Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
16 934
53 519
113
Talán a légi harcászathoz tartozik,talán a tengerészethez,nem egészen értem,hogy hogyan vadásznak tengókra a helikopterek,meg a repülőgépek?
A hajók az ok,mert ugye ott van tömeg,szinte bármekkora generátor lehet rajtuk,ami bármekkora radart,szonárt,akármit el bír látni,meg kb bármennyi mélységi bonba elfér rajta.
Gondolom hallani nem lehet a tengókat a levegőből,már csak a légijármű saját zaja miatt sem,szóval hogyan derítenek fel egy több száz méter mélyen lévő tengót?
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Talán a légi harcászathoz tartozik,talán a tengerészethez,nem egészen értem,hogy hogyan vadásznak tengókra a helikopterek,meg a repülőgépek?
A hajók az ok,mert ugye ott van tömeg,szinte bármekkora generátor lehet rajtuk,ami bármekkora radart,szonárt,akármit el bír látni,meg kb bármennyi mélységi bonba elfér rajta.
Gondolom hallani nem lehet a tengókat a levegőből,már csak a légijármű saját zaja miatt sem,szóval hogyan derítenek fel egy több száz méter mélyen lévő tengót?
A nagyobbak szonárbójákat dobnak le,és bemérik.De létezik olyan leerszthető szonár,amin számitgépes hőkusz-pőkuszal kiszürik a zavar zajokat.Van aktiv szonár,és van telepitett partvédelmi szonárbójahálozat is.A kissebbek meg ha nincs telepitett bójahálló,egyszerüen a hordoz hajó sonárjának a hatósugarán belül dolgoznak
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 794
75 854
113
Van olyan rendszer ami a föld mágneses mezejének torzulását méri.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Talán a légi harcászathoz tartozik,talán a tengerészethez,nem egészen értem,hogy hogyan vadásznak tengókra a helikopterek,meg a repülőgépek?
A hajók az ok,mert ugye ott van tömeg,szinte bármekkora generátor lehet rajtuk,ami bármekkora radart,szonárt,akármit el bír látni,meg kb bármennyi mélységi bonba elfér rajta.
Gondolom hallani nem lehet a tengókat a levegőből,már csak a légijármű saját zaja miatt sem,szóval hogyan derítenek fel egy több száz méter mélyen lévő tengót?

Két alapvető megoldás van, az egyik a szonárbója, ledobják, és a két részből álló bója megkezdi a működését. A felső rész úszik, és rádiójeleket továbbít, meg általában itt van az aksi. A kábelen leengedett alsó rész (vagy részek) a mikrofonokat tartalmazza. Az egész kb. 10-20kg, és zömében 15-30 percig működik. Csodák nincsenek, viszonylag alacsonyabb az érzékenysége, és sokszor csak 4-8, ritkábban 12-16 sávra osztva képes keresni (ie.: a pontos helymeghatározáshoz több szonárbójáról érkező adatok szükségesek). Egy helikopter v. repülőgép szokszor akár 20-60 darabot is visz magával.

800px-Sonarbuoy_loaded_on_aircraft.jpg

Helikopterekről alábocsátható szonár is létezik, ez általában több sávra (12-20) képes keresni, és változtatható mélységbe lehet leengedni. Mivel pedig nem egyszer használatos, így drágább, jobb képességű, érzékenyebb rendszer. Az, hogy a helikopter zajos, persze okoz problémát, de kezelhető mértékű.

Dipping%20sonar%204%20Dec%202014.jpg.scale.LARGE.jpg

A MAD (Mágneses Anomália Detektor) még mindig használatban van, noha egyes haditengerészetek már letettek róla. Ez a Föld mágneses mezejében a tengeralattjárók által okozott eltéréseket figyelik. A megbízhatósága változó, hiszen egy hajóroncsra is "bejelez", így gondosan térképezni kell a járőrözés területét. Ráadásul a hatékony működéshez viszonylag kis magasságban célszerű repülni - ezért nincs hivatalosan az US NAVY P-8 Poseidon gépein, mert ők magasabban járőröznek.

image.jpg

Indiai P-8I, a farokrészen MAD érzékelő
Végül pedig ott a radar - a (lég)periszkóp adott esetben felderíthető, noha nem egyszerű - kis méretű és jellemzően radarabszorbens anyaggal van épp ezért bevonva. Szintén bocsátanak fel a tengók bójákat (rádió/műhold kommunikáció), amik dettó felderíthetőek.
 
