Szerintem meg nem. Vagyis állami beavatkozás szükséges.Az önkormányzat annak adja el, akinek akarja. Megvolt a lehetőség a hazai szereplők számára is, de nem láttak benne fantáziát.
Szerintem meg nem. Vagyis állami beavatkozás szükséges.Az önkormányzat annak adja el, akinek akarja. Megvolt a lehetőség a hazai szereplők számára is, de nem láttak benne fantáziát.
Kiindulva abból, hogy védett természeti területeket tervez az állam kiárusítani, nem hiszem, hogy egy kis régi tájfajtákat fenntartó génbankot majd megmentenek.Szerintem meg nem. Vagyis állami beavatkozás szükséges.
Akkor is meg kell oldani. Elővásárlási jogot alkalmazva bíróságon megtámadni stb.Kiindulva abból, hogy védett természeti területeket tervez az állam kiárusítani, nem hiszem, hogy egy kis régi tájfajtákat fenntartó génbankot majd megmentenek.
?Osztrák állampolgár amúgy sem szerezhet földet.
Ezt a mondatot a cikkben, hogy értik? "Hazánkban nincsen lehetőség arra, hogy a termelő a saját gyümölcséből gyümölcslét készítsen eladásra, mert nem felel meg az uniós kritériumoknak, így tönkremegy, míg máshol, például a Szlovéniában ezt megtehetik a gazdák."Azonnali intézkedés!
![]()
Ez is hazaárulás: Osztrák kézre került a pórszombati génbank! - Örökre eltűnhetnek az eredeti magyar gyümölcsfajták | Nemzeti InternetFigyelő
A pórszombati növényi génbank a régi magyar gyümölcsfajták megőrzésére jött létre A gyűjteményt Kovács Gyula hozta létre „Tündérkert” néven, a Medes hegyen, elsősorban a Göcsej, Őrség és Hetés régi fajtáinak … OLVASS TOVÁBB!internetfigyelo.com
Egy olyan weboldal, ami hazaárulás szóval dobálózik nem kell komolyan venni.Ezt a mondatot a cikkben, hogy értik? "Hazánkban nincsen lehetőség arra, hogy a termelő a saját gyümölcséből gyümölcslét készítsen eladásra, mert nem felel meg az uniós kritériumoknak, így tönkremegy, míg máshol, például a Szlovéniában ezt megtehetik a gazdák."
Én is ismerek termelőt, aki készít gyümölcslevet.
Amúgy azt nem értem, hogy magyar miért nem vette meg?
Ugyan olyan, mint a tehenészet, hogy magyar siránkozik, a szomszédban a belga, meg a holland meg fejleszt, vásárol. Lehet, hogy valamit rosszul csinálunk.
Sajnos a szántóföldi növénytermesztés és a haszonállattartás (többé-kevésbé) szétválásával beszűkültek itthon a lehetőségek. A kisebb gazdaságok, amelyekben generációról generációra öröklődik a tulajdon, jellemzően nem rendelkeznek kellő erőforrással a fejlesztésekhez, pályázatok önerejéhez.Ugyan olyan, mint a tehenészet, hogy magyar siránkozik, a szomszédban a belga, meg a holland meg fejleszt, vásárol. Lehet, hogy valamit rosszul csinálunk.
Szerintem a pályázatoknál nem feltétlen tőkehiány van. Nincs egy irány, nincs cél; máról holnapra élés van, ami vagy bejön, vagy nem, de a sok évi átlag alapján többé-kevésbé a víz felett tartja még a kis-magánvállalkozásokat, így a mezőgazdaság terén is. Mondhatnám azt is, hogy nincs üzleti terv.Sajnos a szántóföldi növénytermesztés és a haszonállattartás (többé-kevésbé) szétválásával beszűkültek itthon a lehetőségek. A kisebb gazdaságok, amelyekben generációról generációra öröklődik a tulajdon, jellemzően nem rendelkeznek kellő erőforrással a fejlesztésekhez, pályázatok önerejéhez.
