Na lesz valami merénylet, vagy népirtás, ami megakadályozza a tárgyalást?
[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ha korábban bármit aláírtak volna, akkor:
- Herszon és a Dnyeper jobb partja kinél is lenne a hibbanjaid szerint?
- Harkiv környéke, Liman hol is lenne a hibbantak szerint?
- Kijev körül, kiket is vertek szarrá? Tudod, akik békülésből eldobálták fegyvereiket, ott hagyták a tankjaikat, aztán folyókon úsztak vissza, hogy mindenki lássa, mennyire jó az az isztambuli egyezmény...
Jujj, de fáj ez Putyinnak....
Minden héten jöttök ezzel a baromsággal, aztán minden héten kiderül, hogy ki a hibbant...
Negyedik éve nem megy. Szétlőtt falvakért megy az eszetlen öldöklés hónapokig, te meg százezres városokról álmodozol. Ha 22 március 28-óta nem volt értelme, eztán se lesz már....
Nem tudom mi az a nafo, de lelked rajta. NATO fan meg kifejezetten nem vagyok. Gondolom akkor te vagy a rufo. Legyen. Értjük.
Viszont annak nagyon örülök, ha a rufo siralmasnak tartja a valóságot.
Ez segíthet megérteni nektek, mi történik a világban.
Van miért pityeregni, oké, de sokan próbáltak segíteni. Szóltak, biztos nafósok meg nem nafósok, hogy nem jó az egyoldalú tájékozódás, mert csalódás lesz a vége.
Szóval a többség azért ezt tudta, szerintem a rufósoknál is....
De mi az a nafó?....
Na errű beszélek!!!
Még ez is belátja, hogy bukta.
Pedig, de meg volt ígérve a csodálatos összeomlás, katlan csaták, stratégia átkarolások...., 1600 tank évente meg BRICO szövetség (Moszkvaból multipolárisan irányítva).
Odessza, Harkiv, Herszon.....
Novorosszija, meg minden, ami kell.
Nem létező ukránok reset gombbal a tarkójukon, pitypang szedés, orosz béke, stb., stb.,
Óóó, de kár....!
Sebaj, viszont mindenki más élhet békében, nem kell senkinek megnáculni. Simán, saját országában, ahogy eddig.
Jó ez az új alaszkai csicska világrend, nem?
Annyira jól kitervelte ezt Putyin 22-ben.
(Szerintem már akkor kitette az alaszkai öltönyt az ágyra. De ha nem, most biztos pakolja a bőröndkéjét. Vajon zselé miben lesz? Nehogy valami pasztelbe jöjjön az a mesüge zongorista...)
Azt tudja valaki mi lett az öreg kalóz "Edward Blake" nevű ezredessel?
Olyan furi neve van. Persze biztos van ilyen brit ezredes. Valahol.
Vagy akkor most mi az igazság?...
False claim of UK colonels captured in Ukraine spreads
A Russian claim about two UK colonels captured in Ukraine is spreading online. Many including former MP George Galloway have shared the story, though no evidence supports it.
ukdefencejournal.org.uk
Kiderül a végén, hogy nem is kalóz.
Mik vannak...!
Nem ugyanott lennénk. Putyinnak teljesen más lehetőségei lennének.
Döntő többségében oroszok lakta területen folynak a harcok, így bárki irtana népet, az oroszokat ölne, mint ahogy egyébként döntően orosz etnikumú polgári lakosság szenved a legtöbbet Putyin oroszokat felszabadító háborújától.
Ha igaz, hog yaz ukrán haderő létszáma a fronton már csak 250-300K fő, és ez folyamatosan havi 10-15K-al csökken, Putyíin nagyon buta lenne, ha most akár csak belassítana.
Főleg hogy az eddigi tapasztalatok alapján Ukrajna felfegyverzése a tűzszünet után is folytatódna.
És 600.000 orosz katona a fronton nem bír el 250-300.000 ukrannal? Ne beszéljünk már baromságokat.
LOSTARMOUR | Carthago delenda est!
Хроника ударов по территории Украины 09 августа - 10 августа 2025 года. Вчера днём и ночью ВКС и ракетные войска наносили удары по целям на Донбассе, в Сумской, Харьковской, Запорожской и Херсонской областях (весь спектр средств поражения), Новомосковске, Синельниково и Васильковке...
t.me
Tegnap, nappal és éjszaka a Légierő és a rakétaerők célpontokat támadtak a Donbaszban, a Szumi, Harkiv, Zaporizzsja és Herszon megyében (a teljes fegyverskálával), Novomoszkovszkban, Szinelnyikovóban és Vaszilkovkában a Dnyipropetrovszk megyében, Borznában és Szemenovkában a Csernyihiv megyében, valamint a Poltava megyében (muskátlik/Gerberák).
