[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Megkérdezted a finneket?Aha... Ezzel szemben az igazság az, hogy a többség támogatja a csatlakozást.
Azért a magyarok Kárpátaljai jogának állása az ukrán Kárpátaljai jogossághoz 1000 év : 0 év hez... még focimeccsen is szép eredmény lenne..Ilyen jogon akkor Belarusz jár a litvánoknak?
A Belarusz és Litván ügyekben meg nem kívánok állást foglalni, nem értek hozzá. Az lehet egy külön topik témája.
W
Wilson
Guest
Ha csak az olajat nézem mert ugye most arról volt
szó, egyedül azért növelte mind a két ország az orosz olaj importját mert az oroszok a szankciók miatt jóval ólcsóbban adták az olajat,de a legutolsó hírek szerint egy nagy volumenű orosz olaj eladás meghiúsult mert az ázsiai vevők további engedményeket akartak és ebbe az oroszok nem mentek bele...Be lett rakva ebbe a topikba is ez a hír.
örüljünk neki. éljen!Ez mán foszfornak néz ki
mindig van bunkóbb módja a hadviselésnek, mint gondolná az ember
Putyin: egyetlen “világrendőr” sem tudja megállítani azokat az országokat, amelyek önálló politikát folytatnának.
“Az országukon belül kihívásokkal szembesülnek, és remélem, rájönnek, hogy ennek a politikának egyáltalán nincs értelme” – mondta az orosz elnök az Egyesült Államokra és nyugati szövetségeseire utalva.
Oroszország lett a világ legtöbb szankciójával sújtott országa, miután a Nyugat válaszul az – Ukrajnában indított – orosz katonai hadműveletre, szankciós hullámokat zúdított Moszkvára. A korlátozásokat a nyugati tisztviselők úgy hirdették meg, mint egy olyan eszközt, amellyel súlyos költséget lehet okozni Oroszországnak, így destabilizálva a gazdaságát, amely majd Moszkvát visszavonulásra kényszeríti. Számos nemzet azonban nem volt hajlandó csatlakozni a szankciókhoz, köztük a NATO-tag Törökország sem.
A globális piacokat, amelyek már amúgy is nyomás alatt voltak a Covid-19 járvány és az ellátási láncok megszakadása miatt, tovább destabilizálta a háború. Számos nyugati országban évtizedek óta nem látott mértékű infláció alakult ki, mivel az energia- és élelmiszerárak a bizonytalanság miatt megugrottak.
A rendezvényt, amelyen Putyin a megjegyzéseket tette, az Eurázsiai Gazdasági Unió szervezte, amely egy regionális gazdasági integrációs szervezet, amelynek Örményország, Belorusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország a tagja.
Megnyitó beszédében az orosz elnök kifejtette, hogy országának nem áll szándékában elzárkózni a világgazdaság elől. Arról is beszámolt, hogy Oroszország hogyan kezeli a szankciókat, többek között azzal, hogy a kulcsfontosságú importált termékeket hazai gyártású termékekkel helyettesítik.
Lehet bután vigyorogni haladárok!
Azok a nyugati nemzetek, amelyek gazdasági szankciókkal próbálnak másokat büntetni, túlbecsülik erejüket – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Eurázsiai Gazdasági Fórum csütörtöki ülésén.
“A világon egyre több ország akar és fog önálló politikát folytatni” – mondta a nemzetközi rendezvényen. “Ezt a természetes globális folyamatot egyetlen “világrendőr” sem tudja megállítani. Senki sem olyan erős”.“Az országukon belül kihívásokkal szembesülnek, és remélem, rájönnek, hogy ennek a politikának egyáltalán nincs értelme” – mondta az orosz elnök az Egyesült Államokra és nyugati szövetségeseire utalva.
Oroszország lett a világ legtöbb szankciójával sújtott országa, miután a Nyugat válaszul az – Ukrajnában indított – orosz katonai hadműveletre, szankciós hullámokat zúdított Moszkvára. A korlátozásokat a nyugati tisztviselők úgy hirdették meg, mint egy olyan eszközt, amellyel súlyos költséget lehet okozni Oroszországnak, így destabilizálva a gazdaságát, amely majd Moszkvát visszavonulásra kényszeríti. Számos nemzet azonban nem volt hajlandó csatlakozni a szankciókhoz, köztük a NATO-tag Törökország sem.
