T
Nukleáris fegyverek elmélete és története
- Téma indítója Jeno
- Indítva
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
Talán ide illik.
http://modernwartech.blog.hu/2017/06/07/az_empress_ii_tesztbarka
http://modernwartech.blog.hu/2017/06/07/az_empress_ii_tesztbarka
Rövid de érdekes cikk:
http://index.hu/tudomany/2017/06/13...ofitalhatunk_a_legdurvabb_atomrobbantasokbol/
http://index.hu/tudomany/2017/06/13...ofitalhatunk_a_legdurvabb_atomrobbantasokbol/
Viszont van benne link, ahonnan letölthető maga a tanulmány (PDF-ben):
https://arxiv.org/pdf/1611.03390
M
molnibalage
Guest
a linket most adták meg másuj fórumon:
http://www.deepspace.ucsb.edu/wp-co...Nuclear-Weapons-1977-3rd-edition-complete.pdf
http://www.deepspace.ucsb.edu/wp-co...Nuclear-Weapons-1977-3rd-edition-complete.pdf
Nuclear War Survival Skills
https://defconwarningsystem.com/2018/01/22/nuclear-war-survival-skills/
A teljes könyv letölthető innen:
https://www.defconwarningsystem.com/documents/Nuclear War Survival Skills.pdf
https://defconwarningsystem.com/2018/01/22/nuclear-war-survival-skills/
A teljes könyv letölthető innen:
https://www.defconwarningsystem.com/documents/Nuclear War Survival Skills.pdf
1962. Haditengerészet, éles kísérlet nukleáris töltetű ASRO-al.
http://lynceans.org/all-posts/1962-nuclear-test-in-the-pacific-near-san-diego/
http://lynceans.org/all-posts/1962-nuclear-test-in-the-pacific-near-san-diego/
Kicsit megakadtam a nukleáris technológia területén,gondoltam kérdezek. 
Nem egészen értem,hogy a kritikus tömegnek meg kell lennie,akkor hogyan elehet atom lőszer,pl 152mm-hez is?
Úgy tudom a fegyverhez való hasadóanyag sokkal tisztább/dúsabb,mint a civil,mégsem sugározza át magát a robbanófej pár centi vastag falán.
A sok 100 kt-s robbanófejek csak minimális sugár védelemmel vannak ellátva,de mégsem sugároznak veszélyesen,ugye neki lehet támaszkodni a robbanófejnek,szóval akkor miért lesz sok négyzet kilóméteren is halálos a sugárzás?Olvastam a Csernobili balesetről,hogy akik azonnal részt vettek a mentésben,napok alatt meghaltak,akkora sugárdózist kaptak.Akkor,hogy is van ez,a hasadóanyag nem önmagában olyan sugárzó,hanem a fúzió/láncreakció közben/után,mintegy a fúzió eredményeként lesz annyira sugárzó?
Van valakinek anyaga,linkje,hogy kb milyen anyagot használnak a bombához,és milyet a reaktorokhoz,és mit a röntgenhez?
Ill. kb mik keletkeznek a fúzió után?
Nem egészen értem,hogy a kritikus tömegnek meg kell lennie,akkor hogyan elehet atom lőszer,pl 152mm-hez is?
Úgy tudom a fegyverhez való hasadóanyag sokkal tisztább/dúsabb,mint a civil,mégsem sugározza át magát a robbanófej pár centi vastag falán.
A sok 100 kt-s robbanófejek csak minimális sugár védelemmel vannak ellátva,de mégsem sugároznak veszélyesen,ugye neki lehet támaszkodni a robbanófejnek,szóval akkor miért lesz sok négyzet kilóméteren is halálos a sugárzás?Olvastam a Csernobili balesetről,hogy akik azonnal részt vettek a mentésben,napok alatt meghaltak,akkora sugárdózist kaptak.Akkor,hogy is van ez,a hasadóanyag nem önmagában olyan sugárzó,hanem a fúzió/láncreakció közben/után,mintegy a fúzió eredményeként lesz annyira sugárzó?
Van valakinek anyaga,linkje,hogy kb milyen anyagot használnak a bombához,és milyet a reaktorokhoz,és mit a röntgenhez?
Ill. kb mik keletkeznek a fúzió után?
Van valakinek anyaga,linkje,hogy kb milyen anyagot használnak a bombához,és milyet a reaktorokhoz,és mit a röntgenhez?
Ill. kb mik keletkeznek a fúzió után?
Csak nem összeütnél egyet otthon ?
Szerintem egyszerűbb lenne venni egyet.
