[BIZTPOL] Kína

 
Te … tényleg azt hiszed, hogy ez bármiben megakadályozza majd a kínaiakat? Okoz majd pár év késést, de ennyi.
 
Túl kevés, túl későn, ez a vonat már régen elment.
 
  • Tetszik
Reactions: GI83 and cirqle

Van még oka Kínának hogyne álljon be fullban az oroszok mögé?
 
Kina már évekkel ezelőtt kivásárolta Oroszországból az értéket képező hadi es űrtechnikát, sőt már sok esetben túl is haladta. Oroszország ettől még fontos nyersanyag beszállító, de már csak mérete miatt nem olyan jelentős piacként Kína számára.

A háború előtt még nagy csinadrattával beharangozott Kinai-Orosz Hold programról a legutóbbi Űr konferencián már nagyokat hallgatták a Kinai Űrügynökség emberei, és látvanyosan kerülték a témát..
 
Van még oka Kínának hogyne álljon be fullban az oroszok mögé?
Van. Sztem a kínaiak nem akarnak az oroszok mögé állni, esetleg az oroszok álljanak be Kína alá egy asszimetrikus kapcsolatban, ahol a passzátszelet Kína fújja. Ahogy elhúzódik a háború, ahogy ellehetetlenednek a nyugati-orosz kapcsolatok, úgy nő Oroszország gazdasági kiszolgáltatottsága Peking felé. Ez jó Kínának és idővel a katonai erő is az ő oldalukra billen, ha már ma nem úgy van -atomarzenál.
 
Kina már évekkel ezelőtt kivásárolta Oroszországból az értéket képező hadi es űrtechnikát, sőt már sok esetben túl is haladta. Oroszország ettől még fontos nyersanyag beszállító, de már csak mérete miatt nem olyan jelentős piacként Kína számára.

A háború előtt még nagy csinadrattával beharangozott Kinai-Orosz Hold programról a legutóbbi Űr konferencián már nagyokat hallgatták a Kinai Űrügynökség emberei, és látvanyosan kerülték a témát..
Ezt az előadást nagyon ajánlom azoknak, akik az orosz - kínai kapcsolatokat akarják megérteni.

A legmegdöbbentőbb a gazdasági asszimetria.

Nagyon felpörögtek az orosz-kinai gazdasági kapcsolatok.
2000-ben évi pár (2-3) milliárd dollárról felment 50 mrd dollárra mind a kínai, mind az orosz export. Kína erejét mutatja, hogy ez a gazdasági kapcsolat, a teljes kínai kereskedelmi kapcsolatok 0.8%-át adják az oroszok. míg az orosz gazdasági kapcsolatokban ugyanez 15%-os kínai függést okoz. A Kínából Oroszorszagba irányuló export a teljes orosz import negyede!!

Ez az egyoldalú orosz függés Kínától február óta drasztikusan romlott.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ezt az előadást nagyon ajánlom azoknak, akik az orosz - kínai kapcsolatokat akarják megérteni.

A legmegdöbbentőbb a gazdasági asszimetria.

Nagyon felpörögtek az orosz-kinai gazdasági kapcsolatok.
2000-ben évi pár (2-3) milliárd dollárról felment 50 mrd dollárra mind a kínai, mind az orosz export. Kína erejét mutatja, hogy ez a gazdasági kapcsolat, a teljes kínai kereskedelmi kapcsolatok 0.8%-át adják az oroszok. míg az orosz gazdasági kapcsolatokban ugyanez 15%-os kínai függést okoz. A Kínából Oroszorszagba irányuló export a teljes orosz import negyede!!

Ez az egyoldalú orosz függés Kínától február óta drasztikusan romlott.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Na igen, Oroszország keleti régiójában nagyon komolyan jelen vannak a Kínaiak. Az ottani városokban és nem csak a határközeli Habarovszkban az utcán sétálva is minden ki van írva kínaiul is, a boltok polcai tele kinai termékekkel.

Oroszország meg nyersanyagon gabonán és energiahordozón kívül mit exportál? Na jó kaviart.

