Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Sem az új szerkezeti anyagot nem akarják használni a jelek szerint...
F414 EPE-t sem rendelte meg senki..
A F110-GE-132-es is csak F-16 Block 60-ba került és @Allesmor Obranna szerint már azokban sincs...
A PW-229-esből is létezik erősebb, nem igazán cserélik.
A PW-229 alap változata sem került bele az F-15C-be sem.
Soroljam még? A csúcsok csúcsa (F-22, Szu-57) nem úgy tűnik, hogy nagyon érdekelne ez bárkit, a svédek is inkább kamuznak, de F414 van a kurva nehéz E Gripenben és nem az EPE, mert egyedül nekik nem volt pénzük kicsengetni. A marketing olcsóbb, mint a fejlesztés...
Egyfelől ha innen nézzük, a megállapítás helyes, vagyis az üzemeltetők úgy vélik, hogy a teljesítmény másodlagos az egyéb képességek (szenzorok, kommunikáció, fegyverzet, stb.) után.
Másfelől eredetileg a szerkezeti elemekről írtál, nem csak a hajtóművekről.
Harmadrészt nem csak tolóerő létezik egy hajtómű tulajdonságainál. Korántsem lennék meglepve, hogy ha fogyasztás vagy más okok miatt maradtak volna a "sima F414-GE-400 licencsznél a JAS-39E/F esetén.
az S 60 m ek így müködtek ha jól tudom? különböző távolságokra előrre beállított lőszerekkel és egy egy sorozat csak bizonyos előrre beállított távolságokon vólt hatékony. ezért olykor várnikellett (kivárni)?
Az anyagválasztás mindig a jellemző igénybevétel, tömeg, költség, üzemeltethetőség és gyárhatóság kérdése.
Egy repülőn a fáradásos törés esetén game-over van, ezt megtanulta mindenki a Comet-ek kapcsán.
A 2198-as Al ötvözet 10 millió ciklust kibír 98%-os valószínűséggel 240MPa feszültség-amplitúdó mellett, hegesztett kötésben, kb. 2800km/m^3 sűrűséggel. Szakítószilárdsága valahol 380MPa.
normálisan hegesztett nagyszilárdságú acél, mondjuk DOMEX 700MC AWI-val hegesztve nagyjából 200MPa feszültség-amplitúdót visel el 98%-os valószínűséggel 10 millió ciklusra nézve. A szakítószilárdsága valahol 900MPa és a sűrűsége 7860kg/m^3
A fáradásos igénybevételnél a statikus anyagjellemzők (keménység, szakítószilárdásg, folyáshatár) már nem érnek semmit.
- Ti6Al4V esetén a 10 millió ciklus esetén 98%-os valószínűséggel valahol 350-400MPa.
Jobb anyagok meg per pillanat nincsenek a fenti feltételnek megfelelően. Sok fejlesztés megy, de valahol mindig oda jutnak vissza, hogy a régivel van üzemeltetési tapasztalat.
Csak két példa:
- Az Airbus beleölt egy valog pénzt abba, hogy a szegecselt alumínium szerkezetet elhagyja a szárnyakon lévő szerelőnyilásoknál (wing access panel - jobb fordítás nem jutott eszembe...) Az elképzelés az volt, hogy szuperplasztikus alakítással és diffúziós hegesztéssel gyártanak ilyen egységeket egyben - titánból. A diffúziós hegesztés azt jelenti, hogy vákuumkamrában összenyomod a két lemezt x MPa nyomással, felmelegíted az olvadáspont 80%-ára, így tartod az anyagot kb. 40-50 órán át. A kötést a külső elektronok hozzák létre. Nincs hegesztőanyag, minimális hőbevitel, nincs élelőkészítés és egy komplex rácsos szerkezet egyszerre hegesztődik meg. Az Airbus titánnal ettől azt várta, hogy kimaradna a szegecsélés meg úgy 40%-al könnyebb lehetne a szerkezet. Elég jó eredményeket értek ezzel a módszerrel a titán esetében. Logikus volt a feltételezés, hogy akkor vigyük át ez alumíniumra - elvégre az alumínium a fő szerkezeti elem! Rengeteg pénzt, időt és erőforrást öltek bele. Milliárdos tételről van szó. Minden selejt lett, amit gyártottak. Ugyanezt eljátszották az Eurofighter kacsaszárnyainál is.
