Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció


Ròmaiak egy km hosszú fahídja.
De Xerxés is hídon kelt àt a seregével a görögökhöz, Thermopule előtt. Ie.450 körül.
Majd egy évezreddel előttünk.
A Vaskapunál is volt római híd, pedig az nem kis teljesítmény.
 
A művész művész, nem kordokumentumot készít, hanem műalkotást.
Ezt mond meg a Mezopotámiában, Egyiptomban s más helyeken fellelhető freskók művészeinek, történészeknek akik a hegy oldalába véset műemlékeket vizsgálják s értelmezik, vagy az angliai múzeumokban lévő mezopotámiai műemlékeknek a vésnökeinek! Esetlegesen a görög szobrok, épületek készítőinek, a római birodalomban lévő szobrok s műemlékek készítőinek hogy mekkora baromságot készítettek! Nem csatolták a linket! :rolleyes: Akkor ezek kóklerek voltak?
Hogy ezt nem tudtam eddig! :oops:
 
Ezt mond meg a Mezopotámiában, Egyiptomban s más helyeken fellelhető freskók művészeinek, történészeknek akik a hegy oldalába véset műemlékeket vizsgálják s értelmezik, vagy az angliai múzeumokban lévő mezopotámiai műemlékeknek a vésnökeinek! Esetlegesen a görög szobrok, épületek készítőinek, a római birodalomban lévő szobrok s műemlékek készítőinek hogy mekkora baromságot készítettek! Nem csatolták a linket! :rolleyes: Akkor ezek kóklerek voltak?
Hogy ezt nem tudtam eddig! :oops:
Ó igen, és a mezopotámiaiak 1000 évvel korabbi eseményeket örökítettek meg.
Ne beszélj már marhaságokat kérlek. Pont az ilyenek miatt mint te röhög mindenki ezen a rengetag áltudományos hülyesegen amit összehordtok.
 
De Xerxés is hídon kelt àt a seregével a görögökhöz, Thermopule előtt. Ie.450 körül.
Majd egy évezreddel előttünk.
Igen az tenger s nem folyó aminek ugye sodrása van! A mai úszóharci gépeknek is meg van adva hogy mekkora folyósebességnél tud átúszni a folyón. Mivel a sodrás különben elviszi! Tehát nem mindegy hogy a Balatonnál akarsz átkelni, vagy a Dunán!
 
Igen az tenger s nem folyó aminek ugye sodrása van! A mai úszóharci gépeknek is meg van adva hogy mekkora folyósebességnél tud átúszni a folyón. Mivel a sodrás különben elviszi! Tehát nem mindegy hogy a Balatonnál akarsz átkelni, vagy a Dunán!
Tengerszoros.
Mai neve Boszporusz.
Perzsàk hidat építettek, àtvonult a komplett hadsereggel, tokkal-vonòval, hiba nélkül, rekord sebességgel.
Pedig ha valahol van àramlàs, akkor az ott van.
 
Ó igen, és a mezopotámiaiak 1000 évvel korabbi eseményeket örökítettek meg.
Ne beszélj már marhaságokat kérlek. Pont az ilyenek miatt mint te röhög mindenki ezen a rengetag áltudományos hülyesegen amit összehordtok.
Saját tudásuk szerint 430000 évvel azelőttieket is, sőt az ünnepeik is ekkora sztori pontjait ölelték fel szóval kezdj már el okosodni önmagadhoz képest kicsit. :D
 
A saját tudásuk ami mai tudásunk mellett minden téren csupán vicc.
- Te nagyon el vagy varázsolva! Ki vagy ám büszkülve a tudásoddal! Ám ha gyerekkorodban nem tanítottak volna meg a tanáraid írni olvasni, akkor még mindig makognál s banánt ennél!
A tanáraidat meg az ő tanáraik tanították s így szépen visszafelé az időben! Végül eljutunk visszafelé Mezopotámiához, majd onnan is tovább visszafelé a múltba! Amit ugye keresünk!
Ugye csak te ezt nem tudod felfogni mivel te nagy tudású vagy s lenézel mindenkit!
Mivel a katonatisztin ezt nevelték beléd! Ordíts - s taposs, ne gondolkodj!
 
- Te nagyon el vagy varázsolva! Ki vagy ám büszkülve a tudásoddal! Ám ha gyerekkorodban nem tanítottak volna meg a tanáraid írni olvasni, akkor még mindig makognál s banánt ennél!
A tanáraidat meg az ő tanáraik tanították s így szépen visszafelé az időben! Végül eljutunk visszafelé Mezopotámiához, majd onnan is tovább visszafelé a múltba! Amit ugye keresünk!
Ugye csak te ezt nem tudod felfogni mivel te nagy tudású vagy s lenézel mindenkit!
Mivel a katonatisztin ezt nevelték beléd! Ordíts - s taposs, ne gondolkodj!
Ja csak nem ugyanazt tanítják a tanárok pár 1000 éve...
 

Bőven a vikingek érkezését megelőzően is éltek már skandináv származású emberek a Brit-szigeteken​


Egy új kutatás egy római korból származó katona, vagy gladiátor maradványaiból mutatta ki, hogy a felmenői 25 százalékban skandinávok voltak.