A globális piacokat, amelyek már amúgy is nyomás alatt voltak a Covid-19 járvány és az ellátási láncok megszakadása miatt, tovább destabilizálta a háború. Számos nyugati országban évtizedek óta nem látott mértékű infláció alakult ki, mivel az energia- és élelmiszerárak a bizonytalanság miatt megugrottak.
A rendezvényt, amelyen Putyin a megjegyzéseket tette, az Eurázsiai Gazdasági Unió szervezte, amely egy regionális gazdasági integrációs szervezet, amelynek Örményország, Belorusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország a tagja.
Megnyitó beszédében az orosz elnök kifejtette, hogy országának nem áll szándékában elzárkózni a világgazdaság elől. Arról is beszámolt, hogy Oroszország hogyan kezeli a szankciókat, többek között azzal, hogy a kulcsfontosságú importált termékeket hazai gyártású termékekkel helyettesítik.
Lehet bután vigyorogni haladárok!
Moszkva azt várja Kijevtől, hogy elfogadja Moszkva követeléseit és felfogja a de facto helyzetet - a valós, létező helyzetet
- mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov arra a kérdésre reagált, hogy Oroszország vár-e el Ukrajnától területi engedményeket. Moszkva korábban azt követelte Kijevtől, hogy ismerje el az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozását és a Donyec-medence két szakadár "köztársaságának" függetlenségét.
▾hirdetés
- hangoztatta Peszkov.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT Arabic televíziónak nyilatkozva "zsákutcának" minősítette azt az elképzelést, amelynek értelmében Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár fogja vezetni azt a munkacsoportot, amely a leendő orosz-ukrán békemegállapodással összhangban biztonsági garanciákat fog kidolgozni Ukrajna számára.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél által támogatott eredeti elképzelés értelmében olyan szerződés készült volna el, amely tartalmazta Ukrajna arra vonatkozó kötelezettségét, hogy nem csatlakozik blokkokhoz, és nem tesz szert nukleáris fegyverre. A terv értelmében a kezes országok ugyanebben a szerződésben garanciákat adtak volna Kijevnek, maradéktalanul figyelembe Ukrajna, Oroszország és a térség többi országának biztonsági érdekeit.
Kijev eltávolodik ettől a koncepciótól. És ha Rasmussent azért hívták, hogy az ukrán rezsim nyugati támogatóinak szűk körében gyúrjon össze valamiféle garanciákat, hogy aztán ezeket beterjessze az Oroszországi Föderációnak - nos, ez zsákutca
- mondta Lavrov.
www.portfolio.hu
- mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov arra a kérdésre reagált, hogy Oroszország vár-e el Ukrajnától területi engedményeket. Moszkva korábban azt követelte Kijevtől, hogy ismerje el az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozását és a Donyec-medence két szakadár "köztársaságának" függetlenségét.
▾hirdetés
Kijevnek el kell ismernie és egyszerűen józanul kell értékelnie a tényleges helyzetet- hangoztatta Peszkov.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT Arabic televíziónak nyilatkozva "zsákutcának" minősítette azt az elképzelést, amelynek értelmében Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár fogja vezetni azt a munkacsoportot, amely a leendő orosz-ukrán békemegállapodással összhangban biztonsági garanciákat fog kidolgozni Ukrajna számára.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél által támogatott eredeti elképzelés értelmében olyan szerződés készült volna el, amely tartalmazta Ukrajna arra vonatkozó kötelezettségét, hogy nem csatlakozik blokkokhoz, és nem tesz szert nukleáris fegyverre. A terv értelmében a kezes országok ugyanebben a szerződésben garanciákat adtak volna Kijevnek, maradéktalanul figyelembe Ukrajna, Oroszország és a térség többi országának biztonsági érdekeit.
Kijev eltávolodik ettől a koncepciótól. És ha Rasmussent azért hívták, hogy az ukrán rezsim nyugati támogatóinak szűk körében gyúrjon össze valamiféle garanciákat, hogy aztán ezeket beterjessze az Oroszországi Föderációnak - nos, ez zsákutca
- mondta Lavrov.
Ezt várja el Oroszország Ukrajnától
Oroszország azt várja Ukrajnától, hogy elfogadja követeléseit és felfogja a valós helyzetet - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivÅ csütörtökön újságÃróknak nyilatkozva.
www.portfolio.hu
Követi még valaki rajtam kívül Jacob Dreizin-t?
