Háborús, történelmi és hadtörténelmi témájú filmek

Discovery Channelen volt erről egy doku film, még anno mikor onnan is nem csak a szar folyt ki. De már akkor sem értettem, hogy egy akkora rakétának hogy tudta beverni az oldalát egy villáskulcs, amit LEO pályánál alacsonyabbról ejtettek le. Ráadásul nem is merőlegesen esett a falára, hanem hegyes szögben, egy több centi vastag acél vagy titán "lemezre".
A szerszámkulcshoz tartozó "socket" foglalat (m)3.6kg volt.
Ez zuhant (h)24métert.
A nehézségi gyorsulás (g)9,81 m/s2 azaz kb (t)2.2sec alatt (v)21.696m/s vagyis 78km/h ra gyorsult a foglalat mikor gellert kapva a rakétának csapódott.
Innen már könnyen szamitható a kinetikus azaz mozgási energia is> Ec=1/2×mv2 Vagyis 847J

Szerintem így már nem annyira érthetetlen. Pehhesek voltak, hogy pont arra pattant.
Az ominózus jelenet a filmből;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Jó lesz az 0.6 milis alumíniumnak is.
Egyszerűen nem találni erre vonatkozóan semmi hivatkozást!? Nemhogybfalvastagság, de az alkalmazott anyagról sincs. WTF!! :mad:
Nekem ránézere acélnak tűnik. Ugye az Atlasz is azt használta. De jó lenne a Titánról pontos infó...
 
A szerszámkulcshoz tartozó "socket" foglalat (m)3.6kg volt.
Ez zuhant (h)24métert.
A nehézségi gyorsulás (g)9,81 m/s2 azaz kb (t)2.2sec alatt (v)21.696m/s vagyis 78km/h ra gyorsult a foglalat mikor gellert kapva a rakétának csapódott.
Innen már könnyen szamitható a kinetikus azaz mozgási energia is> Ec=1/2×mv2 Vagyis 847J

Szerintem így már nem annyira érthetetlen. Pehhesek voltak, hogy pont arra pattant.
Az ominózus jelenet a filmből;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Egyszerűen nem találni erre vonatkozóan semmi hivatkozást!? Nemhogybfalvastagság, de az alkalmazott anyagról sincs. WTF!! :mad:
Nekem ránézere acélnak tűnik. Ugye az Atlasz is azt használta. De jó lenne a Titánról pontos infó...
Nyilván ugyanabból van, mint a többi, ugyanekkora folyadékhajtányos rakéta. Titánból nem szoktak ilyesmit csinálni, az meg magáért beszél, hogy belukasztotta a vasdarab. Innen gondolom, hogy a szokásos sörösdoboz.
 
Nyilván ugyanabból van, mint a többi, ugyanekkora folyadékhajtányos rakéta. Titánból nem szoktak ilyesmit csinálni, az meg magáért beszél, hogy belukasztotta a vasdarab. Innen gondolom, hogy a szokásos sörösdoboz.
A fimben azt is mondják, hogy a rakétát a nyomás alatti gáztartály merevítette, a szivárgás miatti nyomásvesztés ezért is volt gond, mert a rakéta összerogyásától tartottak (ami feltehetően meg is történt, hisz végül felrobbant a rakéta). Nagy lukat nem üthetett, mert elég lassú volt szivárgás, órákat vacakoltak még mire felrobbant a cucc.
 
Nyilván ugyanabból van, mint a többi, ugyanekkora folyadékhajtányos rakéta. Titánból nem szoktak ilyesmit csinálni, az meg magáért beszél, hogy belukasztotta a vasdarab. Innen gondolom, hogy a szokásos sörösdoboz.
Nyilván nem titán,!
Vagy acél vagy alumínium. De nem egyértelmű, az Atlaszok acelbol de a Delta/Thor aluminiumból épült. A Titánt meg egy tök más cég építette, szóval tudja a fene.
 
