Járványok, fertőzések (humán)

 
"Dr. Patrick Soon-Shiong, owner of the LA Times and a renowned transplant surgeon, is raising alarms about the fallout from mRNA COVID-19 “vaccines,” linking them to unprecedented deaths and cancers in children.“For the first time in my career, I’ve seen an 8-year-old, 9-year-old, and 10-year-old with colon cancer.”“A 13-year-old child died of metastatic pancreatic cancer.”He has thrown his support behind Robert F. Kennedy Jr., stating Kennedy “knows more about the science than most doctors.”These revelations demand urgent attention."

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Eső után köpönyeg, de jó érzés, hogy az igazság végre mainstream felületeken is igazolást nyert:

"
A koronavírus-járvány legnagyobb hibái címmel jelentett meg cikket Németország egyik vezető médiuma, a Bild. A cikk a koronavírus-járvány idején hozott döntések hibáit és következményeit elemzi, kiemelve a társadalmi, gazdasági és politikai hatásokat, valamint a vezetők felelősségét:
A koronavírus-járvány véget ért, de a szigorú korlátozások és keserű viták ma is érezhetők a társadalomban. Armin Laschet (CDU), Észak-Rajna-Vesztfália volt miniszterelnöke a BILD-nek adott interjúban elismerte, hogy a kritikus vélemények tisztelete és az alapvető jogok védelme hiányzott a válságkezelés során. Az iskolabezárások, a kötelező intézkedések és az oltási kényszer utólag téves döntéseknek bizonyultak, amelyek jobban átgondolt megoldásokat igényeltek volna.
Iskolabezárások
Az iskolák és óvodák hónapokig tartó bezárása súlyos károkat okozott a gyermekek testi és lelki egészségében. A gyerekek körében a vírus csak ritkán volt veszélyes, és az iskolák nem voltak fertőzésforrások. Jens Spahn egészségügyi miniszter és Lothar Wieler, az RKI volt vezetője később elismerte, hogy az intézkedés szükségtelen és helytelen volt.
Oltási kényszer és társadalmi megosztottság
A kormány kizárta az oltatlanokat a társadalmi élet számos területéről (2G-szabály), és sok politikus őket hibáztatta a vírus terjedéséért. Karl Lauterbach később elismerte, hogy hibás volt „az oltatlanok világjárványáról” beszélni. Az oltások ugyan számos életet mentettek meg, de nem tudták megállítani a járványt, ahogy azt korábban állították.
Maszkhasználat
A politika számos helyen – például szabadtéren – kötelezővé tette a maszkviselést, amelyről később kiderült, hogy szükségtelen volt. Az aeroszolkutatók és szakértők hangsúlyozták, hogy a kültéri maszkhasználatnak nincs járványügyi haszna.
Látogatási tilalmak
Idősek otthonában hónapokig nem engedélyezték a látogatásokat, ami sok idős ember magányosságához, depressziójához vagy halálához vezetett anélkül, hogy viszontláthatták volna szeretteiket.
Félelemkeltés
Politikusok és szakértők horrorforgatókönyveket használtak a szigorú intézkedések igazolására. Karl Lauterbach egészségügyi miniszter például megakadályozta az RKI-t, hogy csökkentse a járványkockázati szintet, bár a tudományos tények ezt indokolták volna. Ez a folyamatos félelemkeltés sok ember bizalmát megingatta.
Korrupció és politikai visszaélések
A járvány idején több politikus kihasználta a helyzetet saját anyagi előnyeinek növelésére. Például maszkügyleteken keresztül egyesek személyes haszonra tettek szert. A kormány milliárdokat költött olyan védőfelszerelésekre, amelyekre később nem volt szükség, míg csalók óriási nyereséget értek el az adófizetők kárára.
Adatkezelési problémák
Míg más országok digitális eszközökkel figyelték a járványt, Németország elavult módszerekkel, például faxokkal és kézzel írt táblázatokkal dolgozott. Ez komoly hátrányokat okozott a járványkezelésben.
Tények elnyomása
A járvány kezdetén azokat az elméleteket, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból származhat, a kormány és a nagy techcégek álhírként kezelték. Később azonban neves kutatók is támogatták ezt a lehetőséget. Ez rávilágított arra, hogy a tények kezelése gyakran politikailag motivált volt."