Miért: Mert elfelejtettek egy apróságot:
- a titán esetében a titán-dioxid "kifelé" megy a kötésből, míg az alumínium esetében az alumínium-oxid "befelé". A titán esetében emiatt kitűnő mechanikai tulajdonságok vanna, az alumínium esetében meg selejt.
- nem tettek le erről, ezért futottak még egy kört, az alumínium+titán kombóval, holott minden kezdő hegesztő tudja, hogy ez nem egy. A titán olvadáspontja úgy 1700 Celsius, míg az alumíniumé valahol 620 Celsius. Már csak a hőmérsékletkülönbség miatt sem megy... Most az volt az elképzelés, hogy akkor dörzshegesztenek. Fogják a két anyagot, egymásra teszik, majd egy korongot nyomnak rá - mindkét lemez rendesen be van fogva és a korongot kezdik el nagy sebességgel forgatni és lassan előre vezetni. A súrlódásból hő keletkezik és a nyomással kombinálva majd az "összedolgozza" a két anyagot. Az eredmény szintén gond. Legtöbbször szétrepedt középen, ha meg nem repedt el, akkor a gyengébb alumínium szilárdságának a 25%-át kapták vissza húzásra, nyírásra meg 40MPa volt a legjobb eredmény. Ezek mind statikus vizsgálatok voltak, fárasztásig el sem jutottak. Ezzel szemben a szegecselés úgy indul, hogy az alumínium teljes fárasztási szilárdsága adott.
Miért: Mert még egy apró dologra nem figyeltek a tisztelt mérnökurak:
A titán sűrűsége 4,5g/cm^3, a titán-dioxid sűrűsége 4,23g/cm^3. Vagyis a hegesztésnél a titán-dioxid feljön a hegfürdő tetejére és a fürdő áramlása miatt kimegy salakba
az alumínium sűrűsége kb. 2,8-31g/cm^3, míg az alumínium-oxid sűrűsége 3,95g/cm^3, így az oxid belesüllyed az ömledékbe és mivel 2000 fokon már szilárd, szinte kettévágja a még olvadt alumínium-titán olvadékot...Ha meg nem, akkor beékelődik a varratba és éles bemetszés.
Ez a kirándulás az európai repülőgépgyártásnak egy valog pénzbe, pár évbe került...
Másrészt az autók sem lettek könnyebb, hiába a TRIP- meg a TWIP acél.
kivonatosan:
"... General Atomics Aeronautical Systems korábbi repülőgépei, mint például az MQ-1 Predator, folyamatosan lefelé néztek. Megváltoztatták a harc természetét, mert a csapatban végzett munka során a végtelenségig a magasban maradhattak, és nemcsak felbecsülhetetlen hírszerzést nyújthatnak a földi erőknek, hanem pontos, halálos támogatást is, ha szükséges.
Az új repülőgépek, rendszerek és képességek hulláma azt jelenti, hogy a repülés következő fejezete legalább annyira arról szól, hogy a Predator utódainak levegő-levegő szerepeket rendeljenek, mint a szárazföldi csapatok és más jelenlegi küldetések támogatását.
Pilóta nélküli repülő eszközök elleni védelem
Az egyik fenyegetés, amellyel szemben az UAS ideális, egy másik UAS. A hálózatba kapcsolt pilóta nélküli repülőgépek repülése – fejlett érzékelőivel, légi kereső radarjaival és levegő-levegő fegyvereivel vagy fejlett elektronikus hadviselési hasznos teherrel – állandó megfigyelést alatt tarthatja a behatoló pilóta nélküli légi rendszereket amik célja hogy kémkedjenek a barátságos erők után, vagy hogy megpróbálják egyenesen megtámadni őket.
Egy olyan UAS, mint a Reaper, ideális arra, hogy segítsen kivédeni a cirkáló rakétákat - egy másik komoly fenyegetést a barátságos erők számára - vagy a kisebb, kvadkopter stílusú UAS-okkal szemben, amelyek szövetséges pozíciókat próbálnak szaglászni. A rendelkezésre álló szárny alatti konténerekkel felszerelve az MQ-9 képes korai figyelmeztetést adni a bejövő fenyegetésekről, valamint elektronikus hadviselést vagy más rendszereket alkalmaz, amelyek elpusztíthatják a kis ingresszorokat.
