A Magyar Közlöny pénteken, július 29-én megjelent száma módosította a védett és fokozottan védett állat- és növényfajokról szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet bizonyos bekezdéseit. Többek között az egyik változás, hogy az eurázsiai hód most már az erdő- és a mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében is gyéríthető lesz. Mindezt továbbra is a természetvédelmi hatóság engedélyezheti. Változás továbbá, hogy a hódgátakat ezentúl - ha nem közvetlen közegészségügyi vagy közbiztonsági okból bontják le - "akkor az elbontás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hódgát által megváltoztatott lőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek".
Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
Na de akkor egy természetes bükkerdő is faültetvény?
"A bükkerdôk lombkoronaszintjében a világosszür-
ke, simatörzsû bükk mellett csak elvétve jelenik meg
más fa (pl. gyertyán, hegyi és korai juhar, magas kô-
ris, kocsánytalan tölgy stb.).
Cserjeszintje – ha egyáltalán van – az elegyfafajok
fiatalon még árnyéktûrô egyedeire korlátozódik. Az
ökológiai különbséget jelzô lágy szárú növényei kö-
zül a legfontosabbak: szagos müge, madársóska,
bükksás, egyvirágú gyöngyperje, fehér perjeszittyó,
podagrafû. Az idôs bükkös lombkoronaszintje
csaknem teljesen zárt, a ráesô fénynek (lombos ál-
lapotban) mindössze 8–10%-át engedi át, ezért
a tavasz elmúltával igen gyakori, hogy nudum (telje-
sen lágy szárú növényzet nélküli) állapot alakul ki..." (link)
Azt hiszem, hogy ugyan ez elmondható egy "faültetvényről" is.
Vagy, hogy telepített? Hazánkban nem nagyon van olyan erdő, amely ne emberi kéz munkája lenne.
Minden növénytársulásnak van előnye és van hátránya. Azt kell mérlegelni, hogy mi milyen előnnyel bír. Mert hiába kevésbé gyönyörködtető a szememnek egy kunsági fenyőerdő, de megél a területen és télen-nyáron fogja a homokot. Ezt melyik faj tudja?
Nem voltam elég agyafúrt a definíció megadásakor.
De talán az elmondható, hogy egy ültetvény nem feltétlen olyan fajokból áll, amelynek az adott élőhelyen normál körülmények között helye lenne, egyszóval tájidegen.
Egy jó állapotban lévő ligetes sztyepprét például. De a boróka is igen jól megél a homokos talajon.
A kunsági fenyvesek csak arra jók, hogy a már hivatalosan is félsivatag Duna-Tisza-közét sivataggá alakítsák az évszázad közepére.
Nem voltam elég agyafúrt a definíció megadásakor.
De talán az elmondható, hogy egy ültetvény nem feltétlen olyan fajokból áll, amelynek az adott élőhelyen normál körülmények között helye lenne, egyszóval tájidegen.
Egy jó állapotban lévő ligetes sztyepprét például. De a boróka is igen jól megél a homokos talajon.
A kunsági fenyvesek csak arra jók, hogy a már hivatalosan is félsivatag Duna-Tisza-közét sivataggá alakítsák az évszázad közepére.
Van igazságod.
Miért nincs keleten eső?
Az elszántott esők országa. Miért marad el az eső keleten?
A 2022-es év több ezer termelőnek az utolsó gazdálkodási évet jelenti a Dunától keletre. A szezon elejére kialakult 3-4-szeres műtrágyaárak, többszörös növényvédőszer és gépalkatrész árak, megduplázódott gázolajár a termelési költségeket olyan szintre emelte, amelyet az aszály miatt elvesző...greenfo.hu
Tara Nemzeti Park
https://explore-serbia.rs/en/things-to-do-in-the-national-park-tara/
Csak mert említettem máshol.
https://explore-serbia.rs/en/things-to-do-in-the-national-park-tara/
Csak mert említettem máshol.
