Ha visszalapozol pár oldalt, akkor látni fogsz éjszakai lövészetről képet. Az minden kérdésedre választ fog adni
A szárnystabilizálás nem a forgást szünteti meg, hanem megadja annak az ütemét. Maga a forgás stabilizálja a röppályán a lőszert. A szárnyakkal lényegében a csőhuzagolást helyettesítik.
Ha visszalapozol pár oldalt, akkor látni fogsz éjszakai lövészetről képet. Az minden kérdésedre választ fog adni
És igen, működik a szárnystabilizálás forgás közben is. Miért ne működne?
A szárnystabilizálás nem a forgást szünteti meg, hanem megadja annak az ütemét. Maga a forgás stabilizálja a röppályán a lőszert. A szárnyakkal lényegében a csőhuzagolást helyettesítik.
Azért tértek át anno a golyós sima csövű ágyúkról a huzagoltra, mert a forgás miatt a lövedék pontosabb volt. Ugyanígy a puskák esetében is. A harckocsiágyúknál aztán visszatért a sima cső, de a lövedéknek a forgás továbbra is jót tesz a pontosság miatt. Ezért születtek a szárnyak. A huzagolás elég alapos forgásra készteti a lövedéket, egy HEAT-FS esetében emiatt a huzagolt csőből indítottak forgását lassítják, egy sima csőből kilőtte esetében viszont kiváltják a szárnyak a forgást.
Csak tengelyt ad a forgásának, ezzel a lehetőség szerinti legegyenesebb pályán tartva. Amikor még ágyúgolyókat lőttek ki sima csőből, azok is forogtak, ezért is volt irgalmatlan szórásuk mert elhúzhatta a forgása oldalra, de akár lefelé is. Az amcsi polgárháborúban jelentek meg először ha jók az emlékeim a huzagolt csövek előfutárai. Ebben hornyok voltak 120 fokban 3 db, amibe beleilleszkedett az immáron hagyományos lövedékforma 3 kiemelkedése, ez vezette a lőszert az elinduláskor és adott neki némi stabilitást. Aztán ezeket a hornyokat csavarták meg némileg, ez lett a huzagolás, a lövedékről a kiemelkedések lekerültek. A huzagolásban a lőszer körüli nagy nyomású gáznak így van tere ahogy a vájataiban mögüle mellétör, hogy az adott távolságon a csőben adott fordulatszámot adjon az adott tömegű és méretű lövedéknek. Ez a kaliber lényegében. Így született meg a pontos tűzfegyver, mert a hossztengely körüli forgás nem húzta el jelentősen a lövedéket. A túl gyors forgás persze sok energiát vesz el és ha a páncélokat nézzük, a becsapódáskor főleg egy ferde felületre nem szerencsés, mert segíti eltéríteni a saját energiájával a lövedéket illetve a formázott töltet esetében (pl. HEAT) szétszórja a fémsugarat. Így voltak lőszerek, amik esetében ha az angol származék huzagolt csövű ágyúkat nézzük, a burkolat csapágyakon forgott a tényleges munkát végző lövedék körül, ezzel megadva a forgással való stabilizálást úgy, hogy a penetrátor ezt csak annyira kis mértékben vette át, hogy nem volt rá hátrányos hatása. Adott szárnyak mérete, száma adott lövedéktömeg és sebesség esetén megadja mint a huzagolás hossza és sűrűsége tette, hogy adott távon mennyit tud fordulni a hossztengelye körül a lövedék. Ezt teszi akkor is, ha önmagában nem forogna, mert a légellenállás a felületen úgyis létrehozza ezt a felületükön adott maximumig gyorsítva, míg egy eleve forgó azonos lövedék esetén ugyanaz a szárnykészlet ugyanazt a maximumot hozza, tehát lekorlátozza a forgást ugyanarra az értékre.