M

molnibalage

Guest
Nos, volt időm végre picit ránézni. Elég vicces dolgok vannak benne. Elektronikus oldalszámmal.

13. oldal
Mit keres csapatlégvédelemnél a Pancír és Sz-300/400?

14. oldal
SA-10 = S-300VM? He...? SA-10A/B a PVO Sz-300 család első generációja volt a PT (SA-10A) és PSz (SA-10B).

A Tor-M1 HMZ-je a mesékben 25 km, a Kub-M3-é nem volt ekkora még a Tor-M2-re sem adnak meg ekkora HMZ-t. A Tor-M1-nél 15 km ferde lőtáv 6 km magasságig.

15. oldal. Nebo perpill Moszkva körül van csak az, ami a képen van. Már, ha az helyes egyáltalán...
 
M

molnibalage

Guest
Az utóbbi napokban eltöprengtem bizonyos dolgokon a honi légvédelmi rakéta evolúción összenézve a csapatlégvédelemmel. Pesze nagyon elméleti a lenti oktfejtés, hiszen a gyártókapacitás és n+1 faktor játszik, nem lehet csak úgy átállni és összepárosítani csettintésre dolgokat.

Azt nem világos számomra, hogy A Kub rakéta már a '60-es évek közepé létezett és a S-200 és Kub is CW megvilágítást használt. A '70-es évek közepén már látszott, hogy a Nyeva nagy magasságú HMZ-je lényegtelen, a manőverezőképessége meg korlátos, bár jobb, mint a Volhové.

Hogyhogy nem volot olyan program, ami Kub jellegű RPK-s rakétára cserélte volna a brutálnagy Nyeváét? A harcászati gépek ellen a két rendszer HMZ-je 10-12 km magasságig lényegében azonos sút, egy idő után a Kub-é nagyobb volt, csak a Kub rakétája 40%-kal (!) volt könnyebb és nem kétfokozatú volt. Pusztán a rakéta cseréjével harcászati gépek ellen komolyan nőtt volna a Nyeva harcértéke. Vegyes rakéta alkalmazás is elképzelhető lett volna, ha fontos nagy magasságú HMZ, tehát megmaradt volna a VP-601P 5V27 és mellé lehetett volna a kisebb, de egyszerűbb egyfokozatú rakéta.

A legszélsőségesebb extrapoláció meg az, hogy Kub szerű honi légvédelmet picit nagyobb rakétával soha nem terveztek? A CW és az Sz-300 féle PESA közötti váltás olyan gyors volt, hogy ezzel lényegében nem foglalkoztak? Mert itt meg a csapatlégvédelem evolúciója az, ami fura.
  • Sz-200 és Kub '60-as évek végén már volt, CW célmegvilágítást és SARH-t használt mindkettő.
  • '70-es évek vége Sz-300PT PESA radar és RCG és 1983-tól már SAGG az Sz-300PTSz-szel.
  • Csakhogy... A csapatlégvédelmnél A Buk-M1 ugyanúgy CW megvilágításos volt, mint a Kub, csak TEL mellé TELAR-t is kapott. Lényegében egy Kub "felszteroidozva" volt új rakétával és brutálabb radarokkal jobb zavarvédelemmel. 1987 táján érte el az első dandár a bevethetőséget és került Mo-ra. CW megvilágítás és SARH. A Tor-M1 máz fázisvezérelt volt, de az meg poszt hh-s rendszer az bevethetőséget nézve.
Emiatt nem világos, hogy miért nem volt Sz-125 nagyobb, Sz-200-nál kisebb HMZ-s CW-s honi légvédelmi rendszer. Vagy kicsit szélsőségesen nézve megfelelő AVR-rel a Kub alkalmasabb lehetett volna honi légvédelemre is, mint a Nyeva...? (Mert ugye a Poljana volt az első AVR, ami a csapatlégvédelmet és a honi légvédelmet össze tudta kapcsolni.)

