Ukrajna (bel és külpolitika, gazdaság, minden ami nem kapcsolódik közvetlenül a konfliktushoz)
- Téma indítója Mackensen
- Indítva
- Status
MI LENNE, HA TÁMADNÁNAK A SZLOVÁKOK VAGY AZ UKRÁNOK? CSAPATAINK HARCBAN ÁLLNAK #4
VÉLEMÉNYEK? MENNYIRE VALÓS A KÉP SZERINTETEK?
Seregszemle
A magyar fegyveres erők állapotával és eszközparkjával részletesen foglalkoztunk az első részben, így most csak röviden tekintjük át hazánk alapvető katonai képességeit.
A Magyar Honvédség létszáma 27 800 fő, melyből 10450-en a szárazföldi erőknél, 5750-en pedig a légierőnél szolgálnak. A fennmaradó 11600 fő háttérintézményekben lát el szolgálatot. Rajtuk kívül 44 ezer tartalékos mozgósítható első körben. Bár kérdéses, hogy milyen hatékonysággal.
A szárazföldi komponens két gépesített lövész és egy különleges műveleti dandárral, három harctámogató (műszaki, híradós, tűzszerész) ezreddel és egy (vegyvédelmi) zászlóaljjal, valamint egy harci kiszolgáló támogató (logisztikai) ezreddel rendelkezik. A légi komponensnek három merevszárnyas és két forgószárnyas repülőszázada van, valamint egy légvédelmi és egy radar ezrede. A legfontosabb támaszpontok Tatán, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Szolnokon találhatóak.
A harci alakulatokat tekintve a régiós mezőnyben egyedül a különleges műveletisek és a Gripen vadászbombázókkal felszerelt repülőszázadunk állja meg magabiztosan a helyét. Katonáink képzettsége jónak mondható, de a fegyverzet tekintetében az esetek többségében alulmaradunk a szomszédainkkal való összehasonlításban.
A harckocsizó és a tüzér fegyvernem az elmúlt évtizedekben szinte teljesen leépült,
mára már csak képességmegőrzés céljával tartják hadrendben az elavultnak számító eszközöket.
A haderőfejlesztés főbb irányvonalait meghatározó Zrínyi 2026 névre elkeresztelt terv arra enged következtetni, hogy a következő években számos téren meg fog erősödni a honvédség (többek között a tüzérséget is megpróbálják feltámasztani), de a rendszerváltás óta eltelt közel három évtized alatt okozott károkat nehéz lesz helyreállítani.
Az aranyszigonyos had
Az ukrán fegyveres erők létszáma 204 ezer fő. A szárazföldi alakulatoknál 145 ezren szolgálnak, a haditengerészetnél hatezren, a légierőnél pedig 45 ezren. Külön haderőnemként tartják számon a légideszantosokat és a különleges műveleti alakulatokat. Előbbiek köteléke 8000 főre rúg, míg az utóbbiak létszámáról nincsenek nyilvánosan elérhető hivatalos adatok. A reguláris hadsereg mellett 46 ezerre tehető a nemzeti gárda tagjainak száma. Közéjük tartoznak az Azov zászlóalj nevű ukrán nacionalista, félkatonai szervezet harcosai is, akik a kezdetektől fogva részt vesznek a Moszkva által támogatott felkelők ellen folyó konfliktusban az ország keleti részén. Az ukrán katonai vezetés 900 ezer tartalékossal is számolhat.
A szárazföldi erők főparancsnoksága Kijevben található. A nem közvetlenül a központi vezetés irányítása alatt álló egységek négy regionális parancsnoksághoz tartoznak. Harci alakulataik két harckocsidandárból, kilenc gépesített dandárból, két hegyivadász dandárból, öt felderítő zászlóaljból és négy gépesített lövészdandárból állnak. Harctámogató egységeik közül kiemelkedik az öt tüzérdandárjuk és a három rakétatüzér ezredük. Emellett
van egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal felszerelt dandárjuk is.
A külön haderőnemként szereplő ejtőernyősöknek öt dandárja van, a különleges műveletiseknek pedig két ezredük.
Az ukrán hadsereg haditechnikai eszközeinek zöme a régi szovjet technológián alapul, bár az utóbbi években egyre több nyugati fegyvert szereznek be az Oroszországgal folytatott konfliktus miatt. A szárazföldi erők 832 harckocsival rendelkeznek, melyek zöme T-64-es, de van 100 db T-72-esük is. További 1200 harckocsit tartanak raktáron.
Félezernél is több páncélozott felderítő járművük van, közülük számos képes a vízen is közlekedni. A szerbekhez hasonlóan ők is inkább a nagyobb védelmet jelentő gyalogsági harcjárművekben szállítják a lövészeiket a páncélozott szállító harcjárművek (PSZH) helyett. Előbbi kategóriában 1087 eszközzel bírnak, többnyire BMP-2-essel és a variánsaival. PSZH-ik túlnyomórészt a BTR-70-esek és BTR-80-asok, melyekből mintegy 300-at tartanak hadrendben.
A szárazföldi erő páncéltörő képességét a Fagot-, a Konkursz- és a Sturm-rakéták biztosítják. Tüzérségük ugyancsak impozáns. A 122 milliméteres Gvozgyika önjáró tarackból 238, míg a 152 milliméteres Akácijából 235 darabjuk van. Vontatott tarackjaik száma meghaladja a félezret. Rakétatüzérségük 348 eszközt felvonultató arzenálja javarészt Grad-, Uragan- és Szmercs-ütegekből áll, amelyek a lenti videón is láthatók. Mindemellett van még 340 darab 120 milliméteres aknavetőjük is.
