbidok kialakulásának kockázatát, amelyek károsak lehetnek a korrózióállóságra, és lehetővé teszi az alumínium koncentrációjának olyan alacsony szinten tartását, amely biztosítja az anyag hegeszthetőségét.
Olvastam egy 2015-ös svéd doktori értekezést a témából, gyanítom, az anyagtudományi részek ebből származnak - valamelyik vinyón megvan, most csak a főbb megállapításokra emlékszem, de abban a hegesztést még nem vizsgálták.

A gond a hegesztésnél vagy alakításnál abból lehet, hogy a kezdeti - kedvező szövetszerkezetet a hegesztés pofánvágja. Ez sajnos gyakori téma a sótároló tartályoknál is, így kifejezetten nehéz reaktort építeni, de mivel nem szükséges 550°C-on olyan nyomás, mint víz esetében, vannak szerkezeti megoldások - pl. mint a kerámia-bevonatú csövek, vagy a tantál-bélésű szerkezeti elemek esetében.

Az ólom még mindig jobb, mint a bizmut. Ha jól emlékszem, a bizmut átalakul 210Po-vá, ami nem egészséges...
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Olvastam egy 2015-ös svéd doktori értekezést a témából, gyanítom, az anyagtudományi részek ebből származnak - valamelyik vinyón megvan, most csak a főbb megállapításokra emlékszem, de abban a hegesztést még nem vizsgálták.

A gond a hegesztésnél vagy alakításnál abból lehet, hogy a kezdeti - kedvező szövetszerkezetet a hegesztés pofánvágja. Ez sajnos gyakori téma a sótároló tartályoknál is, így kifejezetten nehéz reaktort építeni, de mivel nem szükséges 550°C-on olyan nyomás, mint víz esetében, vannak szerkezeti megoldások - pl. mint a kerámia-bevonatú csövek, vagy a tantál-bélésű szerkezeti elemek esetében.

Az ólom még mindig jobb, mint a bizmut. Ha jól emlékszem, a bizmut átalakul 210Po-vá, ami nem egészséges...
Van működő ólom-bizmut hűtésű reaktor. Legalábbis volt a líra tipusú orosz tengeralattjárókban.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
ez így ebben a formátumban nem teljesen igaz. Tény és való, hogy a primer körben van bőven sugárzás, de ezek rövid felezési idejű elemek, 30-40 éves felezési idővel a szerkezeti anyagok esetében.

A fűtőanyagok reprocesszálása is egyre inkább lesz napi gyakorlat. A fűtőanyag kb. 3%-a a necces, azzal nem lehet mit kezdeni, nem felhasználható. Ezeket az anyagokat üvegbe ágyazzák - vagyis szilárdan van megkötve, majd ez kerülbe rozsdamentes tartályokba és megy a föld alá. Úgy van a tartály/szerkezet kialakítva, hogy a hőháztartás külső hűtés nélkül is működik.

A fűtőanyagok ügye igazából megoldott, csak a sötétzöldek nyomatják ezt a 20303030303 éves szöveget.

Világszinten keletkezett eddig kb. 400000 tonna. Ha csak úgy fejben 12tonna/m^3-rel számolom az urán sűrűségét, akkor ez kb. 34000m^3 térfogat. Ha a "kedvenc" ammóniás tartályomat veszem alapul, ami 60000m^3-es, akkor a világ eddig "elhasznált" fűtőeleme nettó térfogatban majdnem kétszer beférne egy 60 méter átmérőjű, 15 méter magas tartályba...

A nukleáris hulladékok a folyamatos beta-bomlás során tömegváltozás nélkül alakulnak át másfajta anyagokká, így tök mindegy, hogy mit csinálunk, önmaguktól lesznek "idővel" egyre veszélyetelenebbek.

A műanyaghulladékok, vegyi hulladékok nem ilyenek..
Ha kiteszed a napra, a műanyagok elbomlanak, és elpárolognak. Hanem itt nem is ez a téma.
Van itt 6M év felezési idejű alkotórész is.
Valaminek minél hosszabb a felezési ideje, annál veszálytelenebb. Ugye, hosszabb idő alatt ad le ugyanannyi sugárzást.
Mindenesetre 20E év múlva se tennél zsebre egy dekát a fisszuós maradékból.
 

Flexus

Well-Known Member
2018. március 16.
1 374
4 903
113
Ha kiteszed a napra, a műanyagok elbomlanak, és elpárolognak. Hanem itt nem is ez a téma.
Van itt 6M év felezési idejű alkotórész is.
Valaminek minél hosszabb a felezési ideje, annál veszálytelenebb. Ugye, hosszabb idő alatt ad le ugyanannyi sugárzást.
Mindenesetre 20E év múlva se tennél zsebre egy dekát a fisszuós maradékból.
Tulajdonkeppen nem ertem, hogy min feszkoznak a zoldek. Kiteszuk a napra azt megoldva a muanyag problema. Ufff
 