Ezek a repülőgépek is nagyok lehetnek. Valójában az olyan repülőgépek, mint a Reaper vagy a SkyGuardian azon képessége, hogy az emberes repülőgépek számára nem elérhető ideig az állomáson maradjanak, és a hálózat részeként működjenek együtt, lehetővé teszik a parancsnokok számára, hogy fejlett érzékelőiket kihasználják a nagy területek fokozott helyzetfelismerése érdekében.
Nagy értékű légi eszközök védelme
A védelmi szerepekben az UAS döntőnek bizonyulhat a nagy értékű légi eszközök védelmében is. Az Egyesült Államok Légiereje és szövetségesei a levegő-levegő tankolásra támaszkodnak, hogy bővítsék flottájuk hatótávolságát, és kitartást biztosítsanak számukra, hogy továbbra is rendelkezésre álljanak a feladatokhoz - különösen egy olyan területen, mint a Csendes-óceán nyugati része, amely nagy távolságokat igényel az óceán felett.
A fejlett légierők más, rendkívül kifinomult, rendkívül értékes, ember vezett légi rendszereket is integrálnak: az E-3 Sentry légi korai figyelmeztető repülőgépeit; az RC-135 Rivet Joint, amely megfigyelést és elektronikus adatgyűjtést végez; A P-8 Poseidon tengeri járőr és tengeralattjáró-elhárító repülőgépek, és így tovább...
Ezek az egységek páratlan helyzetfelismerést és harci erőt adnak az amerikai légierőnek, a haditengerészetnek és szövetségeseiknek - de ők az ellenfél legfontosabb potenciális célpontjai is egyben. Elől kell maradniuk és harcolniuk kell, de védelemre is szükségük van. Az ember által vezetett vadászgépeknek, mint például a légierő F-22 vagy F-35-nek, a nagy értékű légi eszközök védelme azt jelenti, hogy ezek a vadászgépek nem állnak rendelkezésre más frontvonalbeli feladatokra.
... Ezeket a sugárhajtású UAS fel lehet szerelni levegő-levegő fegyverekkel, hogy készen álljanak a nagy értékű repülőgépek védelmére, és napokig készen álljanak erre, enyhítve az emberes vadászszázadok terheit. Annak ellenére, hogy nincs senki a fedélzeten, a Defender zökkenőmentesen párosul az ember által személyzettel rendelkező repülőgépekkel vagy más egységekkel, mert a GA-ASI vezető szerepet tölt be az ember nélküli csapatban.
A parancsnokok kijelölhetnek egy légteret a Defender számára, hogy megvédjék, és lehetővé tegyék a tankerek számára, hogy támogassák a támadó repülőgépeket, amelyek harcolnak...
(drónok fedélzetéről indított) kisméretű UAS rendszerek
A kisméretű pilóta nélküli légi rendszerek új generációja több kártyát is biztosít a parancsnokoknak.
Néhányuk, mint például a GA-ASI Sparrowhawk, támogathatja a baráti légi műveleteket azáltal, hogy segít elnyomni az ellenséges légvédelmi rendszereket, vagy fokozott harctér átláthatóságát vagy EW hatásokat biztosít. Ezek a kis repülőgépek, amelyek egy nagyobb járőrrepülőgép, például a SkyGuardian szárnyai alatt vannak, segítenek felismerni a légvédelmi érzékelők helyét és részleteit, sőt a föld-levegő fegyverek tüzét is érzékelhetik - lehetővé téve más repülőgépek számára, hogy semlegesítsék őket, és megtisztítsák az utat a szövetséges csapásmérő erők számára..."
megjegyzés tőlem: valószínű nem a levegőbe beszélnek. V.színű tényleg ilyen fejlődési irányra kell felkészülni. (remélem megérti akinek meg kell értenie... )
kivonatosan:
"... General Atomics Aeronautical Systems korábbi repülőgépei, mint például az MQ-1 Predator, folyamatosan lefelé néztek. Megváltoztatták a harc természetét, mert a csapatban végzett munka során a végtelenségig a magasban maradhattak, és nemcsak felbecsülhetetlen hírszerzést nyújthatnak a földi erőknek, hanem pontos, halálos támogatást is, ha szükséges.
Az új repülőgépek, rendszerek és képességek hulláma azt jelenti, hogy a repülés következő fejezete legalább annyira arról szól, hogy a Predator utódainak levegő-levegő szerepeket rendeljenek, mint a szárazföldi csapatok és más jelenlegi küldetések támogatását.
