Középkori és kora újkori magyar csaták (nem törökök elleni)

[32karakter]

Egyébként a lovasíjász taktika miért veszett ki nálunk? Véleményem szerint még az 1500-as években is nagyon eredményesen lehetett volna alkalmazni őket.
Pl. a csata előtt azokkal zavarni a felvonuló ellenséget. Messziről lövöldözve az ellenségre rá lehetett volna venni őket, hogy megbontsák a rendet, hisz ha lövöldöznek rájuk messziről, akkor jó eséllyel nem fognak ott állni és várni amíg mindenki odaér a csatatérre.
Ugyebár könnyűlovasokat alkalmaztunk, viszont íjjal a kezükben sokkal hatékonyabbak lettek volna.

Drága és már nem volt hatékony. Megjelent a lemezpáncél nagy(obb) tömegben, számszeríjak már éppen eltűnőfelé, puskapor felkövőben, stbstbstb.

Kicsit csavargatnám a dolgot, nem is annyira a lovasíjászat hanyatlik, hanem az íj: a könnyűlovas lőfegyverrel megmaradt - a huszárok is kilőtték a pár pisztolyt roham közben/előtt (igaz. már később).
És a ló drága, a kiképzés macerás és hosszú, lásd fent - hacsak nem lovaskatonát akarunk íjjal, amit úgy-ahogy tud is használni. Persze, amíg nem telik piszolyra.

 

[DINAMO]

Voltak lovasilyasz egysegek meg az 1500 as evekben is.
De mar kozel sem voltak olyan hatekonyak mint az 1. Evezred kornyeken.

Okok. /a voldosztas.../ a lovaskultura hanyatlasa...

Egy lovasilyasz katona kikepzese minimum 10 ev vo!t napi gyakorlatokkal /gyerekkoruktol fogva tortent/

Maga a lovasilyasz harcmodor joval felulmulta azt hogy valaki lohaton nyilazott... /manoverek tatktikak drillezese elengethetetlen volt hozza minden szinten 10 es csoprtbol tomenyig /1000/... Emellett vo?t 8-10 kulonbozo nyilvesszo mind masra volt valo mindnek mas volt a tulajdonsaga minden tipusu vesszovel meg kellett tanulni loni hogy hatasoslegyen.... Lovaglasi kessegek csiszolasa es a lo kivalasztasa kikepzese is a lovas feladata volt/ a2-3 tartalekloeval eggyutt/ nem volt eleg hogy a lo jo ugeto volt /mint manapsag a lovasilyaszoknal/ annal sokkal de sokkal tobbet kellett tudnia es nem csak harapni...

A torokonel sem volt ilyen napi kikepzes 10 evig talan csak a csaszari udvari szpahiknal ha volt ami cca 5-8000 lovast jelenthetett altalaban. A tobbi cca 70-90 000 lovasnak viszont nem volsz szuksege negy tudomanyra. A magyar sereg felallt. Nagy allo tomeg. Igyekeztek tobb oldalrol kisebb csapatokban uss es fuss taktikaval tamadni amit a magyar konyulovessag probalt haritani. Nincs arrol semilyen forras ami az allo seregnel nagyobb vagy akar jelentosebb vesztseget emlitene viszont emlitenek veszteseget a zavaro lovassaggal kuzdo magyar szerb horvat konyulovassagnal. Igaz megelmitik hogy a torkoknek nagyobb volt a veszteseguk ezekben a csatarozasokban.

Amugy a magyar sereg igen jo el volt latva "tavolsagi" fegyverekkel. a cseh es lengyel zsoldosok cca 75 &% nak volt puskaja ami olyan 3500-4000 fot jelent. Een kivul volt 2000 magyar ijjasz is 500 sakallas puska es a valoszinu 500-1000 puskas lehetett meg a kulonbozo varosok altal kuldott foleg felvideki katonaknal. Ez azt jelenti hogy 6500-7500 tavolsagi fegyveresunk volt amik az elottuk felallo szalfegyveressekkel igen jo vedelmi lehetoseget adtak. Nem veletlen hogy Tomori azt a reszet valasztotta a siksagnak ahol minden tok belathato egyenes sik volt kilometerekre. Jol lehetett latni a kozeldo lovasokat volt ido celozni azoknak meg nem volt hol elbujni es a ijjaik miat kozelebb kelett jonni mint a puskaink hatotavja.