Ez a fénytechnika maga az Eurovíziós Dalfesztivál!
Egyébként az Erste tette minden elképzelhető üzleti és etikai szabályt felrúg, nyiltan faji, nemzetiségi megközelítés. Döbbenetes.A szép új világ...
Az Erste bank felmondta a Magyarországon élő oroszok és belaruszok számláit
Percről percre: Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalója.index.hu
Charlie Wilson háborúja
És kontraproduktív.
Voltak közvéleménykutatások, igen, illetve nem látni jelentős ellenállást (pl. tüntetések formájában) sem...Megkérdezted a finneket?
Izrael megakadályozta, hogy Berlin páncéltörő rakétákat adjon Kijevnek.
A kérdés két héttel ezelőtt került szóba, amikor az izraeli védelmi minisztérium főigazgatója, Amir Eshel az Egyesült Államokba látogatott. A Pentagon politikai államtitkár-helyettese, Colin Kahl az Axiosszal beszélgető tisztviselők szerint engedélyt kért Németországtól a Spike-ok ukrajnai exportjára. Eshel nemet mondott, és közölte Kahl-lal, hogy Izrael csak halált nem okozó katonai felszerelést szállít Kijevnek.
Amikor Benny Gantz izraeli védelmi miniszter múlt szerdán Washingtonba utazott, a rakéták kérdése állítólag nem került szóba a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel és Jake Sullivan fehér házi nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott megbeszélésein. Látogatása napján Izrael bejelentette, hogy 2000 sisakot és 500 védőmellényt küld Ukrajnának.
Oroszország légvédelmi rakétákat lőtt ki az izraeli erőkre Szíria fölött, ami a szakértők szerint a szíriai konfliktus eszkalációjához vezethet, miközben Oroszország ukrajnai inváziója is elakadt. A mostani rakétatámadás után Izrael már fontolgatja katonai segélycsomagok küldését Ukrajna számára, de a Közel-Keleten is elmérgesedhet a konfliktus a két fél között.
Érdekes párhuzam!!
Izrael nem engedélyezi, hogy Németország Spike páncéltörő rakétákat adjon el Ukrajnának – derül ki az Axios amerikai hírügynökség szerdai riportjából. A rakétát Németországban gyártják izraeli licenc alapján, és Tel-Avivnak jóvá kell hagynia az exportját. A Pentagon a hónap elején kért engedélyt, de elutasították.
Izrael aggódik amiatt, hogy orosz katonák halhatnak meg izraeli gyártású fegyverektől, ami aztán ahhoz vezetne, hogy Moszkva megsértené Tel-Aviv szíriai biztonsági érdekeit – mondta az Axiosnak egy név nélkül nyilatkozó magas rangú izraeli tisztviselő.A kérdés két héttel ezelőtt került szóba, amikor az izraeli védelmi minisztérium főigazgatója, Amir Eshel az Egyesült Államokba látogatott. A Pentagon politikai államtitkár-helyettese, Colin Kahl az Axiosszal beszélgető tisztviselők szerint engedélyt kért Németországtól a Spike-ok ukrajnai exportjára. Eshel nemet mondott, és közölte Kahl-lal, hogy Izrael csak halált nem okozó katonai felszerelést szállít Kijevnek.
Amikor Benny Gantz izraeli védelmi miniszter múlt szerdán Washingtonba utazott, a rakéták kérdése állítólag nem került szóba a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel és Jake Sullivan fehér házi nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott megbeszélésein. Látogatása napján Izrael bejelentette, hogy 2000 sisakot és 500 védőmellényt küld Ukrajnának.
Szíriában garázdálkodó izraeli gépekre lőttek ki orosz rakétákat a héten - ez a jelzés okoz némi izgalmakat a zsidóknak.
Oroszország légvédelmi rakétákat lőtt ki az izraeli erőkre Szíria fölött, ami a szakértők szerint a szíriai konfliktus eszkalációjához vezethet, miközben Oroszország ukrajnai inváziója is elakadt. A mostani rakétatámadás után Izrael már fontolgatja katonai segélycsomagok küldését Ukrajna számára, de a Közel-Keleten is elmérgesedhet a konfliktus a két fél között.
Érdekes párhuzam!!