Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Shadow

Well-Known Member
2018. október 29.
1 323
4 506
113
Kanada után Lengyel ország is aláírta, hogy beszáll a GE-Hitachi fejlesztette BWRX-300 SMR reaktorba.


Ez egy joint venture lesz 50%-ban a PKN Orlen tulajdonolja majd a közös céget. A lengyelek 50% saját gyártást akarnak, olyan nagyon nem lesz nehéz elérni mert ott van Elblag-ban egy nagy GE gyár.
2030-ra akarják elindítani az elsőt, nincs pontos szám arról mennyit terveznek építeni, jelenleg vizsgálják a lehetséges helyszíneket. Szóval Kanada után megvan a második megrendelője ennek a típúsnak de ez elég jól hangzik.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 083
60 162
113
A komolyabb ellenérvek nélküli atomenergia-ellenes korteskedés és aktivizmus mögött egyértelműen az a tőke áll, amelyik az elmúlt két évtizedben felült, illetve döntő részben már "átnyergelt" a zöldenergia vonatára (hülye képzavar, a vonaton nincs is nyereg).
Miért érdekes ez az amúgy kvázi triviális ráeszmélés?
Mert az üzleti életben is minden a triggerekről, meg a kritikus tömegről szól. Ha a napi információ özönben szépen lassan elkezdenek felszaporodni a nukleáris energia terén végbemenő újítások, fejlesztések (ne feledjük, lényegében a nyolcvanas évek közepi csernobili katasztrófa óta nincs más, csak helybenjárás ezen a téren és erre jött rá a 2011-es fukushimai katasztrófa és a rá adott tipikusan németes válasz, az Energiewende és az erőműbezárások), akkor a befektetési lehetőségek után kajtató tőke figyelme is rá irányulhat.
Ha ez bekövetkezik, akkor ahogy a tőke alakítja a politikát és a politika hozza a tőke számára a profitot -> elképzelhető, hogy 2030-ra a sláger már ismét a nukleáris technológia lesz.
De, ahogy ez lenni szokott, akkor aztán majd ebbe az irányba lendül túl az inga.
Akárhogy is lesz, ha a németek most büszkén leépítik a nukleáris iparukat és a szakemberállományukat, na meg az utánpótlás képzést és közben meg eljön a nukleáris reneszánsz, ezek ott fognak majd állni letolt gatyával.
 

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
9 779
44 959
113
Az IQ tesztek is változnak, de az átlag 100 kellene legyen. Az amerikai tesztek általában jóval több pontot mutatnak a nyelvi nehézségek ellenére, amint amit egy magyar teszten elérek.

Én eddig csak Mensa tesztet töltöttem (158 :p ), de ezeknek nem pont az a lényege, hogy nyelvfüggetlenek és nyers logikára mennek rá?
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
Én eddig csak Mensa tesztet töltöttem (158 :p ), de ezeknek nem pont az a lényege, hogy nyelvfüggetlenek és nyers logikára mennek rá?
Ennyire azért nem ástam bele magam. Kb 10 éve kitöltöttem párat kiváncsiságból, naggyából ugyanannyi jött ki, mint ami azelőtt pár évvel, egy amerikai tesztnél kijött vagy 25-30 ponttal több, olyant utána nem is nagyon oldottam, mert irreálisnak tartottam.
 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 385
8 928
113
A komolyabb ellenérvek nélküli atomenergia-ellenes korteskedés és aktivizmus mögött egyértelműen az a tőke áll, amelyik az elmúlt két évtizedben felült, illetve döntő részben már "átnyergelt" a zöldenergia vonatára (hülye képzavar, a vonaton nincs is nyereg).
Miért érdekes ez az amúgy kvázi triviális ráeszmélés?
Mert az üzleti életben is minden a triggerekről, meg a kritikus tömegről szól. Ha a napi információ özönben szépen lassan elkezdenek felszaporodni a nukleáris energia terén végbemenő újítások, fejlesztések (ne feledjük, lényegében a nyolcvanas évek közepi csernobili katasztrófa óta nincs más, csak helybenjárás ezen a téren és erre jött rá a 2011-es fukushimai katasztrófa és a rá adott tipikusan németes válasz, az Energiewende és az erőműbezárások), akkor a befektetési lehetőségek után kajtató tőke figyelme is rá irányulhat.
Ha ez bekövetkezik, akkor ahogy a tőke alakítja a politikát és a politika hozza a tőke számára a profitot -> elképzelhető, hogy 2030-ra a sláger már ismét a nukleáris technológia lesz.
De, ahogy ez lenni szokott, akkor aztán majd ebbe az irányba lendül túl az inga.
Akárhogy is lesz, ha a németek most büszkén leépítik a nukleáris iparukat és a szakemberállományukat, na meg az utánpótlás képzést és közben meg eljön a nukleáris reneszánsz, ezek ott fognak majd állni letolt gatyával.