2025. augusztus 9.
• 09:40-09:50 Donbasz - robbanások. 2 UMPK csapás.
• 10:55 Szumi megye - robbanások. UMPK.
• 11:25 Donbasz, Nyikolajevka - robbanássorozat. MLRS.
• 11:40 Harkiv megye - robbanások. UMPK. Olhovatka.
• 12:45 Zaporizzsja megye - robbanások. UMPK. Három megye kereszteződése.
• 13:45 Szumi külvárosa - robbanások. Nehéz MLRS.
• 14:40 Szemenovka, Csernyihivi megye - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 16:30 Donbassz és Dnyipropetrovszk megye - robbanások. UMPK.
• 17:30 Donbassz, Szumi és Dnyipropetrovszk megye - robbanások. UMPK. Miropolje a Szumi megyében.
• 17:40 Szumi megye, további robbanások. UMPK. Miropolje.
• 18:05 Ahtyrka, Szumi megye - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 22:00 Donbassz és Szumi megye - robbanások. UMPK.
• 22:45 Donbász, Harkiv és Dnyipropetrovszk megye - robbanások. UMPK.
2025. augusztus 10.
• 00:00 Vaszilkovka, Dnyipropetrovszk megye - robbanás. Muskátli/Gerbera.
• 00:10 Borzna, Csernyihivi megye - robbanások. Muskátli/Gerbera.
• 00:15-00:30 Szinelnyikovo, Dnyipropetrovszk megye - robbanások. Muskátli/Gerbera.
• 00:40 Borzna, Csernyihivi megye - robbanások. Muskátli/Gerbera.
• 01:10-01:15 Csugujev, Harkiv megye - robbanások. Muskátli/Gerbera.
• 01:15 Poltava megye - robbanás. Muskátli/Gerbera.
• 01:20 Csernyihivi terület - robbanás. Muskátli/Gerbera.
• 02:10 Novomoszkovszk, Dnyipropetrovszki terület - robbanás. Muskátli/Gerbera.
• 02:20 Szinelnyikovo, Dnyipropetrovszki terület - robbanások. Muskátli/Gerbera.
• 02:30 Zaporizzsja külvárosa - robbanás. Muskátli/Gerbera.
• 02:35-02:40 Szinelnyikovo, Dnyipropetrovszki terület - robbanások. Muskátli/Gerbera.
• 02:45 Zaporizzsja terület - robbanások. Muskátli/Gerbera.
• 04:00 Donbász és Szumi terület - robbanások. UMPK.
Fotók és videók mutatják a muskátli-támadások utóhatásait Szinelnyikovóban, Dnyipropetrovszki területen.
Alaszkai csúcstalálkozó bejelentése: Vajon végre közeleg a vég?
Alaska Summit Announced: Is the End Finally Near?
Trump and Putin have announced their historic peace summit for next week, and in Alaska of all fatefully symbolic places.
simplicius76.substack.com
Ez a narratíva, hogy Wittkoff félreértette Putyin szavait névtelen tisztségviselőkre hivatkozva több mint szánalmas.
Az hogy jogilag Zelenszkij nem fog egy talpalatnyi ukrán föld orosz megszerzését elismerni alap. De ha a gyakorlatban elismeri, az bőven elég. Max. a Krímbe lehet jogilag belezsarolni, hogy később hivatkozási alap legyen.
Területi csere, lakosságcsere rendszeresen előfordul háborúk végleges, ideiglenes lezárásakor. Nem véletlen voltak az ukránok orosz területen, nem véletlen próbálkoznak az oroszok Harkovnál.
Mivel Donyeck sincs meg, ez a legfontosabb cél az oroszoknak. Olyan százezres városok várnának az oroszokra, amiknél fél, harmad akkora is félévekbe telt.
Ezért cserében kivonulnak a 4 megyén kívül mindemhonnan, nem sok, és lemondanak Herszon, Zaporzsje fronton túli területeiről.
Ez a front realitása. Ez lehet Trump háborús ajánlata.
Gazdasági rész. A szankcók eltörlése, vámmentesség. Esetleg belengetett közös, homályos gazdasági lehetőségek, föleg Kina rovására.
Szíriában maradhatnak az oroszok, Afrikában ha tudnak keverhetnek Európa kárára a Száhelben.
Irán érzékeny kérdés, ezt sztem jegelik.
Én Trump helyében ráengedném Putyint Kazahsztánra. Délről Kína is nagyon nyomul oda gazdaságilag. A kazahok két tűz közt, itt lehetne a két ország közt a gyanakvás magvait elvetni. Ráadásként a Harmadik, Türk úttal is számolni kell. Ők lehetnek a nyugati proxy Kina ellen. A következő ukrán bomba ott várható. Akkor az ujgur kérdés is meleg lehet. Ami korlátozza majd Kína muszlim kapcsolatait, ha nagyon keményen lép fel
Továbba amcsi érdek lenne, a kínai felügyelet alatt lévő Igazi Koreában növelni az orosz befolyást és fokozatosan átadni az oroszok kezébe a pórázt Ne legyen Kína kezében ez adu.
