Szu-27SzM3-as, ha jól sejtem, akkor még korábbról, valahol Szíria felett egy éles teszt feladaton:
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Az 1990-es olaszorszűgi Szu-27 katasztrófa:
De előtte is ez a mélyrepülés volt arrafelé a szokás:
De előtte is ez a mélyrepülés volt arrafelé a szokás:
Gondolom, sokan nem értik a posztomat, hogy a Szuhoj lezuhanásának mi köze az F-15-ösök 15:05-nél látható alacsony bejöveteleihez. Ez a videó jobban megmutatja a dolgot:
Su-27 crash Salgareda air show 1990
9 september 1990 "Ali Acrobatiche" airshow Salgareda airfield, italy.Pilot: Rimantas Stankevičius
youtu.be
A modernizált R-77-1 -ről, ami már a Szu-30SzM/SzM2 alap rakétája
Érdekes, hogy miközben az orosz légierő négyesével kapja az újabb és újabb Szu-35Sz gépeket, a Szu-30SzM program megállt.
De nemcsak az új gépek beszerzése, hanem az átadott példányok modernizálása is lekerült a napirendről.
Még a háború előtt kiderült, hogy az ambíciózus SzMD, vagy SzM1 upgrade, ami a 35-ösök szinjére hozta volna fel a típust (azonos radar, hajtómű, szenzorfúzió és a MAWS átvétele, integrálása), el se kezdődött.
Mindössze annyi történt, hogy néhány gépen oroszra cserélték a francia eredetű avionikai elemeket, illetve kiválasztottak két gépet, hogy legyenek a modernizációs program tesztalanyai.
A szíriai bevetésen odaveszett egy példány, ami madárrajjal ütközött, majd az oroszoknál odalett egy másik, amit egy Szu-35-ös lőtt le gépágyúval, figyelmetlenségből, illetve egy gépet az ukrán légvédelem lőtt le.
Viszont számos példány semmisült meg a Voronyezs elleni Tocska-U és a Szaki elleni szabotázsakciók során.
Ha rosszul tudom, majd kijavítotok.
Minden esetre nekem úgy tűnik, az oroszok inkább rendszeresítenek további 35-ösöket, semmint a Szu-30SzM flottával vesződjenek, melyek így egyre jobban tartanak a másodvonalas, majd a kiképző alakulatok felé.
De ez nem lep meg, ismerve a 2012-es beszerzés és rendszeresítés körülményeit.
Már akkor is volt olyan hang, hogy jobb lett volna inkább a Szu-35Sz architektúrájára alapozva kifejleszteni egy Szu-35SzU-t, Vagy UB-t, vagy akármit, mégpedig a Szu-35Sz kiegészítő típusaként.
A KnAAZ kifejleszti, az Irkut meg legyártja.
De ilyen kooperációról akkoriban szó se lehetett.
A háború azért eléggé képes hattérbe szorítani a különböző cégek érdekérvényesítő erejét. No meg azt sem hagyhatjuk ki, hogy ezúttal nem tudtak elég kenőpénzt adni, hogy megvegyék az alapvetően (még az orosz légierőben is) elavult gépüket.
Igen, a legutolsó 4 Szu-30SzM2 átadása még 2022 januárjában volt Kalinyingrádban a Balti- flotta haditengerészeti légierő számára. Azóta semmi hír a gépekről/programról.Egyébként mégg 2022-ben kellett volna újabb megrendelést leadnia az orosz VM-nek 20 gép beszerzésére a haditengerészeti légierők számára(Balti -flotta és FT-flotta ) De nagy valószinü az ukrán-orosz konfliktus miatt ez nem történt meg. Ahogy látjuk a Szu-34 és Szu-35Sz gyártása került előtérbe az SVO zónában való részvételük miatt.
Az orosz VM által közzétett videó-R-77-1 rakétával a Szu-30SzM gépeken azzal függhet össze, hogy légiharcra készítik fel a gépeket az érkező ukrán F-16 ellen.
Nem úgy müködik a rendszer, ahogy azt te gondolod. Az Irkut cég is a Rostec-hez tartozik mint a többi repülőgépgyár is. Rostec pedig állami cég.
Érdekes, hogy a Szu-30SzM radarját, a Barsz-t 1983-tól kezdték reszelgetni, mégpedig a Zaszlon méretzsugiritásával, kompaktizálásával.
Kb 1995-re lett kész a prototípus és 2001-re került be az első szériapéldány az indiai Szu-30MKI gépekbe.
Az orosz légierő 2013 körül kezdte el használni, tehát a program indulása után 30 évvel és 2023-ra már hivatalossá váltak azok a hangok, hogy a Barsz korszerűtlen, sőt, egyenesen alkalmatlan az SVO zónabeli feladatokra.