"Michl József (Fidesz-KDNP), Tata polgármestere az MTI kérdésére vasárnap este azt mondta, a népszavazáson a tataiak nagy számban vettek részt, de a többség látta, hogy az önkormányzat korábbi határozata már elébe ment a problémának. A városvezetés idén tavasszal fejezte be a helyi építési szabályzat felülvizsgálatát, amely az egész települést érintette: a partnerségi egyeztetések lezárásakor nem változtatott a korábbi status quón, konkrétan erre a telekre vonatkozóan sem, hiszen nem engedélyezte az Avalon-csoportnak a terület nagyobb beépíthetőségét – tette hozzá. A polgármester megjegyezte, hogy a beruházó Avalon-csoport 2020 decemberében már az általuk elkészíttetett hatástanulmányhoz kapcsolódó, az önkormányzat által feltett 105 kérdésre sem válaszolt."
mandiner.hu
Érvénytelen lett a szállodaberuházás elleni népszavazás Tatán | Mandiner
Az előzetes adatok szerint a szükséges 50 százaléknál kevesebben a népszavazáson.
mandiner.hu
W
Wilson
Guest
Világszenzáció: magyar kutatók forradalmasítják a növénytermesztést
2022. augusztus 1., hétfő 9:03:58 / MTI
A kutatók speciális tápoldatot fejlesztenek a hidropóniás növénytermesztéshez.
Növények extra tápanyagellátását szolgáló rendszert fejleszt a TS Labor Kft. uniós támogatással a Pannónia Medicina Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Az agrotechnológia fejlődésének egyik legdinamikusabb ágazata a talajmentes növénytermesztési módszerek csoportja. Ezek egyike a hidropónia, ahol a növények gyökerei speciális tápoldatba merülve veszik fel a szükséges tápanyagokat. Ezzel a módszerrel lehetőség nyílik számos élelmiszer, takarmány-, és gyógynövényfaj vertikális termesztésére. A precízen kontrollált termesztési körülményeknek köszönhetően a növények hasznosítható beltartalma is javítható, ezzel a termékek minőségét a hagyományos termőföldes módszerek fölé helyezve.
A kutatók céljai közé tartozik a hidropóniás rendszerek növénytámogató ültetőközegeinek fejlesztése is – Fotó: Pxfuel
A gyakorlatban azonban a hidropóniás eljárások nem optimalizáltak; a rendszerek fizikai, kémiai és biológiai paramétereinek beállítása összetett kihívást jelent.
A növények gyökérzetének tápanyagfelvevő képessége függ a kémhatástól és a hőmérséklettől, ugyanakkor ezek a paraméterek a tápanyagok oldhatóságát is erőteljesen befolyásolják, így a rendszerek kialakítása kompromisszumos megoldásokat igényel.
A nanorészecske kolloidokkal történő hidropóniás tápanyagleadás újszerű lehetőséget kínál a módszer optimalizálására, hiszen a részecskék megfelelő felületi stabilizálásának segítségével olyan rendszereket alakítható ki, melyek paraméterei az adott növény igényeihez szabhatók.
A kutatók célja a tápoldat-kolloidok fejlesztése mellett a hidropóniás rendszerek növénytámogató ültetőközegeinek fejlesztése annak érdekében, hogy a leghatékonyabban lehessen felhasználni a nanorészecske-kolloid alapú tápoldatokat.
A szakemberek olyan újszerű, automatizált és sokoldalú hidropóniás rendszert fejlesztenek, amely a jelenleg használt klasszikus tápoldatos megvalósításoknál jóval hatékonyabban alakítható a növények értéknövelő termesztési igényeihez.
A projektben a hidropóniás módszerrel termesztett növények számára olyan speciális tartósítási eljárást is kidollgoznak, amely megőrzi azok javított beltartalmi értékeit. Az ilyen feladatok ellátására egyre nagyobb teret hódít a fagyasztva szárítás (liofilizálás), amely hatékonyan képes a növények víztartalmát lecsökkenteni a szárazanyag-tartalmukat nagymértékben megkímélve.
A szakemberek olyan növényspecifikus liofilizálási protokollokon dolgoznak, amelyek nyomás és hőmérséklet körülményei alkalmazkodnak a növények antioxidáns vegyületeihez (C-vitamin, glutation, D-vitamin, flavonoidok). Kidolgoznak három mikrozöld felhasználásával készülő megnövelt antioxidáns, C- és D-vitamin tartalmú táplálékkiegészítőt is.
A 2025 tavaszáig tartó projekt teljes költsége 887 millió forint, amely 68,27 százalékát fedezi uniós támogatás
Világszenzáció: magyar kutatók forradalmasítják a növénytermesztést
A kutatók speciális tápoldatot fejlesztenek a hidropóniás növénytermesztéshez.
www.agroinform.hu
W
Wilson
Guest
Mi van itt "elvtársak"?...
Már a Pesti Srácok is az ősi ártéri és fokgazdálkodast preferálja a magyar mezőgazdáságot jelenleg is sulytó és a jövőben is sújtani fogó aszály enyhítése és "megoldása" érdekében.....
kép forrása: humusz.hu
2022-07-31
Már a Pesti Srácok is az ősi ártéri és fokgazdálkodast preferálja a magyar mezőgazdáságot jelenleg is sulytó és a jövőben is sújtani fogó aszály enyhítése és "megoldása" érdekében.....