Oroszország korlátozott fokozott erősítése a mai határok közt, Kína rovására néhány érzékeny területen, ez lehet ma az amerikai stratégiai cél. Az ukrán projekt már így is célt ért, részükről lezárható az orosz határok rég nem látott messze Keleten, Ukrajna 100 éves fertőzés, az eurázsiai kapcsolatok mélyponton.
Az hogy jogilag Zelenszkij nem fog egy talpalatnyi ukrán föld orosz megszerzését elismerni alap. De ha a gyakorlatban elismeri, az bőven elég. Max. a Krímbe lehet jogilag belezsarolni, hogy később hivatkozási alap legyen.
Területi csere, lakosságcsere rendszeresen előfordul háborúk végleges, ideiglenes lezárásakor. Nem véletlen voltak az ukránok orosz területen, nem véletlen próbálkoznak az oroszok Harkovnál.
Mivel Donyeck sincs meg, ez a legfontosabb cél az oroszoknak. Olyan százezres városok várnának az oroszokra, amiknél fél, harmad akkora is félévekbe telt.
Ezért cserében kivonulnak a 4 megyén kívül mindemhonnan, nem sok, és lemondanak Herszon, Zaporzsje fronton túli területeiről.
Ez a front realitása. Ez lehet Trump háborús ajánlata.
Gazdasági rész. A szankcók eltörlése, vámmentesség. Esetleg belengetett közös, homályos gazdasági lehetőségek, föleg Kina rovására.
Szíriában maradhatnak az oroszok, Afrikában ha tudnak keverhetnek Európa kárára a Száhelben.
Irán érzékeny kérdés, ezt sztem jegelik.
Én Trump helyében ráengedném Putyint Kazahsztánra. Délről Kína is nagyon nyomul oda gazdaságilag. A kazahok két tűz közt, itt lehetne a két ország közt a gyanakvás magvait elvetni. Ráadásként a Harmadik, Türk úttal is számolni kell. Ők lehetnek a nyugati proxy Kina ellen. A következő ukrán bomba ott várható. Akkor az ujgur kérdés is meleg lehet. Ami korlátozza majd Kína muszlim kapcsolatait, ha nagyon keményen lép fel
Továbba amcsi érdek lenne, a kínai felügyelet alatt lévő Igazi Koreában növelni az orosz befolyást és fokozatosan átadni az oroszok kezébe a pórázt Ne legyen Kína kezében ez adu.
Oroszország korlátozott fokozott erősítése a mai határok közt, Kína rovására néhány érzékeny területen, ez lehet ma az amerikai stratégiai cél. Az ukrán projekt már így is célt ért, részükről lezárható az orosz határok rég nem látott messze Keleten, Ukrajna 100 éves fertőzés, az eurázsiai kapcsolatok mélyponton.
Persze ! ukrajna 18 százaléka megvan ! Novorossija bukott !
Ja hát persze mert így megy az csak hogy szembe megyünk az elmúlt évek támogatásért cserébe!
Aztabaszta ! Ukrajnában nem vették át a befolyást(háború előtt ) de majd igaz koreában megmutatják ők hogy kicsodák!
Mert a FÁK államok lassan telibefossák moszkvát majd pont ott kezd el izmozni az orosz nulla tekintettel!
Na de térjünk vissza a realitás talajára !
Ukrán dron támadások éjszaka ! és nappal (tegnapi eset) dron gyár ellen
https://x.com/i/status/1954371261393473979
https://x.com/i/status/1954099509585125660
https://x.com/i/status/1954419457691951528
Városi harcban a vizet, több hónapra előre nem tudod betárolni. Nem véletlenül van vérhas járvány az ukrán katonák között.Nem sokat tudsz a városi harcról látom!
Ami hadtápot illeti: többhavi ellátmányt be lehet tárolni jó előre pincékbe házakba - ha esetleg sikerülne a körülzárás, de egyelőre ez nagyon messze van. Itt 200 ezres városokról beszélünk: jelenleg tized ekkora helyek bevételével sem bírnak az oroszok: tetű lassú a haladás.
Korábban valami oroszbarát kommentelő még ukrán létszámfölényről írt a fronton.
Egy sikló- és korrekciós modullal szerelt FAB-3000-es bomba felszámolta az AFU 63. különálló jäeger brigádjának ideiglenes bázisát.
00:13 Egy könnyű, többcélú irányított rakéta eltalálta az ukrán Fegyveres Erők 30. különálló gépesített brigádjának ideiglenes bázisát.