A szárazföldi haderőnem egységei rendelkeznek kis hatótávolságú, Sztrela- és Osa-rakétákon alapuló csapatlégvédelemmel és 35 darab Mi-24 típusú saját harci helikopterrel is. A fentebb már emlegetett földi célok elleni kis hatótávolságú ballisztikus rakétás egységnek 90 darab Tocska-ütegük van. Ez az eszköz látható működés közben az alábbi videón:
VÉLEMÉNYEK? MENNYIRE VALÓS A KÉP SZERINTETEK?
Seregszemle
A magyar fegyveres erők állapotával és eszközparkjával részletesen foglalkoztunk az első részben, így most csak röviden tekintjük át hazánk alapvető katonai képességeit.
A Magyar Honvédség létszáma 27 800 fő, melyből 10450-en a szárazföldi erőknél, 5750-en pedig a légierőnél szolgálnak. A fennmaradó 11600 fő háttérintézményekben lát el szolgálatot. Rajtuk kívül 44 ezer tartalékos mozgósítható első körben. Bár kérdéses, hogy milyen hatékonysággal.
A szárazföldi komponens két gépesített lövész és egy különleges műveleti dandárral, három harctámogató (műszaki, híradós, tűzszerész) ezreddel és egy (vegyvédelmi) zászlóaljjal, valamint egy harci kiszolgáló támogató (logisztikai) ezreddel rendelkezik. A légi komponensnek három merevszárnyas és két forgószárnyas repülőszázada van, valamint egy légvédelmi és egy radar ezrede. A legfontosabb támaszpontok Tatán, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Szolnokon találhatóak.
A harci alakulatokat tekintve a régiós mezőnyben egyedül a különleges műveletisek és a Gripen vadászbombázókkal felszerelt repülőszázadunk állja meg magabiztosan a helyét. Katonáink képzettsége jónak mondható, de a fegyverzet tekintetében az esetek többségében alulmaradunk a szomszédainkkal való összehasonlításban.
A harckocsizó és a tüzér fegyvernem az elmúlt évtizedekben szinte teljesen leépült,
mára már csak képességmegőrzés céljával tartják hadrendben az elavultnak számító eszközöket.
A haderőfejlesztés főbb irányvonalait meghatározó Zrínyi 2026 névre elkeresztelt terv arra enged következtetni, hogy a következő években számos téren meg fog erősödni a honvédség (többek között a tüzérséget is megpróbálják feltámasztani), de a rendszerváltás óta eltelt közel három évtized alatt okozott károkat nehéz lesz helyreállítani.
Az aranyszigonyos had
Az ukrán fegyveres erők létszáma 204 ezer fő. A szárazföldi alakulatoknál 145 ezren szolgálnak, a haditengerészetnél hatezren, a légierőnél pedig 45 ezren. Külön haderőnemként tartják számon a légideszantosokat és a különleges műveleti alakulatokat. Előbbiek köteléke 8000 főre rúg, míg az utóbbiak létszámáról nincsenek nyilvánosan elérhető hivatalos adatok. A reguláris hadsereg mellett 46 ezerre tehető a nemzeti gárda tagjainak száma. Közéjük tartoznak az Azov zászlóalj nevű ukrán nacionalista, félkatonai szervezet harcosai is, akik a kezdetektől fogva részt vesznek a Moszkva által támogatott felkelők ellen folyó konfliktusban az ország keleti részén. Az ukrán katonai vezetés 900 ezer tartalékossal is számolhat.
A szárazföldi erők főparancsnoksága Kijevben található. A nem közvetlenül a központi vezetés irányítása alatt álló egységek négy regionális parancsnoksághoz tartoznak. Harci alakulataik két harckocsidandárból, kilenc gépesített dandárból, két hegyivadász dandárból, öt felderítő zászlóaljból és négy gépesített lövészdandárból állnak. Harctámogató egységeik közül kiemelkedik az öt tüzérdandárjuk és a három rakétatüzér ezredük. Emellett
van egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal felszerelt dandárjuk is.
A külön haderőnemként szereplő ejtőernyősöknek öt dandárja van, a különleges műveletiseknek pedig két ezredük.
Az ukrán hadsereg haditechnikai eszközeinek zöme a régi szovjet technológián alapul, bár az utóbbi években egyre több nyugati fegyvert szereznek be az Oroszországgal folytatott konfliktus miatt. A szárazföldi erők 832 harckocsival rendelkeznek, melyek zöme T-64-es, de van 100 db T-72-esük is. További 1200 harckocsit tartanak raktáron.
Félezernél is több páncélozott felderítő járművük van, közülük számos képes a vízen is közlekedni. A szerbekhez hasonlóan ők is inkább a nagyobb védelmet jelentő gyalogsági harcjárművekben szállítják a lövészeiket a páncélozott szállító harcjárművek (PSZH) helyett. Előbbi kategóriában 1087 eszközzel bírnak, többnyire BMP-2-essel és a variánsaival. PSZH-ik túlnyomórészt a BTR-70-esek és BTR-80-asok, melyekből mintegy 300-at tartanak hadrendben.