Pilóta nélküli repülő eszközök elleni védelem
Az egyik fenyegetés, amellyel szemben az UAS ideális, egy másik UAS. A hálózatba kapcsolt pilóta nélküli repülőgépek repülése – fejlett érzékelőivel, légi kereső radarjaival és levegő-levegő fegyvereivel vagy fejlett elektronikus hadviselési hasznos teherrel – állandó megfigyelést alatt tarthatja a behatoló pilóta nélküli légi rendszereket amik célja hogy kémkedjenek a barátságos erők után, vagy hogy megpróbálják egyenesen megtámadni őket.
Egy olyan UAS, mint a Reaper, ideális arra, hogy segítsen kivédeni a cirkáló rakétákat - egy másik komoly fenyegetést a barátságos erők számára - vagy a kisebb, kvadkopter stílusú UAS-okkal szemben, amelyek szövetséges pozíciókat próbálnak szaglászni. A rendelkezésre álló szárny alatti konténerekkel felszerelve az MQ-9 képes korai figyelmeztetést adni a bejövő fenyegetésekről, valamint elektronikus hadviselést vagy más rendszereket alkalmaz, amelyek elpusztíthatják a kis ingresszorokat.
Ezek a repülőgépek is nagyok lehetnek. Valójában az olyan repülőgépek, mint a Reaper vagy a SkyGuardian azon képessége, hogy az emberes repülőgépek számára nem elérhető ideig az állomáson maradjanak, és a hálózat részeként működjenek együtt, lehetővé teszik a parancsnokok számára, hogy fejlett érzékelőiket kihasználják a nagy területek fokozott helyzetfelismerése érdekében.
Nagy értékű légi eszközök védelme
A védelmi szerepekben az UAS döntőnek bizonyulhat a nagy értékű légi eszközök védelmében is. Az Egyesült Államok Légiereje és szövetségesei a levegő-levegő tankolásra támaszkodnak, hogy bővítsék flottájuk hatótávolságát, és kitartást biztosítsanak számukra, hogy továbbra is rendelkezésre álljanak a feladatokhoz - különösen egy olyan területen, mint a Csendes-óceán nyugati része, amely nagy távolságokat igényel az óceán felett.
A fejlett légierők más, rendkívül kifinomult, rendkívül értékes, ember vezett légi rendszereket is integrálnak: az E-3 Sentry légi korai figyelmeztető repülőgépeit; az RC-135 Rivet Joint, amely megfigyelést és elektronikus adatgyűjtést végez; A P-8 Poseidon tengeri járőr és tengeralattjáró-elhárító repülőgépek, és így tovább...
Ezek az egységek páratlan helyzetfelismerést és harci erőt adnak az amerikai légierőnek, a haditengerészetnek és szövetségeseiknek - de ők az ellenfél legfontosabb potenciális célpontjai is egyben. Elől kell maradniuk és harcolniuk kell, de védelemre is szükségük van. Az ember által vezetett vadászgépeknek, mint például a légierő F-22 vagy F-35-nek, a nagy értékű légi eszközök védelme azt jelenti, hogy ezek a vadászgépek nem állnak rendelkezésre más frontvonalbeli feladatokra.
... Ezeket a sugárhajtású UAS fel lehet szerelni levegő-levegő fegyverekkel, hogy készen álljanak a nagy értékű repülőgépek védelmére, és napokig készen álljanak erre, enyhítve az emberes vadászszázadok terheit. Annak ellenére, hogy nincs senki a fedélzeten, a Defender zökkenőmentesen párosul az ember által személyzettel rendelkező repülőgépekkel vagy más egységekkel, mert a GA-ASI vezető szerepet tölt be az ember nélküli csapatban.
A parancsnokok kijelölhetnek egy légteret a Defender számára, hogy megvédjék, és lehetővé tegyék a tankerek számára, hogy támogassák a támadó repülőgépeket, amelyek harcolnak...
(drónok fedélzetéről indított) kisméretű UAS rendszerek
A kisméretű pilóta nélküli légi rendszerek új generációja több kártyát is biztosít a parancsnokoknak.