Hpasp? Erről van valami el nem mesélt történeted?
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 794
75 854
113
Nos, volt időm végre picit ránézni. Elég vicces dolgok vannak benne. Elektronikus oldalszámmal.

13. oldal
Mit keres csapatlégvédelemnél a Pancír és Sz-300/400?

14. oldal
SA-10 = S-300VM? He...? SA-10A/B a PVO Sz-300 család első generációja volt a PT (SA-10A) és PSz (SA-10B).

A Tor-M1 HMZ-je a mesékben 25 km, a Kub-M3-é nem volt ekkora még a Tor-M2-re sem adnak meg ekkora HMZ-t. A Tor-M1-nél 15 km ferde lőtáv 6 km magasságig.

15. oldal. Nebo perpill Moszkva körül van csak az, ami a képen van. Már, ha az helyes egyáltalán...

Zavar van az erőben!Nem azt linkeltem amire gondoltam.Erre akartam rákérdezni:
https://www.google.com.af/url?sa=t&...FjAAegQICRAB&usg=AOvVaw0rw-Is1qq2uDXhBte3diz5
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 764
113
molnibalage

Ezeken a dolgokon amúgy én is gondolkodtam....
Sőt tovább megyek, amikor a KUB elkészült akkor már eléggé előrehaladott volt a kettős tolóerő karakterisztikájú szilárd tüzelőanyagú rakéta fejlesztés. (OSA ilyet kapott) Végül a BUK is ilyen rakétákkal operált. (A KUB szilárd gyorsító+kerozin ramjet volt)
Szerintem a 70's évek közepére már technikailag 100%-osan megoldható lett volna, hogy a KUB rakéták teljesen szilárd tüzelőanyagúak legyenek, 5*0.3 méteres méret mellet. Ezzel kb. a MIM HAWK szintjén mozogtak volna.
A MIM HAWK meg teljesítményben simán lefedi a KUB, KRUG, S-125, S-75 vonalat.

Én személyesen úgy gondolom, hogy:
Az S-75-ös a 70's évekre már egy elavult és fölösleges rendszer volt.
Az S-125 egy túl nagy méretű rendszer volt ami alig tudott többet a KUB-nál.
A KRUG rendszer szerintem egy igen korlátozott képességű, és így szerintem fölösleges rendszer volt.
A KUB rendszer teli találat volt, viszont az akkori kor színvonalán jobban is meg lehetett volna csinálni.
Az OSA-t én szintén nem csípem, bár az egy nagyon nagy mobilitású autonóm rendszer volt.

A lényeg az, hogy én úgy gondolom, hogy ésszerűbb lett volna a KUB rendszert telepíteni az S-75/S-125/Krug vonal helyet. Ezen rendszerek kezét meg elengedni.
Az, hogy önjáró vagy fix indítóra teszed a KUB rakétákat, az meg majdnem mindegy.
Szerintem az S-200 mellé a KUB mindenre is elég lett volna.
 
M

molnibalage

Guest
molnibalage

Ezeken a dolgokon amúgy én is gondolkodtam....
Sőt tovább megyek, amikor a KUB elkészült akkor már eléggé előrehaladott volt a kettős tolóerő karakterisztikájú szilárd tüzelőanyagú rakéta fejlesztés. (OSA ilyet kapott) Végül a BUK is ilyen rakétákkal operált. (A KUB szilárd gyorsító+kerozin ramjet volt)
Hóóóóóóóóóóóóóó... Több tévedés is van itten...