" "átnyergelt" a zöldenergia vonatára (hülye képzavar, a vonaton nincs is nyereg) " --> vasparipa ?? :)

Teljesen egyetértve - apró megjegyzés:

  • "csernobili katasztrófa " - RBMK - no meg tervezésbeli hiányosság meg komoly emberi hiba,
  • "fukushimai katasztrófa" - BWR - no meg a törésvonalra meg cunami veszélyes helyen építés.

Miért is érdekes ez? Mert ennek fényében indultak meg az Energiewende rögös útján. Igen, azt még az egységsugarú felhasználónak is illene értenie, hogy mi a különbség ezek meg mondjuk egy PWR (orosz terminológiában VVER) között ...
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
(ne feledjük, lényegében a nyolcvanas évek közepi csernobili katasztrófa óta nincs más, csak helybenjárás ezen a téren és erre jött rá a 2011-es fukushimai katasztrófa és a rá adott tipikusan németes válasz, az Energiewende és az erőműbezárások),

Nem tudom hogy érted a helybenjárást, de technológiailag végbement azóta 1,5 generációnyi reaktor fejlődés (az említett balesetek 2. generációs reaktorokkal történtek, most meg már a 3+ generációnál tartanak) és a 4. generációs reaktorok is már fejlesztés alatt állnak.
Ha pedig az atomerőmű építésről van szó, az is ment a maga útján. Épült egy csomó új rektor főleg Kínában, Oroszországban, Koreában, Indiában. A meglévő 415 működő reaktor mellé jelenleg is építés alatt áll 53 új és terveznek 100 felettit.
Az igaz, hogy a reaktor üzembe helyezés csúcsa az 1980-as évek első felére esett, a mélypont meg a 2000-es évek második felére, de ez az üzembe helyezést jelenti. Az építés megkezdése az ezredforduló környékén volt mélyponton és azóta emelkedik. Valójában a szűken értelmezett fényességes nyugatot leszámítva a világ többi részén már tart egy ideje az atomenergia reneszánsz, csak a beruházások átfutása miatt ez késleltetve jelenik meg az üzemebe helyezési adatokban. A mélypont a balesetek mellett inkább pénzügyi és ütemezésbeli okokra volt visszavezethető. Az 1990-es évekre az oroszoknak már nem volt pénze új atomerőmű beruházásokba kezdeni, a kínaiaknak még nem volt. A franciák pedig addigra megépítettek annyi erőművet, hogy többre már nem volt szükségük. Akiknél észszerű lett volna a további építés és volt is rá pénz, de mégse építettek érdemben, politikai okok miatt az 1980-as évek után az az USA, Kanada és egyes Nyugat-Európai országok voltak.
Ehhez azt is érdemes hozzátenni, hogy az atomfegyverkezés csúcsa is az 1980-as évek első felére esett és ezt követően az atomarzenál leépítése miatt sem volt már fontos egyes országoknak az új erőmű építés.

Az alábbi térképen a kék színű országoknak van atomreaktoruk és a sötétkékek építenek újakat. A világoskékek közt is sok elhatározott, vagy tervez új reaktort. A zöldeknek még nincs de építenek (sötétzöldek), vagy terveznek (világoszöldek). A piros országok azok ahol csak bezárások és kivezetés van. Illetve japán le is állított reaktorokat, de újra is indította és indítja egy részüket és épít is újakat. A fekete országokban pedig kvázi betiltották az építést. Mint látható, a világnak csak egy elhanyagolhatóan kis része, pár nyugat-európai ország vezetése teljesen atomenergia ellenes, illetve Észak-Amerikában most még csak ímmel-ámmal építenek:
Nuclear_power_station.svg


Az atomenergia ellenes zöld lobbi csak ott tudott kivezetést, vagy tiltást elérni, ahol igazán csúnyán elmeháborodott ámokfutás zajlik. Kicsit is józanabb országok inkább fejlesztenek, mint leépítenek.

