“Medina főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék azon ítéletét, amely helybenhagyta a Magyarország által
Pakson két új atomreaktor vonatkozásában nyújtott támogatást
jóváhagyó bizottsági határozatot”
Ismét a geopolitika kereszttüzében.
“Medina főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék azon ítéletét, amely helybenhagyta a Magyarország által
Pakson két új atomreaktor vonatkozásában nyújtott támogatást
jóváhagyó bizottsági határozatot”
					
				
					
				
					
				Miért is szállítunk mi mostanában napi 8 millió m3 földgázt az ukránoknak?![]()
Ukrajna újra megtámadta a Török Áramlat gázvezetéket - Orosz Hírek
„A kijevi rezsim ... újabb támadási kísérletet tett három repülőgép típusú UAV segítségével a Gaj-Kodzor (Krasznodari terület) településen lévő Ruszkajaoroszhirek.hu
Mert Nyugatról Móváron keresztül küldik nekik,Miért is szállítunk mi mostanában napi 8 millió m3 földgázt az ukránoknak?
					
				






Pedig így is lehet
Ilyen az élet orosz áram nélkül: iszonyat, ami a balti országokban történik a rezsivel
Az elmúlt napokban a finnországi huszonhatszorosára emelkedtek az áramárak a Baltikumban. A háttérben az áll, hogy a balti országok leváltak az orosz–fehérorosz áramgyűrűről, és más, európai rendszerre csatlakoztak. Néhány európai exportőr most nagyon jól jár.
Meredeken emelkedik a villamos energia ára a három balti országban, miután február 8-én leváltak az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös BRELL energiagyűrűről. Az európai áramimportra történő váltással élesebb piaci körülmények közé kerültek, de így is nyitott, hogy ez indokolja-e a beszerzéseik szélsőséges drágulását.
Az elmúlt napokban az áram ára már 26-szor haladta meg a szomszédos Finnországét a Baltikumban az Oilcapital szerint. Szerdán, február 26-án a tőzsdei ár átlagosan napi 13,1 cent volt kilowattóránként (kWh), 4,5 százalékkal magasabb a hétfőinél – írja az ERR észt tévécsatorna.
Február 8-ig a BRELL segített fenntartani az 50 Hz-es egységes áramfrekvenciát Fehéroroszországban, Oroszországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában, energiarendszereik működésének szinkronizálásával. A BRELL-ről való leválás előkészítéseként Észtország már korábban megkezdte saját energiarendszerének szinkronizálását Finnországgal (EstLink 1 és EstLink 2), Litvánia pedig Svédországgal (NordBalt) és Lengyelországgal (LitPol Link). Február 9-én a balti országok szinkronizálták energiarendszereiket Európával.
Nagyobb a balti energiafüggetlenség ára a vártnál
„A zsarolásnak vége” – mondta akkor az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen. Ennek az energiafüggetlenségnek azonban ára volt, bár várható volt, hogy az árak európai szintre emelkednek. De nem ilyen hirtelen. Mint a Világgazdaság is beszámolt, máris nehézségekkel küzd a balti országok ipara: az észtországi cellulózgyárat már leállították, és egyelőre nem tudni, mikor kezdheti újra a munkát. A három volt szovjet köztársaság hétköznapi lakosai, amelyek vezetői megszabadultak a BRELL által is megtestesített szovjet örökségtől, valószínűleg szintén megemelkedett számlákkal fognak szembesülni.
Kis mennyiség, magas áron
A baltikumi áram hirtelen drágulása azért is meglepő, mert bár a régió jelentős importra szorul, összességében nincs szó nagy mennyiségről. Mint a váltás előtti napon Balogh József energiapiaci szakértő a Világgazdaságnak rámutatott, e három ország már 2022-ben is importált villamos energiát Finnországból, Svédországból és Dániából, Svédországtól pedig közvetlenül a váltás előtti időszakban is vásároltak. A három ország 2023-as együttes villamosenergia-felhasználása 26,7 terawattóra volt, ami a magyarországinak alig több mint 60 százaléka, Ukrajna háború előtti áramigényének pedig a negyede. Vagyis a Baltikum importigényének kielégítése nem érdemi tétel.
Mi lesz a rezsivel?
Nem tudni, mikor nyugszik meg a balti árampiac, és azt sem, hogy mindez hogyan érinti a három ország lakosságának számláit. Főleg, hogy már januárban is sokkal többet fizettek a magyarországiaknál. A finnországi VaasaETT adatai szerint míg a bruttó budapesti lakossági végfelhasználó áramár 9,07 eurócent volt kilowattóránként, a balti fővárosok lakosai ennek a három és félszeresét fizették:
a vilniusiak (Litvánia) 25,46 eurócentet,
a rigaiak (Lettország) 23,79 eurócentet,
a tallinniak (Észtország) 25,14 eurócentet.
Mellesleg a helsinki ár a felsoroltaknál alacsonyabb volt, csak 17,77 eurócent. Még nagyobb, közel négyszeres volt a különbség a gáztarifák terén. A budapesti 2,49 eurócenttel
Vilniusban 8,61,
Rigában 8,33
és Tallinnban 8,89
eurócent állt szemben. Ráadásul a három balti ország adata még növekedést is takar. A vilniusi lakossági tarifa januárban 16, a rigai 6, a tallinni 5 százalékkal nőtt a gáz drágulása miatt. A rigai drágulásba az energiaadó növekedése is belejátszott.
 :
					