Néhányuk, mint például a GA-ASI Sparrowhawk, támogathatja a baráti légi műveleteket azáltal, hogy segít elnyomni az ellenséges légvédelmi rendszereket, vagy fokozott harctér átláthatóságát vagy EW hatásokat biztosít. Ezek a kis repülőgépek, amelyek egy nagyobb járőrrepülőgép, például a SkyGuardian szárnyai alatt vannak, segítenek felismerni a légvédelmi érzékelők helyét és részleteit, sőt a föld-levegő fegyverek tüzét is érzékelhetik - lehetővé téve más repülőgépek számára, hogy semlegesítsék őket, és megtisztítsák az utat a szövetséges csapásmérő erők számára..."
megjegyzés tőlem: valószínű nem a levegőbe beszélnek. V.színű tényleg ilyen fejlődési irányra kell felkészülni. (remélem megérti akinek meg kell értenie... )
Kb. 10 éve írtam még az SG fórumában, hogy a jövő az, hogy drónok fognak A2A hadviselést folytatni. Egy AMRAAM kategóriás rakétának tök mindegy, mi indítja, ahogy a szenzorok is lehetnek bárhol ma már.
Fordulóharc nem túl valószínű.
Innen kezdve kb. felesleges a pilóta a gépre...
Kb. 10 éve írtam még az SG fórumában, hogy a jövő az, hogy drónok fognak A2A hadviselést folytatni. Egy AMRAAM kategóriás rakétának tök mindegy, mi indítja, ahogy a szenzorok is lehetnek bárhol ma már.
Fordulóharc nem túl valószínű.
Innen kezdve kb. felesleges a pilóta a gépre...
Szerintem repülési készségek alkalmazói helyett légi iránytókká lesznek, repülőfedélzeti rendszeroperátorokká lépnek elő valahol a második sorba, a FEBA-tól 100+ kilométernyire vissza.
Az embert régóta nem lehet az első sorba tenni, annyira megnőtt a fenyegetettség - lassan húsz éve ha lehet, nem repül harci zónába 10 km alá merevszárnyú harci gép, ahol valami légvédelem is várható. Ez horizontálsian is kiterjed mindinkább.
Az első vonal a robotoké...
Az anyagválasztás mindig a jellemző igénybevétel, tömeg, költség, üzemeltethetőség és gyárhatóság kérdése.
Egy repülőn a fáradásos törés esetén game-over van, ezt megtanulta mindenki a Comet-ek kapcsán.
A 2198-as Al ötvözet 10 millió ciklust kibír 98%-os valószínűséggel 240MPa feszültség-amplitúdó mellett, hegesztett kötésben, kb. 2800km/m^3 sűrűséggel. Szakítószilárdsága valahol 380MPa.
normálisan hegesztett nagyszilárdságú acél, mondjuk DOMEX 700MC AWI-val hegesztve nagyjából 200MPa feszültség-amplitúdót visel el 98%-os valószínűséggel 10 millió ciklusra nézve. A szakítószilárdsága valahol 900MPa és a sűrűsége 7860kg/m^3
A fáradásos igénybevételnél a statikus anyagjellemzők (keménység, szakítószilárdásg, folyáshatár) már nem érnek semmit.
- Ti6Al4V esetén a 10 millió ciklus esetén 98%-os valószínűséggel valahol 350-400MPa.
Jobb anyagok meg per pillanat nincsenek a fenti feltételnek megfelelően. Sok fejlesztés megy, de valahol mindig oda jutnak vissza, hogy a régivel van üzemeltetési tapasztalat.
Csak két példa:
- Az Airbus beleölt egy valog pénzt abba, hogy a szegecselt alumínium szerkezetet elhagyja a szárnyakon lévő szerelőnyilásoknál (wing access panel - jobb fordítás nem jutott eszembe...) Az elképzelés az volt, hogy szuperplasztikus alakítással és diffúziós hegesztéssel gyártanak ilyen egységeket egyben - titánból. A diffúziós hegesztés azt jelenti, hogy vákuumkamrában összenyomod a két lemezt x MPa nyomással, felmelegíted az olvadáspont 80%-ára, így tartod az anyagot kb. 40-50 órán át. A kötést a külső elektronok hozzák létre. Nincs hegesztőanyag, minimális hőbevitel, nincs élelőkészítés és egy komplex rácsos szerkezet egyszerre hegesztődik meg. Az Airbus titánnal ettől azt várta, hogy kimaradna a szegecsélés meg úgy 40%-al könnyebb lehetne a szerkezet. Elég jó eredményeket értek ezzel a módszerrel a titán esetében. Logikus volt a feltételezés, hogy akkor vigyük át ez alumíniumra - elvégre az alumínium a fő szerkezeti elem! Rengeteg pénzt, időt és erőforrást öltek bele. Milliárdos tételről van szó. Minden selejt lett, amit gyártottak. Ugyanezt eljátszották az Eurofighter kacsaszárnyainál is.