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Eső után köpönyeg, de jó érzés, hogy az igazság végre mainstream felületeken is igazolást nyert:

"
A koronavírus-járvány legnagyobb hibái címmel jelentett meg cikket Németország egyik vezető médiuma, a Bild. A cikk a koronavírus-járvány idején hozott döntések hibáit és következményeit elemzi, kiemelve a társadalmi, gazdasági és politikai hatásokat, valamint a vezetők felelősségét:
A koronavírus-járvány véget ért, de a szigorú korlátozások és keserű viták ma is érezhetők a társadalomban. Armin Laschet (CDU), Észak-Rajna-Vesztfália volt miniszterelnöke a BILD-nek adott interjúban elismerte, hogy a kritikus vélemények tisztelete és az alapvető jogok védelme hiányzott a válságkezelés során. Az iskolabezárások, a kötelező intézkedések és az oltási kényszer utólag téves döntéseknek bizonyultak, amelyek jobban átgondolt megoldásokat igényeltek volna.
Iskolabezárások
Az iskolák és óvodák hónapokig tartó bezárása súlyos károkat okozott a gyermekek testi és lelki egészségében. A gyerekek körében a vírus csak ritkán volt veszélyes, és az iskolák nem voltak fertőzésforrások. Jens Spahn egészségügyi miniszter és Lothar Wieler, az RKI volt vezetője később elismerte, hogy az intézkedés szükségtelen és helytelen volt.
Oltási kényszer és társadalmi megosztottság
A kormány kizárta az oltatlanokat a társadalmi élet számos területéről (2G-szabály), és sok politikus őket hibáztatta a vírus terjedéséért. Karl Lauterbach később elismerte, hogy hibás volt „az oltatlanok világjárványáról” beszélni. Az oltások ugyan számos életet mentettek meg, de nem tudták megállítani a járványt, ahogy azt korábban állították.
Maszkhasználat
A politika számos helyen – például szabadtéren – kötelezővé tette a maszkviselést, amelyről később kiderült, hogy szükségtelen volt. Az aeroszolkutatók és szakértők hangsúlyozták, hogy a kültéri maszkhasználatnak nincs járványügyi haszna.
Látogatási tilalmak
Idősek otthonában hónapokig nem engedélyezték a látogatásokat, ami sok idős ember magányosságához, depressziójához vagy halálához vezetett anélkül, hogy viszontláthatták volna szeretteiket.
Félelemkeltés
Politikusok és szakértők horrorforgatókönyveket használtak a szigorú intézkedések igazolására. Karl Lauterbach egészségügyi miniszter például megakadályozta az RKI-t, hogy csökkentse a járványkockázati szintet, bár a tudományos tények ezt indokolták volna. Ez a folyamatos félelemkeltés sok ember bizalmát megingatta.
Korrupció és politikai visszaélések
A járvány idején több politikus kihasználta a helyzetet saját anyagi előnyeinek növelésére. Például maszkügyleteken keresztül egyesek személyes haszonra tettek szert. A kormány milliárdokat költött olyan védőfelszerelésekre, amelyekre később nem volt szükség, míg csalók óriási nyereséget értek el az adófizetők kárára.
Adatkezelési problémák
Míg más országok digitális eszközökkel figyelték a járványt, Németország elavult módszerekkel, például faxokkal és kézzel írt táblázatokkal dolgozott. Ez komoly hátrányokat okozott a járványkezelésben.
Tények elnyomása
A járvány kezdetén azokat az elméleteket, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból származhat, a kormány és a nagy techcégek álhírként kezelték. Később azonban neves kutatók is támogatták ezt a lehetőséget. Ez rávilágított arra, hogy a tények kezelése gyakran politikailag motivált volt."

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Utólag könnyű okosnak lenni szokták volt mondani
 
Btw: téli megbetegedések
Pár éve télen is bringával járok minden nap, mindenhova.
Számomra is meglepő módon -lekopogom- elkerültek a felső légúti megbetegedések.
+a hideget is sokkal jobban tolerálom
Akinek van rá lehetősége, érdemes kipróbálni.
 
