Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
Biogázról számokban
agraragazat.hu
Szerintetek megérné akár szenyvíztelepekre, akár állattartó telepekre nagyobb mértékben telepíteni? @molnibalage ?
Biogázüzemek Magyarországon – Agrárágazat
A biogáz egy környezetbarát megújuló energiahordozó, amely zömében elsődleges, vagy másodlagos mezőgazdasági melléktermékekből és egyéb hulladékokból állítható elő. A...
agraragazat.hu
Szerintetek megérné akár szenyvíztelepekre, akár állattartó telepekre nagyobb mértékben telepíteni? @molnibalage ?
M
molnibalage
Guest
Csepelen volt valami terv erre, de hogy végül mi lett vele nem tudom.Biogázról számokban
Biogázüzemek Magyarországon – Agrárágazat
A biogáz egy környezetbarát megújuló energiahordozó, amely zömében elsődleges, vagy másodlagos mezőgazdasági melléktermékekből és egyéb hulladékokból állítható elő. A...
Szerintetek megérné akár szenyvíztelepekre, akár állattartó telepekre nagyobb mértékben telepíteni? @molnibalage ?
Nem. Alapvetően a biogáz nagyon cuki, de sehol nem tartunk vele. De a kutatást megéri a dolog. Csak jelenleg ott tart, hogy kb harmada a hatásfoka mint a tehénnek.Biogázról számokban
Biogázüzemek Magyarországon – Agrárágazat
A biogáz egy környezetbarát megújuló energiahordozó, amely zömében elsődleges, vagy másodlagos mezőgazdasági melléktermékekből és egyéb hulladékokból állítható elő. A...
Szerintetek megérné akár szenyvíztelepekre, akár állattartó telepekre nagyobb mértékben telepíteni? @molnibalage ?
Abszolút! Komoly "biofinomítós" kapacitás építhető ki rá. Az állattartó telepek hígtrágya produktuma hatékonyan eliminálható vele. De ugyanígy a szennyvíztisztítók, szemétlerakók (~depóniagáz) is sokat profitálhatnak belőle.Biogázról számokban
Biogázüzemek Magyarországon – Agrárágazat
A biogáz egy környezetbarát megújuló energiahordozó, amely zömében elsődleges, vagy másodlagos mezőgazdasági melléktermékekből és egyéb hulladékokból állítható elő. A...
Szerintetek megérné akár szenyvíztelepekre, akár állattartó telepekre nagyobb mértékben telepíteni? @molnibalage ?
A csepeli szennyvíztisztító a teljes áramigényét fedezi a szennyvíziszap elgázosítása során nyert biogáz felhasználásával.
Megépült.
K
Kopi2000
Guest
A higtragyat azt a nagy alkattarto telepek kiontozik a talajero potlasra azokra a foldekre, amiken megtermelik az allatok szamara szukseges takarmany novenyeket. Amugy, meg a nagy allattarto telepek kint vannak a preri kozepen, tavol mindentol, mire hasznalnak a biogazt? Az istallokat sem futik, azt megteszik az allatok, inkabb a nyari hutesuk a gond.....
Nem a tehén helyett gondoltam, hanem a trágya (vagy emberi salakanyag) ilyen hasznosítására. Annak nem vagyok nagy híve, hogy emberi vagy állami élelmiszert ilyenre használjunk.
De mint érdekesség olvastam, hogy régen gázos artézi vizet szeparátorba engedték, és ugyan úgy, mint a biogázüzemnél összegyűjtötték a gázt és azzal látták el árammal a majorságot.
Van ilyen kutatás, és nagyon is ígéretes, érdemes vele foglalkozni. De jelenleg szerintem, még nem éri meg, mert a legjobb helyeken is, maximum nullszaldósra hozod ki.
Esetleg áramtermelésre?
Kiszolgáló épületek fűtésére?
Esetleg egy nagy ugrással... biogáz üzemű gépet?
Annyira nem vagyok (már) benne, hogy ezt meg tudjam mondani. Lehet, hogy ebben a szent percben megérné. De személy szerint azt gondolom, hogy amit az építésre elvernénk, nyomjuk a kutatásba, és 10 év múlva akkor is megéri, ha 10 dollár lesz a gáz.
Persze a hígtrágya is kilocsolható, de elég munkaigényes, jelentős bűzterheléssel jár és fennáll a túlzott nitrátkijuttatás veszélye.
A szakmám szemszögéből értékesebb biogáz alapanyagként, mint talajjavítóként. Egy modern gazdaságban télen is van valamilyen minimális fűtés az optimálisabb termelés érdekében. Másrészt a megtermelt biogázzal nem csak melegvíz, hanem jelentős mennyiségű áram is termelhető, ami bőven képes fedezni a telep áramigényét. Ráadásul a hígtrágya elgázosítása után visszamaradt biomassza még mindig felhasználható trágyázásra.
K
Kopi2000
Guest
En egyet nem ertek. Bar nem vagyok a tema szakertoje mezogazdasagi szempontbol, de dolgoztam nagy allattarto telepek vizellatasan es ott a hulladek vizeket elegyitve a higtragyaval, nap nap utan, minden nap kilocsoltak a foldekre. Ha rendszeresen kilocsolod a higtragyat a foldre, akkor mibol lesz biogazod? Nalam hozzaertobbek adjanak erre valaszt....