A szerszámkulcshoz tartozó "socket" foglalat (m)3.6kg volt.
Ez zuhant (h)24métert.
A nehézségi gyorsulás (g)9,81 m/s2 azaz kb (t)2.2sec alatt (v)21.696m/s vagyis 78km/h ra gyorsult a foglalat mikor gellert kapva a rakétának csapódott.
Innen már könnyen szamitható a kinetikus azaz mozgási energia is> Ec=1/2×mv2 Vagyis 847J

Szerintem így már nem annyira érthetetlen. Pehhesek voltak, hogy pont arra pattant.
Az ominózus jelenet a filmből;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Egyszerűen nem találni erre vonatkozóan semmi hivatkozást!? Nemhogybfalvastagság, de az alkalmazott anyagról sincs. WTF!! :mad:
Nekem ránézere acélnak tűnik. Ugye az Atlasz is azt használta. De jó lenne a Titánról pontos infó...
Hm. Hidrazin tankot pont titánból csinálnak: Selection of titanium hydrazine tanks
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero
Kinek érné meg abból sörös dobozt csinálni :eek:
Van ám átmenet a két ipar között!
Egy banda pl nekiállt sörös hordókból rakétát építeni! :)
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Van ám átmenet a két ipar között!
Egy banda pl nekiállt sörös hordókból rakétát építeni! :)
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Jó, ezt így értem /bár elég kib@szni a csapot és elrakétázódik úgy is a hordó, dehát mindig csak a flancolás/,
de fordítva, abból csinálni a dobozt /nem hordót/, azért nem tűnik gazdaságosnak :D
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby
A szerszámkulcshoz tartozó "socket" foglalat (m)3.6kg volt.
Ez zuhant (h)24métert.
A nehézségi gyorsulás (g)9,81 m/s2 azaz kb (t)2.2sec alatt (v)21.696m/s vagyis 78km/h ra gyorsult a foglalat mikor gellert kapva a rakétának csapódott.
Innen már könnyen szamitható a kinetikus azaz mozgási energia is> Ec=1/2×mv2 Vagyis 847J

Szerintem így már nem annyira érthetetlen. Pehhesek voltak, hogy pont arra pattant.
Az ominózus jelenet a filmből;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Egyszerűen nem találni erre vonatkozóan semmi hivatkozást!? Nemhogybfalvastagság, de az alkalmazott anyagról sincs. WTF!! :mad:
Nekem ránézere acélnak tűnik. Ugye az Atlasz is azt használta. De jó lenne a Titánról pontos infó...

Eszerint a nitrogén-oxid tankokat is titán-alu ötvözetből csinálják.
 
Nyilván nem titán,!
Vagy acél vagy alumínium. De nem egyértelmű, az Atlaszok acelbol de a Delta/Thor aluminiumból épült. A Titánt meg egy tök más cég építette, szóval tudja a fene.
Hát ugye, és akkora mágus nem vagyok, de minden vegyszernek megvan a szokásos tároló tartálya, amitől nem szokás eltérni. Dissout acélba, PBt alumíniumba.
 
Kicsiben persze, de nem hinném, hogy Booster fokozathoz. Az üzemanyag nagyon korrózív, de azt inhibitor alkalmazásával meg lehet oldani, tehát csak ez önmagában nem indok. Meg 1960-at irunk.. de az tényleg fura, hogy erről semmi infó...
Ezt a korróziós problémát nem úgy oldották meg, hogy a tartályokat közvetlenül fellövés előtt töltötték csak fel? Vagy az csak az LH2-LOX rakétáknál megy?
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Ezt a korróziós problémát nem úgy oldották meg, hogy a tartályokat közvetlenül fellövés előtt töltötték csak fel? Vagy az csak az LH2-LOX rakétáknál megy?
A Titan I-nél meg indulás előtt töltötték fel. A Titan II viszont már magában tárolta a cuccot így nagyban javult az indítási idő.
Kicsit áttervezték a csúzlit, az üzemanyag meg kapott inhibitort ami egy vékony bevonatot képez a fémen, így védve a korróziós hatásól.