Nukleáris fegyverek elmélete és története

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
Van itt egy rakat videó hidegháborús kísérleti robbantásokról. Linkhez kötött a megtekintésük.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Ami 0:11-nél kezdődik az valami brutális sosem láttam még ahhoz hasonló felvételt. Nagyon szépen látszódik az airburst sajnálatos előnye. A még nagyobb pusztítás.
 
  • Tetszik
Reactions: jani22
"AZO29" said:
Ami 0:11-nél kezdődik az valami brutális sosem láttam még ahhoz hasonló felvételt. Nagyon szépen látszódik az airburst sajnálatos előnye. A még nagyobb pusztítás.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Ez egy különlegesen nagy képkockaszámú, nagysebességű felvétel, visszalassítva. Amit látunk, az egy telobjektíves ráközelítés a tartótorony rögzítő horgonyzatára, ami a plazmagömb hatására atomjaira bomblik. Rögtön ezt követően vágódik a felszínnek a lökéshullám, illetve maga a kifejlődő plazmagömb.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed, fip7 and Vladimir Harkonnen
Teljesen azt a hatást keltette mintha valami légi oldású fegyver lett volna, de többször visszatekerve és megnézve látszik szépen amit írtál.
 
  • Tetszik
Reactions: jani22
60 évvel ezelőtt is voltak több százezer, sőt milliós (tízmilliós!) másodpercenkénti képkockaszámú felvevők (az első ilyeneket légvédelmi fényszórók dobjainka átalakításával nyerték), melyekkel képesek voltak végigexponálni még a rendkívül rövid explóziós idejű, 100 kT alatti hatóerejű eszközök plazmagömbjeinek kifejlődését is.

http://gizmodo.com/filming-monster-atomic-blasts-requires-monster-cameras-1688878679

Ez ugye egyet jelentett azzal, hogy például egy 10 M/sec képsebességű felvevő zárideje se lehetett több, mint 0,1 millisecundum! Egy mai jobb DSLR váz se igen tud többet 8000/sec záridőnél, talán 16000/sec is van, bár tény, hogy még ez az exponálási sebesség is teljességgel indokolatlan a fotózás legtöbb területén.
A Youtube nagy sztárjainak tekinthető slow mo guys 25 millió forintba kerülő Phantom Flex videókamerája (ebből is többféle van) is "csak" 10 ezer képkockát tud maximum. És ne feledjük, ez digitális képrögzítés, ahol az írási sebesség és az ehhez szükséges pufferelés a kulcs, míg az 50-es években a fenti képességeket teljességgel mechanikusan, celluloid filmszallaggal oldották meg.
 
  • Tetszik
Reactions: akagi, Vladimir Harkonnen and fishbed
joker said:
Szerintem nincs, több szempontból se:
Sem az oxigén sem a nitrogén nem alkalmas atomfegyverhez, így a láncreakcióban való részvételük lehetetlen, hő hatására meg begyulladnak dolgok az O2-től, de amikor a hő elfogy akkor az égés is leáll.
Egy atomfegyvernél a robbanás helyétől számított 1 méteren szerintem tökéletesen egyforma a környezet egy 10kt-s és egy 10 Mt-t töltetnél, egyik sem forróbb a másiknál.
Ha valami volt elég forró és elég nagy, hogy egy ilyent összehozzon akkor a Cár a maga 50Mt erejével mindent beleadott, mégsem történt ilyen .
Gyakorlatilag esélytelen egymás mellett ennyire egyszerre robbantani atomtölteteket, hogy a lökéshullámaik egymással szembe valamit összenyomjanak úgy, hogy még közel is legyenek a töltetek egymáshoz. Úgy tudom elég bajos (volt?) megoldani a láncreakciót elindító sok kis kémiai robbanás összehangolása is, (milliszekundumokról van itt szó beleszámolva a jelet vivő kábel hosszát, a robbanást elindító gyutacsot meg a kémiai robbanóanyagot is) ehez képest egy külön rakétával hordozott kb egyszerre indított, nagyjából ugyanolyan gyors, hasonló pályán mozgó töltetet egymás mellett milliszekundumra egyszerre robbantani álomvilág kategória.