Az meg mar hab a tortan hogy volt meg 53 agyu is a csatarendben.

A magyar balszarny a Vizslaki retre akkor jarhatatlan mocsarra tamaszkodott. Innen jott a gyalogsag es a tuzerseg nemi lovassaggal ( Perenyi altal vezetett 1-2000 es lovassag ) A jobbszarnyat egy cca 8-9000 es lovascsapat foglalta el a magyar hadrendben. Ha meg akarnak kerulni minket oot a jobbszarny mozgekony lovastomege mogotte a cca 2000 nehezlovassal. Ha meg a gyalogsagot tamadja meg akkor meg igen nagy tuzsuruseggel kellett szamolnia ami egy lovasrohamnal nem szerencses mert a tomegesen felbuko lovakban elesnek a tobbiek is es lancreakcio indulhat el. Tomori nem volt hulye jo tervet agyalt ki annak ellenere hogy nagy gyenge erokkel volt jelen de sajnos nem birt ellenallni a kisertesnek mikor azt hitte hogy csak a Rumeliai hadtest ( ami majd ketszer akkora volt mint a teljes magyar sereg ) van vele szembe es elinditotta a tamadast.

 

[DINAMO]

Voltak lovasilyasz egysegek meg az 1500 as evekben is.
De mar kozel sem voltak olyan hatekonyak mint az 1. Evezred kornyeken.

Okok. /a voldosztas.../ a lovaskultura hanyatlasa...

Egy lovasilyasz katona kikepzese minimum 10 ev vo!t napi gyakorlatokkal /gyerekkoruktol fogva tortent/

Maga a lovasilyasz harcmodor joval felulmulta azt hogy valaki lohaton nyilazott... /manoverek tatktikak drillezese elengethetetlen volt hozza minden szinten 10 es csoprtbol tomenyig /1000/... Emellett vo?t 8-10 kulonbozo nyilvesszo mind masra volt valo mindnek mas volt a tulajdonsaga minden tipusu vesszovel meg kellett tanulni loni hogy hatasoslegyen.... Lovaglasi kessegek csiszolasa es a lo kivalasztasa kikepzese is a lovas feladata volt/ a2-3 tartalekloeval eggyutt/ nem volt eleg hogy a lo jo ugeto volt /mint manapsag a lovasilyaszoknal/ annal sokkal de sokkal tobbet kellett tudnia es nem csak harapni...

Amugy ekkorra mar csak ket nyilvesszot hasznaltak altalanosan de inkabb egyett.

Az elso a konyu vesszo ami nem vagy alig pancelozott celok ellen volt jo es volt a nehez "kopus" ami meg a lancingek es vastagabb bor egyebb pancel atutesere szolgalt.

Az a fajta ijjasztudomany ekkorra mar mind a magyaroknal mind a torkoknel regen idejetmulta.

 

[Szittya]

A torokoknek se voltak ekkor mar dedikaltan lovasijasz egysegeik. /a tatarokat leszamitva akiknel is 10 evig tartott a kikepzes sztyeppei mondszertannak nevezheto hagyomanyos kikepzes/ a torokoknel lovas csapatok voltak ijjal ahogy a magyar konnyulovassagnal is megtalalhato volt nem csak mohacsnal hanem elotte utanna is... De ezek mar nem lovas ilyaszok voltak csak lovasok ijjal. A lovasilyassz az sokkal tobbet takar. /mai korra atvive rajsznten /ha kozeli csaladtagiok violtak a koznemesek egy csoportja/ tudtak egyutt dolgozni de magasabb szinten viszont nem mert nem tanultak se manover se tuz osszhangja nem alt fenn...

Az hogy egy csomo ember lodoz lohatrol amikor kedvetarja nem harcmodor plane nem lovasijassz... Lasd jelenkori arabok attol hogy osszevissza lodoznek kedvukre nem lesznek sikeresek vagy erot kepviselo egyseg alegyseg

 

[Szittya]

Persze hogy kettot mert tobbre nem volt kikepzese... Epp ezeket sorolom en is amit cafolgatni akarsz. Nem idejet mult a lovasilyasz harcmodor egyszeruen nem voltak adottak a feltetelek a teljes kikepzesre es a teljes harceljaras elsajatitasara begyakorlasara meg 10 ed szinten se nem hogy ezred vagy magasabb egyseg szintjen...