				
					
				Üzenem az adatszolgáltatóidnak, hogy ez igen féllábú magyarázat.Mert Nyugatról Móváron keresztül küldik nekik,
  , csak amit te is elérsz.
Már várom, hogy Trump Jr. legyen az igazgatótanácsi tag... Újabb erős fricska lenne a szavazók felé a Hunter Biden ügy után.Egyből rendben a dolog, ha az amerikaiak is tudnak profitálni belőle.
Az Egyesült Államok titkos tárgyalásokat folytat az Északi Áramlat 2 újraélesztéséről – Bild (RT)
Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Richard Grenell többször is Svájcba utazott, hogy tárgyaljon az Északi Áramlat 2 gázvezeték helyreállításáról és újraaktiválásáról - írja a Bild vasárnap az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.
Grennell, aki Trump első ciklusa alatt berlini nagykövetként szolgált, most a „különleges küldetések” megbízottja. A Bild értesülései szerint Grennel többször is nem hivatalos úton járt az Északi Áramlat üzemeltető vállalatainak központjában a svájci Zug kantonban, hogy alkuról tárgyaljon. A vezeték egyik szála sértetlen maradt és tele van gázzal, de Németország politikai okok miatt nem hajlandó használni.
Az állítólagos ügylet a hírek szerint azt jelentené, hogy az amerikai befektetők a társaságban való részesedés megszerzésével megakadályozzák az Északi Áramlat 2 csődjét. A jelentés szerint amerikai befektetők közvetítenének a németországi és közép-európai orosz gáz vezetéken keresztül történő szállításában. A megállapodás lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy profitáljon, ha az esetleges ukrajnai tűzszünet és a nyugati szankciók feloldása után működőképessé válik. Emellett jelentős befolyást biztosítana Washingtonnak Németország energiaellátására – áll a cikkben.
A jelentés megjegyezte, hogy bár az Egyesült Államok kormánya nem vesz részt közvetlenül, az amerikai pénzügyi befektetők részt kívánnak venni a potenciális gázüzletben.
A hírportál az Északi Áramlat 1 két vezetékére vonatkozó alternatív tervekre is hivatkozott, miután megjavítják azokat. Az átalakítási szakasz után újra felhasználhatók zöld hidrogén Finnországból történő szállítására.
A német kormány nem vett részt a megbeszélésekben, berlini források azt állították, hogy nem tudtak Grenell svájci találkozóiról. A küldött is tagadta, hogy bármi köze lenne. A Financial Times azonban vasárnap azt állította, hogy a tárgyalásokat Matthias Warnig, a svájci székhelyű Északi Áramlat 2 üzemeltetőjének volt ügyvezető igazgatója közvetítette.
A portál azt állította, hogy az egyik amerikai vezetésű konzorcium már kidolgozta a megállapodást a Gazprom orosz energiaóriással, amelyet a Moszkva elleni szankciók feloldása után köthetnek meg.
					
				A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..