...RTL Híradó (vagy bármelyik másik) szemtanúja:
Éppen azon gondolkoztam...jól van na; szóval törtem az agyam valamelyik nap, hogy mennyire elképesztő ez a fegyveres konfliktus:
Ugyanis azon halmaz, amelyik számára - már csak a kezdeti sarokszámok* alapján, de azóta minden olyan cucc betolása ellenére is, ami még éppen nem provokál nukleáris reakciót - folyamatosan kedvezőtlenek a tendenciák, egyszerűen
nem veszi figyelembe a harctéri realitásokat.
Sem.
*sarokszámok: Használhatóan mozgósítható élőerők számossága, arányai.
Ahogy nem veszi figyelembe a gazdasági tendenciákat/következményeket sem, a társadalmak (mint húsdarálóba küldhető kapacitások) fogadókészségéről nem is beszélve.
S akkor még nem beszéltünk a nagyon is egyértelmű diplomáciai szélirány változásról..
Pedig most nem az I. (II.) VH végén vagyunk, amikor is a kommunikáció, az adatszolgáltatások (katonai, társadalmi, gazdasági kapacitások, történések, folyamatok) gyorsasága, összesítő, elemezhető képessége sehol nem volt a mai lehetőségekhez képest.
Sokszor leírtam már, hogy szerintem az ember fajként, nagyobb-kisebb közösségekként és egyénként is rendre a legfontosabb jelenségeket,tendenciákat nem ismeri fel időben, s pláne nem reagál időben és megfelelő módon, hanem leginkább minden probléma megoldással újabb, még súlyosabb problémákat generál. (Pl. ólmozott benzin, azbeszt, mikroműanyagok, antibiotikumok, vegyszerezés, zöld energia, elektromos autózás, növekedésre alapozott gazdaság, cigaretta - e-cigaretta, energiaital stb., stb.).
S itt is pont ezt látjuk: Ezzel a görcsös, egyirányú és árnyalatokat elutasító szemlélettel (pl. Oroszország nem győzhet!, a határokat
nem lehet megváltoztatni; igazságos és tartós béke, Állj közénk és harcolj érte...ö..izé, bocsánat; elkalandoztam), döntéssorozat folyammal egyszerűen süket és vak az oroszellenes oldal.
De olyan szinten, hogy nem csak az eddigi ukrán területeken szenved majd vereséget (na bumm; valami helyi érdekű konfliktus egy paraguayi, zambiai, laoszi random lakos szemében, aki elsőre talán még a vaktérképen sem találja el mondjuk Ukrajnát, nemhogy a frontvonalat), hanem abban a nemcsak marketingben, hanem csontig hatoló érdekérvényesítő képességben, ami eddig dominanciájuk alapja volt.
Hogy tartottak tőle.
Hogy félték.
Most meg - pedig még nincs is vége - Kína meg India úgy alázza meg (diplomácia), hajtja el (vámok) őket, mint a legyet.
Pedig még csak elhessegetik őket, s nem drasztikusabb módszereket vetnek be...
Itt szerintem olyan világpolitikai átrendeződés lesz még ebből a nyugat kárára, mint tudtán kívül vaknak a szobája átrendezése.
Önkényesen kitörölve, kiragadva a kontextusból:
...
Vagy még évekig nyomatja a felkészülést főleg EU pénzen a III Vh-ra, közben állandóan kóstolgatva az oroszokat, vagy kiegyezik az oroszokkal, hogyan osztják fel Európa és a világ üzleti lehetőségeit egymást közt. Nagysága miatt - természetesen ezzel az USA járna a legjobban.
Mennyi beleszólása, részesedés van még a világ üzleti lehetőségeiből akár a tíz évvel ezelőttihez
képest is a nyugati piramiscsúcsnak?
Az az
érzésem, hogy Kína, India (Oroszország) egyre inkább magasról tesznek rájuk, s saját zeneszerzőik írják az új kottákat.