Es a feligkepzett katona semmit nem er.

 

[32karakter]

A torokoknek se voltak ekkor mar dedikaltan lovasijasz egysegeik. /a tatarokat leszamitva akiknel is 10 evig tartott a kikepzes sztyeppei mondszertannak nevezheto hagyomanyos kikepzes/ a torokoknel lovas csapatok voltak ijjal ahogy a magyar konnyulovassagnal is megtalalhato volt nem csak mohacsnal hanem elotte utanna is... De ezek mar nem lovas ilyaszok voltak csak lovasok ijjal. A lovasilyassz az sokkal tobbet takar. /mai korra atvive rajsznten /ha kozeli csaladtagiok violtak a koznemesek egy csoportja/ tudtak egyutt dolgozni de magasabb szinten viszont nem mert nem tanultak se manover se tuz osszhangja nem alt fenn...

Az hogy egy csomo ember lodoz lohatrol amikor kedvetarja nem harcmodor plane nem lovasijassz... Lasd jelenkori arabok attol hogy osszevissza lodoznek kedvukre nem lesznek sikeresek vagy erot kepviselo egyseg alegyseg

Valamelyik napoleoni ütközetben mintha rémlene lovasíjász orosz tatár segédcsapatféle... sok sót nem ettek meg.
(Jó, rendben, az már más korszak teljesen.)

 

[Szittya]

Az ujkor elejen meg az ij hatasosabb es megbizhatobb fegyver volt a korabeli puskaknal.
A puskak fo elterjedesene az oka az egyszeru hasznalat 2 het alatt ki lehetett ra kepezni rgy parasztot is. Es ami a fo ok volt a hang feny es fust hatas. Ami nem csak az embereknel okozott hatalmas csokkenest a moralba hanem a lovaknal is. Ameik cstalovak nem voltak hozzaszokva a hanghoz gazdaikat ledobva menekultek olykor... Meg kesobb is /ezert is vett uj iranyt a hadilovak tenyesztese/ /egy nemes egy bisztoly puskaloveshez meg szoktathatta lovat de 100 puska egyszerre valo dorrenesehez mar nemigazan.../

/megjegyzem ha nem talalsz dokumentumot a neten a 10 eves lovasilyasz kikepzesre dinamo vedd alapul az angol hosszuilyaszok 5 eves kikepzeset es ott meg lo se volt a segge allatt.../

Egyebken kismilio erre vonatkozo adat lelheto fel a neten is de en meg konyvekbol tanultam meg ezt /lovasilyaszkodasom legelejen/

 

[32karakter]

Az ujkor elejen meg az ij hatasosabb es megbizhatobb fegyver volt a korabeli puskaknal.
A puskak fo elterjedesene az oka az egyszeru hasznalat 2 het alatt ki lehetett ra kepezni rgy parasztot is. Es ami a fo ok volt a hang feny es fust hatas. Ami nem csak az embereknel okozott hatalmas csokkenest a moralba hanem a lovaknal is. Ameik cstalovak nem voltak hozzaszokva a hanghoz gazdaikat ledobva menekultek olykor... Meg kesobb is /ezert is vett uj iranyt a hadilovak tenyesztese/ /egy nemes egy bisztoly puskaloveshez meg szoktathatta lovat de 100 puska egyszerre valo dorrenesehez mar nemigazan.../

/megjegyzem ha nem talalsz dokumentumot a neten a 10 eves lovasilyasz kikepzesre dinamo vedd alapul az angol hosszuilyaszok 5 eves kikepzeset es ott meg lo se volt a segge allatt.../

Egyebken kismilio erre vonatkozo adat lelheto fel a neten is de en meg konyvekbol tanultam meg ezt /lovasilyaszkodasom legelejen/

Bocs, nem. Ez fizika - a lőfegyverek energiaszintje messze veri az íjakét, még a primitív kéziágyúk esetében is (és kicsit félve említem meg a számszeríjakat is itt). A füst és fény és hang már csak hab a tortán. A kiképzés tekintetében... egyszerűbb, de ne képzeljük azt, hogy "nesze, paraszt, itt jön ki a golyó, itt fogod, mehetsz" szinten volt, sőt.
De a lényeg a fizika, a mozgási energia, anank vesztesége a távolság függvényében, az energia átadása és hát a páncél és annak átütése - ezeken egy nyamvadt kanócos puska is veri az íjat.