Ha valami nem jól működik, nem az a megoldás, hogy még erősebben nyomjuk...
kép forrása: humusz.hu
2022-07-31
Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy az idei aszály nem egy véletlenül beköszöntött rossz év, hanem ennél jóval kellemetlenebb a helyzet. Ez egy eddig is meglévő, rossz folyamat látványos folytatódása, és még csak nem is a tetőzése. A vízügyi döntéshozók jelentős része még most, az évszázados vízügyi paradigma következményeivel szembesülve is makacsul hisz az évszázados vízügyi paradigmában. Ennek keretében az eddigi ipari léptékű elgondolásokat tolnák még erősebben, csatornákat és öntözőrendszereket építenének, amit egyszerű civilektől is rendszeresen hallani, olvasni. De megoldás-e ez arra, ami most van, és a még sokkal rosszabbra, ami ezután jöhet?
A Zöld Gerilla már egy évvel ezelőtt is tüntetéssel próbálta felhívni a figyelmet a sivatagosodás veszélyeire, pedig akkor még sehol sem volt az idei katasztrofális év. A tüntetésen tevékkel érzékeltették, hogy milyen tájjal és éghajlattal kell hamarosan szembenéznünk Magyarország egyes részein, mindenek előtt a Duna-Tisza-közén. A megmozdulás viszonylag gyér érdeklődés mellett futott le, és legtöbben akkor még feltehetően csak mosolyogtak a túlzottan drámainak tűnő körítésen. A tüntetés egyik szervezője nemrégiben hasonlóan drámai Facebook-bejegyzést tett közzé arról, hogy vajon melyik lovát lője le, ha nem tud nekik elég szénát biztosítani télire. Ezen már valószínűleg jóval kevesebben nevettek, a mostani körülményeket ismerve
W
Wilson
Guest
Lassan 1 millió hektárhoz közelít az aszálykárral érintett termőterületek nagysága Magyarországon, Nagy István agrárminiszter július végén már arról beszélt, hogy soha ilyen mértékű nem volt a bevételkiesés. „Borzasztó” – mondta a miniszter.
A kárbecslések már 800 milliárd forint környékén járnak, ez elképesztően sok pénz, hogy mennyire sok, az abból is látszik, hogy tavasszal ennyit remélt beszedni a kormány az új különadókból.
"Sok kukorica- és napraforgóföldön egyáltalán nem lehet aratni, a növények térdig érnek, víz nélkül nem tudtak kifejlődni. Az Alföld legtöbb legelőjére az állatok csak napozni járnak, a teljesen kiégett, kiszáradt fűből lényegében semmilyen táplálékhoz nem juthatnak.
A magyar nagyvárosok parkjai is apokaliptikus látványt nyújtanak, már júliusban is olyan mértékű volt a kiégés, amilyen augusztus végén is nagyon ritkán lehetett eddig látni.
Pápai Gergely videós heteken át járta az országot, hogy bemutassa az aszály hatásait. 20 perces, lidérces videóján ropogósra száradt kukoricásokban gázol, a feldolgozhatatlan termést a porzó talajba forgató traktort követ, kiszáradt tavakat és élhetetlenné sült réteket mutat."
A sivatag, ahol élni fogunk – lidérces drónvideó a magyar vízhiány következményeiről
Pápai Gergely videós heteken át járta az országot, hogy bemutassa az aszály hatásait. Húszperces, vérfagyasztó videóján ropogósra száradt kukoricásokban gázol, a feldolgozhatatlan termést a porzó talajba forgató traktort követ, kiszáradt tavakat és élhetetlenné sült réteket mutat.
Mi van itt "elvtársak"?...
Már a Pesti Srácok is az ősi ártéri és fokgazdálkodast preferálja a magyar mezőgazdáságot jelenleg is sulytó és a jövőben is sújtani fogó aszály enyhítése és "megoldása" érdekében.....
Ha valami nem jól működik, nem az a megoldás, hogy még erősebben nyomjuk...
kép forrása: humusz.hu
2022-07-31
Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy az idei aszály nem egy véletlenül beköszöntött rossz év, hanem ennél jóval kellemetlenebb a helyzet. Ez egy eddig is meglévő, rossz folyamat látványos folytatódása, és még csak nem is a tetőzése. A vízügyi döntéshozók jelentős része még most, az évszázados vízügyi paradigma következményeivel szembesülve is makacsul hisz az évszázados vízügyi paradigmában. Ennek keretében az eddigi ipari léptékű elgondolásokat tolnák még erősebben, csatornákat és öntözőrendszereket építenének, amit egyszerű civilektől is rendszeresen hallani, olvasni. De megoldás-e ez arra, ami most van, és a még sokkal rosszabbra, ami ezután jöhet?