A szárazföldi erő páncéltörő képességét a Fagot-, a Konkursz- és a Sturm-rakéták biztosítják. Tüzérségük ugyancsak impozáns. A 122 milliméteres Gvozgyika önjáró tarackból 238, míg a 152 milliméteres Akácijából 235 darabjuk van. Vontatott tarackjaik száma meghaladja a félezret. Rakétatüzérségük 348 eszközt felvonultató arzenálja javarészt Grad-, Uragan- és Szmercs-ütegekből áll, amelyek a lenti videón is láthatók. Mindemellett van még 340 darab 120 milliméteres aknavetőjük is.
A szárazföldi haderőnem egységei rendelkeznek kis hatótávolságú, Sztrela- és Osa-rakétákon alapuló csapatlégvédelemmel és 35 darab Mi-24 típusú saját harci helikopterrel is. A fentebb már emlegetett földi célok elleni kis hatótávolságú ballisztikus rakétás egységnek 90 darab Tocska-ütegük van. Ez az eszköz látható működés közben az alábbi videón:
A légierő gerincét a 37 darab Mig-29-es és a 34 darab Szu-27-es vadászgép adja. Emellett van 31 Szu-25-ös csatarepülőgépük és több, mint egy tucat Szu-24-es vadászbombázójuk. Gripenjeink fejlettebbek ezeknél a típusoknál, de a számok egyértelműen az ukránok oldalán állnak. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük az igencsak félelmetes képességekkel rendelkező légvédelmüket is.
A fegyvernem 72 közepes hatótávolságú Buk-, és 250 nagy hatótávolságú Sz-300-as ütegből áll (lásd a lenti videót). Utóbbi rakétarendszert a 80-as években fejlesztették ki a szovjet mérnökök, de még ma is komoly veszélyt jelentenek a legmodernebb ballisztikus rakétákra és vadászgépekre.
Az Sz-300-as jelentette fenyegetést Nyugaton is komolyan veszik.
Ezen rakétarendszer egy újabb változatát akarja megvásárolni Törökország az oroszoktól, ami miatt igencsak kihúzta a gyufát az amerikaiknál. Washington nem is hajlandó leszállítani a legfrissebb harci repülőit, az F-35-ösöket a törököknek, mivel a jelenlegi megromlott viszonyban kétséges, hogy Ankara hogyan bánna a két rendszer működéséből származó információkkal.
Az ukrán haditengerészet egységeinek ismertetésétől relevancia hiányában eltekintünk.
Fehér zászló leng, lengeti a szél...
Sorozatunk első részében Szlovénia esetleges Magyarország elleni offenzívája kapcsán megjegyeztük, hogy igazából még elméleti szinten nincs túl sok értelme ezzel foglalkozni, hiszen haderejük teljesen esélytelen a magyar honvédséggel szemben. Az a szomorú, hogy most nagyjából ugyanezzel a helyzettel állunk szemben, csak épp ellenkező előjellel. Az Azonnali által megszólaltatott katonai források kivétel nélkül, mindannyian így értékelték a helyzetet.
Még ha figyelembe vesszük az ukrán haderő kelet-ukrajnai harcok miatti igencsak számottevő lekötöttséget, valamint az alakulataik feltöltöttsége, és a haditechnikai eszközeik bevethetősége kapcsán jelentkező problémákat,
Kijev akkor is képes egy legalább háromszoros túlerőben lévő sereget felállítani egy Magyarország elleni invázió esetén.
Hadtudományi alapvetés, hogy a szemben álló felek ereje közötti ekkora arányú eltérés nagyban determinálja a konfliktus kimenetelét, így nem sok mindenbe kapaszkodhatunk. Egy északkeletről érkező támadás esetén még a hazai terepadottságok sem akadályozzák különösebben az ellenséges offenzívát.
Egyedül abban az előre nem mérhető tényezőben bízhatnánk valamelyest, hogy a magyar honvédek hatékonyságát és teherbírását jelentősen növelné a haza védelmében vívott küzdelem.
Az ukránok oldalán viszont ott van a friss háborús tapasztalat,
amit – kis túlzással – nem lehet túlbecsülni.
Az ukrán hadsereg elsődleges célja a Tiszán való nyugodt átkelés biztosítása, és az ezt akadályozni képes magyar erők szétzúzása lehet egy esetleges Magyarország elleni hadművelet kezdetén. Egy ilyen offenzívát megelőző csoportosításokról és csapatmozgásokról borítékolhatóan értesülne a magyar katonai elhárítás a helyi magyar közösség tagjaitól. A teljes meglepetés ereje így elveszne, de ez vélhetően nem tántorítaná el az ukránokat, ha van megfelelő politikai akarat a háború kirobbantására.
Már csak azért sem, mert a meginduló hadoszlopokat potenciálisan egyedül feltartóztatni képes Gripen vadászgépeinket könnyen kiiktathatják a fejlett légvédelmi rakétarendszerüknek köszönhetően. Az Sz-300-as ukránok által rendszeresített különböző típusainak hatótávolsága 75-100 kilométer. Légvédelmi rakétaütegeik a határ közelébe telepítve, Nyíregyháza környékén már alapból biztosítják a légi fölényt számukra.
Az előretörő ukrán csapatokkal mozgó légvédelmi rakétaütegeik ügyes elhelyezéssel meggátolhatják, hogy a Gripenjeink egyáltalán megpróbáljanak harcba bocsátkozni.