Miért: Mert elfelejtettek egy apróságot:
- a titán esetében a titán-dioxid "kifelé" megy a kötésből, míg az alumínium esetében az alumínium-oxid "befelé". A titán esetében emiatt kitűnő mechanikai tulajdonságok vanna, az alumínium esetében meg selejt.
- nem tettek le erről, ezért futottak még egy kört, az alumínium+titán kombóval, holott minden kezdő hegesztő tudja, hogy ez nem egy. A titán olvadáspontja úgy 1700 Celsius, míg az alumíniumé valahol 620 Celsius. Már csak a hőmérsékletkülönbség miatt sem megy... Most az volt az elképzelés, hogy akkor dörzshegesztenek. Fogják a két anyagot, egymásra teszik, majd egy korongot nyomnak rá - mindkét lemez rendesen be van fogva és a korongot kezdik el nagy sebességgel forgatni és lassan előre vezetni. A súrlódásból hő keletkezik és a nyomással kombinálva majd az "összedolgozza" a két anyagot. Az eredmény szintén gond. Legtöbbször szétrepedt középen, ha meg nem repedt el, akkor a gyengébb alumínium szilárdságának a 25%-át kapták vissza húzásra, nyírásra meg 40MPa volt a legjobb eredmény. Ezek mind statikus vizsgálatok voltak, fárasztásig el sem jutottak. Ezzel szemben a szegecselés úgy indul, hogy az alumínium teljes fárasztási szilárdsága adott.
Miért: Mert még egy apró dologra nem figyeltek a tisztelt mérnökurak:
A titán sűrűsége 4,5g/cm^3, a titán-dioxid sűrűsége 4,23g/cm^3. Vagyis a hegesztésnél a titán-dioxid feljön a hegfürdő tetejére és a fürdő áramlása miatt kimegy salakba
az alumínium sűrűsége kb. 2,8-31g/cm^3, míg az alumínium-oxid sűrűsége 3,95g/cm^3, így az oxid belesüllyed az ömledékbe és mivel 2000 fokon már szilárd, szinte kettévágja a még olvadt alumínium-titán olvadékot...Ha meg nem, akkor beékelődik a varratba és éles bemetszés.
Ez a kirándulás az európai repülőgépgyártásnak egy valog pénzbe, pár évbe került...
Másrészt az autók sem lettek könnyebb, hiába a TRIP- meg a TWIP acél.
A repülőgépeknél a ragasztásos eljárásokat nem vállalják be?
Mert ha jól tudom autóknál az alumínium kasztnikat ma már egyszerre ragasztják és szegecselik. Ami sokkal könnyebb és erősebb, mint ha csak szegecselnék.
A 7068-as számú alumíniumról mi a véleményed?
Egy nagyon érdekes elemzés Corporal Frisk től a Finn HX tenderhez kapcsolódva... Command: Modern Operations programmal modellez egy elképzelt harcászati szituációt a HX tenderen szereplő gépekkel: F-35, Typhoon, Rafale, S.Hornet, Gripen
Hosszú cikk, igazi hétvégi olvasmány. Még én sem értem a végére, de már elkezdtem jegyzetelgetni.
Egy nagyon érdekes elemzés Corporal Frisk től a Finn HX tenderhez kapcsolódva... Command: Modern Operations programmal modellez egy elképzelt harcászati szituációt a HX tenderen szereplő gépekkel: F-35, Typhoon, Rafale, S.Hornet, Gripen
Hosszú cikk, igazi hétvégi olvasmány. Még én sem értem a végére, de már elkezdtem jegyzetelgetni.
Egy nagyon érdekes elemzés Corporal Frisk től a Finn HX tenderhez kapcsolódva... Command: Modern Operations programmal modellez egy elképzelt harcászati szituációt a HX tenderen szereplő gépekkel: F-35, Typhoon, Rafale, S.Hornet, Gripen
Hosszú cikk, igazi hétvégi olvasmány. Még én sem értem a végére, de már elkezdtem jegyzetelgetni.
Egy nagyon érdekes elemzés Corporal Frisk től a Finn HX tenderhez kapcsolódva... Command: Modern Operations programmal modellez egy elképzelt harcászati szituációt a HX tenderen szereplő gépekkel: F-35, Typhoon, Rafale, S.Hornet, Gripen
Hosszú cikk, igazi hétvégi olvasmány. Még én sem értem a végére, de már elkezdtem jegyzetelgetni.