Az OROSZ 128. dandár rohamszázadának harcosai harcot vívnak a kijevi erőkkel a Harkov régió Volcsanszki körzetében.
00:13 Egy könnyű, többcélú irányított rakéta eltalálta az ukrán Fegyveres Erők 30. különálló gépesített brigádjának ideiglenes bázisát.
Az OROSZ 128. dandár rohamszázadának harcosai harcot vívnak a kijevi erőkkel a Harkov régió Volcsanszki körzetében.
Sztem félrértettél pár dolgot.Persze ! ukrajna 18 százaléka megvan ! Novorossija bukott !
Ja hát persze mert így megy az csak hogy szembe megyünk az elmúlt évek támogatásért cserébe!
Aztabaszta ! Ukrajnában nem vették át a befolyást(háború előtt ) de majd igaz koreában megmutatják ők hogy kicsodák!
Mert a FÁK államok lassan telibefossák moszkvát majd pont ott kezd el izmozni az orosz nulla tekintettel!
Na de térjünk vissza a realitás talajára !
Ukrán dron támadások éjszaka ! és nappal (tegnapi eset) dron gyár ellen
https://x.com/i/status/1954371261393473979
https://x.com/i/status/1954099509585125660
https://x.com/i/status/1954419457691951528
Amcsi szempontból vizsgáltam. Főleg Trump oldaláról. Részéről nincs további háborús teendő Ukrajnában.
Novorosszia, a Dnyper, Odessza mint cél megmarad az oroszoknak, csak most kevés erő volt hozzá. Itt a kérdés a tűzszünet után, mi a terv az ukrán fekete lyukkal. Vki akarja beleönteni a pénzt, tudja és mennyit?? Trumpnak a világ más tájain fontosabb ügyei vannak. Az EU vállal minden terhet ebben a gazdasági helyzetben???
Az oroszoknak biztos presztizskérdés lesz az elfoglalt területek újjáépítése. Kérdés ez a további anyagi teher mekkora feszkót okoz a hátországban.
Ha nagy lesz a kontraszt az ukran és az orosz újjáépítés közt, az katonai beavatkozás nélkül is felnyithatja Odessza, Dnyper, Novorosszija kérdését.
Korea, Kazahsztán.
Az erőegyensúly számít Amerikában.
Amikor 90 környékén a Szovjetunió megbillent, akkor minden Nyugatra dőlt, az kontrollált eltolódása volt az erőegyensúlynak. Így is a FÁK-ban, Jugoszláviában korlátozott háborúkkal járt.
Most ha vmi dől a világban, mindig Kína ölébe is eshet. Az USA nincs döntő fölényben minden téren, a világ minden részén. Főleg nem Kína határainál. Ezért mint a jó kertész, a megerősödő növényt visszametszi, a gyengülőt megtápoldatozza, sokszor egymás kárára. Sztem Kína közelében is ez a célja. Közvetlen szomszédait, riválisait, Oroszország, India, Vietnam és a hagyományos nyugati szövetségesek Japan, Ausztrália, Dél-Korea segítse bizonyos kérdésekben Kínával szemben. Meg a méreg magvait, mondjuk az ujgur, tibeti kérdésben elvesse és jól megöntözze Kínán belül.
De meg az is lehet magyarfalu programos orszagresz
Biztosra mondom, hogy döntő orosz harctéri győzelem, illetve az azt követő tényleges tartós és kiterjedt megállapodás - nem mint a mostani langyos lábmosó víz - hiányában a nyugatiak úgy be fogják betonozni magukat a maradék-Ukrajnában évszázados szinten, hogy onnan a taktikai atom sem tudja majd őket kirobbantani. Láttuk titkosszolgálati részen mennyire átvették az irányítást már a háborút megelőzően, amiből engedni nem fognak.
Szóval lehet bármiféle csili-vili módon Novorossziját újjáépíteni, ami határ kialakul a végjátékban onnan elmozdulás nem lesz
Van ráció abban amit írsz, de ehhez egy stabil erős Európa kell, azt meg nem látok.
Szabó József
12 ó.
·
Trump-Putyin csúcstalálkozó
Slágertéma. A világon most minden elemző, szakzsurnalista meg még a bukmékerek is azt találgatják, hogy mi lesz a két nagyhatalom vezetői találkozójának a témája. Vannak jól értesültek, akik már megszellőztették, hogy bizony a terítéken az ukrajnai háború lezárása, vagy legalábbis egy tartós tűzszünet elérése lesz napirenden. Én már régóta azt hangoztatom, hogy ilyen típusú csúcstalálkozón a felek elsősorban az egymás közötti viszonyt fogják rendezni és ennek mellékvizén lesz majd szó a háborúról. Nem biztos, hogy annak lezárásáról, pláne nem az orosz célok feladásáról.
