Az értelme kb az unatkozó homokniggerek ki kell találni valamit amitől kirajzanak megveszik az új BMW SUV-ot.
Ahogy elnézem a Merci és a BMW, meg egy rakás patináns márka is ezt a csiricsáré igényt szolgálja ki a designjaival, nem a jó az esztétikát. A Mercedes különösen.
Az én szememben:
A - mondjuk - 90-es évekig ezek a patinás márkák következetes és következetesen arányos formatervet, folyamatos arculatot, finom eleganciát, jó ízlést jelentettek.
A kommersz - leginkább olcsó népautókat - gyártók közül erre kevesen voltak folyamatosan képesek. Gyakran becsúsztak formatervi megbicsaklások: A - leginkább kispénzű - pórnép nem törvényszerűen igényelt kifinomult, igényes formatervet, sokszor inkább az érdekes, figyelemfelkeltő, de nem időtálló formákkal lehetett felhívni a figyelmüket: Ritmo...
(én mondjuk elfogult vagyok minden, a 90-es évekig gyártott olasz autó iránt), de még működött az olcsón nem törvényszerűen gyártható műszaki megoldásokkal való csábítás(boxer, vagy V4 motor, de Dion hátsó híd, hidropneumatikus felfüggesztés, stb.).
Ezzel együtt azért az eleganciára inkább törekedtek a gyártók, mint ma.
A patinás márkák vevői
szerintem nagyrészt jómódban, esztétikára igényesebb környezetben szocializálódtak. Igényelték is a formai folyamatosságot, az ízléses, hiba nélküli formatervet.
Egy kommersz gyártó viszont minden további nélkül válthatott radikálisan formanyelvet akár minden modellváltáskor:, pl. Fiat 131-Ritmo, Peugeot 305-405, stb.
Aztán jött az elmúlt három évtized:
A kommersz gyártók vásárlóit egyszerűen nem lehetett megfogni már csupán az esztétikus megjelenéssel (A 90-es évekig igen), ha nem volt mögötte megbízhatóság: Lanciák, Alfák.
De ha megvolt a kezdeti bizalom, akkor nem törvényszerűen elegáns, de érdekes, blikkfangos, megbicsakló esztétikájú formával továbbra is rájuk lehetett sózni autókat: "kacsaseggű" Megane, egyes Focus, IV-es Golf stb.
(Ízlésekről meg pofonokról ugye...)
A "prémium" autók viszont egyre inkább elérhetővé váltak - ha más nem, akkor eleinte használtan - az addig kisebb pénzű, de a 90-es évektől kezdve gyorsan "megmódosuló" (saját szó
) személyek, csoportok, országok számára is.
S most kérem senki ne vegye magára, általánosítás következik:
Butikosok, lángossütők, taxisok, építési vállalkozók, uzsorások, olajban gazdag közel keleti országok, stb.
Eredmény; a "patinások" is felvették a kommersz gyártók formai ámokfutását: "szállító" után Bangle BMW 7, meg X7, X4,
bazári Mercedes belsők, meg eleganciát már nem, de kivagyiságot annál inkább kifejező SUV-ok RR Cullinan..., Lexusok, Porschék, Lamborghinik, Audik - úgy hirtelen.
Ne csodálkozzunk: A XX. században az elegancia a ruházatban is törekvés volt, nemcsak az autókban: Zakók, öltönyök, ingek, előnyös szabású nadrágok még a munkásosztálynál is.
Ma is megvan a jövedelmi viszonytól független ruházkodás: Még a jobb módúak is leginkább madárijesztőnek igyekeznek öltözni.
Akkor mit csodálkozunk az autóikon?
(E sorok írójának utóda egy jó nevű - értsd méregdrága - divatáruház vezető munkatársa, attól, hogy nem ott vásárlok...)
)
totalcar.hu
