[HUN] Tüzérség fejlesztése: Vontatott vagy önjáró tüzérség beszerzése?

152mm
main-qimg-d8e9fb244ee24f43517673f786d4bfa7-pjlq.jpg


155 mm
main-qimg-227b3c5e289b8d7e9e8bc5593dc048da-pjlq.jpg

De vannak más okossagok is a hatótávolság növelése érdekében...

main-qimg-3a4b684c7fbd5f49d107eacda985de6c-lq

Egy másik fejlesztés a Base bleed használata volt hogy a lövedék hatékonyabban tudjon repülni.
main-qimg-53d69a1153dc0954686bcb37feb08efd-pjlq
Kíváncsi vagyok mennyire eszi a csövet. :rolleyes: Gyakorlatilag beleteszel egy marófejet. :D
 
Szerintem ez a gondolkodásmód az, amit annyira el szeretnénk már feledni. A PZH, vagy a Leopárd 2A7HU harckocsira, a tiszti, altiszti állományt, PZH és Leopárd 2A7HU harcjárműveken kell kiképezni. Nem a D-20 és nem T-72 az amin a jövő hivatásos nemzedéke dolgozni fog a haderőben. Az oktatáson nem szabad spórolni. A katonai tanintézetkben kell hogy legyen minden csúcstechnikából, legalább 1db mindenből. Sajnálatos módon Leopárd harckocsiból sem sikerült a 14 gépes század, csak 12 került az országba. Nem beszélve arról, hogy Szentendrére, a Ludovikára, egy sem került.
@Szittya közelebb áll az igazsághoz. Majd egyszer kifejtem, de előre annyit, hogy a szakmának csak igen kis része a lövegkezelés.
 
Muciológia szaga van. :D
Nem ki van ez találva ezeket a lövedékeket Extended Range Full-Bore-Megnövelt Lőtávolságú Teljes Űrméretű Lövedék vagy Javított Ballisztikai Tulajdonságú Lövedék nevezik. Ezen forma alkalmazásával jelentős mértékben csökkenteni tudták a lövedékre ható légellenállási tényezők okozta lassulást.
 
Nem ki van ez találva ezeket a lövedékeket Extended Range Full-Bore-Megnövelt Lőtávolságú Teljes Űrméretű Lövedék vagy Javított Ballisztikai Tulajdonságú Lövedék nevezik. Ezen forma alkalmazásával jelentős mértékben csökkenteni tudták a lövedékre ható légellenállási tényezők okozta lassulást.
Amúgy zabálja a csövet kegyetlenül.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
@Szittya közelebb áll az igazsághoz. Majd egyszer kifejtem, de előre annyit, hogy a szakmának csak igen kis része a lövegkezelés.
ha már ittvagy vontatottak melett van egy fontos érv amit mindig elfelejtenek.
míg önjárónál mind a hordozóplatformnak mind a löveget mindig patika állapotba kell tartani hogy használható legyen. (ne feledjük a hordozóplatform meghibásodási esélye nagyobb mint a lövegé) addig a vontatott vontatólya valami miatt kiesik azt könnyen pótolni lehet. tehát ott a korlátot csak a fegyverzet meghibásodása okozhatja. (és mivel jóval egyszerübb a löveg szerkezete egy vontatott esetében mint egy önjáró autómata esetében) legalább 2 nagyságrendel nagyobb a vontatott megbízhatósága ezzel hadrafoghatósági számokba is jobban muzsikál.

én nem vagyok az önjárók ellen HX ból minimum 72 őt szeretnék látni. de melettel legalább 2-3 osztály vontatottat is. (mégha zöme csak letárolva tartalékba)
 
Amúgy zabálja a csövet kegyetlenül.
Ha jól tudom,(javíts ki ha nem így van)
A jelenlegi elvárás a modern 155 mm-es tüzérség meghatározásakor 2000-2500 EFC körüli.

Az EFC a hatékony teljes töltés rövidítése; vagyis teljes teljesítményű töltés.