Oroszországra hosszútávon Kína közvetve és közvetlenül sokkal komolyabb veszélyt jelent mint sokan gondolnák. Elég csak megnézni a terség nepsürűségét és infrastruktúráját.
 
  • Tetszik
Reactions: PFZ and cirqle
Na igen, Oroszország keleti régiójában nagyon komolyan jelen vannak a Kínaiak. Az ottani városokban és nem csak a határközeli Habarovszkban az utcán sétálva is minden ki van írva kínaiul is, a boltok polcai tele kinai termékekkel.

Oroszország meg nyersanyagon gabonán és energiahordozón kívül mit exportál? Na jó kaviart.

Oroszországra hosszútávon Kína közvetve és közvetlenül sokkal komolyabb veszélyt jelent mint sokan gondolnák. Elég csak megnézni a terség nepsürűségét és infrastruktúráját.
A kínaiak mindig is többen voltak az oroszoknál, többször háborúztak, és pl Vlagyivosztok is kínai volt sokáig. Aztán meg mégis orosz lett… Ennek ellenére a SZU szétesése óta egész jól elvannak egymással. Egyesek szerint soha nem volt ilyen jó a viszonyuk, mint most.
Nagyon fontos szempont, hogy mindkét állam geostratégiai nyomora miatt védelmi szempontból igazán nagy az egymásrautaltság: amíg megbíznak egymásban, nem kell attól tartaniuk, hogy az a párezer kilométeres határszakasz gondot jelentene a közeljövőben. Kína úgy csapkodja majd meg Tajvant, ahogy nem szégyelli, és az oroszok biztosítják őket hátulról - de megtámadni biztos nem fogják Kínát.
Ugyanígy az oroszok is nyugiban bírhatják jobb belátásra a magukat vikingnek képzelő unokatesókat, és nem kell tartaniuk Kínától, amíg tart a pofozkodás.

A linkelt előadás szerintem nagyon jó összefoglaló a témában.
 
Na igen, Oroszország keleti régiójában nagyon komolyan jelen vannak a Kínaiak. Az ottani városokban és nem csak a határközeli Habarovszkban az utcán sétálva is minden ki van írva kínaiul is, a boltok polcai tele kinai termékekkel.

Oroszország meg nyersanyagon gabonán és energiahordozón kívül mit exportál? Na jó kaviart.

Oroszországra hosszútávon Kína közvetve és közvetlenül sokkal komolyabb veszélyt jelent mint sokan gondolnák. Elég csak megnézni a terség nepsürűségét és infrastruktúráját.
Erre a nyugati mainstreamben jelen lévő narratívára, ami eddig engem is meggyőzött, hogy így van, ebben az előadásban érdekes cafolatot mond Salát. Tehát vannak ezek a problémák, de ez eltörpül az USA jelentette gond mellett, mind Moszkvában, mind Pekingben. Ezért bár ezeket igyekeznek Nyugatról nagyitani, de becsapják ezzel a nyugati politikusok magukat. Mind Oroszországnak, mind Kínának szükség van a mozgástere növelése érdekében a békés 4.000 km-es közös határra.A hidegháborúban az orosz-kinai feszültség 1 döntő tényező volt az orosz vereségben az USA ellen. Ebből sztem tanultak mindkét fővárosban és most hogy az USA Kína alá löki az oroszokat, nagyon úgy tűnik, hogy stratégiai hibát vét gőgös elbizakodottságból.
 