 

[DINAMO]

Bocs, nem. Ez fizika - a lőfegyverek energiaszintje messze veri az íjakét, még a primitív kéziágyúk esetében is (és kicsit félve említem meg a számszeríjakat is itt). A füst és fény és hang már csak hab a tortán. A kiképzés tekintetében... egyszerűbb, de ne képzeljük azt, hogy "nesze, paraszt, itt jön ki a golyó, itt fogod, mehetsz" szinten volt, sőt.
De a lényeg a fizika, a mozgási energia, anank vesztesége a távolság függvényében, az energia átadása és hát a páncél és annak átütése - ezeken egy nyamvadt kanócos puska is veri az íjat.

Es akkor meg az idojaras erzekenysegrol nem is beszeltunk.

Szelben a nyilvesszo elter erejet veszti a puskagolyo meg kicsit odebb csinalja azt a franya lyukat. Esoben az ij hasznalhatatlan mig a puskaval macerasabban de tovabbra is tuzelhetsz. Es ahogy te is emlitetted a puskagolyo a legtobb esetben nem is koszon a pancelnak amikor keresztul megy rajta.

 

[Szittya]

Angliaba pont igy mukodott /nesze paraszt fogjad alapon szinte 2 het kikepzest kaptak.../ 1500 evek elejen kozepen messze jobb hatasfoka volt az ilynak mint a puskaknak egeszen a kovacspuskakig /a huzagolatlan cso es szabajtalan lovedek illetve tesekklassek kimert loportoltetnek hala elofordult hogy 30 m ig se repult el a lovedek.../ a szamszerij termeszetesen jobb hatasfoku mint az ij...
Angol szakirodalomba rengeteg forrast talalsz ha erdekel. A rozsak haboruja pl pont azert alakult ugy ahogy hogy parasztokat gyorsan kikepeutek puskassa mig a masik oldalon a hosszuijasok bar jobbak voltak nem tudtak potolni a hosszu tobb eves kikepzes miatt az ijaszokat. /tobb tanulmany is fellelheto youtoben rekonstrukciok tomkelege hogy a hosszuj sokkal de sokkal hatasosabb volt a korabeli puskaknal.
Az egyhaz szakadas ami kozelebb al idorendbe ugyan ezt az eredmenyt hozta kozel hasonlo taktikanak koszonhetoen /itt tenyleg 2 hetes volt a parszt kikepzese puskakra/ es itt is utannanezhetsz osszehasonlitasoknak youtoben is akar de szakirodalomba is.
A spanyol haborukba a hoszuij mar majdnem teljesen kikopott a hosszu kikepzesi ido miatt.

A fordulatot a kovavspuska hozta az mar megbizhato fegyver volt /a cso dongakbol volt osszefogatva ezert nem nyirt ki annyi kezelot... Elotte elofordult hogy a sajat csapatokba nagyobb kar keletkeuett mint az ellenebe.../

A fizikara mar kitertem de szamold bele a valtozokat nem egyenletes lopor minoseg mennyiseg toltet huzagolatlan cso gomb lovedek porog forog ossze vissza / ezert volt a sortuz es megis 30-50 m rol leadott 100 as sortuzekbe par ember serult csak meg vagy halt meg./ meg a napoleoni idokbe is eleg gatya volt a rata. Es a talalati arany

 

[Szittya]

Az akkori puskak olyan pontatlanok voltak hogy 30 m rol egy olajtot is csak szerencsevel talaltak el.

 

[32karakter]