Ha csak ezt nézzük, az ukrán vadászgépeknek még felszállniuk sem kellene feltétlenül. A harckocsikkal és rakétatüzérséggel támogatott szárazföldi inváziós erő rövid időn belül fel tudná morzsolni a debreceni egységeinket. A Budapest felé történő előrenyomulást így már csak a Tiszán való átkelés lassíthatná. A szolnoki különleges műveleti alakulataink felrobbanthatnák a folyón átívelő hidakat, de ezzel csak ideig-óráig tudnánk feltartóztatni az ukránokat, és az is biztos, hogy a magyar honvédség szárazföldi erejének teljes aktív létszámát elérő ukrán légideszant és speciális egységek – nyilván csak töredéküket vetnék be, de még így is egy önmagában is jelentős erőről beszélünk – már a háború kezdetén azon lennének, hogy biztosítsák a legfontosabb csomópontokat.
Piros pont: ukrán támaszpont, piros nyíl: ukrán támadás várható főiránya, kék pont: magyar katonai bázis
A Tiszán való átkelést akár a Gripenek is megnehezíthetik a hidak és egyéb átkelők pusztításával, amennyiben már az ukrán támadás kezdetén felszállnak. A magyar légierőnek egyébként célszerű lenne még azelőtt áttelepülnie Pápára, hogy az ukránok még jobban megközelítenék a fővárost, hiszen ha az előretörő alakulatokat követő légvédelmi rakétaütegeiket Kecskemét 100 kilométeres körzetében telepítik, akkor már a repülőtérről történő felszállás is életveszélyes mutatvánnyá válhat.
Az ukránok szinte háborítatlan előrenyomulását képtelenek lennénk katonai erővel feltartóztatni. Budapest határában felállíthatnánk a minimális nehéz fegyverzettel bíró tatai dandárunkat, és a győri légvédelmi rakétaezred is bizonyos védelmet tudna nyújtani az ukrán légierő esetleges csapásaival szemben, de csak minimális esélyünk lenne érdemi eredményeket elérni.
A harcedzett ukrán hadsereg előretolt egységei 48 óra alatt különösebb nehézségek nélkül a magyar főváros alá érhetnek.
Az előző részben egy esetleges román inváziónál ezt nem valószínűsítettük, de az ukrán hadsereg a friss háborús tapasztaltok, a románoknál is jelentősebb túlerő és a kezdetektől garantált légi fölény miatt jóval mozgékonyabb lenne. Emellett a kárpátaljai magyar kisebbség sem jelent akkora lekötöttséget, mint a székelyföldi. A magyar többségű települések javarészt a határhoz közel, sík vidéken fekszenek, ahol az offenzíva és a megfélemlítés miatt jelentős ukrán erőket állomásoztatnának, így kiterjedt ellenállás nem igazán tudna kibontakozni.
A Kárpátok hágóiban ugyan végre lehetne hajtani az inváziós erők utánpótlását akadályozó diverzáns akciókat, de ilyen – az esetleges háború kimenetelét érdemben nem befolyásoló – rajtaütések megszervezése helyett vélhetően inkább a mielőbbi tűzszünet elérésre törekedne a magyar vezetés, az összes diplomáciai csatornát kihasználva.
A magyar honvédség jelenlegi fegyverzete ugyanis egész egyszerűen elégtelen arra, hogy egy nagyobb konvencionális támadást megállítson.
http://azonnali.hu/cikk/20181005_mi...k-vagy-az-ukranok-csapataink-harcban-allnak-4
A fegyvernem 72 közepes hatótávolságú Buk-, és 250 nagy hatótávolságú Sz-300-as ütegből áll (lásd a lenti videót). Utóbbi rakétarendszert a 80-as években fejlesztették ki a szovjet mérnökök, de még ma is komoly veszélyt jelentenek a legmodernebb ballisztikus rakétákra és vadászgépekre.
Az Sz-300-as jelentette fenyegetést Nyugaton is komolyan veszik.
Ezen rakétarendszer egy újabb változatát akarja megvásárolni Törökország az oroszoktól, ami miatt igencsak kihúzta a gyufát az amerikaiknál. Washington nem is hajlandó leszállítani a legfrissebb harci repülőit, az F-35-ösöket a törököknek, mivel a jelenlegi megromlott viszonyban kétséges, hogy Ankara hogyan bánna a két rendszer működéséből származó információkkal.
Az ukrán haditengerészet egységeinek ismertetésétől relevancia hiányában eltekintünk.
Fehér zászló leng, lengeti a szél...
Sorozatunk első részében Szlovénia esetleges Magyarország elleni offenzívája kapcsán megjegyeztük, hogy igazából még elméleti szinten nincs túl sok értelme ezzel foglalkozni, hiszen haderejük teljesen esélytelen a magyar honvédséggel szemben. Az a szomorú, hogy most nagyjából ugyanezzel a helyzettel állunk szemben, csak épp ellenkező előjellel. Az Azonnali által megszólaltatott katonai források kivétel nélkül, mindannyian így értékelték a helyzetet.
Még ha figyelembe vesszük az ukrán haderő kelet-ukrajnai harcok miatti igencsak számottevő lekötöttséget, valamint az alakulataik feltöltöttsége, és a haditechnikai eszközeik bevethetősége kapcsán jelentkező problémákat,
Kijev akkor is képes egy legalább háromszoros túlerőben lévő sereget felállítani egy Magyarország elleni invázió esetén.
