[BIZTPOL] Közép- és Dél-Amerika
- Téma indítója boki
- Indítva
-
- Címkék
- karib-térség latin-amerika mexikó
Mexikóban továbbra is forrnak az indulatok a Köztársasági elnök palotájánál.
Úgy látszik pár embernek szintén nem tetszik a tanuljunk meg együtt élni a drogkartelekkel és szokjunk hozzá elnöki megközelítés.
És mi lesz az anarchiába süllyedt Mexikó sorsa? Kinél lesz a hatalom? A felfegyverzett kartelleké, a hadseregé vagy a káoszt kihasználva rendteremtés címén bevonul az US Army és saját bábot rak oda?
Szerintem ha ott nem USA báb ül most hatalomba akkor kb. a kartellek győztek, mert az USA nem vállalna be egy szárazföldi bevonulást Mexikóba, most hogy a katonai ereje meg van osztva a Venezuelai-válság miatt. Bármilyen nem az USA diktálta választás vagy katonai puccs esetén pedig a nyertes valószínűleg a kartellek kezében lenne.
Nagy tisztelettel mondom, hogy sajnos kevés információd van Mexikóról... Igen, vannak problémák de az anarchiától nagyon távol áll. A káosztól is. Nekem elhiheted...
ha esetleg tudnál egy informatív beszámolót írni, hogy milyen helyzet van ott és mik a kilátások azt megköszönöm 
)
Jó kérdés. Ha tippelnem kellene jó esetben lemond a jelenleg regnáló elnök asszony, ha meg kifullad a tüntetés mert nincs tömegbázisa akkor marad minden a mostani helyzetben. Amúgy meg minden csak hozzáállás kérdése, érdekes módon El Salvador-ban képesek voltak leszámolni a bűnözéssel. Igaz, hogy ehhez kellett egy olyan elnök is akinek volt elég bátorsága meglépni bizonyos dolgokat.
Tüntetések mindig is voltak Mexikóban azért mert ebben nagy országban, ha a helyi hatóságok bizonyos problémákat nem orvosolnak akkor azonnal az elnöki palota a következő lépcsőfok. Majd az elnök megoldja! Ez az ország központosított politikai berendezkedéséből fakad. A piramis csúcsán a mindenkori elnök áll. Ha nem sikerül a megyékben, államokban dülőre jutni, akkor jönnek az ún. “plantónok”. A főváros főterét a Zócalót hónapokra megszállhatják a tüntetők, az elégedetlenkedők. A szombati tüntetés témája a biztonság és a fiatalok helyzete volt Mexikóban. A felvonulás békésen zajlott fiatalok, idősek, családok meneteltek pártérdekek nélkül. A Zócalón is béke volt egészen addig, amig meg nem érkezett egy fiatalokból álló kontingens. Ezek minden áron át akartak jutni a lemezekből készült kordonon amit a kormány jóelőre a palota védelmére emelt. Ez a csapat az ún. “fekete blokk” és minden tüntetésen megjelennek ezek az anarchisták, fekete símaszkban. Törnek, zúznak, kirakatokat kalapáccsal, üzletek fosztanak ki, petárdáznak, stb. Ennek a maroknyi csapatnak sikerült áttörnie a kordont. Be akartak hatolni a palotába de azt a rendőr kordon megakadályozta könnygázzal, poroltókkal. Megjegyzem, hogy miután a biztonsági intézkedések miatt csak egy keskeny utcán lehetett a főtérre bejutni és rendőri ellenőrzés mellett, felmerül a kérdés: hogyan mentek be ezek a vandálok a békés tüntetés színhelyére? Sokan ezért valószínűnek tartják, hogy a hatóságok együttműködtek a rohamcsapattal és szemet húnytak a hátizsákokban rejlő szerszámok, kalapácsok, pörölyök felett… A környező utcákban rekedt a békés tömeg nagyobb része akik a nagy sugárutakon még menteltek, de félelemből már nem akartak a főtérre bejutni és inkább visszafordultak. A kormány ezzel el is érte amit akart: ne legyen hatalmas kormány-ellenes tömeg a főtéren (nagyon fontos értékmérő és nem csak Mexikóban; ki,és hány embert tud mozgósítani?), másfelől azt, hogy a rendőrség csakis jogos önvédelemből cselekedjen. Ez is fontos Mexikóban mert a jelenlegi kormány alapállása, hogy nem alkalmaz erőszakot. Az előző elnök jelszava volt az “abrazos no balazos” (ölelések lövések nélkül), a jelenlegi kormány is, legalábbis papíron, elutasítja az erőszakot. Lassan azonban kezdik belátni, hogy a kartellek ellen kell erőszak de más módszereket is kell alkalmazni; a beszivárgás a felderítés és a pénzügyek ellenőrzése sokkal hatékonyabb mint a konfrontáció. Visszatérve a szombati tüntetésre a rendőrök poroltókat, könnygázt és pajzsot használtak az oszlatásra (amibe belefért persze a rugdosás a már nyílt terepen, stb) Így is állítólag 100 rendőr sebesült meg és 3 résztvevő ellen van eljárás folyamatban a tízből, akiket elkaptak.
Káoszról szó sincs, anarchiáról sem beszélhetünk. A majd 130 milliós ország dolgozik, éli az életét, problémákkal és anélkül. Nem gyerekjáték kétmillió km2 kézben tartani és ennek megfelelően vannak gondok, amiket nem akarok elmismásolni de felnagyítani sem, ahogy azt a nemzetközi sajtó teszi… Mexikó nem a katonai puccsok és a lemondó elnökök országa, még kevésbé a bábkormányoké. A mexikóiak nagy hazafiak és azonnal elutasítanák még csak a gondolatát is.
Az amerikai elnök kijelentései felelőtlenek. Az északi szomszéd gazdasága meglehetősen reumatikus lenne Mexikó nélkül. Kétlem, hogy a kardcsörtető kijelentések rábírnának kb. 37 millió az usában élő mexikóit arra, hogy a szülőföldjük ellen bármit is tegyenek. A drogok kérdésében pedig át kellene gondolni, hogy az egyszer már a határon átjutó kábítószerek – Mexikóból, Kolumbiából vagy a fene se tudja honnan -, milyen úton módon kerülnek a felhasználóhoz? A jól kiépített és nem is latinokból álló hálózatok felgöngyölítése, a fogyasztás korlátozása talán fontosabbak lennének mint a veszélyes katonai fenyegetőzés.
Káoszról szó sincs, anarchiáról sem beszélhetünk. A majd 130 milliós ország dolgozik, éli az életét, problémákkal és anélkül. Nem gyerekjáték kétmillió km2 kézben tartani és ennek megfelelően vannak gondok, amiket nem akarok elmismásolni de felnagyítani sem, ahogy azt a nemzetközi sajtó teszi… Mexikó nem a katonai puccsok és a lemondó elnökök országa, még kevésbé a bábkormányoké. A mexikóiak nagy hazafiak és azonnal elutasítanák még csak a gondolatát is.
Az amerikai elnök kijelentései felelőtlenek. Az északi szomszéd gazdasága meglehetősen reumatikus lenne Mexikó nélkül. Kétlem, hogy a kardcsörtető kijelentések rábírnának kb. 37 millió az usában élő mexikóit arra, hogy a szülőföldjük ellen bármit is tegyenek. A drogok kérdésében pedig át kellene gondolni, hogy az egyszer már a határon átjutó kábítószerek – Mexikóból, Kolumbiából vagy a fene se tudja honnan -, milyen úton módon kerülnek a felhasználóhoz? A jól kiépített és nem is latinokból álló hálózatok felgöngyölítése, a fogyasztás korlátozása talán fontosabbak lennének mint a veszélyes katonai fenyegetőzés.
Jó hogy ezt elmondod, egy kicsit világosabban látunk, bár folytathatnád még és ebben nem csak a napi eseményekre gondolok.
Van(volt?) Mexikóban pár turista paradicsomi hely mint pl. Acapulco. Régebben ezek elég biztonságos helyek voltak a turisták számára, bármi is folyt egyébként az országban.
Az elmúlt években - tudtommal - csúnyán romlott a helyzet ezekben is. Acapulco ugyan nem vezet a 100 ezer főre jutó gyilkosságok listáján, de már feljutott a listára. Az országban olyan körzetekben is nő a gyilkosságok száma, ahol korábban ez nem volt jellemző.
A közbiztonság tehát az egész országban romlik, ha nem is mindenhol egyformán.
Ez egy jó pár éve tartó folyamat, ami nem lassul. Ez pedig nem sok jóval kecsegtet.
Közbiztonság relativ dolog....
A pandémia előtt az egyik keresztlányom ( 25 évesen) egyedül busszal 4 hétig bejárta Chilét, Boliviát,Perut, Kolumbiát. Chilében, Kolumbiában rokonok vannak.
Én majdnem frászt kaptam csak a tervtől is.
A pandémia előtt az egyik keresztlányom ( 25 évesen) egyedül busszal 4 hétig bejárta Chilét, Boliviát,Perut, Kolumbiát. Chilében, Kolumbiában rokonok vannak.
Én majdnem frászt kaptam csak a tervtől is.
Folyatom. Én magam negyven év után sem látok tisztán a mexikói politika szövevényében. 2018-ban került hatalomra Andrés Manuel López Obrador, aki a MORENA (Movimiento de la Reconstrucción Nacional) nevű pártot alapította. Populista politikus, azok közül is a legpopulistább. Hat elnöki évét totális gazdasági visszafogottság, már már aszketizmus jellemezte. A kormány kiadásait megnyirbálta. Kitalált egy húzó lózungot a 4T-t, ami az ún. “negyedik transzformáció”. A 4T Mexikó sorsfordító elemeit foglalja magába: 1. a spanyol hódítás; 2. a függetlenség; 3. a mexikói forradalom és a negyedik természetesen pártja hatalomra kerülése. Átszabta egész Mexikót, sok fontos állami intézményt szüntetett meg, mert azok fenntartása túl “költséges” volt. Elődei beruházásait leállította, így az égetően fontos, mexikóvárosi új repülőtér kb. 30%-os építkezését is és ezzel milliárdokat dobott ki a szemétbe. Ehelyett milliárdokat ölt egy “új” repülőtérbe, ami eredetileg a légierő bázisa. Ott épített új kifutót és épületeket. A mai napig nincs megoldva a reptér tömegközlekedése… Vonatot épített a Yucatán félszigeten ez az ún. “Tren Maya”. Hatalmas területeken kiirtották az esőerdőt, szóval olyan környezeti rombolást végeztek ami példátlan. Mindezt megtehette, mert a szociális oldalon két fontos húzása volt: felemelte a minimálbéreket és nyugdíjat fizet azon idősek számára is, akik háztartásbeliek voltak, vagy valamilyen okból nem voltak nyugdíjjogosultak. Kiemelt kb. 10 millió embert a mélyszegénységből. Ezzel maga mögé állította a tömegeket. A szavazók nagy része 2024-ben Sheinbaumra szavazott, akit az előző elnök utódjának nevezett ki. 35 millió szavazattal nyerő volt, de ha a szavazásra jogosultak számát nézzük a több mint 80 millióból ez nem többség. Sheinbaum, aki hat évig volt Mexikóváros kormányzója követi “tanítómesterét” és úgymond “magasabb szintre” akarja emelni a 4T gondolatát. A jelenlegi rendszer autokratikus jegyeket mutat. Mexikót tehát nem az anarchia és a káosz fenyegeti, hanem ismét az egypárt rendszer ami a 72 évig regnáló PRI párttal 2000-ben eltűnt… A legnagyobb baj az, hogy a három fő hatalom a MORENA és csatlósaik kezében van: az elnöki, a képviseleti (képviselő ház és a szenátus) és a jogi (legfelsőbb bíróság)
Egy amerikai romboló elállta egy orosz tanker útját Venezuela partjainál.
A Bloomberg jelentése szerint a Seahorse tartályhajó, amely állítólag egy orosz árnyékflotta része, november 13-án Venezuela felé tartott, miután az amerikai USS Stockdale romboló keresztezte az útvonalát.
A hajó Kuba felé változtatta az irányt, majd kétszer is megpróbálta megközelíteni Venezuelát, de mindkétszer visszatért, és most a Karib-tengeren tétlenül áll.
A brit és uniós szankciók hatálya alá tartozó tartályhajó, egy nyersolaj-hígító naftát, szállít Venezuelának, amelyre a csővezetékes szállításhoz van szükség. Saját olajkészletei ellenére Venezuela könnyűolajtermékek importjára szorul, mivel a nyersolaja túl viszkózus és magas kéntartalmú.
„Ez az incidens egy újabb lépés az Egyesült Államok Maduro-rezsimre nehezedő nyomásában” – mondta Mark Cancian, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető védelmi tanácsadója. „Az olajexport csökkenése súlyosan fogja sújtani a rezsimet, mivel az olaj gyakorlatilag az egyetlen exportcikke.”
Az USS Stockdale szeptember végén érkezett a Karib-térségbe egy tucat másik hadihajóval együtt, hogy támogassa Trump kábítószer-ellenes műveleteit a régióban.
Trump 2019-ben bevezetett szankciói a venezuelai olajra korlátozták a Chevron olajellátását, így az ország teljes mértékben az orosz tankhajóktól függ a kőolajtermék-import tekintetében.
Az Egyesült Államok közleményt adott ki, amelyben repülési tilalmi zónát hoz létre Venezuela felett.
A Bloomberg jelentése szerint a Seahorse tartályhajó, amely állítólag egy orosz árnyékflotta része, november 13-án Venezuela felé tartott, miután az amerikai USS Stockdale romboló keresztezte az útvonalát.
A hajó Kuba felé változtatta az irányt, majd kétszer is megpróbálta megközelíteni Venezuelát, de mindkétszer visszatért, és most a Karib-tengeren tétlenül áll.
A brit és uniós szankciók hatálya alá tartozó tartályhajó, egy nyersolaj-hígító naftát, szállít Venezuelának, amelyre a csővezetékes szállításhoz van szükség. Saját olajkészletei ellenére Venezuela könnyűolajtermékek importjára szorul, mivel a nyersolaja túl viszkózus és magas kéntartalmú.
„Ez az incidens egy újabb lépés az Egyesült Államok Maduro-rezsimre nehezedő nyomásában” – mondta Mark Cancian, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető védelmi tanácsadója. „Az olajexport csökkenése súlyosan fogja sújtani a rezsimet, mivel az olaj gyakorlatilag az egyetlen exportcikke.”
Az USS Stockdale szeptember végén érkezett a Karib-térségbe egy tucat másik hadihajóval együtt, hogy támogassa Trump kábítószer-ellenes műveleteit a régióban.
Trump 2019-ben bevezetett szankciói a venezuelai olajra korlátozták a Chevron olajellátását, így az ország teljes mértékben az orosz tankhajóktól függ a kőolajtermék-import tekintetében.
Az Egyesült Államok közleményt adott ki, amelyben repülési tilalmi zónát hoz létre Venezuela felett.
"Egy amerikai romboló elállta egy orosz tanker útját Venezuela partjainál."
A hajó nov 11-én indult a kubai Matanzas-ból és most kb 25 mérföldre van a venezuelai partoktól, 10 csomós sebeséggel halad délnyugati irányban.
A hajó nov 11-én indult a kubai Matanzas-ból és most kb 25 mérföldre van a venezuelai partoktól, 10 csomós sebeséggel halad délnyugati irányban.
Robbanás és tűz Venezuela olajlétesítményeiben
A helyi média és a venezuelai állami olajtársaság forrásai nagy tűzről számoltak be egy olajprojektben az ország keleti részén.
A helyi média és a venezuelai állami olajtársaság forrásai nagy tűzről számoltak be egy olajprojektben az ország keleti részén.
A Karib-térségbe telepített amerikai haditengerészet és eszközök .
A Newsweek arról számolt be, hogy Venezuela megkereste az Iszlám Köztársaságot, hogy körülbelül 1000 kilométeres hatótávolságú drónokat vásároljon, amelyekkel az ország lőtávolságába kerülhetnének az amerikai katonai bázisok a Karib-térségben.
A jelentés Caracas és Washington között fokozódó feszültségek közepette jelent meg, amerikai hírszerző tisztviselők aggodalmukat fejezték ki a Teherán és Caracas közötti fokozott katonai együttműködés következményeivel kapcsolatban amerikai források szerint.
A Washington Post korábban belső amerikai kormányzati dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy Ramon Celestino Velasquez venezuelai közlekedési miniszter a Venezuelai Iszlám Köztársaság tisztviselőivel megvitatta országának az elektronikus hadviselési rendszerekkel és passzív felderítő berendezésekkel felszerelt drónok iránti igényét.
Bár a szóban forgó drónok pontos típusa még nem ismert, az elemzések arra utalnak, hogy Caracas valószínűleg nagy hatótávolságú felderítő drónokat vagy öngyilkos modelleket keres – olyan fegyvereket, amelyek alapvetően megváltoztathatják a biztonsági egyensúlyt Latin-Amerikában.
A jelentés Caracas és Washington között fokozódó feszültségek közepette jelent meg, amerikai hírszerző tisztviselők aggodalmukat fejezték ki a Teherán és Caracas közötti fokozott katonai együttműködés következményeivel kapcsolatban amerikai források szerint.
A Washington Post korábban belső amerikai kormányzati dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy Ramon Celestino Velasquez venezuelai közlekedési miniszter a Venezuelai Iszlám Köztársaság tisztviselőivel megvitatta országának az elektronikus hadviselési rendszerekkel és passzív felderítő berendezésekkel felszerelt drónok iránti igényét.
Bár a szóban forgó drónok pontos típusa még nem ismert, az elemzések arra utalnak, hogy Caracas valószínűleg nagy hatótávolságú felderítő drónokat vagy öngyilkos modelleket keres – olyan fegyvereket, amelyek alapvetően megváltoztathatják a biztonsági egyensúlyt Latin-Amerikában.
