Nukleáris fegyverek elmélete és története

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

T

Törölt tag 1945

Guest
Nem keverte össze. A szimplán összeérintés nem elég. Akkor nem vacakoltak volna az ágyúval a 1945-ben

Implóziót a Pu-239 alapú fegyvereknél használnak, aminek megszületése egész érdekes volt, mert mellékvágány és tartalék opciónak szánték a MP alatt, aztán lényegében abból lett egyeduralkodó megoldás.

Én ebből (is) dolgozok.
https://www.libri.hu/konyv/richard_rhodes.az-atombomba-tortenete-1.html

Mind az urán-235-ösnek, mind a plutónium 239-es izotópjának kritikus tömege függ a hőmérséklettől, pillanatnyi sűrűségtől, illetve az esetleges neutron visszaverő héj vastagságától.
Az fenti 52kg ²³⁵U, szoba hőmérsékletre, normál sűrűségre (χ = 1), 100%-o (elméleti) dúsítottságra, és neutron visszaverő héj nélkül értettem.
Implózió esetén (amit nem csak a plutónium-ot alkalmazó fegyvereknél, hanem ²³⁵U-ösnél is alkalmazhatnak) a fenti mennyiségnél kevesebb szükséges a láncreakcióhoz.

A fenti könyvet nem ismerem.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 023
26 557
113
Olvastam.

Csak Japánban és ott is több hónap alatt.
Európában is. És a rövid, alig egy éves időtáv, az európai és japán gyujtóbombázások csúcsa, irreveláns nekünk. A hatásnak, a kezdetben lassú, majd gyorsuló teljes visszahullásnak egy évtizedig kellene tartania az NT elmélet szerint, így az összeadódás nagyon is játszik ebben az esetben! Hatást kellene gyakorolnia valamilyen mérhető szinten!

Valami nem stimmel. A Pinatubo bizonyította, hogy van egy látványosan mérhető effekt kéndioxidra. Szóval "vulkanikus telet" már megfigyeltünk és szarrá elemeztünk. Nukleárisat és kozmológiait még nem, de az már biztos a világháborús adatsorok alapján, hogy nem olyan egyszerű a dolog, mint előzetesen feltételezték!
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Az összeérintés eredménye...
Robbanás nem volt, de a legközelebb álló fizikus az utána világított a sötétben (szegény...:()

Nagyon nagy a kavarc itten, pont ezért is írom a sorozatot.
A filmen a "Démon" (harmadiknak elkészült szubkritikus plutónium mag) neutron visszaverő berillium burkát ejti rá Slotin, így az szuper kritikussá vált.
Slotin az elszenvedett 1000rad hatására 9 nap múlva el is hunyt.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
A helyreállítás már Magyarországon is megtörtént öt évvel a háború után. Egyes nem kritikus infrastrukturális elemek újjáépítése húzódott csak el.



Ez így nem igaz. Közép és Kelet-Európában a második világháború pont olyan, vagy még brutálisabb pusztítást okozott, mint egy atomháború okozna mínusz sugárzás!

Az atomháborúban nem a gyors lefolyású pusztítás lenne durva, hanem a kihullási zónák okozta viszonylag tartós sugárterhelés. Csernobilban látjuk, hogy igazából ezt ki lehet heverni évtizedes távlatban. Tehát komoly mértékben nem akadályozná a mezőgazdasági termelés újraindulását! Sokkal nagyobb probléma lenne az üzemanyag kérdése azokban az országokban, ahol nincs saját olajkitermelés, amit hasznosíthatnának a gépesített mezőgazdaságban!

Ugye az éhínség, aminek a faktorai változatosak lennének és ami a legkomolyabb tényező lenne az emberveszteségben.



Ez így egy ZS kategóriás scifi az ötvenes évekből. Az energetikai szektor működését nem érintené, nem az elpusztított városokban találhatóak az erőművek, az nyersanyaggal való ellátásukat viszont igen. Magyarország például nagyon rossz helyzetben lenne, mert nagyon kevés szén/ligniterőművünk van, amit működőképesen tudnánk tartani, hiszen a gázerőművek leállnának import hijján az atomerőmű pedig ki tudja milyen állapotban leledzene, de fűtőelemutánpótlás egy idő után úgyse lenne hozzá! Ugyanez igaz a vízellátásra is és az ipari üzemek egy részére. Igazából a pusztulásnak nem a mértéke, hanem bizonyos pontokon a mértéke lenne durva. Mintha a gazdasági és infrastrukturális hálózatokból kimetszenének darabokat és az újjáépítés során ezeket megkerülve lehetne csak újra rendszert alkotni a megmarad elemekből.