A németek nagyon sok szempontból fognak majd letolt gatyával állni. Ami náluk megy, az sok területre kiterjedő totális önfelszámolás.

Nekünk arra kell figyelni, hogy ne rántsanak magukkal minket az őrületeikbe és hogy helyettük legyen más befektetőnk, piacunk, finanszírozónk is, mire az öntökönlövéseikkel kifektetik saját magukat. Hogy megmaradjon a stabil nyersanyag és energia ellátásunk, amit ők éppen gőzerővel elvágnak. Hogy az infrastruktúránk ne csak egyirányú legyen, hanem ki legyen építve keleti irányba és észak-déli irányba is. Hogy a villamosenergia rendszerünknek minél kisebb kárt tudjanak okozni a német (dán, spanyol, olasz, portugál) kilengések és az ebből következő áramszünetek. Hogy legyen elég kiegyenlítő kapacitásunk (gázturbinák, gázmotorok) és stabilan termelő alaperőművünk (atom), de amikor olcsó az import áram, akkor azt is kihasználhassuk (határkeresztező kapacitások). Hogy legyen elég gáztároló kapacitásunk és több irányú csővezetékes gázellátásunk, stabil orosz ellátással, mert most az a legolcsóbb és legbiztosabb és mellette a többi forrás kihasználásának lehetőségével. Hogy legyen kellő kapacitású vasúti és közúti kapcsolatunk, ha nagyobb mértékben át kell állni más alapanyag, alkatrész, áru beszerzési és áru kiviteli irányra. Hogy legyen megfelelő kapacitású kikötői kapcsolatunk. Hogy megvétózzuk a keleti gazdasági kapcsolatok elvágásárt célzó politikai döntéseket és a ránk is köztelező zöld őrület döntéseket.

Így talán ki tudjuk védekezni az öngyilkos német politika hatásainak nagy részét.
 

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
7 417
23 609
113
A kedden 16 óra 45 perc körül mért 7210 MW-os rendszerterhelési csúcs tegnap 17 óra körül megdőlt és 7254 MW-ra adódott.
Természetesen az időjárásfüggő megújulók szintén csak töredék teljesítményre voltak képesek, miközben az import döbbenetes, 3230 MW volt!
Ez a csúcs is bármikor megdőlhet, hiszen jelen pillanatban (8 óra 44 perc) már 6950 MW a rendszerterhelés értéke.
 
M

molnibalage

Guest
Nem tudom hogy érted a helybenjárást, de technológiailag végbement azóta 1,5 generációnyi reaktor fejlődés (az említett balesetek 2. generációs reaktorokkal történtek, most meg már a 3+ generációnál tartanak) és a 4. generációs reaktorok is már fejlesztés alatt állnak.
Ha pedig az atomerőmű építésről van szó, az is ment a maga útján. Épült egy csomó új rektor főleg Kínában, Oroszországban, Koreában, Indiában. A meglévő 415 működő reaktor mellé jelenleg is építés alatt áll 53 új és terveznek 100 felettit.
Az igaz, hogy a reaktor üzembe helyezés csúcsa az 1980-as évek első felére esett, a mélypont meg a 2000-es évek második felére, de ez az üzembe helyezést jelenti. Az építés megkezdése az ezredforduló környékén volt mélyponton és azóta emelkedik. Valójában a szűken értelmezett fényességes nyugatot leszámítva a világ többi részén már tart egy ideje az atomenergia reneszánsz, csak a beruházások átfutása miatt ez késleltetve jelenik meg az üzemebe helyezési adatokban. A mélypont a balesetek mellett inkább pénzügyi és ütemezésbeli okokra volt visszavezethető. Az 1990-es évekre az oroszoknak már nem volt pénze új atomerőmű beruházásokba kezdeni, a kínaiaknak még nem volt. A franciák pedig addigra megépítettek annyi erőművet, hogy többre már nem volt szükségük. Akiknél észszerű lett volna a további építés és volt is rá pénz, de mégse építettek érdemben, politikai okok miatt az 1980-as évek után az az USA, Kanada és egyes Nyugat-Európai országok voltak.
Ehhez azt is érdemes hozzátenni, hogy az atomfegyverkezés csúcsa is az 1980-as évek első felére esett és ezt követően az atomarzenál leépítése miatt sem volt már fontos egyes országoknak az új erőmű építés.