Amiben látnék még fantáziát, de rohadt bonyolult lenne, hogy kis atomtöltetekkel robbantsanak be egy nagyot. Mert ugye az a probléma, hogy mikor beindul a reakció, akkor hamar elszabadul az energia és szétveti az egész cuccot azelőtt, hogy a hasadóanyag széthasadna mind. Gyártanának vagy 100db 1-2kt-s kis töltetet, azt körberaknák egy nagy töltet köré, legyen az Urán meg Plutónium vagy valami deutériumos vegyület vagy ezek kombinációja, és a kis atomtöltetek robbantanák be úgy a nagyot, ahogy a normál atomtölteteket a sok kis kémiai robbanótöltet. Persze ha egyben van 100db kémiai töltet, akkor itt már 10000-et kellene összehangolni, ha csak 30 akkor meg 900-at.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Hidrogénbomba pont ezt csinálja ;)
 
  • Tetszik
Reactions: joker and fip7
Allesmor Obranna said:
60 évvel ezelőtt is voltak több százezer, sőt milliós (tízmilliós!) másodpercenkénti képkockaszámú felvevők (az első ilyeneket légvédelmi fényszórók dobjainka átalakításával nyerték), melyekkel képesek voltak végigexponálni még a rendkívül rövid explóziós idejű, 100 kT alatti hatóerejű eszközök plazmagömbjeinek kifejlődését is.

http://gizmodo.com/filming-monster-atomic-blasts-requires-monster-cameras-1688878679

Ez ugye egyet jelentett azzal, hogy például egy 10 M/sec képsebességű felvevő zárideje se lehetett több, mint 0,1 millisecundum! Egy mai jobb DSLR váz se igen tud többet 8000/sec záridőnél, talán 16000/sec is van, bár tény, hogy még ez az exponálási sebesség is teljességgel indokolatlan a fotózás legtöbb területén.
A Youtube nagy sztárjainak tekinthető slow mo guys 25 millió forintba kerülő Phantom Flex videókamerája (ebből is többféle van) is "csak" 10 ezer képkockát tud maximum. És ne feledjük, ez digitális képrögzítés, ahol az írási sebesség és az ehhez szükséges pufferelés a kulcs, míg az 50-es években a fenti képességeket teljességgel mechanikusan, celluloid filmszallaggal oldották meg.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Szerintem nincs is zár.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ha már nagysebességű képek... itt bizony a fotonok is lomhák már ;)
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
sirdavegd said:
Tényleg Molni! É-Koreás topicban felmerült a kérdés, hogy el lehet-e sűlyeszteni egy mai amerikai szuperhordozót 1 km-re ledobott núkkal? Illetve mennyi időbe telik, amíg egy ilyen affér után újra hadrafogható a teknő?
Kattints ide a kinyitáshoz...
Mekkora hatóerő? Milyen magasságban? Egy 10 kt-ás töltetet elvileg maga a szerekezet légköri robbantással röhögve túlélne. A szar japán beton házak 70+ éves technikával állva maradtak Japánban 600 méteren túl. A hajó erősebb és úszik a vízen, tehát nincs mereven rögzíve.

Elsüllyedéshez azért ennél sokkal öbb kéne, valahol 100kt-tól felfelé. A harcképesség elvesztéséhez ennyi is elég lehet. A gépek indítása sansosan még menne, de a hajó saját komm rendszere és radarja nem hinném, hogy ezt túléli.

A CVN-ek sérülésálló képessége top secret, az egyik elsüllyesztésről egy fia fotó, és semmilyen adat nem nyilvános még ma sem. A USS Oriskany elsüllyesztése nyilvábnos volt, a szuperhordozó nem.

A harcképesség megtartása az már más kérdés.

A probléma az, hogy mi vinne ennyire közel nikut, ami ennyire pontatlan...? A CVN körüli SAM-ek M10 sebességig is röhögve szednek le BM-eket...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and sirdavegd
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back