Hadtudományi alapvetés, hogy a szemben álló felek ereje közötti ekkora arányú eltérés nagyban determinálja a konfliktus kimenetelét, így nem sok mindenbe kapaszkodhatunk. Egy északkeletről érkező támadás esetén még a hazai terepadottságok sem akadályozzák különösebben az ellenséges offenzívát.
Egyedül abban az előre nem mérhető tényezőben bízhatnánk valamelyest, hogy a magyar honvédek hatékonyságát és teherbírását jelentősen növelné a haza védelmében vívott küzdelem.
Az ukránok oldalán viszont ott van a friss háborús tapasztalat,
amit – kis túlzással – nem lehet túlbecsülni.
Az ukrán hadsereg elsődleges célja a Tiszán való nyugodt átkelés biztosítása, és az ezt akadályozni képes magyar erők szétzúzása lehet egy esetleges Magyarország elleni hadművelet kezdetén. Egy ilyen offenzívát megelőző csoportosításokról és csapatmozgásokról borítékolhatóan értesülne a magyar katonai elhárítás a helyi magyar közösség tagjaitól. A teljes meglepetés ereje így elveszne, de ez vélhetően nem tántorítaná el az ukránokat, ha van megfelelő politikai akarat a háború kirobbantására.
Már csak azért sem, mert a meginduló hadoszlopokat potenciálisan egyedül feltartóztatni képes Gripen vadászgépeinket könnyen kiiktathatják a fejlett légvédelmi rakétarendszerüknek köszönhetően. Az Sz-300-as ukránok által rendszeresített különböző típusainak hatótávolsága 75-100 kilométer. Légvédelmi rakétaütegeik a határ közelébe telepítve, Nyíregyháza környékén már alapból biztosítják a légi fölényt számukra.
Az előretörő ukrán csapatokkal mozgó légvédelmi rakétaütegeik ügyes elhelyezéssel meggátolhatják, hogy a Gripenjeink egyáltalán megpróbáljanak harcba bocsátkozni.
Ha csak ezt nézzük, az ukrán vadászgépeknek még felszállniuk sem kellene feltétlenül. A harckocsikkal és rakétatüzérséggel támogatott szárazföldi inváziós erő rövid időn belül fel tudná morzsolni a debreceni egységeinket. A Budapest felé történő előrenyomulást így már csak a Tiszán való átkelés lassíthatná. A szolnoki különleges műveleti alakulataink felrobbanthatnák a folyón átívelő hidakat, de ezzel csak ideig-óráig tudnánk feltartóztatni az ukránokat, és az is biztos, hogy a magyar honvédség szárazföldi erejének teljes aktív létszámát elérő ukrán légideszant és speciális egységek – nyilván csak töredéküket vetnék be, de még így is egy önmagában is jelentős erőről beszélünk – már a háború kezdetén azon lennének, hogy biztosítsák a legfontosabb csomópontokat.
Piros pont: ukrán támaszpont, piros nyíl: ukrán támadás várható főiránya, kék pont: magyar katonai bázis
A Tiszán való átkelést akár a Gripenek is megnehezíthetik a hidak és egyéb átkelők pusztításával, amennyiben már az ukrán támadás kezdetén felszállnak. A magyar légierőnek egyébként célszerű lenne még azelőtt áttelepülnie Pápára, hogy az ukránok még jobban megközelítenék a fővárost, hiszen ha az előretörő alakulatokat követő légvédelmi rakétaütegeiket Kecskemét 100 kilométeres körzetében telepítik, akkor már a repülőtérről történő felszállás is életveszélyes mutatvánnyá válhat.
Az ukránok szinte háborítatlan előrenyomulását képtelenek lennénk katonai erővel feltartóztatni. Budapest határában felállíthatnánk a minimális nehéz fegyverzettel bíró tatai dandárunkat, és a győri légvédelmi rakétaezred is bizonyos védelmet tudna nyújtani az ukrán légierő esetleges csapásaival szemben, de csak minimális esélyünk lenne érdemi eredményeket elérni.
A harcedzett ukrán hadsereg előretolt egységei 48 óra alatt különösebb nehézségek nélkül a magyar főváros alá érhetnek.
Az előző részben egy esetleges román inváziónál ezt nem valószínűsítettük, de az ukrán hadsereg a friss háborús tapasztaltok, a románoknál is jelentősebb túlerő és a kezdetektől garantált légi fölény miatt jóval mozgékonyabb lenne. Emellett a kárpátaljai magyar kisebbség sem jelent akkora lekötöttséget, mint a székelyföldi. A magyar többségű települések javarészt a határhoz közel, sík vidéken fekszenek, ahol az offenzíva és a megfélemlítés miatt jelentős ukrán erőket állomásoztatnának, így kiterjedt ellenállás nem igazán tudna kibontakozni.
A Kárpátok hágóiban ugyan végre lehetne hajtani az inváziós erők utánpótlását akadályozó diverzáns akciókat, de ilyen – az esetleges háború kimenetelét érdemben nem befolyásoló – rajtaütések megszervezése helyett vélhetően inkább a mielőbbi tűzszünet elérésre törekedne a magyar vezetés, az összes diplomáciai csatornát kihasználva.