M

molnibalage

Guest
Ha kiteszed a napra, a műanyagok elbomlanak, és elpárolognak. Hanem itt nem is ez a téma.
Van itt 6M év felezési idejű alkotórész is.
Valaminek minél hosszabb a felezési ideje, annál veszálytelenebb. Ugye, hosszabb idő alatt ad le ugyanannyi sugárzást.
Mindenesetre 20E év múlva se tennél zsebre egy dekát a fisszuós maradékból.
Látom nem sikerült kétszázadjára sem megérteni.
A hosszú felezési idejű radioaktív anyag aktivitása alacsony = nem kell komoly gát köré vagy semmilyen.
20 ezer év után már kb. annyira lenne radioaktív az anyagok többsége, amekkora sugárzást kapsz 12 km magasan repülve.
Amúgy meg minek akarsz zsebrevágni hasadóanyagot?

Komolyan mondom te is csak azért vagy itt, hogy felkúrd az ember vérnyomását.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
20 704
32 377
113
Látom nem sikerült kétszázadjára sem megérteni.
A hosszú felezési idejű radioaktív anyag aktivitása alacsony = nem kell komoly gát köré vagy semmilyen.
20 ezer év után már kb. annyira lenne radioaktív az anyagok többsége, amekkora sugárzást kapsz 12 km magasan repülve.
Amúgy meg minek akarsz zsebrevágni hasadóanyagot?

Komolyan mondom te is csak azért vagy itt, hogy felkúrd az ember vérnyomását.
lehet zseborájának a világítós sámlapjára gondol.

fordítsuk meg a dolgot veszélyesek a sugárzó anyagok. ezért vannak begyűjtve a környezetből hogy véletlenűl se találkozzon velük a szervezet...
egyébként televagyunk sugárzó szén c12 vel...
persze veszélyes a sugárzás meg oda kell figyelni a hulladék kezelésre de ez színte mindenre igaz.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and bel

Flexus

Well-Known Member
2018. március 16.
1 374
4 903
113
Ja. Csak várd ki.
Szarkazmus. Tudod.

Mondjuk én nem dobálnám a Mariana árokba a cuccot, az pont nem jó a hosszú felezési idejű cuccosnak. Ellenben mélyen valamelyik ősmasszívumba (pl. oroszoknál ottvan...), az stabil, nem igazán földrengés veszélyes, és nem igazán kerül vissza a köpenybe. Hogy ez miért veszélyes? Mert a Mariana árok, mint az "árkok" általában azért vannak, mert a földkéreg alábukó lemezei ott "buknak alá", na ez az alábukás viszi magával a kéreg anyagát, az akkréciós ék anyagával együtt. Az akkréciós ék meg amúgy is összegyűjti az összes szmötyit, plusz hozzá jön a flis+molassz a szárazföldről, és ez mind megy lefelé és majd pár millió év múlva megjelenik a szubdukció mentén megjelenő vulkánokban, mint izotóp dúsulás. Ma is ez történik, csak mondjuk nem az általunk belehajigált hosszú felezési idejű atomhulladékkal, hanem pl. a tengervízben akkumulálódó izotópokkal, amik szépen meg is jelennek pl. az Andok vulkánjaiban, meg úgy általában minden ilyen típusú vulkánban. Szóval, ha nem akarjuk szivatni a sokadik generációs leszármazottainkat, akkor nem dobálunk semmit az óceánokba. Attól, hogy nem látjuk, még ott lesz az addig amíg alű nem bukik. Max úgy 200Ma. Ennél öregebb óceáni aljzat nem nagyon van.

Ellenben az ősmasszívumok már egy ideje stabilan ott vannak, meg lesznek is, amíg a vörös órissá váló nap szépen el nem párologtatja a Földet, akkor meg már úgyis meindegy.

Ja esetleg kilőhetjük még a napba ezt a hulladékot.. annak is mindegy.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Szarkazmus. Tudod.

Mondjuk én nem dobálnám a Mariana árokba a cuccot, az pont nem jó a hosszú felezési idejű cuccosnak. Ellenben mélyen valamelyik ősmasszívumba (pl. oroszoknál ottvan...), az stabil, nem igazán földrengés veszélyes, és nem igazán kerül vissza a köpenybe. Hogy ez miért veszélyes? Mert a Mariana árok, mint az "árkok" általában azért vannak, mert a földkéreg alábukó lemezei ott "buknak alá", na ez az alábukás viszi magával a kéreg anyagát, az akkréciós ék anyagával együtt. Az akkréciós ék meg amúgy is összegyűjti az összes szmötyit, plusz hozzá jön a flis+molassz a szárazföldről, és ez mind megy lefelé és majd pár millió év múlva megjelenik a szubdukció mentén megjelenő vulkánokban, mint izotóp dúsulás. Ma is ez történik, csak mondjuk nem az általunk belehajigált hosszú felezési idejű atomhulladékkal, hanem pl. a tengervízben akkumulálódó izotópokkal, amik szépen meg is jelennek pl. az Andok vulkánjaiban, meg úgy általában minden ilyen típusú vulkánban. Szóval, ha nem akarjuk szivatni a sokadik generációs leszármazottainkat, akkor nem dobálunk semmit az óceánokba. Attól, hogy nem látjuk, még ott lesz az addig amíg alű nem bukik. Max úgy 200Ma. Ennél öregebb óceáni aljzat nem nagyon van.