Én már azt is különösnek tartom, hogy Witkoff elnöki különmegbízott moszkvai látogatására és az USA ajánlatának megtételére néhány nappal Trump elnök x-edik ultimátumszerű határidőszabásának lejárata előtt került sor. Én úgy vélem, hogy ez az időzítés arra utal, hogy Trump arcvesztés nélkül szeretne kilépni a szankciós nyomásgyakorlásból, miközben az USA-Oroszország kapcsolatok normalizálására fókuszál. Abból kiindulva továbbá, hogy ez egy proxyháború, és a háború céljait és terveit eredetileg Washingtonban (is) kovácsolták, illetve Trump elnök világossá tette, hogy ez nem az ő háborúja, a csúcstalálkozóval Trump elnök célja lehet az USA kiszállítása ebből a konfliktusból, minimalizálva a politikai és gazdasági költségeket. Akárhogyan is végződik az augusztus 15-re tervezett tárgyalás, Trump elnök akár az oroszokra, akár az ukránokra háríthatja a háború lezárhatóságának, pontosabban lezárhatatlanságának a felelősségét. Az ő keze mindenképpen tiszta marad. Ha eredményt ér el, akkor azzal dicsekedhet a világ előtt, ha pedig nem lesz előrelépés a harcok beszüntetésének kérdésében, bőven van választási lehetősége a felelősséget másra hárítani. Számára ez mindenképpen win-win helyzet lesz.
Ismételten alá szeretném viszont húzni azt, hogy ebben a globális játszmában az igazi sorskérdés a globális erőegyensúly ügyeinek (bőven lesznek témák!) és az USA, valamint az Oroszország közötti együttműködés legalább keretrendszerei kialakításának a megbeszélése lesz.
Mik igazolják a fenti tételeimet? Mindenekelőtt az isztambuli orosz-amerikai külügyminiszteri találkozó tematikája. Ha nagyon szigorúan veszem, Isztambul már lényegében az elnöki szintű csúcstalálkozót készítette elő. Nos, ha ott téma volt a két nagyhatalom közötti viszony rendezése, márpedig ott szinte kizárólag erről tárgyaltak, akkor az elnökök is erről fognak tárgyalni és nem lennék meglepődve, ha valamilyen megállapodás is születne ezen téren. A korábbi elnöki telefonbeszélgetések során hangsúlyosan szóltak a globális biztonságról és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására is kitértek. Elképzelhető tehát, hogy augusztus 15-én egy olyan nagyhatalmi alku is szóba kerülhet, amelyben az USA elismeri Oroszország biztonsági érdekeit (pl. a NATO-keleti bővítés korlátozása), cserébe Oroszország együttműködik más területeken (pl. Közel-Kelet, Kína ellensúlyozása).
A kapcsolatok normalizálása egyébként mind a két félnek érdeke, és ez utat nyithat a gazdasági és energetikai együttműködés irányába. Az energiapiacokat is beleértve a globális ellátási láncok stabilitása az USA-nak is az érdeke. Az újabb, orosz olajszállítást sújtó szankciók már komolyan megzavarnák a világpiacot, amelynek erős árfelhajtó hatása lesz.
Bár a csúcstalálkozó hivatalos témája legalábbis a nyílt források alapján az ukrajnai háború lezárása, én inkább azt valószínűsítem, hogy ez csak egy eszköz a nagyhatalmi célok eléréséhez. Miért gondolom én ezt így? Mindenekelőtt a nyilvános források által megszellőztetett területi elismerésekre, illetve esetleg cserékre vonatkozó állítólagos amerikai javaslatok - ha egyáltalán igazak ezek – körüli körülmények miatt. A harctéri realitások okán ugyanis egyértelmű, hogy semmilyen amerikai vagy nemzetközi jóváhagyás nem szükséges a területek státusza megváltozásának elismeréséhez. De facto az oroszok birtokolják az eddig elfoglalt területeket, az ukránok pedig képtelenek fegyveres úton visszaszerezni azokat. Az ukrán erők kimerültek és nem csak hogy nem tudják visszafoglalni az eddig elvesztett területeket, de újabb jelentős területvesztés előtt állnak. Egy új status quo alakult ki – az USA de facto orosz területi nyereségek elismerése ugyan szimbolikusnak tűnhet, ám az is benne lehet, hogy az orosz fél a jelenlegi arcvonalon beszünteti a további harcot. Ezt Putyin elnök elfogadhatja, ám szinte biztos, hogy Zelenszkij elnök nem fogja elfogadni azt, és az őt bátorító „hajlandók szövetsége” sem. Ez utóbbi azonban majd hogy nem lényegtelen, mert mára már kiderült, hogy amerikai fegyverek nélkül az ukrán ellenállásnak csak hetei, esetleg hónapjai maradnak.