M
molnibalage
Guest
A kritikus tömeg Pu-239-ből 10 kg. Az PU sűrűsége baromi nagy. Ehhez elég egy 10 cm-nél kisebb átmérőjű Pu gömb.Kicsit megakadtam a nukleáris technológia területén,gondoltam kérdezek.
Nem egészen értem,hogy a kritikus tömegnek meg kell lennie,akkor hogyan elehet atom lőszer,pl 152mm-hez is?
Úgy tudom a fegyverhez való hasadóanyag sokkal tisztább/dúsabb,mint a civil,mégsem sugározza át magát a robbanófej pár centi vastag falán.
A sok 100 kt-s robbanófejek csak minimális sugár védelemmel vannak ellátva,de mégsem sugároznak veszélyesen,ugye neki lehet támaszkodni a robbanófejnek,szóval akkor miért lesz sok négyzet kilóméteren is halálos a sugárzás?Olvastam a Csernobili balesetről,hogy akik azonnal részt vettek a mentésben,napok alatt meghaltak,akkora sugárdózist kaptak.Akkor,hogy is van ez,a hasadóanyag nem önmagában olyan sugárzó,hanem a fúzió/láncreakció közben/után,mintegy a fúzió eredményeként lesz annyira sugárzó?
Van valakinek anyaga,linkje,hogy kb milyen anyagot használnak a bombához,és milyet a reaktorokhoz,és mit a röntgenhez?
Ill. kb mik keletkeznek a fúzió után?
Az, hogy egy anyag saját felezési ideje alatt milyen típusú és intenzitású sugárzást tol annak semmi köze ahhoz, hogy a fisszió után milyen hasadványterméke lesz és ahhoz, hogy az szétszóródik,
Csernobilban az elbaszott reaktorkonstrukció miatt a grafit moderátor volt sugárzó, és mivel tűz volt és a grafitpor pihekönnyű - ceruzahegyezésnél hő nélkül is száll - az terítette be a környéket, nem a hasadóanyag.
A röngenhez tudtommal nem hasadóanyagot használnak, hanem gerjesztik a sugárzást, de ezen a téren nem vagyok szakértő.
Két külön dolog. Láncreakció pl a nyuszik szaporodása is. A lényeg az, mint a kezdőlökés a biliárdban. Meglöksz egy golyót, ami meglök kettőt, az meg már négyet...
A fúzió azt jelenti, összeolvadás, avagy egyesülés. Lehet a fúziónak is láncreakciója. Az egyszerűség kedvéért két különleges Hidrogén atom kap két neutront, és egyesül egy Hélium atommagá, és kilök egy neutront. A neutron így szépen egymás után összekalapálja az összes Hidrogént. Közben bazinagy energia szabadul fel.
A kritikus tömeg uránból is cak akkora, mint egy grépfruit. Olyan 15 kiló.Kicsit megakadtam a nukleáris technológia területén,gondoltam kérdezek.
Nem egészen értem,hogy a kritikus tömegnek meg kell lennie,akkor hogyan elehet atom lőszer,pl 152mm-hez is?
Úgy tudom a fegyverhez való hasadóanyag sokkal tisztább/dúsabb,mint a civil,mégsem sugározza át magát a robbanófej pár centi vastag falán.
A sok 100 kt-s robbanófejek csak minimális sugár védelemmel vannak ellátva,de mégsem sugároznak veszélyesen,ugye neki lehet támaszkodni a robbanófejnek,szóval akkor miért lesz sok négyzet kilóméteren is halálos a sugárzás?Olvastam a Csernobili balesetről,hogy akik azonnal részt vettek a mentésben,napok alatt meghaltak,akkora sugárdózist kaptak.Akkor,hogy is van ez,a hasadóanyag nem önmagában olyan sugárzó,hanem a fúzió/láncreakció közben/után,mintegy a fúzió eredményeként lesz annyira sugárzó?
Van valakinek anyaga,linkje,hogy kb milyen anyagot használnak a bombához,és milyet a reaktorokhoz,és mit a röntgenhez?
Ill. kb mik keletkeznek a fúzió után?
Mert fel nem robbant állapotában alig sugároz.
Mert amikor felrobbant, akkor rengeteg erősen sugárzó anyag keletkezik. Jód, meg Cézium, meg ilyenek.
Itt éppen FISSZIÓ van. Azaz hasadás. A nagy, alig sugárzó Urán atommag hasad kisebb, de nagyon sugárzó anyagokká.