  1. A Kub rakétja szilrád tüzelőanyagú, a start és az utazó "fokozat" is. Azért az idézőjel, mert nem válik le. Idézek.

    A rakéta induló tömege 600 kg (a Nyeva VP-601P 5V27 rakétánál ez 952 kg volt), amiből a hajtóanyag tömege mindössze 172 + 67 kg (míg a Nyevánál ez 280 és 151 kg) volt. A hajtóanyag tömegének kétfelé bontásának az oka a rakéta hajtómű felépítéséből adódik. Amíg Nyeva kétfokozatú, leváló első fokozattal rendelkezett, addig a 3M9M rakéta összes változata kombinált hajtású, de leváló gyorsító fokozat nélküli volt. A rakétát szilárd tüzelőanyagú gyorsító „fokozat” (nem válik le, a tüzelőanyag tér van szeparálva, 8 jelű a gyorsító rész) 3-6 másodpercig üzemel, ezalatt kb. 470 m/s-ra (M1,5) gyorsítja a rakétát. Ezután indul azutazó fokozat, ami szintén szilárd tüzelőanyagú, de torlósugár hajtómű, ami nem tartalmaz oxidálószert, a levegő oxigénjét használja erre. Ezzel elérhető volt az, hogy mindössze 67 kg tömegű tüzelőanyaggal (6 jelű)kb. 20 másodpercig üzemelt a hajtómű, ezzel a rakéta kb. 900 m/s (M2,8) maximális sebességet ért el. A harci rész tömege 57 kg. A célpont maximális sebessége 600 m/s lehet

  2. A Buk rakéta esetén a dual thrust nem azt jelenti, mint a Kub-nál a szeparált szilárd hajtóanyagű égéstér.

    A Buk rakétai külsőleg igen hasonlóak az amerikai Standard rakéta kialakításához, ami nem meglepő annak fényében, hogy a haditengerészeti változat azonos célra készült azonos korszakban. A Buk-M1 maximális célsebessége a 9M38M1 rakétával 800 m/s, minimális célmagassága 15 méter, a maximális 22 km. A minimális megsemmisítési távolság 3 km, a maximális 35 km. Figyelemreméltó, hogy a rakéta 685 kg-os tömege szinte azonos a Kub 3M9M3 rakétáéval, megsemmisítési zónája mégis kb. 60%-kal nagyobb úgy, harci rész tömege 70 kg a Kub rakétájának 57 kilogrammjával szemben. Ezt úgy érte el, hogy a rakéta az amerikai AIM-7F légiharc és az Osza rendszer rakétáin alkalmazott kettős tolóerő-profillal rendelkező hajtóművet kapott, ami nagymértékben optimalizálja a rakéta energia felhasználását a pályáján. A rakéta átlagsebessége kb. 850 m/s (a maximális sebessége eléri az 1000 m/s-ot), a rávezető állomás 1 db célcsatornával rendelkezik, de a Kubhoz hasonlóan a félaktív rávezetésnek köszönhetően egy célra tetszőleges számú rakéta indítható növelve a találat esélyét.

  3. Folyékony hajtóanyagú csapatlégvédelmi rakéta a Krug óta nem volt és az is kényszer szülte volt, mert a szutyok mérgező hajtóanyaga szóba sem jöhetett az S-25/75/125/200-nak

  4. A HAWK rakétája is a dual thrusttal érte el a 40 km körüli HMZ-t.

Az S-75-ös a 70's évekre már egy elavult és fölösleges rendszer volt.
Én is így gondolom, semmi értelme nem volt hadrendbe állításának a '80-as években itthon.

Az S-125 egy túl nagy méretű rendszer volt ami alig tudott többet a KUB-nál.
A nagy magasságú HMZ-t leszámíva mindenben rosszabb volt annál. A földre célra lövési képessége lényegtelen.

A KRUG rendszer szerintem egy igen korlátozott képességű, és így szerintem fölösleges rendszer volt.
Itt nem értek egyet. A HARM széleskörű elterjedéséég az OSza mellett a rakéta korlátozott kinematikai paraméterei ellenére igen veszélyes volt elvileg.

A KUB rendszer teli találat volt, viszont az akkori kor színvonalán jobban is meg lehetett volna csinálni.
A '70-es és '80-as években az egyik legkirályabb cucc volt az M3-as változata.

Az OSA-t én szintén nem csípem, bár az egy nagyon nagy mobilitású autonóm rendszer volt.
A mennyiség és tűzerő részét nézve pedig még az Kub-ot is messze veri. Iszonyatosan sok rakéta és célcsatorna volt 1 db Kub ezred vs 1 db Osza ezredet nézve. Az akkori PGM nélkülo korszakban minden gép vastagon a HMZ-jában repült és AGM-45-tel alig volt SEAD-elhető.