Én csak bele kezdtem olvasni, de hajam égnekállt az egésztől, már ha jól értettem...
Hogy az EF Ty. csk úgy lazán elrepdked az Sz-300V HMZ-ben, mert csak.
Nyilvánvalóan ez egy civil játékprogram, és ezt a cikk szerzője is számtalanszor leírja.
Ha valaki, akkor pl. én magam is erősen kritikus vagyok ezekkel a programokkal kapcsolatosan.
Alapvetően azt hiszem hogy a cikkben bemutatott szimuláció csak arra jó hogy végre valaki nem csak a repülőnapokon látott figurák alapján próbál meg következtetéseket levonni arról hogy "melyik gép a jobb", hanem egy komplex szituációba helyezve elemez, és azt hiszem a végén az általa levont tanulságok megszívlelendőek.
2031 ben játszódik a történet...
A Finnek maguk vannak és Orosz erők nyomulnak előre a Vyborg-Hamina és Vyborg-Lappeenranta útvonalakon, továbbá már orosz csapatok vannak Niirala/Värtsilä térségében is.
A Finn légierő azt a feladatot kapja hogy az ellenség hátában a hidak lebombázásával lassítsa az előrenyomulást.
Nyilvánvalóan ez egy civil játékprogram, és ezt a cikk szerzője is számtalanszor leírja.
Ha valaki, akkor pl. én magam is erősen kritikus vagyok ezekkel a programokkal kapcsolatosan.
Alapvetően azt hiszem hogy a cikkben bemutatott szimuláció csak arra jó hogy végre valaki nem csak a repülőnapokon látott figurák alapján próbál meg következtetéseket levonni arról hogy "melyik gép a jobb", hanem egy komplex szituációba helyezve elemez, és azt hiszem a végén az általa levont tanulságok megszívlelendőek.
2031 ben játszódik a történet...
A Finnek maguk vannak és Orosz erők nyomulnak előre a Vyborg-Hamina és Vyborg-Lappeenranta útvonalakon, továbbá már orosz csapatok vannak Niirala/Värtsilä térségében is.
A Finn légierő azt a feladatot kapja hogy az ellenség hátában a hidak lebombázásával lassítsa az előrenyomulást.
Current plans call for three squadrons of Su-57 to have been delivered by then. I have based two of these at Pushkin and Besovets respectively, being designated 31 IAP and 14 IAP respectively.
Már itt elkezdtem vakarni a fejem, hogy valami homályos ok miatt az 5 katonai körzet ellenére ide települne a Szu-57-esek 2/3-a.
Amúgy ezt a gépet mi alapján modellezi a CMO?
Mert, ha F-35 szintű RCS van, és minden más átlagos, akkor kb. itt be is lehetne fejezni az egészet.
Egy 28 gépes Super Hornet erő már ettől régen megfekszik nemhogy úgy, hogy más egységek is vannak ott és egy rakat légvédelem...
Sajnos egy normális térkép nem készült hozzá, ami alapján értelmezhető lenne, hogy mi történik.
Vagy felvehette volna videóval...
The integrated air defences consist of a number of units, spread out over both regions:
Four battalions of S-400 providing general air defence coverage,
Six 9K330Tor-M2KM platoons, defending installations such as radars, bridges, and airfields,
Seven 9K37M1-2 Buk-M1-2 platoons, defending different areas and key targets,
Four Pantsir-SM platoons,
Five 1L257 Krasuha-4 and three 1L267 Moskva-1 jammers/ELINT-platforms,
One 55Zh6M Nebo-M (Tall Rack) VHF-band radar at Valamo in Lake Ladoga,
One 36D6 (Tin Shield B) air surveillance radar on Gogland.
Itt is elég érdekes a választott egységek fajtása és helye, mert csapatlégvédelmi egységek miért játszanak objektumvédelmet?
De ok, ezt is el tudom képzelni, ha éppen ott mozognak az ezredek át és biztosítják a hidat.
In addition, the army units are obviously supported by their own air defence units:
Two S-300V4 Antey battalions supporting the main thrust, being placed close to the bridges over the Bay of Vyborg,
Csak, ha van csapatlégvédelem, akkor ide kellett volna sorolni a Tor és Buk-ot...
Az egész F-35A támadásnál nem világos, hogy miért nem terepkövető módban hajtották végre...
