Kissé megnézve az USA történelme detto Anglia történelme.
A tudatlan többség Viktória idejét a csúcsnak érzi, pedig a hanyatlás csúcsa volt.
A Gladstone D' Israeli váltógazdaságban az idealista Gladstone egy etikus politizálást képviselt, mely a békés egymás mellett élést támogatta.
D' Israeli a Rothschild ház embere a gyarmatosítást.
Viktória, aki buta, agresszív volt, saját gyerekeit is gyűlölte, a humoros D' Israeli pártját fogta, még alkotmányossági válságot is okozott.
A Rothschild ház a Waterloo botrány ellenére elérte, hogy nem eljártak ellene, hanem kezébe adták az angol jegybankot.
Anglia katonai gazdasági erőforrásait arra használta fel, hogy a Rothschild ház befolyását növelte a gyarmatosítással, és a konkurens /akár angol, mint a Brit-Kelet-Indiai Társaság/ cégek kiszorításával.
Jó példa a második búr háború.
Sajtótörténelmi kuriózum.
Addig a britek a búrokat úgy írták le, mint mi 200 éve a románokat, ártalmatlan bocskorosoknak.
A két búr háború közti időben felfedezett búr gyémánt egy perc alatt átírta a kor hangulatát és onnantól a brit sajtó a búrokat agresszív gyilkosoknak írta le.
Érdekesség, hogy ez még ma is hat, hisz a "Félelem az Elm utcában" rossza is Freddy Krüger, a független búr állam miniszterelnökének nevét kapja, úgy hozzánőtt e névhez a gonoszság fogalma.
A Rothschildok érdekében fellépő sajtó a sárga lapok, a tömegeket folyamatosan befolyásoló hazugsággyár, aki háború ideológiai lapjait vetette meg. Bár a név erre a sajtótevékenységre az USA-ban terjedt el.
Azt a hecckampányt követte az elnevezés, ami az 1895-ös spanyol-USA háborút megelőzte Kuba és a Fülöp-szigetek megszerzése érdekében.
A búr háború után a kitermelés joga nem az brit koronára szállt a meghódított területek tekintetében, hanem sir Cecil Rhodes-ra, aki a Rothschildok kölcsönéből építette gyémántbányáit, ma is a legnagyobb cég. Ez a Cecil Rhodes hozta létre 1907-ben a Foreign council-t a brit befolyás növelésére az USA-ban. Alapító okiratban leírva. 1903-ra elérték, hogy az USA bankjegy kiadása 12 olyan bank kezébe került a FED-en keresztül, akik a Rothschild család kezében vannak.
Ahogy Anglia nettó veszteséges volt a gyarmati háborúkban és fenntartásban és a haszon a magáncégekhez került, úgy alakult ez az USA-ban is. Erről először nagy nyilvánossághoz jutó könyvében a korszak egyik legismertebb katonája Smedley Butler tábornok írt.
Szóval, Amerika úgy fog járni, mint Anglia. Saját energiaforrásai felhasználásával felpumpál egy olyan cégcsoportot, aki nem nemzeti és majd továbbáll. És ez már látható. A hadsereg fejlesztésén kívül semmi közszolgáltatásra nem költenek.
A tudatlan többség Viktória idejét a csúcsnak érzi, pedig a hanyatlás csúcsa volt.
A Gladstone D' Israeli váltógazdaságban az idealista Gladstone egy etikus politizálást képviselt, mely a békés egymás mellett élést támogatta.
D' Israeli a Rothschild ház embere a gyarmatosítást.
Viktória, aki buta, agresszív volt, saját gyerekeit is gyűlölte, a humoros D' Israeli pártját fogta, még alkotmányossági válságot is okozott.
A Rothschild ház a Waterloo botrány ellenére elérte, hogy nem eljártak ellene, hanem kezébe adták az angol jegybankot.
Anglia katonai gazdasági erőforrásait arra használta fel, hogy a Rothschild ház befolyását növelte a gyarmatosítással, és a konkurens /akár angol, mint a Brit-Kelet-Indiai Társaság/ cégek kiszorításával.
Jó példa a második búr háború.
Sajtótörténelmi kuriózum.
Addig a britek a búrokat úgy írták le, mint mi 200 éve a románokat, ártalmatlan bocskorosoknak.
A két búr háború közti időben felfedezett búr gyémánt egy perc alatt átírta a kor hangulatát és onnantól a brit sajtó a búrokat agresszív gyilkosoknak írta le.
Érdekesség, hogy ez még ma is hat, hisz a "Félelem az Elm utcában" rossza is Freddy Krüger, a független búr állam miniszterelnökének nevét kapja, úgy hozzánőtt e névhez a gonoszság fogalma.
A Rothschildok érdekében fellépő sajtó a sárga lapok, a tömegeket folyamatosan befolyásoló hazugsággyár, aki háború ideológiai lapjait vetette meg. Bár a név erre a sajtótevékenységre az USA-ban terjedt el.
Azt a hecckampányt követte az elnevezés, ami az 1895-ös spanyol-USA háborút megelőzte Kuba és a Fülöp-szigetek megszerzése érdekében.
A búr háború után a kitermelés joga nem az brit koronára szállt a meghódított területek tekintetében, hanem sir Cecil Rhodes-ra, aki a Rothschildok kölcsönéből építette gyémántbányáit, ma is a legnagyobb cég. Ez a Cecil Rhodes hozta létre 1907-ben a Foreign council-t a brit befolyás növelésére az USA-ban. Alapító okiratban leírva. 1903-ra elérték, hogy az USA bankjegy kiadása 12 olyan bank kezébe került a FED-en keresztül, akik a Rothschild család kezében vannak.
Ahogy Anglia nettó veszteséges volt a gyarmati háborúkban és fenntartásban és a haszon a magáncégekhez került, úgy alakult ez az USA-ban is. Erről először nagy nyilvánossághoz jutó könyvében a korszak egyik legismertebb katonája Smedley Butler tábornok írt.
Szóval, Amerika úgy fog járni, mint Anglia. Saját energiaforrásai felhasználásával felpumpál egy olyan cégcsoportot, aki nem nemzeti és majd továbbáll. És ez már látható. A hadsereg fejlesztésén kívül semmi közszolgáltatásra nem költenek.
..."