Az alábbi térképen a kék színű országoknak van atomreaktoruk és a sötétkékek építenek újakat. A világoskékek közt is sok elhatározott, vagy tervez új reaktort. A zöldeknek még nincs de építenek (sötétzöldek), vagy terveznek (világoszöldek). A piros országok azok ahol csak bezárások és kivezetés van. Illetve japán le is állított reaktorokat, de újra is indította és indítja egy részüket és épít is újakat. A fekete országokban pedig kvázi betiltották az építést. Mint látható, a világnak csak egy elhanyagolhatóan kis része, pár nyugat-európai ország vezetése teljesen atomenergia ellenes, illetve Észak-Amerikában most még csak ímmel-ámmal építenek:
Nuclear_power_station.svg


Az atomenergia ellenes zöld lobbi csak ott tudott kivezetést, vagy tiltást elérni, ahol igazán csúnyán elmeháborodott ámokfutás zajlik. Kicsit is józanabb országok inkább fejlesztenek, mint leépítenek.

A németek nagyon sok szempontból fognak majd letolt gatyával állni. Ami náluk megy, az sok területre kiterjedő totális önfelszámolás.

Nekünk arra kell figyelni, hogy ne rántsanak magukkal minket az őrületeikbe és hogy helyettük legyen más befektetőnk, piacunk, finanszírozónk is, mire az öntökönlövéseikkel kifektetik saját magukat. Hogy megmaradjon a stabil nyersanyag és energia ellátásunk, amit ők éppen gőzerővel elvágnak. Hogy az infrastruktúránk ne csak egyirányú legyen, hanem ki legyen építve keleti irányba és észak-déli irányba is. Hogy a villamosenergia rendszerünknek minél kisebb kárt tudjanak okozni a német (dán, spanyol, olasz, portugál) kilengések és az ebből következő áramszünetek. Hogy legyen elég kiegyenlítő kapacitásunk (gázturbinák, gázmotorok) és stabilan termelő alaperőművünk (atom), de amikor olcsó az import áram, akkor azt is kihasználhassuk (határkeresztező kapacitások). Hogy legyen elég gáztároló kapacitásunk és több irányú csővezetékes gázellátásunk, stabil orosz ellátással, mert most az a legolcsóbb és legbiztosabb és mellette a többi forrás kihasználásának lehetőségével. Hogy legyen kellő kapacitású vasúti és közúti kapcsolatunk, ha nagyobb mértékben át kell állni más alapanyag, alkatrész, áru beszerzési és áru kiviteli irányra. Hogy legyen megfelelő kapacitású kikötői kapcsolatunk. Hogy megvétózzuk a keleti gazdasági kapcsolatok elvágásárt célzó politikai döntéseket és a ránk is köztelező zöld őrület döntéseket.

Így talán ki tudjuk védekezni az öngyilkos német politika hatásainak nagy részét.
A probléma az, hogy az atomerőmű építés és fejlesztés lendülete megtörtént, a szakemberek mennyiségi és minőségi felhalmozása is.
Csak elérni a 80-as évek beli építési sebességet is önmagában feladat lenne.

A világ növekvő energia igényét nézve és azt, hogy elöregednek a meglevő erőművek, tehát új is kéne építeni, méghozzá sokat és gyorsan.
Ha fennmaradt volna a '80-a évek tempója, ma a fejlett világ szándék esetén 50% feletti atomerőművi aránnyal működhetne. Ehhez képest az izmozás azon megy, hogy legyen 20%, ami 1990-ben volt.
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 244
24 249
113
Gcsat egyetlen kommentjét sem kell komolyan venni.
Amúgy különösen vicces, hogy a jenkiket ostoba bunkozók akkor hogyan számolnak el az IQ-val.
Mondjuk az IQ tesztnek és az értéknek soha nem láttam semmi értelmét. Még annyira sincs alapja, mint a BMI-nak.
Nagyon régen egy másik fórumon én is azt írtam, hogy

Gcsat, lecsattoztam / :D /, kaptam is érte, mert

gacsat.

Bocsi. :) :)

Már, hogy írjak is valami előremutatól. :D :eek: :rolleyes:
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 083
60 162
113
Nem tudom hogy érted a helybenjárást, de technológiailag végbement azóta 1,5 generációnyi reaktor fejlődés (az említett balesetek 2. generációs reaktorokkal történtek, most meg már a 3+ generációnál tartanak) és a 4. generációs reaktorok is már fejlesztés alatt állnak.
Azok a fejlesztések a 70-es évek elejéről valók.
Érdemi nukleáris K+F azóta nem történt, csak a részletek kidolgozása, illetve hozzáigazítása a Csernobil utáni biztonsági standardokhoz.
Az általad említett generációk kifejlesztése a 60-as/70-es évek fordulóján már megtörtént.