Éppen ezért döntően fontos az atomháború utáni sikeres újjáépítés szempontjából a közigazgatási kapacitások túlélése! Nem véletlen, hogy a szovjet bábállam idején, a szűkös kapacitásokból a megyei tanácsok mind kaptak komoly atombiztos fedezéket!



Szerencsére az értelmiségi réteg elpárolog a nagyvárosokban, így őket nem kell etetni és korlátozott használhatóságukat figyelembe véve munkát találni nekik. Viszont termelőerők munkássága és a vidéki népesség java túléli a háború elejét. Ez egy jó alap lesz, az atomháború pont azt a népelemet iktatja ki legnagyobb arányban, amellyel a legkevésbé tudnánk gazdálkodni a háború utáni szűkös keretek között. A városlakókat, a döntően a szolgáltató szektorban dolgozó munkaerőt, az értelmiséget, stb. Ez az újjákezdés szempontjából jó, mert kevés fölös száj lesz!
Magyarországon van elég fa a hőerőművekhez. Paks még fél évig elketyeg. Van elég repce és napraforgó a mezgaz gépek és a létfontosságú szállítás biztosítására. Én mindenhez is értek, és mindenem van.
Értelmiségből is bőven maradna. Ha BP bekapná a létező legnagyobb atombombát 150E halottra és 400E sebesültre kellene számítani.
A kihullási zónákon kívül, 5 kmen belül egy két nap a sugárzás normálisra csökkenése. Ahonnan nem látszott a villanás, ott semmi. A kihullási övezetekben három hónap. Ez Csernobilban a vörös erdő. Kétsáz m széles, pár kilóméter hosszú. Ez a hosszabb távon használhatatlan föld.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Magyarországon van elég fa a hőerőművekhez. Paks még fél évig elketyeg. Van elég repce és napraforgó a mezgaz gépek és a létfontosságú szállítás biztosítására. Én mindenhez is értek, és mindenem van.
Értelmiségből is bőven maradna. Ha BP bekapná a létező legnagyobb atombombát 150E halottra és 400E sebesültre kellene számítani.
A kihullási zónákon kívül, 5 kmen belül egy két nap a sugárzás normálisra csökkenése. Ahonnan nem látszott a villanás, ott semmi. A kihullási övezetekben három hónap. Ez Csernobilban a vörös erdő. Kétsáz m széles, pár kilóméter hosszú. Ez a hosszabb távon használhatatlan föld.
A vörös erdőt eldózerolták, rekultiválták. Bár ma is radioaktív, mégis pezseg ott az élet.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Nagyon nagy a kavarc itten, pont ezért is írom a sorozatot.
A filmen a "Démon" (harmadiknak elkészült szubkritikus plutónium mag) neutron visszaverő berillium burkát ejti rá Slotin, így az szuper kritikussá vált.
Slotin az elszenvedett 1000rad hatására 9 nap múlva el is hunyt.
Igaz, és arra is példa hogy a robbanánoshoz szükséges nukleáris anyag mennyisége több mindentől függ
Amúgy két baleset is volt a maggal
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Demon_core
A filmen bemutatott volt a második.
Az első esetben is a neutron visszaverő körítéssel volt a probléma és az is egy tudós életébe került
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Az S-50 projekt

Az urán dúsításának legelső lépcsőjét, a folyadék-hődiffúziós eljárást eredetileg nem is akarták alkalmazni a US Army által vezetett Manhattan tervben, mivel azt egyrészt a US NAVY fejlesztette, másrészt nem ítélték elég hatékonynak.
Némi haderőnemek közötti tusakodás után, végül-is felépült az S-50 jelű dúsító.

A mechanizmus egyszerű: egy hosszú, függőlegesen álló hideg cső és a belsejében elhelyezkedő, hevített cső között cseppfolyós urán-hexafluorid-ot engednek.
A folyadék-hődiffúzió alapja az a jelenség, hogy a könnyebb (²³⁵UF₆) izotópok hajlamosak a magasabb hőmérsékletű, a nehezebbek (²³⁸UF₆) pedig a hidegebb régió felé diffundálni.
Amikor megkezdik a csövek hűtését, illetve hevítését, felfelé irányuló áramlás indul meg a forró csőfal mentén, a hideg felület mellett pedig lefelé áramlik a folyadék.
A ²³⁵UF₆-ban gazdag folyadék idővel összegyűlik az oszlop tetején, ahonnan le lehet csapolni.
A dúsítás fokozása érdekében egész sor egymás után kapcsolt oszlopot működtetnek.