Angliaba pont igy mukodott /nesze paraszt fogjad alapon szinte 2 het kikepzest kaptak.../ 1500 evek elejen kozepen messze jobb hatasfoka volt az ilynak mint a puskaknak egeszen a kovacspuskakig /a huzagolatlan cso es szabajtalan lovedek illetve tesekklassek kimert loportoltetnek hala elofordult hogy 30 m ig se repult el a lovedek.../ a szamszerij termeszetesen jobb hatasfoku mint az ij...
Angol szakirodalomba rengeteg forrast talalsz ha erdekel. A rozsak haboruja pl pont azert alakult ugy ahogy hogy parasztokat gyorsan kikepeutek puskassa mig a masik oldalon a hosszuijasok bar jobbak voltak nem tudtak potolni a hosszu tobb eves kikepzes miatt az ijaszokat. /tobb tanulmany is fellelheto youtoben rekonstrukciok tomkelege hogy a hosszuj sokkal de sokkal hatasosabb volt a korabeli puskaknal.
Az egyhaz szakadas ami kozelebb al idorendbe ugyan ezt az eredmenyt hozta kozel hasonlo taktikanak koszonhetoen /itt tenyleg 2 hetes volt a parszt kikepzese puskakra/ es itt is utannanezhetsz osszehasonlitasoknak youtoben is akar de szakirodalomba is.
A spanyol haborukba a hoszuij mar majdnem teljesen kikopott a hosszu kikepzesi ido miatt.

A fordulatot a kovavspuska hozta az mar megbizhato fegyver volt /a cso dongakbol volt osszefogatva ezert nem nyirt ki annyi kezelot... Elotte elofordult hogy a sajat csapatokba nagyobb kar keletkeuett mint az ellenebe.../

A fizikara mar kitertem de szamold bele a valtozokat nem egyenletes lopor minoseg mennyiseg toltet huzagolatlan cso gomb lovedek porog forog ossze vissza / ezert volt a sortuz es megis 30-50 m rol leadott 100 as sortuzekbe par ember serult csak meg vagy halt meg./ meg a napoleoni idokbe is eleg gatya volt a rata. Es a talalati arany

Ehhh.. naszóval van egy kis egyetnemértés úgy érzem:

Azért érzem úgy, hogy felesleges a 2 hetes neszeparasztfogajd kiképzésre alapozni, lévén ugyanezt el lehetett játszani íjjal is, sőt, bármilyen fegyverrel. Azt nem vitatom, hogy íjász és puskás kiképzésénél a puskásé egyszerűbb, de nem feltétlen szerencsés erre kihegyezni a dolgokat.
(És itt ellentmondanék egy kicsit magamnak, mert hosszútávon kijön azért a használat egyszerűsége - de SZVSZ a döntő tényező az a tűzerő.)

Természetes, hogy a kovás megoldás volt az ideális (még kezdésnek is), de az azért figyelemreméltó, hogy annak elterjedéséig bizony igen komoly menyniségű katona grasszált a csatatereken lőporral és némi égő kanóccal felszerelve. Egyszerűen a tűzerő miatt megérte. Még a huszita/mátyás ideji kéziágyúk is. ÉS eredményesek is voltak.

Fizika tekintetében a dolog viszonylag egyszerű: a lövedéknek sebessége az íjhoz képest nagy (hirtelen rákerestem, de csak... lábpercesbent találtam, még abban is lassú a lőfegyverhez képest), felülete a nylívesszőnek gyakoraltialg hatalamas a tömegéhez és a golyó felület/tömegéhez képest. Tehát ha átlagot veszünk egy nem egyént, akkor még az alulképzett kéthetes paraszt esetén is nagyobb a tűzerő, még akkor is ha alultölt és épp csak kipottyan az ólom illetve ha felül és felrobban a kezében az egész.

Pontosság tekintetében meg igen, voltak extrém esetek, azonban alapvetően az sokatmondó, hogy a tűzfegyverek elterjedésével lettek igazán halálosak a csaták.
(És igen, valóban voltak ezek az udvarias, sorbaállva lövöldözünk egymásra kis hatékonysággal, csak hirtelen jön egy Napoleon, egy Gusztáv, valamelyik spanyol vagy kb bárki és szarik az etikettre, hatékonyságra törekszik. No, ott voltak a vérfürdők.)