Az úgynevezett második generációs reaktorok sémáit a 40-es évek végén, az 50-es évek elején már lefektették.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
Azok a fejlesztések a 70-es évek elejéről valók.
Érdemi nukleáris K+F azóta nem történt, csak a részletek kidolgozása, illetve hozzáigazítása a Csernobil utáni biztonsági standardokhoz.
Az általad említett generációk kifejlesztése a 60-as/70-es évek fordulóján már megtörtént.

Az úgynevezett második generációs reaktorok sémáit a 40-es évek végén, az 50-es évek elején már lefektették.

A fizikai alapok értelemszerűen nem változtak, de azért azt messze nem állítanám, hogy a '70-es évek óta érdemi nukleáris K+F nem volt.

Ha csak a Paks I eredeti (teljesítménynövelés előtti) állapotát veted össze Paks II tervezett reaktoraival, akkor van néhány különbség:
  • A reaktor teljesítmény több, mint 2,5-szeresre nőtt és a hatásfok is emelkedett pár százalékot. Emiatt a gazdaságosság javult.
  • A kampány hossza 1,5-szeresre nőtt. Kevesebbszer kell leállítani, megbontani a reaktort, ami a kapacitás kihasználtságot javítja.
  • A szabályozhatóság javult. Megjelent a manőverező üzemmód.
  • Az élettartam megduplázódott. Ez a beruházás megtérülési mutatóit is javítja.
  • Az automatizáltság és a karbantartási paraméterek érdemben javultak. Ráadásul az egységteljesítmény is nőtt. Fajlagosan számottevően kevesebb munkaóra ráfordítással lesz üzemeltethető.
  • A biztonság sokat javult. A kritikus balesetek esélye egy nagyságrenddel kisebb. Van kettősfalú konténment. 4-szerezet aktív hőelvezető szivattyúk. 4-szerezett üzemzavari aktív bórbefecskendezés. Az összes lényeges aktív biztonsági rendszert megnégyszerezték. Hidroakkumulátorokban tárolt bórsavas víz passzív üzemzavari befecskendezéshez. Konténment sprinkler rendszer. Passzív maradványhő elvezetés mind a reaktorból, mind a konténmentből. Passzív hidrogénkezelés katalitikus rekombinátorokkal. Olvadékcsapda.
  • A vezérlés, beépített elektronika, annak szabályozhatósága, rugalmassága, megbízhatósága, a működésről kapott információk mennyisége és minősége egy napon sem említhető.

Pedig Paks I. is elég jó, biztonságos és gazdaságos. Paks I-nél is simán lehetett élettartamot hosszabbítani és lehetne még tovább is hosszabbítani.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 506
10 088
113
A fizikai alapok értelemszerűen nem változtak, de azért azt messze nem állítanám, hogy a '70-es évek óta érdemi nukleáris K+F nem volt.

Ha csak a Paks I eredeti (teljesítménynövelés előtti) állapotát veted össze Paks II tervezett reaktoraival, akkor van néhány különbség:
  • A reaktor teljesítmény több, mint 2,5-szeresre nőtt és a hatásfok is emelkedett pár százalékot. Emiatt a gazdaságosság javult.
  • A kampány hossza 1,5-szeresre nőtt. Kevesebbszer kell leállítani, megbontani a reaktort, ami a kapacitás kihasználtságot javítja.
  • A szabályozhatóság javult. Megjelent a manőverező üzemmód.
  • Az élettartam megduplázódott. Ez a beruházás megtérülési mutatóit is javítja.
  • Az automatizáltság és a karbantartási paraméterek érdemben javultak. Ráadásul az egységteljesítmény is nőtt. Fajlagosan számottevően kevesebb munkaóra ráfordítással lesz üzemeltethető.
  • A biztonság sokat javult. A kritikus balesetek esélye egy nagyságrenddel kisebb. Van kettősfalú konténment. 4-szerezet aktív hőelvezető szivattyúk. 4-szerezett üzemzavari aktív bórbefecskendezés. Az összes lényeges aktív biztonsági rendszert megnégyszerezték. Hidroakkumulátorokban tárolt bórsavas víz passzív üzemzavari befecskendezéshez. Konténment sprinkler rendszer. Passzív maradványhő elvezetés mind a reaktorból, mind a konténmentből. Passzív hidrogénkezelés katalitikus rekombinátorokkal. Olvadékcsapda.
  • A vezérlés, beépített elektronika, annak szabályozhatósága, rugalmassága, megbízhatósága, a működésről kapott információk mennyisége és minősége egy napon sem említhető.