Rendkívül érdekes és tanulásgos Trump elnök megnyilvánulása a készülő orosz-amerikai paktum kapcsán az ukrán elnöknek szánt szerepről: Zelenszkij elnöknek majd valamit alá kell írnia. Ez mindenképpen egy alárendelt szerepet jelent, továbbá azt, hogy a lényeges kérdésekben Ukrajna már nem képes szuverén döntést hozni. Az aláírás említése valószínűleg egy tűzszüneti vagy részleges békemegállapodásra utal, amely Ukrajnának kompromisszumot (pl. semleges státusz, területi engedmények) ír elő. Ez arcmentő megoldás Trumpnak, hogy politikai sikerként tüntesse fel a tárgyalásokat, miközben az USA kivonul a konfliktusból. Azonban Zelenszkij ellenállása miatt ez kockázatos, bár Trump nyomást gyakorolhat Kijevre (pl. katonai segélyek csökkentésével vagy teljes megszüntetésével).
A gondolat folytatásaként még azt feltételezem, hogy a háború kérdéseinek napirendre tűzése az elnöki találkozón valójában az USA háborúból való kilépése stratégiájának az eleme. Ennek keretében így a trumpi határidőket és a szankciókkal való fenyegetést nyomásgyakorlási eszközként kell felfognunk. Trump a szankciókat arra használja, hogy tárgyalási pozíciót erősítsen, majd részleges enyhítéssel arcmentő kompromisszumot kínál Putyinnak. Ez lehetővé teszi, hogy az USA visszavonuljon a konfliktus finanszírozásától anélkül, hogy gyengeséget mutatna. A kilépési stratégia eleme továbbá Ukrajna NATO tagságának a kérdése. Ez Putyin számára nagyon fontos terület, míg az USA itt könnyen tehet Putyinnak tetsző ígéretet. (Emlékezzünk arra, hogy az USA jelenlegi politikai vezetése számára egyáltalán nem fontos UA NATO tagsága). Vagyis: ez a legkönnyebben teljesíthető amerikai ajánlat, mivel Trump számára alacsony politikai költséggel jár, és összhangban van a készülő nagyhatalmi alkuval. Az USA így kivonulhat az ukrajnai konfliktus stratégiai támogatásából, átengedve a felelősséget Európának. Továbbá, ha a kilépési stratégia keretében vizsgáljuk Zelenszkij elnök várható reakcióit az USA-RU megállapodásra, akkor azt láthatjuk, hogy Trump Zelenszkijre háríthatja a felelősséget, amennyiben a béketárgyalások kudarcot vallanak, így az USA kiléphet a konfliktusból anélkül, hogy közvetlenül elismerné Oroszország területi nyereségeit.
Mik a buktatói egy esetleges amerikai-orosz megállapodásnak?
• Ukrajna ellenállása: Zelenszkij elutasít minden olyan megállapodást, amely területi engedményeket vagy a NATO-tagság feladását jelenti. Ez megnehezíti Trump kilépési stratégiáját, mivel Ukrajna nélkül nem születhet tartós alku.
• Európai szövetségesek: Az EU és Nagy-Britannia aggódik, hogy Trump egy Oroszországnak kedvező megállapodást erőltet, ami alááshatja az USA hitelességét a NATO-ban.
• Oroszország alkupozíciója: Putyin a harctéri fölény miatt nem kényszerül kompromisszumra, és a szankciókhoz való alkalmazkodás csökkenti Trump nyomásgyakorlási képességét.
Összegezve:
A Trump-Putyin csúcstalálkozó elsődleges célja az USA és Oroszország közötti nagyhatalmi viszony rendezése, beleértve a diplomáciai kapcsolatok normalizálását, a globális erőegyensúly fenntartását, valamint az energetikai és gazdasági együttműködést. Az ukrajnai háború lezárása másodlagos szerepet játszik, és Trump számára eszköz az USA konfliktusból való kilépésére. A kilépési stratégia magában foglalja a szankciók részleges enyhítését, a NATO-bővítés elutasítását, Zelenszkij nyomás alá helyezését és gazdasági alkuk kötését. Azonban Ukrajna ellenállása, az európai szövetségesek aggodalmai és Oroszország erős alkupozíciója jelentős kihívásokat jelent. A csúcstalálkozó kimenetele meghatározhatja az USA globális szerepét és a nagyhatalmi dinamikát a következő években.
+ kommentek
12 ó.