A magyar honvédség jelenlegi fegyverzete ugyanis egész egyszerűen elégtelen arra, hogy egy nagyobb konvencionális támadást megállítson.
http://azonnali.hu/cikk/20181005_mi...k-vagy-az-ukranok-csapataink-harcban-allnak-4
Piros pont: ukrán támaszpont, piros nyíl: ukrán támadás várható főiránya, kék pont: magyar katonai bázis
Ebből a cikksorozatból ez a kép a legmegalázóbb...
http://mandiner.hu/cikk/20180403_maglyatuz_david_autere_interju itt egy interjú is az íróvalÉs még add hozzá ezt a könyvet is, hogy ennek is pont kb. féléve kellett megjelennie. Úgy kezdődik, hogy tűz körül ülő magyarokat megtámadnak az erdőben a románok, és a verekedés közben egy magyar lány beleesik a máglyatűzbe és megég. Innen a könyv címe. Mellesleg hajaz a Máglyatűz elnevezés az ukrán Tisztítótűzre (Csisztiliscse), ami a kárpátaljai konfliktus során került most elő.
Jo-jo kepzeletbeli szimulacio a fenti.
Lathatjuk donyeckbe mennyire tortek elorre. /a konfliktus kezdeten ~10-20 km ert? Amint bealt a front egy egy falu...ide oda fel evbe egyszer.
Villamhaborut nem lehet amugy se feltunes nelkul inditani a mai vilagba...legalabbis nem itt europaba. /mert az mas amit az usa csinal hogy lebegtet egy par ellenseget aki keszul es lecsap egy olyanra amely allam nem is szamitott ra./
Egyebkent ukrajnaba pont megvolt a lehetoseg villamhaborura... Hat nem jott ossze...
Lathatjuk donyeckbe mennyire tortek elorre. /a konfliktus kezdeten ~10-20 km ert? Amint bealt a front egy egy falu...ide oda fel evbe egyszer.
Villamhaborut nem lehet amugy se feltunes nelkul inditani a mai vilagba...legalabbis nem itt europaba. /mert az mas amit az usa csinal hogy lebegtet egy par ellenseget aki keszul es lecsap egy olyanra amely allam nem is szamitott ra./
Egyebkent ukrajnaba pont megvolt a lehetoseg villamhaborura... Hat nem jott ossze...
A nemetnek azert jott ossze a villamhaboru a vh kezdeten. Mert senki nem szamitott lengyelorszag lerohanasara. Meg maguk a lengyelek se. Mindenki franciaorazagra tett volna. /lengyelorszag is maksz kissebb konfloktusra szamolt danzig kapcsan.../ami politikai uton is remdezheto lett volna./
Aztan a franciak es az angolok se gondoltak hogy komolyan nekik megy majd nemetorszag. /azthittek csak alibiznek kicsit az angol csapatok fro ba kicsit./... /a beneluxok se gondoltak hogy a nemetek ilyen tokosek lessznek es lengyelorszag utan ilyen gyorsan tamad ujra. /azthidtek majd evekik targyalgatnak meg politizalgatnak.../ es renddezodik a dolog.../
A szovjetek se szamitottak hogy mind ezek utan nekik menne a nemet. /szamitottak ra mint ellenfelre hisz europa legerosebbjeve valt nemetorszag es szomszedoaak lwttek de azt nem hogy ilyen gyorsan tortenne mind ez.../
Tehat az volt a mazli hogy hitlert es a rendszeret leneztek es nem gondoltak nem neztek ki hogy nemetorszag egyvesztres haborubol ilyen gyorsan talpra all... /A nemeteknek hitlernek "hala" nem ert veget az elso vilaghaboru./
Mig az antantnak mar vegetert....
Se ukrajna se romania nem lenne kepes egy villamhaborura.../romania moldva ellen nem kepes ha kepes lenne mar reg mwglepte volna./
Aztan a franciak es az angolok se gondoltak hogy komolyan nekik megy majd nemetorszag. /azthittek csak alibiznek kicsit az angol csapatok fro ba kicsit./... /a beneluxok se gondoltak hogy a nemetek ilyen tokosek lessznek es lengyelorszag utan ilyen gyorsan tamad ujra. /azthidtek majd evekik targyalgatnak meg politizalgatnak.../ es renddezodik a dolog.../
A szovjetek se szamitottak hogy mind ezek utan nekik menne a nemet. /szamitottak ra mint ellenfelre hisz europa legerosebbjeve valt nemetorszag es szomszedoaak lwttek de azt nem hogy ilyen gyorsan tortenne mind ez.../
Tehat az volt a mazli hogy hitlert es a rendszeret leneztek es nem gondoltak nem neztek ki hogy nemetorszag egyvesztres haborubol ilyen gyorsan talpra all... /A nemeteknek hitlernek "hala" nem ert veget az elso vilaghaboru./
Mig az antantnak mar vegetert....
Se ukrajna se romania nem lenne kepes egy villamhaborura.../romania moldva ellen nem kepes ha kepes lenne mar reg mwglepte volna./
Nem baj az hogyha elragad valakit a fantazia es villamhaborut jatszik kepzeletbe. De ha ilyet tesz forditsa meg a helyzetet es nezze a masik oldalrol is ha magyarorszag villamhaboruzna... Ez igy fer.
De hangsulyozom ujfent se ukrajna se romania se mas szomszedunk nem lenne kepes villamhaborut inditani se ellenunk se nallunk joval gyengebb allam ellenellen se.