A Zöld Gerilla már egy évvel ezelőtt is tüntetéssel próbálta felhívni a figyelmet a sivatagosodás veszélyeire, pedig akkor még sehol sem volt az idei katasztrofális év. A tüntetésen tevékkel érzékeltették, hogy milyen tájjal és éghajlattal kell hamarosan szembenéznünk Magyarország egyes részein, mindenek előtt a Duna-Tisza-közén. A megmozdulás viszonylag gyér érdeklődés mellett futott le, és legtöbben akkor még feltehetően csak mosolyogtak a túlzottan drámainak tűnő körítésen. A tüntetés egyik szervezője nemrégiben hasonlóan drámai Facebook-bejegyzést tett közzé arról, hogy vajon melyik lovát lője le, ha nem tud nekik elég szénát biztosítani télire. Ezen már valószínűleg jóval kevesebben nevettek, a mostani körülményeket ismerve
Egy folyamatban lévő helyi jelentőségű védetté nyilvánításra irányuló eljárás előkészítése során nézegettem az Arcanum weboldalán elérhető első, második, harmadik katonai felmérés térképeit. Ezek alapján a lakóhelyem 80%-át időszakosan vízjárta láprétek, semlyékek, tocsogók, turjánok borították. A XIX. század során felhúztak egy nagy belvízelvezető csatornát, melybe a tágabb térségben vagy 7-8 további, kisebb levezetőcsatorna torkollik bele. Pillanatnyilag ezek a csatornák arra ellenére is szárazak, hogy két települési szennyvíztisztító is ide bocsátja ki a tisztított szennyvizet. Csak hogy lássuk: ezek kb. 7-8 km-re vannak tőlünk és a napi több ezer köbméter tisztított elfolyóvíz sem képes megtölteni a medret. Ilyen gyerekkorom óta soha sem fordult elő.
Lassan 1 millió hektárhoz közelít az aszálykárral érintett termőterületek nagysága Magyarországon, Nagy István agrárminiszter július végén már arról beszélt, hogy soha ilyen mértékű nem volt a bevételkiesés. „Borzasztó” – mondta a miniszter.
A kárbecslések már 800 milliárd forint környékén járnak, ez elképesztően sok pénz, hogy mennyire sok, az abból is látszik, hogy tavasszal ennyit remélt beszedni a kormány az új különadókból.
"Sok kukorica- és napraforgóföldön egyáltalán nem lehet aratni, a növények térdig érnek, víz nélkül nem tudtak kifejlődni. Az Alföld legtöbb legelőjére az állatok csak napozni járnak, a teljesen kiégett, kiszáradt fűből lényegében semmilyen táplálékhoz nem juthatnak.
A magyar nagyvárosok parkjai is apokaliptikus látványt nyújtanak, már júliusban is olyan mértékű volt a kiégés, amilyen augusztus végén is nagyon ritkán lehetett eddig látni.
Pápai Gergely videós heteken át járta az országot, hogy bemutassa az aszály hatásait. 20 perces, lidérces videóján ropogósra száradt kukoricásokban gázol, a feldolgozhatatlan termést a porzó talajba forgató traktort követ, kiszáradt tavakat és élhetetlenné sült réteket mutat."
A sivatag, ahol élni fogunk – lidérces drónvideó a magyar vízhiány következményeiről
Pápai Gergely videós heteken át járta az országot, hogy bemutassa az aszály hatásait. Húszperces, vérfagyasztó videóján ropogósra száradt kukoricásokban gázol, a feldolgozhatatlan termést a porzó talajba forgató traktort követ, kiszáradt tavakat és élhetetlenné sült réteket mutat.telex.hu
Mára ott tartunk, hogy bár nyertünk rengeteg kétes minőségű földet, cserébe szépen kiszárítottuk a teljes határt. Napjainkban már csak a legmélyebb fekvésű részeken található meg vizes folt, bár ez nagyrészt a helyi hidrogeológiai jellemzőknek köszönhető.
Éppen ma reggel beszélgettem egy helyi pásztorral, azt mondta, hogy ilyen száraz évre nem emlékszik. Főleg egy kiszáradó (még fennmaradt) lápréten szokott legeltetni, ahol relatíve magas talpvízmélység ellenére fele akkora a gyep, mint szokott. Jóval kevesebb szénát tudott csak lekaszálni és betárolni télire, aggódik is, hogy mivel fogja etetni őket.