Igenis precíziós eljárásokkal (műholdvezérelt erőgépek, fejőrobot, stb) nagyobb termelékenységet lehet elérni, ráadásul kevesebb munkaerőre van szükség. Ugyanakkor itt jön képbe a hazai pályázati rendszer hatalmas hibája, miszerint az ilyen fejlesztéseknél vállalnia kell a gazdának, hogy nem bocsát el munkaerőt. És itt jön a jogos kérdés: minek fejlesszen, ha nem tudja megspórolnia a felesleges alkalmazottak bérét? (Jó ez sarkított dolog, de remélem a lényeget átadja.)
Jól összefoglaltad a helyzetet.Szerintem a pályázatoknál nem feltétlen tőkehiány van. Nincs egy irány, nincs cél; máról holnapra élés van, ami vagy bejön, vagy nem, de a sok évi átlag alapján többé-kevésbé a víz felett tartja még a kis-magánvállalkozásokat, így a mezőgazdaság terén is. Mondhatnám azt is, hogy nincs üzleti terv.
Meg van a kér véglet a pályázatoknál. Vagy nem pályázok, mert... vagy minden szarra beadja, ha kell, ha nem aztán meg az a gond.
Olyan léptékű gazdaságoknak, amik generációkon átívelnek igenis meg kell lennie annak a tőkének, amit fejlesztésbe tud (és kellene) fordítani; ha nem, ott valami nem stimmel, ott valahol elfolyik a bevétel. Nyilván, egy családi vállalkozásnak nem elsőre milliárdos pályázatokra kell indulni. Kis léptékben, megtanulni ennek az egésznek az értelmét és logikáját. És szem előtt kell tartani, hogy vannak ennek buktatói és a pályázat nem ingyen pénz.
ekkor még csak 3% volt a kapszulák újrahasznosítási aránya, mára azonban a kapszulák 47%-át hasznosítják újra.
Ha nem árulnának ilyen szart, nem kellene visszagyűjteni a kapszulákat. Mert ezek szerint a visszagyűjtés is benzint éget.Lehet rosszul emlékszem, de mintha lett volna már itt téma a kávékapszulák újrahasznosítása...
"A Magyarországon 2007 óta jelen lévő vállalat 2012-ben vezette be hazánkban a kapszulák visszagyűjtését,
Ez az EU-n belül élvonalnak számít, és globális összehasonlításban is szorgosak a magyar fogyasztók, hiszen 2021 végén a Nespresso globálisan becsült újrahasznosítási aránya 28% volt. A magyar vevők 3000 gyűjtőpontra vihetik vissza a használt kapszulákat, és 2017-től a megrendeléseik kézbesítésekor a futárszolgálattal is visszaküldhetik azokat."
![]()
Mi lesz a használt kávékapszulák sorsa? A Nespresso magyarországi újrahasznosító központjában jártunk
Magyarországon a Nespresso kapszulák 47 százalékát gyűjtik vissza és dolgozzák fel a debreceni kapszula-újrahasznosító központban. Na de miből készül a kapszula és mi készül a kapszulából?hvg.hu
Gratulálok, belső égésű motorral szállítják a zaccot és a kapszulát is, ahol a nedves szerves hulladék a tömeg kb. 90%-a, és még térfogatra is.Lehet rosszul emlékszem, de mintha lett volna már itt téma a kávékapszulák újrahasznosítása...
"A Magyarországon 2007 óta jelen lévő vállalat 2012-ben vezette be hazánkban a kapszulák visszagyűjtését,
Ez az EU-n belül élvonalnak számít, és globális összehasonlításban is szorgosak a magyar fogyasztók, hiszen 2021 végén a Nespresso globálisan becsült újrahasznosítási aránya 28% volt. A magyar vevők 3000 gyűjtőpontra vihetik vissza a használt kapszulákat, és 2017-től a megrendeléseik kézbesítésekor a futárszolgálattal is visszaküldhetik azokat."
![]()
Mi lesz a használt kávékapszulák sorsa? A Nespresso magyarországi újrahasznosító központjában jártunk
Magyarországon a Nespresso kapszulák 47 százalékát gyűjtik vissza és dolgozzák fel a debreceni kapszula-újrahasznosító központban. Na de miből készül a kapszula és mi készül a kapszulából?hvg.hu
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..