Nem sok új infó volt benne (a htka fórumozóinak), de a ChatGPT így rövidítette (kérésre max 4-4 mondattá) a hosszabb bejegyzéseket:
Barack Obama elnök az utolsó napjaiban aláírt egy törvényt, amely külföldi propaganda és dezinformáció elleni offenzív információs háborút indított az Egyesült Államokban. Az információs háború egzisztenciális fenyegetésnek számít, amelyet Oroszország kihasznált az Egyesült Államok stratégiai védelmének kijátszására. Az amerikai védelmi intézmények dollármilliárdokat költöttek a dezinformáció elleni harcra az elmúlt években.
Az információs háborúban az emberi megnyilvánulások helyét átveszi a mesterséges intelligencia és az algoritmikus előcenzúra. Az állami és vállalati hatalom szinergiája az államot egy digitális leviatánnal váltja fel, amely átláthatatlan algoritmusok és a digitális rajok manipulálása révén gyakorolja a hatalmat. A dezinformáció elleni harc mögötti filozófia a következő: Nem lehet megbízni a saját elmédben.
A szöveg a Trump megválasztásával kapcsolatos érzéseket, eseményeket és a hírszerzési ügynökségek szerepét tárgyalja. A cikk szerzője szerint Trump veszélyeztette az uralkodó osztály érdekeit, ezért az ügynökségeknek tennie kellett ellene. Trump közvetlen kapcsolatot tartott fenn támogatóival a közösségi média segítségével, és az ügynökségek ezt próbálták megszakítani. Hillary Clinton a Facebookot hibáztatta a vereségéért, míg a Facebook és a Twitter igyekezett kikerülni a politikai csatározásokat.
Az amerikai "szívek és elmék megnyerésére" tett erőfeszítések célja, hogy az ellenséges csoportok elleni győzelem a helyi lakosság támogatásának elnyerésén alapuljon. A siker érdekében a helyi lakosság igényeit és vágyait kell megérteni. Az adatok összegyűjtése és elemzése kulcsfontosságú az erőforrások és stratégiák hatékony használatához.
Az internet népszerűsége a 90-es években az emberi lehetőségek maximalizálását és a demokrácia terjesztését szolgáló technológiaként nőtt, de azóta az Egyesült Államok az egyik legnagyobb és legerősebb cenzúragépezetet vezette be a dezinformáció elleni küzdelem ürügyén. Az irónia jól érzékelteti azt, hogy milyen fordulatot tett az internet kapcsán az elmúlt évtizedben.
Az ICA (Intelligence Community Assessment) a 2016-os amerikai elnökválasztás orosz beavatkozásáról készült értékelés szelektív volt és politikai jellegű, ellentétes bizonyítékokat hagyott ki, így nem volt objektív. Az értékelést nem 17 ügynökség, hanem csak öt CIA-tiszt írta, akiket John Brennan választott ki, aki a politikába is beleszólt, és kizárta a jelentésből azokat a bizonyítékokat, amelyek ellentmondanak az általa preferált narratívának. Az ICA mégis a szándéknak megfelelően működött, hiszen felhőt vitt Trump elnöksége fölé. Az Oroszország által történt állítólagos beavatkozás lehetővé tette az új köz- és magáncenzúra-gépezetet, amely politikailag inkorrekt nézeteket állít Amerika-ellenesnek.
A terrorizmus elleni háború nem ért véget, mert a terrorizmus és a felkelés elleni hadviselés kulcsfigurái közül sokan érdekeltek a dezinformáció elleni küzdelemben. Az Alliance for Securing Democracy, a Hamilton 68 kezdeményezés mögött álló szervezet kritikát kapott a Twitteren, de a Twitter vezetői úgy döntöttek, hogy nem állnak ki nyilvánosan az átverés ellen, mivel egy erős szervezet jó oldalán kell állni. Emily Horne, a Twitter vezetője korábban terrorizmusellenes háttérrel dolgozott, majd az Obama-adminisztráció kommunikációs igazgatója volt, mielőtt a Twitterhez csatlakozott.