Erre a nyugati mainstreamben jelen lévő narratívára, ami eddig engem is meggyőzött, hogy így van, ebben az előadásban érdekes cafolatot mond Salát. Tehát vannak ezek a problémák, de ez eltörpül az USA jelentette gond mellett, mind Moszkvában, mind Pekingben. Ezért bár ezeket igyekeznek Nyugatról nagyitani, de becsapják ezzel a nyugati politikusok magukat. Mind Oroszországnak, mind Kínának szükség van a mozgástere növelése érdekében a békés 4.000 km-es közös határra.A hidegháborúban az orosz-kinai feszültség 1 döntő tényező volt az orosz vereségben az USA ellen. Ebből sztem tanultak mindkét fővárosban és most hogy az USA Kína alá löki az oroszokat, nagyon úgy tűnik, hogy stratégiai hibát vét gőgös elbizakodottságból.
Lehet nem fogalmaztam elég pontosan, amikor azt írtam, hogy Kína veszélyt jelent Oroszországra, nem közvetlen katonai konfliktusra gondoltam, hanem akár pár generáció alatt lezajló lakossági összetétel átalakulásra a határmenti régiókban.
(Aztán mint tudjuk, már csak egy népszavazás kérdése a dolog, hogy hova akarnak tartozni)
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti and cirqle
Lehet nem fogalmaztam elég pontosan, amikor azt írtam, hogy Kína veszélyt jelent Oroszországra, nem közvetlen katonai konfliktusra gondoltam, hanem akár pár generáció alatt lezajló lakossági összetétel átalakulásra a határmenti régiókban.
(Aztán mint tudjuk, már csak egy népszavazás kérdése a dolog, hogy hova akarnak tartozni)
Szerintem Kína nem így működik. Azok a kínaiak, akik midenféle okokból elmentek az országból, vagy csináltak maguknak másikat (Szingapúr, Tajvan), vagy egyszerűen csak asszimilálodtak (USA).
Autonómiát soha nem akartak maguknak.

Mit nyerne amúgy Kína azzal, hogy összerúgja majd a port az oroszokkal a távol-keleti területeken? Most is annyiért vesz az orosztól nyersanyagot, amennyiért nem szégyell, mert tudja, hogy a túloldalon meg szükségük van a kínai technológiára.

Talán majd egyszer. De addig meg Kína esélyes, hogy belülről hullik majd szét (/alakul át).
 
Szerintem Kína nem így működik. Azok a kínaiak, akik midenféle okokból elmentek az országból, vagy csináltak maguknak másikat (Szingapúr, Tajvan), vagy egyszerűen csak asszimilálodtak (USA).
Autonómiát soha nem akartak maguknak.

Mit nyerne amúgy Kína azzal, hogy összerúgja majd a port az oroszokkal a távol-keleti területeken? Most is annyiért vesz az orosztól nyersanyagot, amennyiért nem szégyell, mert tudja, hogy a túloldalon meg szükségük van a kínai technológiára.

Talán majd egyszer. De addig meg Kína esélyes, hogy belülről hullik majd szét (/alakul át).
Lehet. Ugyanakkor mivel Kína gyakorlatilag egy teljesen új játékos a modernkori globális geopolitikában, amiben mérete, lakossága és technikai fejlettsége okán igencsak komoly szereplő, már csak ezért is nehéz előre látni miként fog működni ebben az új szerep körben. Az, hogy mi most jelenleg az érdeke, és azt hogyan érvényesíti akár pár évtizedes viszonylatban is változhat.
Nem gondolnám, hogy világuralomra hajt, de azt sem, ha térségében vészesen meggyengülne egy korábbi ellenfele, ne használná majd ki ha úgy adódik..
 
Na igen, Oroszország keleti régiójában nagyon komolyan jelen vannak a Kínaiak. Az ottani városokban és nem csak a határközeli Habarovszkban az utcán sétálva is minden ki van írva kínaiul is, a boltok polcai tele kinai termékekkel.

Oroszország meg nyersanyagon gabonán és energiahordozón kívül mit exportál? Na jó kaviart.

Oroszországra hosszútávon Kína közvetve és közvetlenül sokkal komolyabb veszélyt jelent mint sokan gondolnák. Elég csak megnézni a terség nepsürűségét és infrastruktúráját.
Nincsenek. Nézd meg a hivatalos statisztikákat. Ha akarod, szorozd meg kettővel. Habarovszkban pl 0,6%
 
Nincsenek. Nézd meg a hivatalos statisztikákat. Ha akarod, szorozd meg kettővel. Habarovszkban pl 0,6%
Kezdhetünk szám-háborúzni, de azt minden tekintetben Kína nyeri!
2016-os cikk elég kimeritően foglalkozik a témával a régiót vizsgálva. 4.3millió öregedő Oroszra jut 109 millio kínai.