·
Trump-Putyin csúcstalálkozó
Slágertéma. A világon most minden elemző, szakzsurnalista meg még a bukmékerek is azt találgatják, hogy mi lesz a két nagyhatalom vezetői találkozójának a témája. Vannak jól értesültek, akik már megszellőztették, hogy bizony a terítéken az ukrajnai háború lezárása, vagy legalábbis egy tartós tűzszünet elérése lesz napirenden. Én már régóta azt hangoztatom, hogy ilyen típusú csúcstalálkozón a felek elsősorban az egymás közötti viszonyt fogják rendezni és ennek mellékvizén lesz majd szó a háborúról. Nem biztos, hogy annak lezárásáról, pláne nem az orosz célok feladásáról.
Én már azt is különösnek tartom, hogy Witkoff elnöki különmegbízott moszkvai látogatására és az USA ajánlatának megtételére néhány nappal Trump elnök x-edik ultimátumszerű határidőszabásának lejárata előtt került sor. Én úgy vélem, hogy ez az időzítés arra utal, hogy Trump arcvesztés nélkül szeretne kilépni a szankciós nyomásgyakorlásból, miközben az USA-Oroszország kapcsolatok normalizálására fókuszál. Abból kiindulva továbbá, hogy ez egy proxyháború, és a háború céljait és terveit eredetileg Washingtonban (is) kovácsolták, illetve Trump elnök világossá tette, hogy ez nem az ő háborúja, a csúcstalálkozóval Trump elnök célja lehet az USA kiszállítása ebből a konfliktusból, minimalizálva a politikai és gazdasági költségeket. Akárhogyan is végződik az augusztus 15-re tervezett tárgyalás, Trump elnök akár az oroszokra, akár az ukránokra háríthatja a háború lezárhatóságának, pontosabban lezárhatatlanságának a felelősségét. Az ő keze mindenképpen tiszta marad. Ha eredményt ér el, akkor azzal dicsekedhet a világ előtt, ha pedig nem lesz előrelépés a harcok beszüntetésének kérdésében, bőven van választási lehetősége a felelősséget másra hárítani. Számára ez mindenképpen win-win helyzet lesz.
Ismételten alá szeretném viszont húzni azt, hogy ebben a globális játszmában az igazi sorskérdés a globális erőegyensúly ügyeinek (bőven lesznek témák!) és az USA, valamint az Oroszország közötti együttműködés legalább keretrendszerei kialakításának a megbeszélése lesz.
Mik igazolják a fenti tételeimet? Mindenekelőtt az isztambuli orosz-amerikai külügyminiszteri találkozó tematikája. Ha nagyon szigorúan veszem, Isztambul már lényegében az elnöki szintű csúcstalálkozót készítette elő. Nos, ha ott téma volt a két nagyhatalom közötti viszony rendezése, márpedig ott szinte kizárólag erről tárgyaltak, akkor az elnökök is erről fognak tárgyalni és nem lennék meglepődve, ha valamilyen megállapodás is születne ezen téren. A korábbi elnöki telefonbeszélgetések során hangsúlyosan szóltak a globális biztonságról és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására is kitértek. Elképzelhető tehát, hogy augusztus 15-én egy olyan nagyhatalmi alku is szóba kerülhet, amelyben az USA elismeri Oroszország biztonsági érdekeit (pl. a NATO-keleti bővítés korlátozása), cserébe Oroszország együttműködik más területeken (pl. Közel-Kelet, Kína ellensúlyozása).
A kapcsolatok normalizálása egyébként mind a két félnek érdeke, és ez utat nyithat a gazdasági és energetikai együttműködés irányába. Az energiapiacokat is beleértve a globális ellátási láncok stabilitása az USA-nak is az érdeke. Az újabb, orosz olajszállítást sújtó szankciók már komolyan megzavarnák a világpiacot, amelynek erős árfelhajtó hatása lesz.
Bár a csúcstalálkozó hivatalos témája legalábbis a nyílt források alapján az ukrajnai háború lezárása, én inkább azt valószínűsítem, hogy ez csak egy eszköz a nagyhatalmi célok eléréséhez. Miért gondolom én ezt így? Mindenekelőtt a nyilvános források által megszellőztetett területi elismerésekre, illetve esetleg cserékre vonatkozó állítólagos amerikai javaslatok - ha egyáltalán igazak ezek – körüli körülmények miatt. A harctéri realitások okán ugyanis egyértelmű, hogy semmilyen amerikai vagy nemzetközi jóváhagyás nem szükséges a területek státusza megváltozásának elismeréséhez. De facto az oroszok birtokolják az eddig elfoglalt területeket, az ukránok pedig képtelenek fegyveres úton visszaszerezni azokat. Az ukrán erők kimerültek és nem csak hogy nem tudják visszafoglalni az eddig elvesztett területeket, de újabb jelentős területvesztés előtt állnak. Egy új status quo alakult ki – az USA de facto orosz területi nyereségek elismerése ugyan szimbolikusnak tűnhet, ám az is benne lehet, hogy az orosz fél a jelenlegi arcvonalon beszünteti a további harcot. Ezt Putyin elnök elfogadhatja, ám szinte biztos, hogy Zelenszkij elnök nem fogja elfogadni azt, és az őt bátorító „hajlandók szövetsége” sem. Ez utóbbi azonban majd hogy nem lényegtelen, mert mára már kiderült, hogy amerikai fegyverek nélkül az ukrán ellenállásnak csak hetei, esetleg hónapjai maradnak.