Így, ha jól értem oldalról lövöldözgette le a hajó őket aztán sok vadász gyűrte le őket
A támadás távolság kicsi volt, a hatékony az lett volna, hogy low level berepülnek, full utánégetésnen felröppennek 2 perc alatt oldani az SDB-ket és megfordulva lépnek le egy ideig nagy sebességgel majd vissza low level és nem nyílegyenes úton, hogy ne legyen megjósolható, hogy akkor merre is mennek haza. Mert a stealth takarása mellett közel kéne menni azok észlelésekor. Akár még relatív szétszóródás is lehetne..
Én azt látom, hogy iszonyatos túlerő ellen támadva totál bután lelőtték a gépeket.
Nahát...
Ráadásul erős a gyanúm, hogy a DAS és emberi reakciót nem tudja modellezni a játék, tehát az F-35-ösök nem tudják optimalizálni a kis RCS-üket.
In part, the F-35s operating at altitude and the flanking position of the Gorshkov probably explain its success compared to the other systems.
És lám.
Erre miért nem reagáltak?
A többi SAM emiatt nem volt sikeres.
The first step is to launch a four-ship loaded with Meteors from a westerly base to try and sweep away fighters by being able to come in with speed and altitude. The large amount of Meteors pay dividends, as the four Typhoons manage to fight of a number of Su-57 and Su-35S and score five for the loss of a single aircraft.
És ezt hogyan hozták ki? Erős a sejtésem, hogy nincs modellezve időrjárást az IRST-nek és overkillm, mert egy -30 dBsm RCS-ű Szu-57 ellen Meteor head on BVR-ban értéketlen.
The Typhoons continue to do well in the air-to-air arena, dodging streams of enemy missiles (including the feared S-300V4) while keeping dropping enemy aircraft
És ezt miért nem tette az F-35-val?
Mert ha azok RCS-e valós, akkor a fenti hülyeség nem történt volna meg.
Vagy azok DAS-ja meg miért in nem látta az emelkedő 96M6 rakétákat?
Szóval bocsánat, ez így érdekes, de totál inkozistens és félig értelmetlen.
Ekkora túlerő ellen nem megyünk fejjel neki a falnak. Első körben a Gorskovot kellett volna pl. szétlőni...
Az egész cikk problémája, hogy hosszú, de az egész vizsgálat peremfeltételeit nem ismereteti, hogy akkor egyes gépeknél miért volt manuális beavatkozás pl. másnál miért nem. Vagy miért totálsan ostobán tervezte meg az útvonalat. Vagy az F-35A-nál hol volt a sidekick hatása? Nem tudta vagy nem akarta modellezni a CMO-val? Mert 2031-ben olyan F-35A lesz. Azért a 4 helyett 6 AIM-120 az hatalmas difi.
There’s an endless number of details one could discuss when it comes to whether the scenario was set up correctly, and feel free to run your own scenarios if you have CMO installed, but these were my findings.
De legalább ezt is odaírta a végén.
Csak én eleve máshogy kezdtem volna az egészet.
A játék meg mintha a Tacview-ot integrálta volna magába, tehát ennek fényében nem értem, hogy miért nincs export és miért nem lehet visszanézni ezeket. Érdekes lenne.
Millió ponton lehet vitatkozni azzal ahogy futtatta a wargamet.
Magának a softwarenek is vannak korlátai - lsd. Gripen fegyverzet - és hardware oldalról is közelítette a limitet.
Ennek ellenére azt hiszem a megközelítés jó és az alábbi tanulságok megszívlelendőek:
az F35 egy kis ország légierejében, számbeli túlerővel szemben, a teljes amerikai support háttér nélkül, STEALTH konfigban, közel sem akkora game changer eszköz.
a METEOR, na az tényleg game changer
elég komoly mennyiségű fegyverzet fogyott, pedig még csak nem is a teljes háborút modellezte (próbálta modellezni) hanem annak csak egy kiragadott eseményét. Fontos komoly készleteket tartani fegyverzetből.
kopott a saját technika is rendesen....ismét látszik hogy egy századnyi repülőgép az pont semmi...az nem légierő.
Tényleg jó volna ha felrakná a videókat is az egyes futtatásokról, de mégjobb lenne egy online fórum ahol minden futtatás eredményét ki lehetne elemezni és új paraméterekkel újra lehetne futtatni a wargamet.
Valószínű - remélem - a katonák (a mi katonáink is..) ezt meg is teszik a saját wargame softvare jeikkel és le is vonják a tanulságokat...