Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Nber said:
Nem értek hozzá, de pont ezért kellene a románt megvennie a azeri-kazahnak és akkor mehetnénk még a bulgárért.
Ez lenne a legjobb szerintem.
Persze prüsszel idegbajt kapna.
Kattints ide a kinyitáshoz...
A románok senk8iek se akarják eladni. Államosítani akarják, de az oroszok velük erről nem tárgyalnak, inkább rohadjon el. Már november óta áll.

A bolgár finomító megvételét végképp nem hagyná Brüsszel, akkora MOL monopólium lenne a Kárpátoktól a Balkánig. Esetleg egy amcsi céggel közösen, abba nem mernének beleugatni.
De az is kérdés, még egy stratégia finomítóról lemondanak-e az oroszok. Vannak kétségeim....de ez nemcsak itt dől el. Mit kapnak pl. cserében Ukrajnában. Az amcsik jóindulata megér nekünk egy brüsszeli vétót Grönland ügyben?? Sztem simán!:oops:
 
  • Tetszik
Reactions: Giskard and Nber
Megszólalt Hernádi Zsolt: elárulta a történelmi Mol-NIS-üzlet részleteit – 400 benzinkutat szereztek a magyarok
A magyar olajtársaság szándéknyilatkozatot írt alá a szerb NIS többségi tulajdonának megvásárlásáról. A Mol a pancsovai olajfinomító mellett 400 benzinkutat is megszerezhet az üzlet részeként.

https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2026/01/mol-nis-szerbia-olajceg-felvasrlas-gazprom

A Mol csoport kötelező erejű szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom Neft társasággal a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatban fennálló 56,15 százaléknyi részesedésük megvásárlásáról. A tranzakció megvalósulásával a Mol jelentős részvényesi felelősséget és irányítási jogot vállalhat a Szerbia egyetlen olajfinomítóját üzemeltető társaságban, amellyel tovább erősítheti jelenlétét a közép- és délkelet-európai energiapiacon. A szándéknyilatkozat szerint a tranzakció a pancsovai olajfinomítón túl kiterjed a NIS kiskereskedelmi hálózatára, valamint szénhidrogén kutatás-termelési portfóliójára is.

A tranzakció, amely a szándéknyilatkozatban rögzített feltételek teljesülése, valamint a szükséges hatósági jóváhagyások után valósulhat meg, biztosíthatja a pancsovai finomító és a kapcsolódó üzletágak hosszú távú, stabil működését, valamint a régió energiapiacainak zavartalan ellátását.

Hernádi Zsolt ismertette a Mol-NIS-üzlet részleteit
Megbízható regionális energiaszolgáltatóként szeretnénk hozzájárulni Közép- és Délkelet-Európa fejlődéséhez. Szerb partnereinkkel hosszú évek óta kitűnő a szakmai együttműködés. A Mol elkötelezett abban, hogy a szerb állammal együtt tovább tudja erősíteni Szerbia és a régió ellátásbiztonságát. A tengertől elzárt országok energetikai szuverenitásához a kiszámíthatóan működő, erős helyi finomítók együttműködésére és erős partnerek bevonására van szükség. Ezért a Mol csoport tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emirátusok nemzeti olajvállalatával, az ADNOCkal, hogy az kisebbségi tulajdonosként csatlakozzon a NIS tulajdonosaihoz, úgy, hogy a Mol többségi tulajdonrésze és irányítási joga megmaradjon. Készen állunk a feladatra, és folytatjuk az egyeztetéseket partnereinkkel
- mondta Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója.

A tranzakció lezárásához szükség van többek között az Ohttps://www.valaszonline.hu/wp-content/uploads/2026/01/000_86D43CL-1200x675.jpgFAC (Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala), illetve egyéb szerb kormányzati és állami jóváhagyásokra. A szándéknyilatkozat tartalmazza a megkötendő adásvételi szerződés főbb feltételeit, beleértve a NIS átvilágításának és a hatósági jóváhagyások kérvényezésének menetrendjét. A felek törekednek az adásvételi szerződés 2026. március 31-ig történő aláírására.

A pancsovai olajfinomító mellett 400 benzinkút is a Molhoz kerülhet
A pancsovai olajfinomító több mint fél évszázados múltra tekint vissza: az üzem 1968-ban kezdte meg működését, és azóta meghatározó szerepet játszik Szerbia energiaellátásában. A finomító az elmúlt másfél évtizedben több ütemben esett át átfogó korszerűsítésen; éves feldolgozási kapacitása mintegy 4,8 millió tonna, elsősorban EU-szabványoknak megfelelő Euro 5 minőségű dízel- és benzinüzemanyagokat, cseppfolyósított földgázt, petrokémiai termékeket, fűtőolajat, bitument és egyéb kőolajtermékeket állít elő.

