Indulatosan és karcosan fogalmaztam, de nagyon bosszant az a hozzáállás, hogy bármennyi sorozatos balfaszságot követnek el az oroszok, nő az áhítat hozzáállás.Megosztok veled egy történetet Königgraz kapcsán, 1866-ból:
Vilmos trónörökös: "Elveszítjük a csatát!"
(...)
"Moltke vezérkari főnök, rendíthetetlen nyugalommal szemlélte az eseményeket. Amikor Bismarck, aki a király kíséretében maga is jelen volt, szivarral kínálta - így beszélik a visszaemlékezések -, Moltke feltűnő (valódi vagy csak színlelt?) közönnyel válogatott a tárcából. A miniszterelnök ebből a gesztusból megérezhette, hogy nagy bajok azért nincsenek."
Nos, Surovikin is szivarozik, mellé keni-vágja a témát. Tudja milyen opciói vannak az ukránoknak, mivel támadhatnak, ismeri a terepet, de az ukránokkal ellentétben van normális tüzérsége, légiereje, tartalékai és sehová se rohan. Ha át is törnék ukránék az első vonalat, még van 11-12. Neki és a tűzérségének csak jó, ha csoportosulnak, nem kell keresnie őket. A légierőnek detto. Ez már nem szeptember, hogy nincs elég ember. De ahogy nézem, mindennel úgy bánik, hogy minél kevesebb vesztesége legyen. És ez így jó. Zselé pedig mondogathatja, hogy mindenki meghal a Kremlben, ahogy hazaér, vsz ki is csinálják.
Mindezzel együtt még most is nagyobb sansz van orosz győzelemre, de ez az esély tavaly óta sokat csökkent és fontos lélektani pillanat lesz az ukrán offenzíva.
Nem az a meglepő, hogy sikeres, hanem a könnyed áttörések és az állások gyors feladása. Már ahol voltak állások....
Igen, persze nem fogják délen kettévágni az oroszokat, nem lesz stratégiai siker, de fontos taktikai győzelmeket bevihetnek. Ahogy Harkovra és Herszonra sem volt tavaly óta válasz.
De egyszerűen hihetetlen, hogy a 300.000 orosz mozgósított csak a frontvonal stabilizálására volt elég.
Az a helyzet, hogy komoly orosz sikerhez az ukránoknak kell hibáznia. Ebben a támadásban benne van, hogy beleszaladnak a késbe, de nem úgy, ahogy tegnap az orosz csapatok ellenálltak.