A lényeg az, hogy én úgy gondolom, hogy ésszerűbb lett volna a KUB rendszert telepíteni az S-75/S-125/Krug vonal helyet. Ezen rendszerek kezét meg elengedni.
Az, hogy önjáró vagy fix indítóra teszed a KUB rakétákat, az meg majdnem mindegy.
Szerintem az S-200 mellé a KUB mindenre is elég lett volna.
A probléma az AVR kapcsolat volt. Az Sz-75/125/200 egységes tűzrendszert alkotott és AVR kapacsolat esetén a célmegvilágítást is csak később kellett felkapcsolni, nem indításkor. A Kub nem tudott ezen integrált rendszer része lenni.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 764
113
Most jutott eszembe és utána is néztem. Az 1969-ben elfogadott M-11 Vihar rendszernél használt B-611-s légvédelmi rakéta már kettős tolóerő karakterisztikájú volt, és teljesen szilárd tüzelőanyagú. Jóval kisebb volt, mint az S-75-nél használt rakéták , mégis többet tudott, mint az S-75 vagy a Krug.
Kétszer nehezebb volt, mint az S-125 V-601-s rakétája, de méretben simán ráfért volna az indítóra az azonos hossz és fesztáv miatt.
Vagyis a technika adott volt az SZU-nál is ezek szerint.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 764
113
molnibalage

Jogos amit a kUB meghajtásáról írtál. Tényleg a ramjet is szilárd volt.
A KRUG-ot már egyszer megvitattuk abban nem fogunk egyet érteni :)

Az OSA-val nekem igazából az a bajom, hogy minden egy járművön van.
Szerintem okosabb lett volna ketté bontani a dolgot. Külön felderítő és külön tűzvezető járműre. Olcsóbb lett volna úgy a rendszer, e mellet lehet így még +2 db rakéta is felfért volna az indító járműre az alacsonyabb súly miatt. Az meg sosem hátrány. :rolleyes:

Szerintem ha akarták volna akkor megoldható lett volna az AVR-s KUB rendszer.
Ugyan ez igaz a KUB rendszernél használt rakéták meghajtására is. 1969-ben amikor a KUB kezdett rendszerbe állni az M-11 rendszer már kettős tolóerő karakterisztikájú volt, és teljesen szilárd tüzelőanyagú.
Ezt a BUK csak bő 10 évvel később követte.
Vagyis elvi szinten már a KUB is lehetett volna ilyen rendszer.
Lehetett volna PVO-s AVR-s KUB meg csapat légvédelmi KUB verzió is. Elvi szinten ezeknek szerintem nem volt akadálya.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Az utóbbi napokban eltöprengtem bizonyos dolgokon a honi légvédelmi rakéta evolúción összenézve a csapatlégvédelemmel. Pesze nagyon elméleti a lenti oktfejtés, hiszen a gyártókapacitás és n+1 faktor játszik, nem lehet csak úgy átállni és összepárosítani csettintésre dolgokat.

Azt nem világos számomra, hogy A Kub rakéta már a '60-es évek közepé létezett és a S-200 és Kub is CW megvilágítást használt. A '70-es évek közepén már látszott, hogy a Nyeva nagy magasságú HMZ-je lényegtelen, a manőverezőképessége meg korlátos, bár jobb, mint a Volhové.

Hogyhogy nem volot olyan program, ami Kub jellegű RPK-s rakétára cserélte volna a brutálnagy Nyeváét? A harcászati gépek ellen a két rendszer HMZ-je 10-12 km magasságig lényegében azonos sút, egy idő után a Kub-é nagyobb volt, csak a Kub rakétája 40%-kal (!) volt könnyebb és nem kétfokozatú volt. Pusztán a rakéta cseréjével harcászati gépek ellen komolyan nőtt volna a Nyeva harcértéke. Vegyes rakéta alkalmazás is elképzelhető lett volna, ha fontos nagy magasságú HMZ, tehát megmaradt volna a VP-601P 5V27 és mellé lehetett volna a kisebb, de egyszerűbb egyfokozatú rakéta.