A finomító technológiai fejlettsége és termékstruktúrája mellett a NIS nagykereskedelmi, logisztikai és kiskereskedelmi hálózata is illeszkedik a MOL csoport régiós portfóliójába. A vállalat közel 400 töltőállomást üzemeltet Szerbiában, Romániában és Bosznia-Hercegovinában, így a tranzakció tovább erősítheti a Mol fogyasztóközpontú stratégiáját.

A NIS jelentős eszközportfólióval rendelkezik a szénhidrogén kutatás-termelés területén is: a társaság összesen kb. 173 millió hordó-olajegyenérték 2P készlettel rendelkezik és a szerbiai olaj-és gázkitermelés meghaladja a napi 20 ezer hordó-olaje.



Ilyen az amikor a szankciók működ :cool: nek!!
000_86D43CL-1200x675.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby, Loken, geseft and 2 others
Bálint said:
Rendkívüli történelmi pillanat: itt a hivatalos szerb bejelentés, a Mol veszi meg a NIS-t az oroszoktól
https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2026/01/nis-mol-vasarlas-olajuzlet-szerb-olajfinomito-magyar
Kattints ide a kinyitáshoz...
A MOL hivatalos közleménye: https://bet.hu/newkibdata/129383042/MOL_NIS_20260119_hun.pdf

"A MOL-csoport kötelező erejű szándéknyilatkozatot (Heads of Agreement) írt alá a Gazprom Nefttársasággal a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatban fennálló 56,15 százaléknyirészesedésük megvásárlásáról. A tranzakció megvalósulásával a MOL jelentős részvényesifelelősséget és irányítási jogot vállalhat a Szerbia egyetlen olajfinomítóját üzemeltető társaságban,amellyel tovább erősítheti jelenlétét a közép- és délkelet-európai energiapiacon. Aszándéknyilatkozat szerint a tranzakció a pancsovai olajfinomítón túl kiterjed a NIS kiskereskedelmihálózatára, valamint szénhidrogén kutatás-termelési portfóliójára is

tengertől elzárt országok energetikai szuverenitásához a kiszámíthatóanműködő, erős helyi finomítók együttműködésére és erős partnerek bevonására van szükség. Ezért a MOL-csoport tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emirátusok nemzeti olajvállalatával, az ADNOCkal, hogy az kisebbségi tulajdonosként csatlakozzon a NIS tulajdonosaihoz, úgy, hogy a MOL többségitulajdonrésze és irányítási joga megmaradjon. Készen állunk a feladatra, és folytatjuk azegyeztetéseket partnereinkkel.” - mondta Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgató"
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby, fishbed, Loken and 2 others
Biztos én vagyok helikopter, de mi a fene köze van az amerikai bármilyen sóhivatalnak egy európai olajfinomító eladásához?o_O
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
gafzhu said:
Mennyi energiát termel és mennyire van elmocsarasodva? Természetses élőhelynek nagyon jó, de energiatermelésre szerintem kevéssé. És mennyi ilyet lehetne csinálni a Tisza magyar szakaszán?
Kattints ide a kinyitáshoz...

Nem természetes élőhely, hanem az egyik Tiszai vízerőmű üzemvíz tározója :D
Ilyen károsak ezek a vízerőművek...
 
fip7 said:
Mert ők a gyarmattartók mi meg a gyarmat.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Megkértem AI-t írja le ezt szebben

A kérdésed teljesen jogos, és nem te vagy a „helikopter”: elsőre valóban abszurdnak tűnik, hogy mi köze van egy amerikai hivatalnak egy európai (például olasz vagy német) gyár adásvételéhez.
A válasz a modern geopolitika és a pénzügyi rendszer összefonódásában rejlik. Az amerikai hatóságok (különösen az OFAC, azaz a Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonkezelő Hivatala) az alábbi három fő csatornán keresztül tudnak beleszólni egy ilyen ügyletbe:

1. A szankciók „dollár-alapú” hatalma
Mivel a nemzetközi olajkereskedelem és a finomítók elszámolásai szinte kizárólag amerikai dollárban történnek, minden ilyen tranzakció átfut az amerikai bankrendszeren. Ha egy eladó (például az orosz Lukoil vagy Rosznyefty) szankciós listán van, az USA megtilthatja a dollárhasználatot az ügyletben. Aki ezt megszegi, azt kizárják a globális pénzügyi forgalomból, ami egy bank vagy nagyvállalat számára a „halálos ítélettel” ér fel.