Az amerikai Capitoliumban történt események után egyre nagyobb hangsúlyt kap az Egyesült Államokban a "hazai szélsőségesek" problémája. A CIA volt igazgatója szerint az USA-nak saját állampolgárai ellen kell felkelésellenes programot indítania, azonban a felkelés elleni fellépés egy egész társadalomra kiterjedő erőfeszítést igényel, amely elkerülhetetlenül járulékos pusztítással jár. A hazai szélsőségesség új fajtájával szembeni fellépés azonban nem lehet a túlzó állítások terméke, és fontos az információs háborúban való részvétel is, hogy elfojtsák az információs lázadásokat.
A Harvard Kennedy School Shorenstein Center on Media Politics and Public Policy 2018 novemberében egy tanulmányt tett közzé, amely az alapítványok és filantrópok szerepére összpontosít a dezinformáció elleni küzdelemben az Egyesült Államokban. Az amerikaiaknak az újságírás és a demokrácia megmentéséhez az alapítványokra és filantrópokra kell támaszkodniuk, akiknek a munkáját kételyek érik a természetével és az áltudományos tartalmakkal kapcsolatban, amelyeket a pártpolitikai hadviselés eszközeként használnak fel.
A COVID-19 járvány hatására az amerikai társadalom dezinformáció elleni küzdelme növekedett, és a "halálos dezinformáció" cenzúrázása is sürgőssé vált. Az Egyesült Államokban a kormány a közösségi médiavállalatokat bízta meg a dezinformáció elleni küzdelemmel, ami totalitárius hatású intézkedéseket eredményezett. A világjárvány és az amerikai választásokkal kapcsolatos dezinformációk miatt a sebezhető emberek radikalizálódhatnak.
Az FBI birtokában lévő Hunter Biden laptopjai valódiak voltak, amelyeket a sajtó és a techóriások hazugságokkal és cenzúrával reagáltak. A laptop botrányos története elindította az árnyék-szabályozási bürokrácia létrehozását, amelynek célja Trump 2016-os győzelmének megakadályozása volt. Bár a laptop esete a legismertebb, a választásokba való beavatkozások túlnyomó többsége láthatatlan volt a nyilvánosság számára, és a választási rendszereket kritikus nemzeti infrastruktúrának nyilvánították a cenzorok.
Az első szövegben Molly Ball egy cikkében ünnepli az "árnyékkampányt", amely megmentette a 2020-as választást és Biden győzelmét eredményezte. Az uralkodó osztály két kritériuma határozza meg a tartozást: az azonos homogén nemzeti oligarchiahoz tartozás és az a hit, hogy csak a csoporton belüli tagok vezethetik az országot.
Az Egyesült Államokban a cenzúra végével a nyilvánosság az információszabadsági törvények és perek révén betekinthetett a digitális leviatán korai szakaszába. Az Egyesült Állam hadserege fegyveres mesterséges intelligencia technológiát fejleszt az információs tér uralására. Azonban az általuk végrehajtott tömegcenzúrát olyan mesterséges intelligenciaprogramok váltják fel, amelyek finoman manipulálják az emberek online tapasztalatait, és megakadályozhatják a cenzúrára érdemes anyagok keletkezését.
A dezinformáció terjedése miatt az amerikai demokrácia válságban van - hangsúlyozta egy New York Times cikk az 2020-as elnökválasztás előtt. Szakértők szerint az Egyesült Államoknak kevésbé szabaddá és kevésbé demokratikussá kell válnia, hogy megmentsék a liberális demokráciát. Az online szólásszabadság megőrzése lehetővé teszi, hogy az uralkodó osztály bizonyos szabályozási keretet hozzon létre, amely az alkotmányt helyettesítheti. A digitális információ támadása ellen azonban a beszélgetés, a nézeteltérés és az irónia régi emberi művészete a megoldás.
t.me