De ugye nem mindig a teljes töltettel lövik ki a lőszert ha pl kisebb távolságra kell lőni, és ugye minden egyes lövést regisztrálnak, az engedélyezett lövés számot a lővegcsőnél, amely után felülvizsgálják az állapotát milyen lőszer használatára állapítják meg?
 
Ha jól tudom,(javíts ki ha nem így van)
A jelenlegi elvárás a modern 155 mm-es tüzérség meghatározásakor 2000-2500 EFC körüli.

Az EFC a hatékony teljes töltés rövidítése; vagyis teljes teljesítményű töltés.

De ugye nem mindig a teljes töltettel lövik ki a lőszert ha pl kisebb távolságra kell lőni, és ugye minden egyes lövést regisztrálnak, az engedélyezett lövés számot a lővegcsőnél, amely után felülvizsgálják az állapotát milyen lőszer használatára állapítják meg?
A normál nato standard HE lőszerre.
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson and Pogány
nemtudom attól függ miből vannak azok a "karmok" az hogy a huzagolásba illeszkedig a gránát már több mint 100 éves dolog. eleinte olom majd mikor kiderült hogy az olom nagon retkel a rész gyűrű terjedt el a gránáttesten ami bepréselődik a (bedeformál) a huzag vályatokba. (kilőtt gránátokon látszani is szokott (többekközött szolnikon kilőtt gránátokból van az a kis kerítésszerűség) itt az a kérdés hogy azok a (szemölcsök) talán miből is vannak ilyen kis csavarmintává keni szét a rezet a "hagyományos" gránáton.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Wilson
ha már ittvagy vontatottak melett van egy fontos érv amit mindig elfelejtenek.
míg önjárónál mind a hordozóplatformnak mind a löveget mindig patika állapotba kell tartani hogy használható legyen. (ne feledjük a hordozóplatform meghibásodási esélye nagyobb mint a lövegé) addig a vontatott vontatólya valami miatt kiesik azt könnyen pótolni lehet. tehát ott a korlátot csak a fegyverzet meghibásodása okozhatja. (és mivel jóval egyszerübb a löveg szerkezete egy vontatott esetében mint egy önjáró autómata esetében) legalább 2 nagyságrendel nagyobb a vontatott megbízhatósága ezzel hadrafoghatósági számokba is jobban muzsikál.

én nem vagyok az önjárók ellen HX ból minimum 72 őt szeretnék látni. de melettel legalább 2-3 osztály vontatottat is. (mégha zöme csak letárolva tartalékba)

Ha már a patika hx3-ról értekezünk, akkor én kiváncsi volnék, hogy ezek a teherautóplatformok mennyire bírják az ilyen intenzív igénybevételt (mondjuk az említett 200 lövés naponta)?
Még ha letalpal is, én azt gondolnám, hogy 2 héten belül (2500 lövés után) nem csak a cső, de a tgk is kuka (oké, a kabin újrahasznosítható).
Ilyen szempontból a Leo2 alváz (meg még a vontatott löveg is) azért sokkal szexibb.
 
Ha már a patika hx3-ról értekezünk, akkor én kiváncsi volnék, hogy ezek a teherautóplatformok mennyire bírják az ilyen intenzív igénybevételt (mondjuk az említett 200 lövés naponta)?
Még ha letalpal is, én azt gondolnám, hogy 2 héten belül (2500 lövés után) nem csak a cső, de a tgk is kuka (oké, a kabin újrahasznosítható).
Ilyen szempontból a Leo2 alváz (meg még a vontatott löveg is) azért sokkal szexibb.
ezeket még nemigazán tudni. 2. vhs tehergépkocsira telepített légelhárító ágyúk annak idején szépen ették az alvázat. azóta a teknika fejlődött (de az ürméretek is) igazából ukránba kiderül szerintem ahol intenzíven lesznek használva.)
 