 

[blitzkrieg]

Angliaba pont igy mukodott /nesze paraszt fogjad alapon szinte 2 het kikepzest kaptak.../ 1500 evek elejen kozepen messze jobb hatasfoka volt az ilynak mint a puskaknak egeszen a kovacspuskakig /a huzagolatlan cso es szabajtalan lovedek illetve tesekklassek kimert loportoltetnek hala elofordult hogy 30 m ig se repult el a lovedek.../ a szamszerij termeszetesen jobb hatasfoku mint az ij...
Angol szakirodalomba rengeteg forrast talalsz ha erdekel. A rozsak haboruja pl pont azert alakult ugy ahogy hogy parasztokat gyorsan kikepeutek puskassa mig a masik oldalon a hosszuijasok bar jobbak voltak nem tudtak potolni a hosszu tobb eves kikepzes miatt az ijaszokat. /tobb tanulmany is fellelheto youtoben rekonstrukciok tomkelege hogy a hosszuj sokkal de sokkal hatasosabb volt a korabeli puskaknal.
Az egyhaz szakadas ami kozelebb al idorendbe ugyan ezt az eredmenyt hozta kozel hasonlo taktikanak koszonhetoen /itt tenyleg 2 hetes volt a parszt kikepzese puskakra/ es itt is utannanezhetsz osszehasonlitasoknak youtoben is akar de szakirodalomba is.
A spanyol haborukba a hoszuij mar majdnem teljesen kikopott a hosszu kikepzesi ido miatt.

A fordulatot a kovavspuska hozta az mar megbizhato fegyver volt /a cso dongakbol volt osszefogatva ezert nem nyirt ki annyi kezelot... Elotte elofordult hogy a sajat csapatokba nagyobb kar keletkeuett mint az ellenebe.../

A fizikara mar kitertem de szamold bele a valtozokat nem egyenletes lopor minoseg mennyiseg toltet huzagolatlan cso gomb lovedek porog forog ossze vissza / ezert volt a sortuz es megis 30-50 m rol leadott 100 as sortuzekbe par ember serult csak meg vagy halt meg./ meg a napoleoni idokbe is eleg gatya volt a rata. Es a talalati arany

Most lehet, hogy én nem értem a lényegét, de minek kellett évekig tanulni az íjászatot? Ok, a lovasíjászat bonyolultabb dolog, hosszabb idő, míg az ember begyakorolja, de a sima gyalogos íjászaton mi olyan nagyon bonyolult? Egyébként a lovasíjászatot se hiszem, hogy 10 évig tanulták, hisz lovagolni szerintem elég sokan tudtak egy olyan korban, amikor csak lovakon lehetett közlekedni, továbbá íjakkal vadásztak.
Gyerekkoromban egy szar íjjal néhány száz lövés után már annyira begyakoroltam az íjazást, hogy 10-15 méterről eltaláltam egy lécet is. Na a pontos lövésre meg pont nem nagy szükség van. Amikor 10000 ember jön feléd, kb. mindegy, hogy hova lövöd el a nyilat.
Ezt évekig kellett tanulni? Annyi idő alatt egy majmot is meg lehet tanítani rá.
Akkoriban sem voltak az emberek értelmi fogyatékosok.

 

[blitzkrieg]

Jah, sortűz. Nem tudom mennyire hitelesek a történelmi filmek csatajelenetei, de számomra teljesen hihetetlen hülyeségnek tűnik, amit műveltek a sortüzek alatt (már ha valóban úgy zajlott). Ugyebár felálltak egymással szemben a csapatok és a parancsnokok jelzésére mindenki egyszerre lőtt az ellenségre. A hülye ellenség meg mindezt tűrte. Miért nem vetették földre magukat a lövés előtt? Vagy miért nem rakták maguk elé a szekereket fedezéknek? Az ellátmányt szekereken hordozták utánuk, szóval kellett legyen egy csomó a csapatoknál.

 

[silurusglanis]

Most lehet, hogy én nem értem a lényegét, de minek kellett évekig tanulni az íjászatot? Ok, a lovasíjászat bonyolultabb dolog, hosszabb idő, míg az ember begyakorolja, de a sima gyalogos íjászaton mi olyan nagyon bonyolult? Egyébként a lovasíjászatot se hiszem, hogy 10 évig tanulták, hisz lovagolni szerintem elég sokan tudtak egy olyan korban, amikor csak lovakon lehetett közlekedni, továbbá íjakkal vadásztak.
Gyerekkoromban egy szar íjjal néhány száz lövés után már annyira begyakoroltam az íjazást, hogy 10-15 méterről eltaláltam egy lécet is. Na a pontos lövésre meg pont nem nagy szükség van. Amikor 10000 ember jön feléd, kb. mindegy, hogy hova lövöd el a nyilat.
Ezt évekig kellett tanulni? Annyi idő alatt egy majmot is meg lehet tanítani rá.
Akkoriban sem voltak az emberek értelmi fogyatékosok.