Jó, mondani sokmindent lehet, de a mondókám lényege, hogy ezzel szemben az Irbisz radar fejlesztése, ami a Barsz közvetlen továbbgondolása, 2003-ban indult, 2013-ban már sorozatban gyártották, 2023-ban pedig a legjobb radarnak számít az orosz harcászati repülőgépeken dolgozók között, ami számos légigyőzelemnél játszott fontos szerepet.
Mondjuk a meghibásodási hajlamról, karbantartási igényről nem sokat tudunk, de ez igaz en bloc az egész Szu-35Sz rendszerre is.
Erről a típusról csak azt látjuk, hogy gyártják, rendszerben van és a háborús övezetben dolgozik, de ezen felül jóformán nem tudunk róla semmit.
Kb 1995-re lett kész a prototípus és 2001-re került be az első szériapéldány az indiai Szu-30MKI gépekbe.
Az orosz légierő 2013 körül kezdte el használni, tehát a program indulása után 30 évvel és 2023-ra már hivatalossá váltak azok a hangok, hogy a Barsz korszerűtlen, sőt, egyenesen alkalmatlan az SVO zónabeli feladatokra.
Jó, mondani sokmindent lehet, de a mondókám lényege, hogy ezzel szemben az Irbisz radar fejlesztése, ami a Barsz közvetlen továbbgondolása, 2003-ban indult, 2013-ban már sorozatban gyártották, 2023-ban pedig a legjobb radarnak számít az orosz harcászati repülőgépeken dolgozók között, ami számos légigyőzelemnél játszott fontos szerepet.
Mondjuk a meghibásodási hajlamról, karbantartási igényről nem sokat tudunk, de ez igaz en bloc az egész Szu-35Sz rendszerre is.
Erről a típusról csak azt látjuk, hogy gyártják, rendszerben van és a háborús övezetben dolgozik, de ezen felül jóformán nem tudunk róla semmit.
Meg mellette kérdés ám az üzem működése szempontjából a megrendelésekkel való ellátottság kérdése. Lásd Novoszibirszk, ahol a Cskalov gyakorlatilag a Szu-34 vonalból él (igaz beledolgozik az SSJ és Sz-70 programokba) és még ha nem is lenne most ukrán háború, akkor is kellene valamekkora megrendelés az üzem életben tartásához. Az Irkutnál meg a KnAAZ-al szemben erősebben ott van a civil vonal, ahol rohamtempóban próbálják véglegesíteni az MSz-21 teljes mértékben oroszosított verzióját, mivel valamivel pótolni kell majd a gerincet adó 737/A320 típusokat. Persze KnAAZ esetében részben hasonló áll fenn az SSJ programmal, de akkor is ott hangsúlyosabb a katonai részleg a Szu-35Sz és Szu-57 révén.
Így viszont miután az Irkut bőven el lesz látva civil megrendelésekkel, úgy nem is erőltetik a Szu-30SzM/SzMD/SzM2 vonalat, amivel alapvetően sincsenek igazán megelégedve. Az ukrajnai igásló szerepében elvannak szépen a Szu-35Sz/Szu-34 vonallal. Tudom, hogy nem jó és sarkos hasonlat, de nekem erről a Szu-30SzMD/SzM2 rendszeresítésről most hirtelen az F-15EX jut eszembe, csak éppen ezt az ukrajnai háború keresztül húzta.
Még említsük meg, hogy a Jak-130 kiképző gép is az irkutszki Irkutban készül. Tehát összefoglalva(aki nem érti) -jelenleg nem prioritás a Szu-30SzM/SzM2 vonal.
Pár érdekesség:
- A P-42-essel egészen 1993-ig repültek
- A P-42-es a T-10-15 nullszéria példány volt, amivel előtte integrációs teszteket repültek. 1983-ban a Belarusz SzSzK területén a Zapad-83 hadgyakorlaton is részt vett, majd még azon év őszén a gép 18700 méteres magasságon, 400Km/h műszer szerinti sebességnél indított légiharc rakétát, hogy extrém körülmények közt vizsgálják a hajtóművek megbízhatóságát
- korábban négy rakétával 14 ezer méteren ténylegesen elérte a "katalógus adat" Mach 2.37-et is. Tudvalevő, hogy egyes negyedik generációs gépek papíron szereplő és tényleges végsebesség adata nem feltétlen egyezik meg. Ez amúgy igaz volt a második és harmadik generációs gépekre is, csak amíg ott inkább felfele tért el a gyakorlati képesség a dizájn limittől, addig a negyedik generáció esetében a végsebesség már egyre inkább vált csak teoretikus értékké.
Így ránézésre nem tűnik ez a sebesség soknak, de azért jó, ha ideírjuk e mondat mellé, hogy ez bizony azért Mach 1.1, ami olyan lassúnak sem mondható.