Értem, mire gondolsz. Persze, hogy mai szemmel néztem a dolgot.
Megnéztük az iskolát, az ócska padokat stb (mert az nem volt fontos, ahol az apa tudott tanulni, ott a fia is tud tanulni, pedig ez nem volt pénz kérdése. A tanárok minősége viszont nagyon jó volt.)
Aztán katonai pályára lépett a fiatember és Afganisztánban életét vesztette alig pár hónappal az "érettségi" után a Khyber hágónál,ahol akkor éppen az oroszok (?) is szivtak egy nagyot. (Remélem, jól emlékszem...) A család biztos nem örült, hogy a fiú meghalt, de valószinűleg büszkék voltak rá, mert teljesitette kötelességét az élete árán is.
De szomorú volt látni azt a kis táblát, amivel bezárult egy fiatal élet köre.