Ha rendesen csinálod az egy életforma. Az ókori Athén szkíta rendőröket alkalmazott, mert önmagában az íj megvételével nem sokra mentek. Egyrészt egy íj akkori értéke a mai 1,5-2 millió forintnak feleltethető meg. Persze ne olyanra gondolj mint amivel gyerekként nyilazgattál Csoportban 300 méterig halálpontosan verték szét az ellen alakzatait, de mai íjászoktól is láttam 80 méterről megismételt fejlövést álló célra. Másrészt sokszor maguknak csinálták a muníciót, ami a mai napig kb. művészet a fa vetemedése miatt.

 

[blitzkrieg]

Ha rendesen csinálod az egy életforma. Az ókori Athén szkíta rendőröket alkalmazott, mert önmagában az íj megvételével nem sokra mentek. Egyrészt egy íj akkori értéke a mai 1,5-2 millió forintnak feleltethető meg. Persze ne olyanra gondolj mint amivel gyerekként nyilazgattál Csoportban 300 méterig halálpontosan verték szét az ellen alakzatait, de mai íjászoktól is láttam 80 méterről megismételt fejlövést álló célra. Másrészt sokszor maguknak csinálták a muníciót, ami a mai napig kb. művészet a fa vetemedése miatt.

Mindezt értem és el is fogadom, hogy pl. ahogy a magyar lovasíjászok harcoltak, ahhoz nagyon sok edzés kellett. Ők inkább kisebb rajtaütésekkel verték szét az ellenséget, kellett a nagyon pontos lövés.
No de középkori csatáinkban, ahol 50000-100000 török vonult fel, és az oldalunkon is 20000-30000 magyar, ott már felesleges volt célozgatni. Kilőtted a nyilat és nem számított, hogy az ellenség első sorába csapódik be, vagy az 50.-be.

 

[dudi]

Mindezt értem és el is fogadom, hogy pl. ahogy a magyar lovasíjászok harcoltak, ahhoz nagyon sok edzés kellett. Ők inkább kisebb rajtaütésekkel verték szét az ellenséget, kellett a nagyon pontos lövés.
No de középkori csatáinkban, ahol 50000-100000 török vonult fel, és az oldalunkon is 20000-30000 magyar, ott már felesleges volt célozgatni. Kilőtted a nyilat és nem számított, hogy az ellenség első sorába csapódik be, vagy az 50.-be.

Azért annyira messzire nem lőttek az akkori magyarok.Vannak olyan nyugat feljegyzések ahol 10-20 méterekről beszélnek hátranyilazás közben.

 

[32karakter]

Jah, sortűz. Nem tudom mennyire hitelesek a történelmi filmek csatajelenetei, de számomra teljesen hihetetlen hülyeségnek tűnik, amit műveltek a sortüzek alatt (már ha valóban úgy zajlott). Ugyebár felálltak egymással szemben a csapatok és a parancsnokok jelzésére mindenki egyszerre lőtt az ellenségre. A hülye ellenség meg mindezt tűrte. Miért nem vetették földre magukat a lövés előtt? Vagy miért nem rakták maguk elé a szekereket fedezéknek? Az ellátmányt szekereken hordozták utánuk, szóval kellett legyen egy csomó a csapatoknál.

Szekér ógyben a husziták voltak illetékesek, darabig működött is, aztán meg nem. Egyéb fedezék pedig volt, igencsak volt, főleg, ha volt rá idő (pl ostrom, de sáncoltak hevenyen illetve próbálták kihasználni a terep adottságait, vagy mást ne mondjak, nagyon korai időszakban - pl Mátyás fekete serege - pjzsosokkal védték a lövészeket stbstbst.) Földrevetődés meg volt, könnyűgyalogság rendszeresen a fűben tartózkodott, de pl a hajdúk is szívesen vetették magukat hasra.
Proléma ezzel az, hogy fekve nem igazán lehet tölteni - meg melyik időszakról beszélünk egyáltalán, más-más problémák merülnek fel - illetve ha hasal a nép, viszonylag egyszerű legázolni.

Az, hogy egyszerre lőttek, az a tűzerő valamint a morálrombolás maximalizálása - megintcsak lehet említeni a pontosság hát kb teljes hiányát, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az elv egész sokáig (gyakorlatilag francia-porosz háború) megmaradt.