De hangsulyozom ujfent se ukrajna se romania se mas szomszedunk nem lenne kepes villamhaborut inditani se ellenunk se nallunk joval gyengebb allam ellenellen se.
Egy villamhaborut megerezne aa lakossag amit megerezne a gazdasag amit megerezne a villamhaboru....
Villamhaborut ugy lehet csak inditani hogy azt ne erezze meg a gazdasag... Mert ha a gazdasag megerzi a villamhaboru elbukott es lessz normal haboru ami nagyon konnyen valhat allohaboruva /a villamhaborus kezdet miatt hamar kimerul a tartalek./ igy bukta...
Egy haborus keszulodest meg megerez minden az ellenseg is it europaba mert az ellenseg csak szomszed lehet... Sok valasztas nincs... Es annyi felesleges anyagi forras se all remdelkezesre hogy az eggyik ellen keszulodik es a masik ellen megy... /mert van annyira valtozatos europa es es a technologia olyan fejlett es a komunikacio() hogy ez nem kivitelezheto..../
Villamhaborut ugy lehet csak inditani hogy azt ne erezze meg a gazdasag... Mert ha a gazdasag megerzi a villamhaboru elbukott es lessz normal haboru ami nagyon konnyen valhat allohaboruva /a villamhaborus kezdet miatt hamar kimerul a tartalek./ igy bukta...
Egy haborus keszulodest meg megerez minden az ellenseg is it europaba mert az ellenseg csak szomszed lehet... Sok valasztas nincs... Es annyi felesleges anyagi forras se all remdelkezesre hogy az eggyik ellen keszulodik es a masik ellen megy... /mert van annyira valtozatos europa es es a technologia olyan fejlett es a komunikacio() hogy ez nem kivitelezheto..../
12delta
Azért én vitatom a cikk tartalmát.
Egyrészt érdekelne a technika bevethetőségének az aránya...
Aztán az, hogy a két frontos háborúban , hogy osztaná meg ukrajna az erejét.
Aztán az, hogy mi miért nem próbálkozunk megelőző csapással vagy közvetlen a határon az ellenség megállításával?
Aztán az is, hogy az ATGM kapacitásunkat miért nem veszik figyelembe? Van közel 100+ db Fagot+Konkrusz pct. atgm. rendszerünk. Ilyen rövid határszakaszra az brutális mennyiség. És akkor jönnek ugye a városi/falusi harcban az RPG-k.
Az ukrán légierővel nagyrészt megbirkózik a 14 Gripen. Főleg, hogy fele ennyit nem tudnának ránk emelni egyszerre a saját gépeikből....
Ami engem aggaszt az a tüzérségük és az S-300/BUK. Sajnos a Gripenhez nincs ARM fegyverzet ami szerintem nagy hibája a típusnak...
Az ukrán tüzérség miatt pedig nem tudjuk magunkat eredményesen "beásni". Pedig a BTR-80A gépágyúja mindenre veszélyes , főleg ha állóhelyből , beásva lehet használni.
Én azért nem írnám le annyira magunkat , mint a cikk. Főleg, hogy van pénzünk és vannak barátaink, sok eszköz érkezhet ide hozzánk akár 1-2 héten belül is.
E mellet én úgy gondolom, hogy akár zsoldos csapatokat is tudnánk fizetni a megfelelő erre szakosodott cégeken keresztül.
Azért én vitatom a cikk tartalmát.
Egyrészt érdekelne a technika bevethetőségének az aránya...
Aztán az, hogy a két frontos háborúban , hogy osztaná meg ukrajna az erejét.
Aztán az, hogy mi miért nem próbálkozunk megelőző csapással vagy közvetlen a határon az ellenség megállításával?
Aztán az is, hogy az ATGM kapacitásunkat miért nem veszik figyelembe? Van közel 100+ db Fagot+Konkrusz pct. atgm. rendszerünk. Ilyen rövid határszakaszra az brutális mennyiség. És akkor jönnek ugye a városi/falusi harcban az RPG-k.
Az ukrán légierővel nagyrészt megbirkózik a 14 Gripen. Főleg, hogy fele ennyit nem tudnának ránk emelni egyszerre a saját gépeikből....
Ami engem aggaszt az a tüzérségük és az S-300/BUK. Sajnos a Gripenhez nincs ARM fegyverzet ami szerintem nagy hibája a típusnak...
Az ukrán tüzérség miatt pedig nem tudjuk magunkat eredményesen "beásni". Pedig a BTR-80A gépágyúja mindenre veszélyes , főleg ha állóhelyből , beásva lehet használni.
Én azért nem írnám le annyira magunkat , mint a cikk. Főleg, hogy van pénzünk és vannak barátaink, sok eszköz érkezhet ide hozzánk akár 1-2 héten belül is.
E mellet én úgy gondolom, hogy akár zsoldos csapatokat is tudnánk fizetni a megfelelő erre szakosodott cégeken keresztül.
Egyik allam se nagyhatalom hogy ne hataros orszaggal haboruzzon.... Jelen korba csak a hatartol tavol eso allammal lehet villamhaboruzni... Ugy hogy az ellenseg nem tudja biztosra hogy o lessz az ellenseg es ha megis rajonne mar nincs ideje felkeszulni...
Villamhaboru nagyhatalom haboruja nem romaniae vagy ukrajnae...