Pedig Paks I. is elég jó, biztonságos és gazdaságos. Paks I-nél is simán lehetett élettartamot hosszabbítani és lehetne még tovább is hosszabbítani.
Ami Csernobilban nehezen kezelhető volt, azt megoldották hogy könnyen kezelhető legyen. Ami Fukushima-ban volt, arra találtak ki megoldást? (központi és helyi vészhelyzeti áramellátás megszűnése)
 
M

molnibalage

Guest
Azok a fejlesztések a 70-es évek elejéről valók.
Érdemi nukleáris K+F azóta nem történt, csak a részletek kidolgozása, illetve hozzáigazítása a Csernobil utáni biztonsági standardokhoz.
Az általad említett generációk kifejlesztése a 60-as/70-es évek fordulóján már megtörtént.

Az úgynevezett második generációs reaktorok sémáit a 40-es évek végén, az 50-es évek elején már lefektették.
Ez nettó túlzás...

Hol voltak akkor 3. gen reaktorok építve? Ilyen megy Fr-ben.
Hol voltak olyan reaktorok, amik U238-cal is mentek?
A folyékony sóolvadéksok Th alapú reaktorhoz 70-es évek után nem nyúltak, ma igen, az első kereskedelmi egységek tesztüzemben lassan indulnak.

És ezen túl is vannak fejlesztések.

Ne telepítsd a vízszint alá a vészgenerátort.
Ahogy fent írtam, ebben a formában ez nettó butaság.

Mert a dízel generátoroknál magasabban van a tartály, hogy gravitációsan, sziv. = áram nélkül lehessen indítani a DGE-ket.
Viszont számottevő időre kell 1-10MW-os nagyságrendű áramforrás. Ha te fogod és mindent felemelsz a cunami szint fölé a több szám m3-t tartalmazó tartályokat, akkor lesz egy rohadt magas építény meg egy szeizmikusan aktív zónában, ami több száz tonnát tárol magasan?

Az észszerű védekezés nem ez.

Helyett egyszerűbb a védőgát, aminek sajnos a magasságát nem jól választották meg, mert a stat. modellezés gyakoriságra és az addig ismert földrengések alapján akkora hullámra nem számítottak. De a földrengés előtt már kivitelezés előtt állt a magasítás, amikor az új modellek magasabb hullámot jósoltak előre.

Ami Csernobilban nehezen kezelhető volt, azt megoldották hogy könnyen kezelhető legyen. Ami Fukushima-ban volt, arra találtak ki megoldást? (központi és helyi vészhelyzeti áramellátás megszűnése)
Magasabb védőgát, ahol van cunmai.
A mai építésű rekatorok vészhűtése term. crikulációval történik és a víztartályok a reaktor tetején vannak (meg máshol is, sok minden lehet ide és oda áramoltatni) és n+1 más berendezés.
 
M

molnibalage

Guest
Ez a reaktor hűtésére is igaz, vagy csak a containment hűtésére ha már megolvadt a reaktor?
A kontémenetet már ma is részben természetes cirk-kel IS hűtik egyes erőművekben.
De van ahol pl. az egész kontément falát hűtik.

A reaktor hűtése a fontos a zónaolvadás elkerülése miatt.
Ha már magát a kontémenetet kell hűteni, az már rosszabb eset. Sokkal.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 482
4 978
113
A kontémenetet már ma is részben természetes cirk-kel IS hűtik egyes erőművekben.
De van ahol pl. az egész kontément falát hűtik.

A reaktor hűtése a fontos a zónaolvadás elkerülése miatt.
Ha már magát a kontémenetet kell hűteni, az már rosszabb eset. Sokkal.
Ezért kérdeztem. :D

A reaktor természetes hűtését úgy kell elképzelni, hogy ha elmegy az áram, kinyitnak a szelepek, és megindul a természetes cirkuláció, mint a régi szilárd tüzelésű kazános családi házakban?