Röngenhez éppen semmilyet. Azt elektromosan állítják elő. Sugárkezeléshez használnak kobaltot.
A kritikus tömeg helyett a kritikus sűrűség jobb megfogalmazás lenne. Fejlett start töltettel, fejlett időzítővel lényegesen lecsökken a "kritikus" tömeg. Ráadásul kevesebb grafittükör kell hozzá. Jobb a hatásfoka (nagyobb százalékban hasad szét). Az urán is sugároz, csak kezdetben kicsi a felülete. Utána, ahogy írták az izotópjaival együtt bomlik tovább.
M
molnibalage
Guest
Azt kell még tudni, hogy mind a fúzió, mind a fissziónál a hatóerő korlátja pont az, hogy a szerkezet szétveti magát, tehát nem állnak fent korlátlan ideig - milliomod másodpercekről beszélgetünk vagy még rövidebb időről - azok a körülmények, amik lehetővé teszik akár a fúziót, akár a fissziót.
Az atomfegyverek egyik alapvető biztonsági megoldása az, hogy a kititkus tömeg valójában nyugalmi állapotban nincs benne. A kritikus tömeg fordítottan arányos a sűrűséggel. Az implóziót vagy akár a kőkorszaku U-235 alapú bombánál is kihasználták ezt. Az U-235-öt ágyús módon összelőtték az első bombában, a Pu mindig is implóziós volt.
Asszem Stanislaw Ulam egy beosztottjának (? vagy részen az övé is?) nagy ötlete volt az implózió, de akkor ez totál ismeretlen volt, akkor kellett kitalálni az egészet. Speciálos fényképezési eljárást kellett kitalálni hozzá, stb. A MP elején nagy kérdés volt, hogy a Pu vagy U megoldást válasszák és a döntés az volt, hogy mindketőtt, pedig az U alapút gondolták könnyebben megvalósíthatónak. A U bomba építése egyszerűbb. de a hasadóanyag szerparáció nehéz, mert fizikai alapon megy, a Pu viszont kémiailag is szeparálható. Nem véletlenül van az, hogy az '50-es évek közepe után (tudommal) kb. senki nem épített U alapú bombát, az U-239 tarolta le mindent. A termonuki fegyverekben is ez az indító rész, ami a fúzióhoz szükséges körülményeket összehozza.
(Ez a Peacmaker filmben is ábrázolva van)
Ajánlom ezt. Kb. Ádám és Évánál kezdi, a XIX. század végi kutatásoknál, de megéri végigolvasni.
https://www.libri.hu/konyv/richard_rhodes.az-atombomba-tortenete-1.html
Az atomfegyverek egyik alapvető biztonsági megoldása az, hogy a kititkus tömeg valójában nyugalmi állapotban nincs benne. A kritikus tömeg fordítottan arányos a sűrűséggel. Az implóziót vagy akár a kőkorszaku U-235 alapú bombánál is kihasználták ezt. Az U-235-öt ágyús módon összelőtték az első bombában, a Pu mindig is implóziós volt.
Asszem Stanislaw Ulam egy beosztottjának (? vagy részen az övé is?) nagy ötlete volt az implózió, de akkor ez totál ismeretlen volt, akkor kellett kitalálni az egészet. Speciálos fényképezési eljárást kellett kitalálni hozzá, stb. A MP elején nagy kérdés volt, hogy a Pu vagy U megoldást válasszák és a döntés az volt, hogy mindketőtt, pedig az U alapút gondolták könnyebben megvalósíthatónak. A U bomba építése egyszerűbb. de a hasadóanyag szerparáció nehéz, mert fizikai alapon megy, a Pu viszont kémiailag is szeparálható. Nem véletlenül van az, hogy az '50-es évek közepe után (tudommal) kb. senki nem épített U alapú bombát, az U-239 tarolta le mindent. A termonuki fegyverekben is ez az indító rész, ami a fúzióhoz szükséges körülményeket összehozza.
(Ez a Peacmaker filmben is ábrázolva van)
Ajánlom ezt. Kb. Ádám és Évánál kezdi, a XIX. század végi kutatásoknál, de megéri végigolvasni.
https://www.libri.hu/konyv/richard_rhodes.az-atombomba-tortenete-1.html
Implóziós töltetben közel sem kell meglennie a kritikus tömegnek, mert hagyományos robbanóanyag lökéshullámával növelik meg annyira a sűrűséget, hogy beindul a láncreakció. Már a Fat Man is ilyen volt, 14 font plutóniummal, ami normál körülmények között a közelében sincs a kritikus tömegnek.