Eső után köpönyeg, de jó érzés, hogy az igazság végre mainstream felületeken is igazolást nyert:

"
A koronavírus-járvány legnagyobb hibái címmel jelentett meg cikket Németország egyik vezető médiuma, a Bild. A cikk a koronavírus-járvány idején hozott döntések hibáit és következményeit elemzi, kiemelve a társadalmi, gazdasági és politikai hatásokat, valamint a vezetők felelősségét:
A koronavírus-járvány véget ért, de a szigorú korlátozások és keserű viták ma is érezhetők a társadalomban. Armin Laschet (CDU), Észak-Rajna-Vesztfália volt miniszterelnöke a BILD-nek adott interjúban elismerte, hogy a kritikus vélemények tisztelete és az alapvető jogok védelme hiányzott a válságkezelés során. Az iskolabezárások, a kötelező intézkedések és az oltási kényszer utólag téves döntéseknek bizonyultak, amelyek jobban átgondolt megoldásokat igényeltek volna.
Iskolabezárások
Az iskolák és óvodák hónapokig tartó bezárása súlyos károkat okozott a gyermekek testi és lelki egészségében. A gyerekek körében a vírus csak ritkán volt veszélyes, és az iskolák nem voltak fertőzésforrások. Jens Spahn egészségügyi miniszter és Lothar Wieler, az RKI volt vezetője később elismerte, hogy az intézkedés szükségtelen és helytelen volt.
Oltási kényszer és társadalmi megosztottság
A kormány kizárta az oltatlanokat a társadalmi élet számos területéről (2G-szabály), és sok politikus őket hibáztatta a vírus terjedéséért. Karl Lauterbach később elismerte, hogy hibás volt „az oltatlanok világjárványáról” beszélni. Az oltások ugyan számos életet mentettek meg, de nem tudták megállítani a járványt, ahogy azt korábban állították.
Maszkhasználat
A politika számos helyen – például szabadtéren – kötelezővé tette a maszkviselést, amelyről később kiderült, hogy szükségtelen volt. Az aeroszolkutatók és szakértők hangsúlyozták, hogy a kültéri maszkhasználatnak nincs járványügyi haszna.
Látogatási tilalmak
Idősek otthonában hónapokig nem engedélyezték a látogatásokat, ami sok idős ember magányosságához, depressziójához vagy halálához vezetett anélkül, hogy viszontláthatták volna szeretteiket.
Félelemkeltés
Politikusok és szakértők horrorforgatókönyveket használtak a szigorú intézkedések igazolására. Karl Lauterbach egészségügyi miniszter például megakadályozta az RKI-t, hogy csökkentse a járványkockázati szintet, bár a tudományos tények ezt indokolták volna. Ez a folyamatos félelemkeltés sok ember bizalmát megingatta.
Korrupció és politikai visszaélések
A járvány idején több politikus kihasználta a helyzetet saját anyagi előnyeinek növelésére. Például maszkügyleteken keresztül egyesek személyes haszonra tettek szert. A kormány milliárdokat költött olyan védőfelszerelésekre, amelyekre később nem volt szükség, míg csalók óriási nyereséget értek el az adófizetők kárára.
Adatkezelési problémák
Míg más országok digitális eszközökkel figyelték a járványt, Németország elavult módszerekkel, például faxokkal és kézzel írt táblázatokkal dolgozott. Ez komoly hátrányokat okozott a járványkezelésben.
Tények elnyomása
A járvány kezdetén azokat az elméleteket, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból származhat, a kormány és a nagy techcégek álhírként kezelték. Később azonban neves kutatók is támogatták ezt a lehetőséget. Ez rávilágított arra, hogy a tények kezelése gyakran politikailag motivált volt."

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Gondolom most az összes faszfej jól lemond és börtönbe vonul világszerte miközben hetente bocsánatkérő üzeneteket küldenek a 'járványtagadódnak és konteósoknak' ezügyben is. Ja nem, tolják tovább a faszságaikat. :mad:
 
Utólag könnyű okosnak lenni szokták volt mondani
Vagy: Az okos más kárán tanul, a buta a sajátján sem...

Döntéshozóként gyakori, hogy hiányos infókból kell "gyorsan" döntést hozni. Nem mindig a legjobb döntések születnek. Megesik. Teljesen rendben van, hogy most igyekeznek ebből tanulni. Viszont a népnek is tanulnia kell ebből. Úgy látom az itteni kommentekből, hogy egyik oldal (oltás mániások, és "oltástagadók") sem lett sokkal érettebb egyelőre a tanulságoktól, még mindig boszorkányüldözést akar mindenki.
 