Ha már a patika hx3-ról értekezünk, akkor én kiváncsi volnék, hogy ezek a teherautóplatformok mennyire bírják az ilyen intenzív igénybevételt (mondjuk az említett 200 lövés naponta)?
Még ha letalpal is, én azt gondolnám, hogy 2 héten belül (2500 lövés után) nem csak a cső, de a tgk is kuka (oké, a kabin újrahasznosítható).
Ilyen szempontból a Leo2 alváz (meg még a vontatott löveg is) azért sokkal szexibb.
Azért karbantartással nem ennyire szar a helyzet. Mondjuk 40-70-100 tonna erejű lökéseket kap a szerkezet, ez ugye a mindennap teherautóhasználat megszokott része menetben, 30-85 km/h-val a mindenféle utakon. A felfüggesztésnek, alváznak, erőátvitelnek mindegy, hgy ágyúvisszarúgástól vagy szimplán a rakomány+önsúlytól kapja ezt a terhelést.
 
Profilbild-36.jpg

egyébként TGK ra szerelt ágyú már az 1. VH ba is létezett. és végülis folyamatosan jelen vólt. a 2. vh ba is és a hh alatt is.
Thornycroft%2BJ%2BType%2Band%2B13pdr%2Bgun%2BMuseum.jpg


sőt az automata ágyú sem a platón (ez egy gyorstüzelő automata 75 mm es)
mev-10297181.jpg


german-anti-aircraft-cannon-in-world-war-i-C471K4.jpg

2-g55-b1-1916-1-german-anti-aircraft-truck-world-war-i-history-world-B5M86A.jpg
 
hátránynak tartották egyébként hogy nehezen alakítható ki TÁS (tüzelőállás) így elég védtelenek vóltak. ezért inkább csak légvédelmi szerepkörbe terjedtek el (ugye nagyobb felületet mutat kevésbé ásható be vagy magasabb védfal kell a tüzelőálások esetén (1. vh ba pár lövés leadása után tüzelőállást váltottak ) egy ágyúra jutott vagy 20 kiépített tüzelőállás (1 vh ugy tüzérség háborúja vólt). ez nem jelenti hogy életképtelen lenne a dolog csak számolni kell vele.
ezek nem új dolgok ám. (komoly történelme van és hagyománya.) megvólt az oka a vontatott késöbbiekmben megmaradásának és az nem teknikai okok elsősorban. (nem azért nem rakták platótra mert nem tudták vólna vagy mert nem jutott senki eszébe korábban)
 
Tartom magam az itt leírtakhoz.
A másik dd-nak és egy külön tüzérezred min. 3 osztályaba kellene még önjáró. De az ukrán háború tapasztalatai szerint ez is kevés lenne éles helyzetben.
Fontos: Milyen képzett állomány kell egy ilyen bonyolult technika üzemben tartásához? Ezeknek a technikai supportja igen bonyolult és drága. Kíváncsi leszek az ukránok tapasztalataira a Pzh és Caesar esetében.

Pl. az Ukrán határszakasz arcvonala kb. 90 km. Egy dd kb. 20x20 km területen véd (ez lesz egy osztály műveleti területe is). Mekkora létszám és eszköz kell a teljes szélességű és mélységű védelem megszervezéséhez?

Ezért ragaszkodom a minőség mellett a mennyiséghez is. Ezért kell nagyobb számú olcsó vontatott.


A Hirtenberger-es tűzvezetős sorozatvetőkkel --kb 80+ mm-estől kb. 122+ mm-esig-- nagyságrenddel (költség-)hatékonyabban lehet ezt a fontos --akár konfliktus-döntő-- képességet megoldani:
  1. sokkal nagyobb tűzcsapás-sűrűséggel,
  2. sokkal jobb települési időkkel,
  3. sokkal jobb mobilitással,
  4. kevesebb emberrel
  5. könnyen/gyorsan kiképezhetően --"tartalékos szintű" képzéssel--,
  6. nagyságrenddel kevesebb üzemben-/karban-tartási igénnyel!

Reálisan: a számunkra szükséges mennyiséget és minőséget csak ezzel a megoldással lehet biztosítani!!! Szerintem!
...és a szükséges fegyver-MENNYISÉG egyedül ezen a módon megfizethető számunkra!!!


Egy ilyen (rész-) fegyvernem összes lényeges eleme vagy már megvan nekünk --valóban saját tulajdonú-- gyártásban, a hiányzó pedig bőven a (műszakilag/technológiailag)megvalósítható és megfizethető kategória az itthoni gyártás.
Végre meg lehetne teremteni egy komolyabb hadi-ipari és alkalmazási jelentőségű területen a minden más területen hiányzó önellátást és független gyártást!!!