A legszélsőségesebb extrapoláció meg az, hogy Kub szerű honi légvédelmet picit nagyobb rakétával soha nem terveztek? A CW és az Sz-300 féle PESA közötti váltás olyan gyors volt, hogy ezzel lényegében nem foglalkoztak? Mert itt meg a csapatlégvédelem evolúciója az, ami fura.
  • Sz-200 és Kub '60-as évek végén már volt, CW célmegvilágítást és SARH-t használt mindkettő.
  • '70-es évek vége Sz-300PT PESA radar és RCG és 1983-tól már SAGG az Sz-300PTSz-szel.
  • Csakhogy... A csapatlégvédelmnél A Buk-M1 ugyanúgy CW megvilágításos volt, mint a Kub, csak TEL mellé TELAR-t is kapott. Lényegében egy Kub "felszteroidozva" volt új rakétával és brutálabb radarokkal jobb zavarvédelemmel. 1987 táján érte el az első dandár a bevethetőséget és került Mo-ra. CW megvilágítás és SARH. A Tor-M1 máz fázisvezérelt volt, de az meg poszt hh-s rendszer az bevethetőséget nézve.
Emiatt nem világos, hogy miért nem volt Sz-125 nagyobb, Sz-200-nál kisebb HMZ-s CW-s honi légvédelmi rendszer. Vagy kicsit szélsőségesen nézve megfelelő AVR-rel a Kub alkalmasabb lehetett volna honi légvédelemre is, mint a Nyeva...? (Mert ugye a Poljana volt az első AVR, ami a csapatlégvédelmet és a honi légvédelmet össze tudta kapcsolni.)

Hpasp? Erről van valami el nem mesélt történeted?

Ehhh, nem vagyok én Cifu, hogy kisregényt írjak...

Az Sz-125 Nyeva alapvetően kis-magasságú lérak komplexumnak készült, befoltozandó a Dvina/Gyeszna által hagyott rést.
187V625b.jpg

V-625-ös rakétája viszont teljes csőd lett, elbukott a teszteken.

Így került 1961-től gyártásba a komplexum a haditengerészet V-600-as rakétájával (ami eredetileg egy teljesen más célra készült), 10km hatótávolsággal.
425_1042_601_1055_.jpg


A Lenin rendek (illetve Gulágra szóló beutalók) kiosztása után jött az ukáz, effektív hatótávolságot megduplázni!

2965v27d.jpg

Az 1964-től gyártott V-601-es rakéta már 25km maximális hatótávolságot tudott.

Jött is a szokott ukáz, effektív hatótávolságot megduplázni!

No ehhez kezdték el tervezni az Sz-250 Elektron komplexumot, már fázisvezérelt antennával.
Az alapvető probléma nem a rakétával volt, hanem a radarhorizonttal.
Ahhoz ugyanis hogy 40km távolságon le tudj küzdeni egy célt, azt fel is kell deríteni, legalább 82km távolságban.
Ahhoz viszont hogy 82km-re kitold a radarhorizontot, a lokátort 90m magasba kell emelni.
947p0010.jpg


Egy ekkora vasbeton torony úgy 2000 tonna...

Itt ez a történet véget ért, viszont az Sz-300P-nél alkalmazott 40m magas 40V6MD torony kifejlesztése viszont elvileg a fönti történet eredménye.
83076N6_5N66M_40V6MD_Clam.jpg
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Hogyhogy nem volot olyan program, ami Kub jellegű RPK-s rakétára cserélte volna a brutálnagy Nyeváét? A harcászati gépek ellen a két rendszer HMZ-je 10-12 km magasságig lényegében azonos sút, egy idő után a Kub-é nagyobb volt, csak a Kub rakétája 40%-kal (!) volt könnyebb és nem kétfokozatú volt. Pusztán a rakéta cseréjével harcászati gépek ellen komolyan nőtt volna a Nyeva harcértéke.