Ez a felfedezés azért érdekes, mert hagyományosan úgy tartják, hogy a skandinávok először a szigeteket az ötödik században meghódító angolszászokkal érkeztek meg Britanniába. A római kori lelet ezt az elképzelést kérdőjelezi meg.
 

Az évszakoknak köszönhetjük a civilizációt egy új elmélet szerint.​

Felmelegedés, évszakok, letelepedés

Az emberiség mintegy 200 ezer évig folytatott vadászó–gyűjtögető életmódot, mígnem a neolitikumban relatíve rövid idő alatt, egy hétezer éves periódusban legalább hét, egymással kapcsolatban nem álló populációban is kialakult a mezőgazdaság. Az időszámításunk előtti 12. évezred környékén a neolitikus forradalomnak nevezett időszakban a termékeny félhold, azaz a Mezopotámiától a Nílus-völgyig húzódó területek, a szubszaharai Afrika, Észak- és Dél-Kína, az Andok, a mai Mexikó nyugati és az Egyesült Államok keleti részének őslakos népessége is áttért a földművelésre.


Ennek okaira vonatkozóan máig nincs egyértelmű magyarázat.
 
Az évszakok azokon a területeken releváns tényezők (mérsékelt égöv, mediterránum), amelyek még véletlenül sem gyanúsíthatóak mezőgazdaság születésével. Épp ellenkezőleg: virágzó és innovatív mezolitikus vadásztársadalmak tanyáztak errefelé!

A mezőgazdaság a következő helyeken formálódott (időrendi sorrendben egymástól évezredes távolságokban):
  • Közép-Kelet: száraz szubtropikus hegyvidéki területek (Zargosz)
  • Távol-Kelet: mérségelt égövi síkság (Kínai-Alföld)
  • Mexikó: száraz szubtropikus hegyvidéki területek
  • Pápua: Pápua felföld trópusi völgyei
Ezt a négy önálló innovációs centrumot ismerjük. A mexikói és a keleti azonos. A kínai az egyetlen, ami mérsékelt égövbe esik, de lehet, hogy diffúz, tehát nem eredeti ötlet valósult itt meg, hanem a Kelet hatása érvényesült.

Éghajlati tényezők gyanúsíthatók, de évszakok bajosan. A mezőgazdaság sikerét meg a túléléshez szükséges munkaórákban érdemes mérni. Komoly kockázatcsökkenést hozott és fölös időt, amit további gyarapodásra lehetett fordítani.
 

Az évszakoknak köszönhetjük a civilizációt egy új elmélet szerint.​

Felmelegedés, évszakok, letelepedés

Az emberiség mintegy 200 ezer évig folytatott vadászó–gyűjtögető életmódot, mígnem a neolitikumban relatíve rövid idő alatt, egy hétezer éves periódusban legalább hét, egymással kapcsolatban nem álló populációban is kialakult a mezőgazdaság. Az időszámításunk előtti 12. évezred környékén a neolitikus forradalomnak nevezett időszakban a termékeny félhold, azaz a Mezopotámiától a Nílus-völgyig húzódó területek, a szubszaharai Afrika, Észak- és Dél-Kína, az Andok, a mai Mexikó nyugati és az Egyesült Államok keleti részének őslakos népessége is áttért a földművelésre.


Ennek okaira vonatkozóan máig nincs egyértelmű magyarázat.


Azt a részét kétségbe vonom, hogy a populációk ne álltak volna kapcsolatban egymással. Minimum vándorok és kereskedők révén átadódott a tudás.

12 000 éve még talán a Bering-szoroson is megvolt az összeköttetés.
Az évszakok azokon a területeken releváns tényezők (mérsékelt égöv, mediterránum), amelyek még véletlenül sem gyanúsíthatóak mezőgazdaság születésével. Épp ellenkezőleg: virágzó és innovatív mezolitikus vadásztársadalmak tanyáztak errefelé!

A mezőgazdaság a következő helyeken formálódott (időrendi sorrendben egymástól évezredes távolságokban):
  • Közép-Kelet: száraz szubtropikus hegyvidéki területek (Zargosz)
  • Távol-Kelet: mérségelt égövi síkság (Kínai-Alföld)
  • Mexikó: száraz szubtropikus hegyvidéki területek
  • Pápua: Pápua felföld trópusi völgyei
Ezt a négy önálló innovációs centrumot ismerjük. A mexikói és a keleti azonos. A kínai az egyetlen, ami mérsékelt égövbe esik, de lehet, hogy diffúz, tehát nem eredeti ötlet valósult itt meg, hanem a Kelet hatása érvényesült.

Éghajlati tényezők gyanúsíthatók, de évszakok bajosan. A mezőgazdaság sikerét meg a túléléshez szükséges munkaórákban érdemes mérni. Komoly kockázatcsökkenést hozott és fölös időt, amit további gyarapodásra lehetett fordítani.

8-10 ezer éve még nagyon más volt az éghajlat, főleg Eurázsiában.