Ez lenne az út --valóban-- a "Kárpát-medence meghatározó hadereje!" cél elérésének! ...ha ez egyáltalán valóban CÉL!

U.I.: ...szerb megvalósított példa!!!
 
Azért karbantartással nem ennyire szar a helyzet. Mondjuk 40-70-100 tonna erejű lökéseket kap a szerkezet, ez ugye a mindennap teherautóhasználat megszokott része menetben, 30-85 km/h-val a mindenféle utakon. A felfüggesztésnek, alváznak, erőátvitelnek mindegy, hgy ágyúvisszarúgástól vagy szimplán a rakomány+önsúlytól kapja ezt a terhelést.
Más jellegű szerintem az a terhelés amit egy teherautó alváz kap amelyre löveget szereltek, mint egy sima közúti terhelés, nem véletlen, hogy általában kihangsúlyozzák, hogy emiatt speciálisan megerősítették a platform alvázát.
 
én nem vagyok az önjárók ellen HX ból minimum 72 őt szeretnék látni. de melettel legalább 2-3 osztály vontatottat is. (mégha zöme csak letárolva tartalékba)

Ezt külön kiemelném, hogy a vita anno egyik kritikus pontja valóban az volt, hogy a használtan vett vontatottra azt mondtuk, hogy jóval több embert igényel. Ha megoldható az, hogy letárolással és csak leszerelt tüzérek háborús helyzetben történő berántásával üzemeljük, akkor az azért kiveszi annak az érvnek a fogát, hogy a legnagyobb költség minden szempontból az ember (az évtized végére elvileg a teljes költségvetés 40:30:30 arányos bontásában), viszont raktárban valóban nem lenne értelme sem a legbonyolultabb technikát tárolni, a rozsda hamarabb kikezd egy önjárót, mint egy vontatottat.

Azt kell majd megnézni, hogy Ukrajnában mennyire teljesülnek ezek túlélési esélyei az önjáróhoz képest. (És ebben a részben a te BTR-es ötleted szimpatikus, hogy azt is visszacsatoljam, amíg azok mozgásban tarthatóak. Itt a kérdésem az, hogy tervezed ezeknek az üzemben tartását a tüzéreknél?)

@ijasz hoz a kérdésem, hogy gpú-s légvédelem szerinte kell-e a tüzérekhez legalább minimális számban? Én azt látom a propi videókon, hogy az UAV-ok kedvenc felderítési iránya az ellenség tüzéreinek lőállása.

Mondom én, rossz hatással vagytok rám, kezdtek meggyőzni.

Azért karbantartással nem ennyire szar a helyzet. Mondjuk 40-70-100 tonna erejű lökéseket kap a szerkezet, ez ugye a mindennap teherautóhasználat megszokott része menetben, 30-85 km/h-val a mindenféle utakon. A felfüggesztésnek, alváznak, erőátvitelnek mindegy, hgy ágyúvisszarúgástól vagy szimplán a rakomány+önsúlytól kapja ezt a terhelést.

Azt vedd figyelembe, hogy acél szerkezetnél három kategóriába sorolják a terhelést. A legkevésbé viseli meg a szerkezetet az állandó terhelés. (Ide sorolható a te példád, a közúton szállítás, de már itt is megkülönböztetünk városi és hosszútáv közlekedést, jobban eszi az autót rövid távon is, ha sokat kell gyorsulni, lassulni.) A második kategória az ütemes. A harmadik a kiszámíthatatlan. (A tüzérség ide tartozik, ha nem tudod biztosítani, hogy folyamatosan tüzeljen egymás után.)
Az első és a harmadik között óriási a különbség, ha egy platform 70 tonna szállítására van tervezve és azt 70 tonnás tüzérségi löketet kap, akkor arra kevéssé alkalmas, hamar elhasználódik. Meg kell hozzá erősíteni a szerkezetet. De gondolom ezt számolták a mérnökök.