Azért a KUB harcirésze jóval kisebb mint a Nyeváé, nyilván nem függetlenül attól, hogy a félaktív rávezetés sokkal pontosabb mint az RPK...
... vagyis RPK vezérlés esetén a KUB rakétának akkorára nőne a mellélövése amit már nem fed le annak kisebb harci részének a repeszeivel -> drámaian csökken a találat esélye, vagy nehezebb harcirész kell -> nagyobb rakéta
 
M

molnibalage

Guest
molnibalage

Jogos amit a kUB meghajtásáról írtál. Tényleg a ramjet is szilárd volt.
A KRUG-ot már egyszer megvitattuk abban nem fogunk egyet érteni :)

Az OSA-val nekem igazából az a bajom, hogy minden egy járművön van.
Szerintem okosabb lett volna ketté bontani a dolgot. Külön felderítő és külön tűzvezető járműre. Olcsóbb lett volna úgy a rendszer, e mellet lehet így még +2 db rakéta is felfért volna az indító járműre az alacsonyabb súly miatt. Az meg sosem hátrány. :rolleyes:

Szerintem ha akarták volna akkor megoldható lett volna az AVR-s KUB rendszer.
Ugyan ez igaz a KUB rendszernél használt rakéták meghajtására is. 1969-ben amikor a KUB kezdett rendszerbe állni az M-11 rendszer már kettős tolóerő karakterisztikájú volt, és teljesen szilárd tüzelőanyagú.
Ezt a BUK csak bő 10 évvel később követte.
Vagyis elvi szinten már a KUB is lehetett volna ilyen rendszer.
Lehetett volna PVO-s AVR-s KUB meg csapat légvédelmi KUB verzió is. Elvi szinten ezeknek szerintem nem volt akadálya.
A szovjet összhaderőnemi koncepcióban a legkisebb manőverező egység a zászlóalj. Ez zl. 2 db Oszával bír legfeljebb. Emiatt nincs értelme szétszedni két járműre, mert csak bonyoult lesz az egész. AVR kapcsolattal vagy anélkül önállóan kell megoldani a célkeresést.
 
M

molnibalage

Guest
Azért a KUB harcirésze jóval kisebb mint a Nyeváé, nyilván nem függetlenül attól, hogy a félaktív rávezetés sokkal pontosabb mint az RPK...
... vagyis RPK vezérlés esetén a KUB rakétának akkorára nőne a mellélövése amit már nem fed le annak kisebb harci részének a repeszeivel -> drámaian csökken a találat esélye, vagy nehezebb harcirész kell -> nagyobb rakéta
Rgr.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Emiatt nem világos, hogy miért nem volt Sz-125 nagyobb, Sz-200-nál kisebb HMZ-s CW-s honi légvédelmi rendszer. Vagy kicsit szélsőségesen nézve megfelelő AVR-rel a Kub alkalmasabb lehetett volna honi légvédelemre is, mint a Nyeva...? (Mert ugye a Poljana volt az első AVR, ami a csapatlégvédelmet és a honi légvédelmet össze tudta kapcsolni.)

Az Sz-125 és az Sz-200 között az Sz-75 létezett, és annak több próbálkozása is volt a rakétájának felpumpálására...
Ugye az SzA-75 Dvina (SA-2A) V-750 rakétájának 30km volt a hatótávolsága, és 54-ben került rendszerbe.

Kitüntetések kiosztása után jött a szokott ukáz, effektív hatótávolságot megduplázni!
No itt mivel már a rakéta volt a korlátozó tényező, jópár megoldást kipróbáltak. (ugyanis a rakéta tömegét nem lehetett növelni!)

49517d.jpg

17D - Mach3.7 - 40km

22922d.jpg

22D - Mach4.8 - több mint 30km

Viszont a fentiek messze voltak az elvárt 60km-től, így egy teljesen új komplexumot terveztek.
(ott már lehetett nagyobb rakétát tervezni)

Ez lett az Sz-175.
A V-750 átmérőjét megnövelték 50cm-ről 84cm-re, a szilárd gyorsító átkerült az oldalára, tömege 5t-ra nőtt 2,1t-ról.
732full_17362_118513_s_17.jpg

Sem a V-850-es rakéta, sem a komplexuma azonban nem került rendszerbe, mivel az Sz-75M Volhov új V-755 rakétája az eredeti méretekkel is hozta az 56km hatótávolságot.

122full_17362_118516_v880.jpg

A V-850-es viszont a későbbiekben a V-860/870/880 rakéta családnak képezte az alapját, amit az Sz-200-ashoz rendszeresítettek.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7