Rendkívül érdekes és tanulásgos Trump elnök megnyilvánulása a készülő orosz-amerikai paktum kapcsán az ukrán elnöknek szánt szerepről: Zelenszkij elnöknek majd valamit alá kell írnia. Ez mindenképpen egy alárendelt szerepet jelent, továbbá azt, hogy a lényeges kérdésekben Ukrajna már nem képes szuverén döntést hozni. Az aláírás említése valószínűleg egy tűzszüneti vagy részleges békemegállapodásra utal, amely Ukrajnának kompromisszumot (pl. semleges státusz, területi engedmények) ír elő. Ez arcmentő megoldás Trumpnak, hogy politikai sikerként tüntesse fel a tárgyalásokat, miközben az USA kivonul a konfliktusból. Azonban Zelenszkij ellenállása miatt ez kockázatos, bár Trump nyomást gyakorolhat Kijevre (pl. katonai segélyek csökkentésével vagy teljes megszüntetésével).
A gondolat folytatásaként még azt feltételezem, hogy a háború kérdéseinek napirendre tűzése az elnöki találkozón valójában az USA háborúból való kilépése stratégiájának az eleme. Ennek keretében így a trumpi határidőket és a szankciókkal való fenyegetést nyomásgyakorlási eszközként kell felfognunk. Trump a szankciókat arra használja, hogy tárgyalási pozíciót erősítsen, majd részleges enyhítéssel arcmentő kompromisszumot kínál Putyinnak. Ez lehetővé teszi, hogy az USA visszavonuljon a konfliktus finanszírozásától anélkül, hogy gyengeséget mutatna. A kilépési stratégia eleme továbbá Ukrajna NATO tagságának a kérdése. Ez Putyin számára nagyon fontos terület, míg az USA itt könnyen tehet Putyinnak tetsző ígéretet. (Emlékezzünk arra, hogy az USA jelenlegi politikai vezetése számára egyáltalán nem fontos UA NATO tagsága). Vagyis: ez a legkönnyebben teljesíthető amerikai ajánlat, mivel Trump számára alacsony politikai költséggel jár, és összhangban van a készülő nagyhatalmi alkuval. Az USA így kivonulhat az ukrajnai konfliktus stratégiai támogatásából, átengedve a felelősséget Európának. Továbbá, ha a kilépési stratégia keretében vizsgáljuk Zelenszkij elnök várható reakcióit az USA-RU megállapodásra, akkor azt láthatjuk, hogy Trump Zelenszkijre háríthatja a felelősséget, amennyiben a béketárgyalások kudarcot vallanak, így az USA kiléphet a konfliktusból anélkül, hogy közvetlenül elismerné Oroszország területi nyereségeit.
Mik a buktatói egy esetleges amerikai-orosz megállapodásnak?
• Ukrajna ellenállása: Zelenszkij elutasít minden olyan megállapodást, amely területi engedményeket vagy a NATO-tagság feladását jelenti. Ez megnehezíti Trump kilépési stratégiáját, mivel Ukrajna nélkül nem születhet tartós alku.
• Európai szövetségesek: Az EU és Nagy-Britannia aggódik, hogy Trump egy Oroszországnak kedvező megállapodást erőltet, ami alááshatja az USA hitelességét a NATO-ban.
• Oroszország alkupozíciója: Putyin a harctéri fölény miatt nem kényszerül kompromisszumra, és a szankciókhoz való alkalmazkodás csökkenti Trump nyomásgyakorlási képességét.
Összegezve:
A Trump-Putyin csúcstalálkozó elsődleges célja az USA és Oroszország közötti nagyhatalmi viszony rendezése, beleértve a diplomáciai kapcsolatok normalizálását, a globális erőegyensúly fenntartását, valamint az energetikai és gazdasági együttműködést. Az ukrajnai háború lezárása másodlagos szerepet játszik, és Trump számára eszköz az USA konfliktusból való kilépésére. A kilépési stratégia magában foglalja a szankciók részleges enyhítését, a NATO-bővítés elutasítását, Zelenszkij nyomás alá helyezését és gazdasági alkuk kötését. Azonban Ukrajna ellenállása, az európai szövetségesek aggodalmai és Oroszország erős alkupozíciója jelentős kihívásokat jelent. A csúcstalálkozó kimenetele meghatározhatja az USA globális szerepét és a nagyhatalmi dinamikát a következő években.
+ kommentek