Ha történelmi film és csatajelent, akkor biztos a Gibson féle Patriot vagy mi a szósz jut eszedbe, és azért az kicsit extrém szerintem.

Ha rendesen csinálod az egy életforma. Az ókori Athén szkíta rendőröket alkalmazott, mert önmagában az íj megvételével nem sokra mentek. Egyrészt egy íj akkori értéke a mai 1,5-2 millió forintnak feleltethető meg. Persze ne olyanra gondolj mint amivel gyerekként nyilazgattál Csoportban 300 méterig halálpontosan verték szét az ellen alakzatait, de mai íjászoktól is láttam 80 méterről megismételt fejlövést álló célra. Másrészt sokszor maguknak csinálták a muníciót, ami a mai napig kb. művészet a fa vetemedése miatt.

Húú, most nem fogom belinkelni, de A Glory c. filmben van az a jelenet, amikor mindenki örül hogy az egyik újonc milyen jól lő, a parancsnok meg elkezdi stresszeltetni hogy gyorsabban...

300 m az szerintem kicsit sok, meg kitalálták már a pajzsot is illetve hát páncélozott célpont is létezett. És még ha 300 m is a távolság, lovasságnak az nem túl sok idő.
(És félve jegyzem meg: a 80m-es fejlövés álló célra történt... meg hát nem aszogatták közen a lövészt, mondjuk egy kezdődő lovasrohammal.)

 

[blitzkrieg]

Szekér ógyben a husziták voltak illetékesek, darabig működött is, aztán meg nem. Egyéb fedezék pedig volt, igencsak volt, főleg, ha volt rá idő (pl ostrom, de sáncoltak hevenyen illetve próbálták kihasználni a terep adottságait, vagy mást ne mondjak, nagyon korai időszakban - pl Mátyás fekete serege - pjzsosokkal védték a lövészeket stbstbst.) Földrevetődés meg volt, könnyűgyalogság rendszeresen a fűben tartózkodott, de pl a hajdúk is szívesen vetették magukat hasra.
Proléma ezzel az, hogy fekve nem igazán lehet tölteni - meg melyik időszakról beszélünk egyáltalán, más-más problémák merülnek fel - illetve ha hasal a nép, viszonylag egyszerű legázolni.

Az, hogy egyszerre lőttek, az a tűzerő valamint a morálrombolás maximalizálása - megintcsak lehet említeni a pontosság hát kb teljes hiányát, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az elv egész sokáig (gyakorlatilag francia-porosz háború) megmaradt.

Ha történelmi film és csatajelent, akkor biztos a Gibson féle Patriot vagy mi a szósz jut eszedbe, és azért az kicsit extrém szerintem.



Húú, most nem fogom belinkelni, de A Glory c. filmben van az a jelenet, amikor mindenki örül hogy az egyik újonc milyen jól lő, a parancsnok meg elkezdi stresszeltetni hogy gyorsabban...

300 m az szerintem kicsit sok, meg kitalálták már a pajzsot is illetve hát páncélozott célpont is létezett. És még ha 300 m is a távolság, lovasságnak az nem túl sok idő.
(És félve jegyzem meg: a 80m-es fejlövés álló célra történt... meg hát nem aszogatták közen a lövészt, mondjuk egy kezdődő lovasrohammal.)

Igen, Mel Gibson filmjében volt ez, de van még pár másikban is.
Na de akkor ezek szerint nem élethűek a filmek és a valóságban nem csak álltak ott és várták a golyót.

 

[32karakter]

Igen, Mel Gibson filmjében volt ez, de van még pár másikban is.
Na de akkor ezek szerint nem élethűek a filmek és a valóságban nem csak álltak ott és várták a golyót.

Fogalmazzunk úgy, hogy számomra kicsit legalábbis gyanús a hitelessége úgy általában a filmeknek, rengeteg bennük a "köztudott" "tény" - mint pl mozgásképtelen páncélos lovag, karddal átvágod/szúrod a lemezpáncélt, a tárazás szükségességéről ne is beszéljünk - tisztelet a ritka kivételnek.

Biztos, hogy volt egymásra lövöldözés szemenállva, de a háttérben, amit nem mutatnak a filmben, komoly manőverezgetések voltak.