2. Extraterritoriális (határokon átnyúló) jogkörök
Az USA alkalmazza az úgynevezett másodlagos szankciókat. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az amerikai cégeknek tiltják meg a kereskedelmet az ellenséges országokkal, hanem bárki mást is büntethetnek a világon, aki ezekkel üzletel. Ha egy európai finomítót olyan vevő venne meg, akit Washington nem lát szívesen, az USA szankcionálhatja az adott európai céget is, elvágva azt az amerikai piactól és technológiától.

3. Nemzetbiztonsági és NATO-érdekek
Európa energiabiztonsága a NATO (és így az USA) stratégiai érdeke. Ha egy finomító (például a németországi Schwedt vagy az olaszországi ISAB) tulajdonosváltása az orosz befolyás fennmaradását vagy egy kockázatos harmadik fél (pl. bizonyos kínai vagy kétes hátterű befektetők) megerősödését hozná, az USA diplomáciai és gazdasági nyomást gyakorol az európai kormányokra, hogy akadályozzák meg az üzletet.

Aktuális példák 2026-ban:
  • Lukoil-finomítók: Az orosz cégek európai eszközeinek eladásakor (Olaszországban vagy Bulgáriában) az európai kormányok rendszeresen egyeztetnek az amerikai Pénzügyminisztériummal (U.S. Department of the Treasury), hogy a leendő vevő „tiszta-e”, és az ügylet nem sérti-e az aktuális szankciós rezsimeket.
  • Technológiai függőség: Sok finomító amerikai szabadalmakat és szoftvereket használ a finomítási folyamatokhoz. Az USA korlátozhatja ezen licencek átadását az új tulajdonosnak.
Összegezve: Nem a jogi fennhatóságuk van meg Európa felett, hanem a gazdasági bunkósbotjuk akkora, hogy az európai államok és cégek nem mernek (vagy nem tudnak) Washington jóváhagyása nélkül lépni, ha stratégiai ágazatról van szó
 
  • Tetszik
Reactions: yrkon, Loken and Giskard
 
  • Tetszik
Reactions: Kiebra, BJani, fip7 and 5 others
gafzhu said:
Mennyi energiát termel és mennyire van elmocsarasodva? Természetses élőhelynek nagyon jó
Kattints ide a kinyitáshoz...
ahogy mocsarasodik egyre kevésbé jó
húsz éve a tározón belüli holtágmedrekben 3-5 méteres vizek voltak, a lapályokon vegyes növényzettel, jelentős hal- és madárállományt megtartva, ebből a halak télen vízeresztés után el tudtak bújni a holtágmedrekbe (csapói, fűzfás, kistisza stb.), a nagy kiterjedésű másfél méteres vizű lapályokon ami hígiszap megtermett az szépen le is csúszott ezekbe a mély részekbe így a vegyes növényzet (sulyom, tökösök, sás, nád, jó diverz vegyesfelvágott védett növényekkel spékelve ahogy az természetes) is megmaradt
2012-14 körül volt pár év amikor ezeket a mély részeket megkotorták pármilliárdból, de déva vára jelleggel, kupacokat képezte a víz közepére az iszapból amit aztán azóta vissza is mosott a víz oda ahonnan kiszedték, egyedül a hatos öblítő-fűzfás közti kotrást védték meg tessék-lássék jelleggel fűzfonattal, annak a maradványai még látszanak
kb most tartunk ott hogy a medrek feliszapolódtak a lapályok szintjére, innentől már nem fog lecsúszni a hígiszap, felgyorsul a mocsarasodás, a természetvédők legnagyobb örömére, azok ugyanis az egészből csak a madarakat látják, na abból most néhány évtizedig több lesz, de a tározói halállomány a végét járja, a mocsarat kifejezetten jól tűrő csuka is lejött már az előző télen is nagy arányban az élő tiszára, aztán persze már nem ment vissza tavasszal
szerencsés körülmény ez a mostani jég, a kormorán - sötétzöldek kedvenc madara, úgy hiányzik a magyar vizes élőhelyekre mint lepratelepre a bubópestis - most egyszer sok év után nem tudja felzabálni az összes két kiló alatti halat ami kinnrekedt a tározón
de ettől még a ttó jövője nem változik, a jövő pár évtizednyi mocsár aztán lecsapolás köre elbontása és fel lehet szántani ami marad..
 
  • Tetszik
  • Szomorú
Reactions: Kiebra, Loken and gafzhu
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back