M
molnibalage
Guest
A biogáz erőművek esetén, ha nem igen közel van nagy tömegű alapanyag, akkor lényegében gázolaj alapon működő erőműről van szó. Ha 10-20 tonna alapanyag helyszínre szállítása 50-100 liter gázolajba kerül, akkor elég gyengus az egész folyamat energetikai kihozatala. Biogáz erőműveket lényegében csak oda éri meg letenni, ahol nagyon nagy tömegű és jó metán kihozatallal bíró alapanyag van.
2010/11 táján rész vettem egy ilyen erőmű esetleges bővítésében. Kb. 30 ezer tonna alapanyag mozgatásával az elérhető átlagos villamos teljesítmény éves átlagban 1,5MW alatt volt. És ezek után a maradék anyagot is kellett mozgatni, ami igaz, hogy hasznosítható volt még földeken, de itt is 10k tonnás léptékről van szó. Pusztán áramtermelése ezért pocsék.
A hőfelhasználására is kell valami, hogy gázmotor hulladékhőt melegvízbe csavarva az is hasznos legyen. Ha az mezőgazdasági üzemnek nincs nagy hőigénye, akkor ez kiesik. De még ahol ezt is el tudták sütni, 2011 táján akkor sem érte meg. Persze a mai áram áram mellett már más lenne a helyzet, de a realitás meg az, hogy ameddig az energia olcsó volt, nem nagyon érte meg ezeket.
A németeknél szénné vannak dotálva ezek, azért van belőle sok. Csak ez meg is látszik a német áram árán. Mivel a nagy mezőgazdasági állattartásnak van szaga, ezért ezek nincsenek nagyváros közelében, ergo távfűtésre sem lehet használni, mert nincs mire rákötni...
K
Kopi2000
Guest
Oriasi teruleteken locsoljak ki a higtragyat, talajvedelmi tervek alapjan. En voltam eleg sok disznotelepen, az olakban nem volt futes. Most minek kell olyan sok melegviz? Kb. 10000 diszno folyamatos hideg vizigenye 20 m3/ora, atlagosan. A melegviz az csak nekany munkasnak kell szocialis celra. Kb. 1-2 m3 naponta. Oke, biogazt csinalsz a higtragyabol, azt ami ezutan marad, fel tudod hasznalni ugyanakkora terulet talajero potlasara, mintha higtragyaval csinalnak ugyaneztk? Ehhez a reszhez nem ertek, csak ismerem a technologiat, mert kapcsolodnom kellett hozza, ezert kerdezek....
Melyik részét kellene fejleszteni a jobb hatásfokért? Biológiai, vagy a motor terén?
K
Kopi2000
Guest
Ezt rohadt rosszul tudod. Azert ez a gazgyujteses technologia nem egyszeru. Mivel, ha szeparalod is van benne Egy csomo CO2 meg N2 a CH4 mellett, igy onmagaban csapnivalo, adott esetben, pedig sok metab van benne, stabilan el sen tudod egetni. Hogy stabilan egetheto legyen, rendes vezetekes foldgazzal dusitani kellene. De, ahol a nagy mezigazdasagi telepek vannak, ott altalaban nincsen gazvezetek. Ugyhogy ez technikailag ne ennyire egyszeru. Inkabb csak egy legenda.... Foleg azert, mert pld a haboru elott a koolaj melkektermekekent felszinre kerulo gazt, ami az artezi kutak kiserogazanal joval jovv minosegu nem hasznositottak, hanem egyszeruen faklyan elegettek.
biológusként a gépi hatásfokról csak középiskolai ismereteim vannak
Szóval arról mást érdemes kérdezned.Pár éve, ha jók az emlékeim olyan harmada volt a biológiai hatásfok egy kérődzőhöz képest, és azért a tehén se a csúcs. Már csak azért sem, mert az ő esetében a metán termelés erősen melléktermék. Mondjuk ez a durván 15 évvel ezelőtti 1:5 arányhoz képest óriási előrelépés, de még messze van a vége.
Nem locsolod ki, erre használod. A mindennapi kilocsolás üzemanyag, gép és alkalmazottigényes akkor, mikor egy nagyobb telepen, agrárcégnél a traktoros eléggé ki van használva, illetve lehet, hogy termelékenyebb, jövedelmezőbb feladatot is tud végezni (akár bérmunkában). Tulajdonképen talán részben kényszermegoldás a hígtrágyázás. Illetve sokszor a csurgalékvízzel locsolják a trágyacsomót. De ha a gázt fel is használod belőle, attól még ha jól tudom, attól a sok értékes anyag és a talajjavító hatása megmarad(már amennyire valóban van az agyongyógyszerezett trágyának annyi plusz hatása -de ez már más téma).
Szerintem nem kell annyi hozzá. @Negan jobban tudja, de én most, olyan 27-40 l-s fogyasztást olvatam, 40 tonnás kamionra. De hát nem is 100 km-ről kell szállítani. Eleve egy nagyobb telepen elég sok keletkezik helyben (sajnos már nem találom a Szarvasi tehenészet biogázüzemét a yt-on), de sokszor több nagy telep van egymáshoz pár km-en belül. Vagy egy település szenyvíztelepe is lehetséges "üzem".
Én eleve több kisebb termelő üzemre gondolnék. (Nyilván ennek rosszabb az egységnyi energiára jutó ára, de nem kell annyit, vagy épp semennyit szállítani). Lehet, hogy bizonyos szempontból drágább, de kérdés, hogy mi lesz a jövőbeni energiaellátás és főleg annak ára (nem hiszem, hogy visszatér a régi ár; pláne egyhamar) és valószínűleg jobban kiszámítható, mint pl. a napelem.