Épp szembe jött facebookon: az USA hosszú évek óta komoly aszályokkal küzdő délnyugati részén sem rózsás a helyzet; rekord alacsony telítettségűre csökkent az USA legnagyobb kapacitású víztározója. Ez egyébként a Hoover gát által fogott Mead-tó volna Las Vegas közelében. A tározó része annak a hálózatnak, ami a U.S. Department of the Interior bejegyzése szerint 7 állam és Mexikó északi részén mintegy 40 millió főt lát el vízzel. Ebből a Mead-tó önmagában cirka 20 millió főt lát el vízzel Arizona, Kalifornia, Nevada és Mexikó egy részén. Júliusban az elméleti maximális kapacitásának (cirka 32 km³) nem egészen 27 százalékán áll a vízmennyiség. 1983 óta soha nem volt teljesen feltöltött a tározó az aszályok és a növekvő fogyasztás miatt, de a mostani az minden eddiginél alacsonyabb vízszint és megdönti a korábbi (2016-os) negatív rekordot.
A 2000-2015 közti apadás:
Facebook
www.facebook.com
A 2000-2015 közti apadás:
Lake Mead is the largest reservoir in the United States and part of a system that supplies water to at least 40 million people across 7 states and...
www.facebook.com
Last edited:
Csak 32km3, nem az ezerszerese.Épp szembe jött facebookon: az USA hosszú évek óta komoly aszályokkal küzdő délnyugati részén sem rózsás a helyzet; rekord alacsony telítettségűre csökkent az USA legnagyobb kapacitású víztározója. Ez egyébként a Hoover gát által fogott Mead-tó volna Las Vegas közelében. A tározó része annak a hálózatnak, ami a U.S. Department of the Interior bejegyzése szerint 7 állam és Mexikó északi részén mintegy 40 millió főt lát el vízzel. Ebből a Mead-tó önmagában cirka 20 millió főt lát el vízzel Arizona, Kalifornia, Nevada és Mexikó egy részén. Júliusban az elméleti maximális kapacitásának (cirka 32 000 km³) nem egészen 27 százalékán áll a vízmennyiség. 1983 óta soha nem volt teljesen feltöltött a tározó az aszályok és a növekvő fogyasztás miatt, de a mostani az minden eddiginél alacsonyabb vízszint és megdönti a korábbi (2016-os) negatív rekordot.
A 2000-2015 közti apadás:
Lake Mead is the largest reservoir in the United States and part of a system that supplies water to at least 40 million people across 7 states and...
A Balaton 2km3.
Igen, nemtom hogy lett 32 000...
De ha már: kb most van benne 4,5 Balatonnyi vízmennyiség.
Istenem...ha kapnék egy dollárt, ahányszor egy hülye fasz a kisemberek stégjeibe köt bele..nem amiatt pusztul ki a nádas, hanem a strand,kikötő és hotel építők miatt, na meg a lassan évtizedes nádaratás elmaradása miatt, aminek köszönhetően a betegségek szabadon terjednek... De az a kurva paraszt meg a lábakon álló kijárója...na azt kell aztán baszogatni és nem szálloda stop, meg kikötő stop.
de a többi amit mondanak az helyes. Seperc alatt ki lehetne tiltani a nem gabona etetőanyagokat a balatonból.....de hát a disznófejű nagyurak
Lehet, hogy sokaknak nem mond semmit, de aki kicsit jártas a témában, árakban, az érti: Jelenleg ott tart a dolog, hogy egy körbála fűszéna felrakással, szállítás nélkül 20 ezer Ft/db. Lábon száradt fűszalma 15 ezer. És kb. 30-40 km-es körzetben nincs nagyon semmi. Sarjú nem lesz. Kukorica bála ha lesz is, az is kb. 1/3 mennyiségben. Legelő tavasz óta semmi -legalábbis nálam; még a tarlóra se tudtam eddig kiengedni a jószágot.
És főleg szálas takarmányban már nem az a kérdés, hogy mennyiért, hanem, hogy van-e.
Nálunk van olyan természetes ér, ahol a XVIII-XIX. század körül krumplit termeltek a mederben. Most van benne víz, igaz nem feltétlen természetes módon a folyószabályozások óta. Szóval teljesen értem, hogy mit mondasz és igazad is van ezek kétes hasznáról. De volt már ilyen, lesz még ilyen.