Egy eltérített repülőgép, robbanóanyaggal megpakolva.
Két fehér overallos "szerelő" sétál a veszély felé.
Az álruhák alatt nem volt jobboldal vagy baloldal.
Nem volt politika.
Nem volt rossz vér.
Csak Ehud Barak és Benjamin Netanjahu volt.
Vállvetve.
Abban a végzetes 90 másodpercben egy csapatot alkottak egyetlen küldetéssel: életeket menteni.
Megrohamozták a repülőgépet, semlegesítették a fenyegetést, és megmentették az utasokat.
Abban a pillanatban a bizalmuk feltétlen volt. Az egyik élete teljes mértékben a másiktól függött.
Ma, amikor az izraeli politikában keserű riválisokként látjuk őket, ez a kép megrázza a lelket.
Hogyan lehetséges, hogy ugyanaz a két férfi, akik egymásért és Izraelért kockáztatták az életüket, ma nem találnak közös nevezőt?
Ez az emlék fájdalmas, de szükséges emlékeztető:
Az ellenség nem változott.
Az elszántság nem változott.
Csak az egység tört meg.
Ha Barak és Netanjahu együtt tudtak működni, akkor a terrorizmus ellen fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy miért tűnik ez most lehetetlennek.