Vagy: Az okos más kárán tanul, a buta a sajátján sem...
Lehet nem volt egyértelmű: a német lap kritizálta az akkor, ott döntést hozókat.
Nem igazán van tapasztalattal rendelkező szakember, politikus, aki már átélt volna ilyet.
Nem tudom én milyen döntést hoztam volna. Lehet hibásat, de az akkor rendelkezésre álló infók
alapján kellett valamit tenni.
Ld. Észak-olasz kórházak. Szörnyű volt látni még tv-n keresztül is.
Aktualitásánál maradva, kb a Bp ostroma alatti Sziklakórházban lehettek olyan dantei jelenetek.
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby
Lehet nem volt egyértelmű: a német lap kritizálta az akkor, ott döntést hozókat.
Nem igazán van tapasztalattal rendelkező szakember, politikus, aki már átélt volna ilyet.
Nem tudom én milyen döntést hoztam volna. Lehet hibásat, de az akkor rendelkezésre álló infók
alapján kellett valamit tenni.
Ld. Észak-olasz kórházak. Szörnyű volt látni még tv-n keresztül is.
Aktualitásánál maradva, kb a Bp ostroma alatti Sziklakórházban lehettek olyan dantei jelenetek.
Igen, és nem baj, hogy van reflexió, remélhetőleg ha ismét ilyen helyzet lesz, ezeket is beépítve tudnak majd a mostaniaknál kiegyensúlyozottabb döntést hozni az illetékesek.

Amúgy a társadalom már ennyivel szembeni ellenállását látva is azt gondolom, hogy valami igazán komoly betegség esetén nem tudna időben és arányosan reagálni a társadalmunk.
 
  • Tetszik
Reactions: Kiebra
Igen, és nem baj, hogy van reflexió, remélhetőleg ha ismét ilyen helyzet lesz, ezeket is beépítve tudnak majd a mostaniaknál kiegyensúlyozottabb döntést hozni az illetékesek.

Amúgy a társadalom már ennyivel szembeni ellenállását látva is azt gondolom, hogy valami igazán komoly betegség esetén nem tudna időben és arányosan reagálni a társadalmunk.
Meg főleg, ami utána volt.
Szvsz most lett volna egy utolsó lehetőség rendbe tenni a bolygót, átgondolni mindent.
Gondviselés? Természet? Fxtudja.
Letenni a kocsikat, átgondolni a vásárlásokat, prioritásokat, viszonyunkat a környezethez.
De visszatértünk egy az egyben a megelőzőhöz. Sőt rosszabb lett.
 
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...zervezetere-ami-mar-ezer-sebbol-verzik-736221
"Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tevékenységére a legtöbb a Covid-19 járvány alatt figyeltek fel, amikor is a testület működését számos kritika érte, miközben összeesküvés-elméletek célpontjává is vált. A WHO alapvető feladata a globális egészségügyi válságok kezelése, a szervezet diszfunkcionális működését a késlekedő döntések, a politikai befolyás és a finanszírozási problémák is hátráltatják. Az Egyesült Államok kilépése, amely Donald Trump vezetésével került napirendre, nemcsak súlyos költségvetési veszteséget jelentene, hanem gyengítené a WHO befolyását és globális szerepét."

Szerintem nem a kilépés a megoldás. A WHO-ra szükség van (mint világméretű beavatkozó szervezetre) csak nem a jelenlegi formájában. Meg kell szüntetni a szervezet átpolitizáltságát és a zsarolási lehetőségeket újra a szakmaiságot kellene előtérbe tolni. Vissza kell helyezni a nemzetek fennhatósága alá. A WHO-nak tilos lenne mindenféle magán jellegű támogatásokat elfogadnia. A világ országainak kötelezően tagokká kell válnia. A Szervezetből nem léphetnek ki (max. a befizetéseket függeszthetnék fel egy időre de csak rendkívüli esetekben) és kötelző egységes kvóta kellene, amelyenek mindenkori mértékét a tagországok konszenzusos döntése alapján állapítanak meg időszakosan felülvizsgálva a WHO (aktuális elemzéseken alapuló) ajánlásait figyelembe véve.
 
Ez talán elfér itt:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Pogány
https://www.portfolio.hu/global/202...ese-a-globalis-segelyezesi-rendszerben-737063
"Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) drasztikus változásokra készül a külföldi segélyek elosztásában. A Trump-kormányzat utasítására az ügynökség munkatársainak át kell alakítaniuk a segélyezési rendszert, összhangban az "Amerika az első" politikával. A döntés világszerte érinti az amerikai segélyezési programokat, és komoly aggodalmakat kelt a humanitárius szervezetek körében."
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Billnek szerintem kapuzárási pánikbetegsége lehet....