Ellenben az ősmasszívumok már egy ideje stabilan ott vannak, meg lesznek is, amíg a vörös órissá váló nap szépen el nem párologtatja a Földet, akkor meg már úgyis meindegy.

Ja esetleg kilőhetjük még a napba ezt a hulladékot.. annak is mindegy.
Pont ezért dobálnám pont oda. Amikor előkerül, már csak egy érdekesség lessz a kor kutatóinak. Azt már zsebre teheted.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Az ITER belsejében a tervezett 20 év működési idő alatt a szerkezeti anyagok minden atomját 2x fogja odébb lökni egy neutron a kristályrácsban. A DEMOban 50x.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Nem azt vontam ketsegbe, hogy a fusios eromu jo dolog lenne. A problema csak annyi, hogy jelenleg a legjobb megoldas az atomeromu. Persze az is remek lenne, ha a pluton tudnank eromuvet epiteni, biztonsagos is lenne de azert nem kezdenem el ennek okan ma bezarni az atomeromuveket. A tenyek es a vagyak nem mindig vagnak egybe.
Fogd fel alapkutatási kisérletnek. A CERN többe kerül. Méretre is nagyobb.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
6 850
18 962
113
Szarkazmus. Tudod.

Mondjuk én nem dobálnám a Mariana árokba a cuccot, az pont nem jó a hosszú felezési idejű cuccosnak. Ellenben mélyen valamelyik ősmasszívumba (pl. oroszoknál ottvan...), az stabil, nem igazán földrengés veszélyes, és nem igazán kerül vissza a köpenybe. Hogy ez miért veszélyes? Mert a Mariana árok, mint az "árkok" általában azért vannak, mert a földkéreg alábukó lemezei ott "buknak alá", na ez az alábukás viszi magával a kéreg anyagát, az akkréciós ék anyagával együtt. Az akkréciós ék meg amúgy is összegyűjti az összes szmötyit, plusz hozzá jön a flis+molassz a szárazföldről, és ez mind megy lefelé és majd pár millió év múlva megjelenik a szubdukció mentén megjelenő vulkánokban, mint izotóp dúsulás. Ma is ez történik, csak mondjuk nem az általunk belehajigált hosszú felezési idejű atomhulladékkal, hanem pl. a tengervízben akkumulálódó izotópokkal, amik szépen meg is jelennek pl. az Andok vulkánjaiban, meg úgy általában minden ilyen típusú vulkánban. Szóval, ha nem akarjuk szivatni a sokadik generációs leszármazottainkat, akkor nem dobálunk semmit az óceánokba. Attól, hogy nem látjuk, még ott lesz az addig amíg alű nem bukik. Max úgy 200Ma. Ennél öregebb óceáni aljzat nem nagyon van.

Ellenben az ősmasszívumok már egy ideje stabilan ott vannak, meg lesznek is, amíg a vörös órissá váló nap szépen el nem párologtatja a Földet, akkor meg már úgyis meindegy.

Ja esetleg kilőhetjük még a napba ezt a hulladékot.. annak is mindegy.
Az a emmyniség pár millió év alatt eloszlik bőven, de nagyon szívatjuk az utódokat.

Ez a napba kilövés mánia... Meg kell egy kicsit küldeni neutronokkal, és addig hasogatni amíg lehet pozitív energiamérleggel energiát kivenni belőle.
 

Flexus

Well-Known Member
2018. március 16.
1 374
4 903
113
Az a emmyniség pár millió év alatt eloszlik bőven, de nagyon szívatjuk az utódokat.

Ez a napba kilövés mánia... Meg kell egy kicsit küldeni neutronokkal, és addig hasogatni amíg lehet pozitív energiamérleggel energiát kivenni belőle.
Most tényleg? Értsd már, hogy mit mondok. A napbalövés csak egy poén volt, arra, hogy olyan technológiákat puffogtatnak itt amikkel még csak azt sem tudjuk, hogy működnek e egyáltalán, de máris mindent cseréljünk le arra.

Az a pár millió év ami alatt pont meg is jelenik ott. A 200M éves max élettertam nem a zónához legközelebbi árokra vonatkozik. De mindegy is, tőlem dobálhatjátok oda is.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Most tényleg? Értsd már, hogy mit mondok. A napbalövés csak egy poén volt, arra, hogy olyan technológiákat puffogtatnak itt amikkel még csak azt sem tudjuk, hogy működnek e egyáltalán, de máris mindent cseréljünk le arra.

Az a pár millió év ami alatt pont meg is jelenik ott. A 200M éves max élettertam nem a zónához legközelebbi árokra vonatkozik. De mindegy is, tőlem dobálhatjátok oda is.
Azt csak te mondtad, hogy cseréljük le a mindent. Ez eddig szóba se került.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán