Ez az egész alapvetően államformai és hatalom megosztási logika, mentén működik ami magából a magyar parlamentarizmusból következik. A köztársasági elnök Magyarországon parlamentáris rendszerben működik, és ennek lényege, hogy a végrehajtó hatalom feje a kormány, és a miniszterelnök, így az elnök szerepe főként reprezentatív, ellenőrző, egyensúlyozó szerep. Ez azért van, mert, az elnöknek nem politikai vezetőnek, hanem stabilitási, ellenőrző szereplőnek kell lennie, hiszen nem ő kormányoz, ezért nem kell közvetlen választói felhatalmazással rendelkeznie. A parlamenti választás biztosítja, hogy az elnök a politikai rendszerhez illeszkedjen, ne legyen önálló hatalmi központ.
Na és akkor itt jön be a kérdésed, hogy ha erősebb jogkört kapna, akkor közvetlen választás kellene tartani vagy nem? A jogkör mértéke és a választási legitimitás között logikai összefüggés van. Ha az elnök erős hatalommal bír (pl vétójog gyakori alkalmazása, kormány leváltása vagy kinevezés blokkolása, rendeletalkotási jog, külpolitikai döntések, politikai kezdeményezési jogkörök stb.) akkor az elnök közvetlenül a néptől kell, hogy kapja a felhatalmazást, hogy legyen demokratikus alapja annak, hogy a kormánnyal vagy a parlamenttel szemben komoly hatalmat gyakorol. Ha a köztársasági elnök erős jogkörű lenne, de a parlament választaná, akkor ez könnyen két legitimációs központ kialakulásához vezetne (parlament–kormány vs. elnök), állandó rendszerszintű konfliktusokat eredményezne, és akár kormányozhatatlanságot okozhatna. Ezért mondja kb minden alkotmányjogász, hogyha az elnöknek erősebb jogkört adnak, akkor a választás módját is át kell alakítani.
