A case study in the Jewish Great Game
radbodslament.substack.com
Kétségtelenül figyelemre méltó karakter volt. Amely talán megmagyarázza egyesek furcsa brit-mániáját is.
Figyelemre méltó Disraeli kinyilatkoztatása regényhős alteregóján keresztül: "Minden a faj - nincs más igazság." Nem hajlandó nem zsidó nőt feleségül venni, mert - mondja az elbeszélő - "semmilyen földi megfontolás nem késztetné arra, hogy rontsa a faji tisztaságot, amelyre büszke". A "faj" alatt Disraeli a vérrokonságot értette. "A nyelv és a vallás nem tesz fajjá - csak egy dolog tesz fajjá, és az a vér" - mondja Sergius grófnak az Endymionban (1880), utolsó regényében.
Disraeli egyértelműen ugyanazon a hullámhosszon van, mint Moses Hess, Herzl szellemi atyja, aki Marx (egy másik névleges megtérő) hatására úgy döntött, hogy "a faji háború fontosabb, mint az osztályharc" (Róma és Jeruzsálem, 1862). A dialektikus politikai mérnöki munka jó példájaként Hess titokban továbbra is támogatta Marxot, és az ő kérésére az Internacionálé bázeli általános kongresszusa (1869. szeptember 5-12.) után Bakunyin elleni rágalmakat adott ki, azzal vádolva Bakunyint, hogy az orosz kormány provokátor ügynöke, és hogy "a pánszlávizmus érdekében dolgozik." Érdekes, hogy egy másik proto-cionista, mint Disraeli, mélyen ellenséges az orosz érdekekkel szemben.
Mi motiválta Disraeli külpolitikáját, amelyet a Brit Birodalomnak adott? Hitt-e abban, hogy a britek nyilvánvaló végzete a világ meghódítása? Vagy - emlékezve arra, hogy a bibliai időkben Ezsdrás és Nehemiás hogyan használta ki a perzsák külpolitikáját - a Brit Birodalmat a zsidó nemzet felsőbbrendű sorsának eszközeként tekintette? Amikor a Szuezi-csatornát (amelyet a franciák 1859 és 1869 között ásattak) a brit érdekekhez kötötte, vajon egyszerűen csak a franciák fölé akart kerekedni, vagy pedig Izrael és az angol-amerikai birodalom jövőbeli szövetségének alapjait fektette le? Hiszen ha már a britek birtokolták a Szuezi-csatornát, meg kellett védeniük azt, és hogyan is lehetne jobban, mint egy baráti zsidó autonóm kormánnyal a közelben, Palesztinában? Később, harminc évvel később pontosan ez volt Chaim Weizmann javaslata a briteknek: "A zsidó Palesztina biztosíték lenne Anglia számára, különösen a Szuezi-csatorna tekintetében."[8] És amikor 1956-ban az izraeliek brit és francia támogatással megszállták a Sínai-félszigetet, ezt úgy tették, hogy ismét megígérték Nagy-Britanniának, hogy visszaadják neki a csatorna ellenőrzését, amelyet Nasszer államosított.
Disraeli ruszofóbiája, amelyre Viktória királynőt is megtérítette, és a törökök védelme, akiknek a szerbek és bolgárok elleni mészárlásai jól ismertek voltak, zsidó összeesküvés elméleteket szült. William Ewart Gladstone, Disraeli régi ellenfele, aki maga is többször volt miniszterelnök (1868-1874, 1880-1885, 1886 és 1892-1894), kijelentette, hogy Disraeli "a brit külpolitikát zsidó szimpátiáinak túszaként tartja, és jobban érdekli az oroszországi és törökországi zsidók gyötrelmeinek enyhítése, mint bármilyen brit érdek". A The Truth című újság 1877. november 22-i száma, utalva Disraelinek a Rothschildokkal való bensőséges kapcsolatára, "hallgatólagos összeesküvést gyanított ... jelentős számú angol-zsidó részéről, hogy belerángasson minket egy háborúba a törökök nevében". Emlékeztek továbbá arra, hogy egy 1847-es alsóházi beszédében Disraeli követelte a zsidók felvételét a választható tisztségekbe, azzal az indokkal, hogy "a zsidó elme óriási befolyást gyakorol Európa ügyeire".
A királynő, akárcsak a brit arisztokrácia nagy része, akkor egy divatos elmélet bűvöletében élt, amely az angolszászoknak izraelita származást tulajdonított. Ez az elmélet először Oliver Cromwell idején jelent meg, majd 1840-ben John Wilson lelkész újította fel Lectures on Ancient Israel and the Israelitish Origin of the Modern Nations of Europe című művében, majd 1870-ben Edward Hine ismét felújította The English Nation Identified with the Lost Israel című művében, amelyben megtudjuk, hogy a "szász" szó az "Izsák fiai" szóból származik. Ez a nevetséges elmélet olcsó bibliai igazolást kínált a brit gyarmatosításnak, sőt a gyarmatosított népek (új kánaániták) népirtásának a Brit Birodalom (új Izrael) által. Viktória királynő boldogan hitte, hogy nemesi származása Dávid királytól származik, és körülmetéltette fiait, ami a mai napig élő szokás. A brit elit zsidó származásának érzésében lehet némi igazság, hiszen a XVI. és XVII. század folyamán számos házasság egyesítette a gazdag zsidó családokat a régi nincstelen földbirtokos arisztokráciával, olyannyira, hogy Hilaire Belloc becslése szerint "a XX. század elejére a nagy területi angol családok közül azok, amelyekben nem volt zsidó vér, a kivételek közé tartoztak.