Magyarorszagnak villamhaborura csak ukrajna ellen lenne eselye... De az se klasszikus villamhaboru lenne /a hagok lezarasaval karpataljan./ csak villamhaborus elemeket tartalmazna /beutest/ de a felszamolas es a vedekezes igy is hosszadalmas lenne... Egy elhuzodo allohaboruval...
Villamhaboru nagyhatalom haboruja nem romaniae vagy ukrajnae...
Magyarorszagnak villamhaborura csak ukrajna ellen lenne eselye... De az se klasszikus villamhaboru lenne /a hagok lezarasaval karpataljan./ csak villamhaborus elemeket tartalmazna /beutest/ de a felszamolas es a vedekezes igy is hosszadalmas lenne... Egy elhuzodo allohaboruval...
A cikket nem Én írtam, csak megosztottam. Valóban itt a hágók a kulcskérdés. Kis túlzással pár drón megakaszthatná az egészet. Nem tudom van e levegőből szórható aknája (és erre képessége) a magyar vagy ukrán hadseregnek. De pár tonna akna ledobása a hágókra, majd drónokkal célzott csapás az átkelni próbáló páncélos erőkre sima gyalogos hadviselést eredményezne. Mivel gyalogságban az ukránoknak kedveznek a számok, kárpátalját nehéz lenne elfoglalnia és megvédeni a magyar félnek. Szerintem a totális légi fölény és az esetleges beszivárgók utánpótlásának elvágása vezetne eredményre, rengeteg gyalogsági akna ledobásával a hágókra és a hegygerinc túlsó oldalára (mivel ez egy elég hosszú vonal, ez több nap és sok tonna lenne, ennyi idő alatt még részegen is odaérne a légvédelem, ezért említettem a drónokat), de mivel pl. a kézifegyverek jó része hasonló lőszert használ, simán zsákmányolhatnának is.
Olyan forgatókönyvvel lehet számolni, hogy a jövő évi választások után a szélsőjobb kerül hatalomra, ami erőből akarja megoldani Ukrajná minden baját, valamilyen rejtélyes okból reguláris vagy irreguláris csapatokkal megtámadják hazánkat, közben az oroszok beavatkoznak keleten, a románok és a lengyelek testvéri segítségnyújtást végeznek, hogy megállítsák az orosz erőket és megállítsák a vérontást nyugaton, megszállják a nekik tetsző területeket, mi még ugye bevonulunk Kárpátaljára. Az oroszok ekkor hirtelen megállnak kitör a világbéke, létrejön egy új orosz bábállam Novorosszija névén, Besszarábia Romániához, a történelmi lengyel területek Lengyelországhoz, Kárpátalja meg hozzánk kerül, maradék Ukrajná meg marad ütközőzóna.
A hátérben meg csendben megegyezett Moszkva és Washington.
A hátérben meg csendben megegyezett Moszkva és Washington.
12delta
A MI-24 tudja használni a KGMU aknaszóró konténert, de nem hiszem, hogy sikeres lehetne egy ilyen bevetés.
De ha a megelőző csapás mellet döntenénk akkor valóban a hágók lezárása lenne ésszerű.
Ha védekezünk akkor pedig a keleti városok megerősítése gyalogsággal, a nyílt terepen pedig a gépesített gyalogság bevetése (BTR+T-72).
A bajom az, hogy a BTR-80 csak beásva ér valamit, mert nem védi páncélzat. Viszont jó helyen beásba, betonnal erősített földbe ásott fedezékből tüzelve elég hatékony lehet. Mozgásból sajnos a BTR hasznavehetetlen....
E mellet a területen körültekintően elhelyezett ATGM-ek óriásit mészárolhatnának. Szerintem.
A MI-24 tudja használni a KGMU aknaszóró konténert, de nem hiszem, hogy sikeres lehetne egy ilyen bevetés.
De ha a megelőző csapás mellet döntenénk akkor valóban a hágók lezárása lenne ésszerű.
Ha védekezünk akkor pedig a keleti városok megerősítése gyalogsággal, a nyílt terepen pedig a gépesített gyalogság bevetése (BTR+T-72).
A bajom az, hogy a BTR-80 csak beásva ér valamit, mert nem védi páncélzat. Viszont jó helyen beásba, betonnal erősített földbe ásott fedezékből tüzelve elég hatékony lehet. Mozgásból sajnos a BTR hasznavehetetlen....
E mellet a területen körültekintően elhelyezett ATGM-ek óriásit mészárolhatnának. Szerintem.
https://uk.wikipedia.org/wiki/Оснащення_Повітряних_сил_України#CITEREFThe_Military_Balance2017
itt szerepel a 250 szám
Hivatkozásnka a The Military Balance, 2017, с. 229 van megadva.
Nekem a második szomszéd lány volt pornósztár, valami gold, de már nem muveszkedik.haubagoi
Lili Tiger-t közvetve ismerem. Egy faluval odébb lakik/lakott. Nem tudtam, hogy nemzetközileg jegyzett pornó sztár
(Ha kéritek se mondom el mi az igazi neve, privátban sem....)
Poltorak meg lepergett megint a NATO miniszteri találkozóról. Nem jutott be. Miattunk.
Nem hiszem hogy mostanában megegyeznek. A grúzokat is megint igénybe akarják venni kb. Árulja már el nekem valaki egyébként hogy mióta kell Gruziat Georgianak hívni ? Kiakaszto, alig lehet néha kiolvasni , pl georgiai meg ilyenek... Georgiaban...
- Status