Sectional-view-of-a-thermal-diffusion-process-column.jpg


Az alig három centiméter átmérőjű legbelső cső nikkelből készült, s a belsejében 200 °C körüli hőmérsékletű, magas nyomású gőz futott.
Ezt vette körül a második, ennek anyaga réz volt, s a kettő közötti szűk, alig két és fél milliméteres résbe eresztették az urán-hexafluorid folyadékot.
A harmadik, a külső cső mintegy tíz centiméter vastagságú volt, ónozott vaslemezből készült, s az urán-hexafluorid olvadáspontjánál épp hogy melegebb, 55 °C-os vízzel hűtötte a hex-et.
Az oszlopokat finom tűrésekkel kellett előállítani; ±0.0076 mm a belső nikkelcsövek átmérőjére és ±0.051 mm a belső nikkelcsövek és a külső rézcsövek között.

S50-Columns.jpg

Az üzemben összesen 2142db, 15m magas oszlop állt, összesen 21 blokkban (102db cső-oszlop blokkonként).

HD-30-529-10444575983.jpg

Az S-50 projekt épületei, a diffúziós csöveket a fekete épületben helyezték el.

Négy szivattyú percenként 57’000 l hűtő vizet pumpált a Clinch folyóból.
A gőzszivattyúkat tizenkét kazán táplálta, 3100 kPa nyomáson.
A kazánok fűtését 23’000’000 literes olajtárolóból biztosították, ami az üzem 60 napig történő folyamatos (utántöltés nélküli) működtetéséhez volt elegendő.

Az üzem építését 1944 júliusában kezdték meg,
Októberben termelt 4.8kg 0.852%-ra (²³⁵U) dúsított urán-hexafluoridot, azonban a sok szivárgás miatt le kellett állnia.
1945 januárjában ismét megkezdte működését, márciusban már mind a 21 blokk termelt, bár az üzem teljesen csak augusztusra készült el.
Egy blokk (amiből 21 volt az üzemben) normál működés alatt, naponta 9.1kg hex-et tudott 0.72%-ról 0.85%-ra dúsítani.

A háború végéig, az üzem összesen 25’630kg hex dúsítását végezte el.
Utólagos számítások szerint az S-50 üzem (mindössze) egy héttel gyorsította a Little Boy bomba elkészítését.
 
M

molnibalage

Guest
Magyarországon van elég fa a hőerőművekhez. Paks még fél évig elketyeg. Van elég repce és napraforgó a mezgaz gépek és a létfontosságú szállítás biztosítására. Én mindenhez is értek, és mindenem van.
Értelmiségből is bőven maradna. Ha BP bekapná a létező legnagyobb atombombát 150E halottra és 400E sebesültre kellene számítani.
A kihullási zónákon kívül, 5 kmen belül egy két nap a sugárzás normálisra csökkenése. Ahonnan nem látszott a villanás, ott semmi. A kihullási övezetekben három hónap. Ez Csernobilban a vörös erdő. Kétsáz m széles, pár kilóméter hosszú. Ez a hosszabb távon használhatatlan föld.
Nagyon el tetszik lenni tévede.
Ajkán az erőmű csak részlegesen ment fatüzeléssel 2010-ben és évi 250 ezer tonnát evett meg úgy, hogy csak a KÁT támogatás miatt égették el.
BTW egy atomháború után erődtüzek is lennének sanszosan.
Az erőművek nagy része elve alkalmatlan fával üzemelni. Az sem az, hogy fogod és babaszod a kazánba a rönköt. Néhányszor néhány cm-es csipsz formában tolták be. Ahhoz is üzemelő gépek és áram kell. Elég muris volt látni brutál gépeket, amikor kb. 10 sec alatt daráltak le egy farönköt.
 

Tcat

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2009. április 27.
2 070
9 190
113
Egy atomháborő után az USA-ban sanszosan a legalacsonyabb népsűrűségű nagy államokban éltek volna túl, mert ott kevés célpont volt és közlekedés híján a nagyvársokból a tömeg oda nem jut el, de ha igen, akkor a saját fegyverekkel majd rendet tartanak (értsd lelövik a fosztogatókat) az ottélők.

Amennyire én tudom ilyen területek lennének Idaho és Oregon kisebb-nagyobb része, illetve Kalifornia és Nevada északi területei, mert ezek kihullás szempontjából talán a legjobb kilátásokkal bíró régiók. Persze ha rákeres az ember többféle kihullási térkép jön szembe kevéssé meglepő módon, de azért ezek a területek mindegyiken relatíve kiesnek a szórásból. (Persze, nyilván uralkodó szélirány ide-oda, adott esetben nem biztos, hogy így lett volna.)

Az erőművek nagy része elve alkalmatlan fával üzemelni. Az sem az, hogy fogod és babaszod a kazánba a rönköt. Néhányszor néhány cm-es csipsz formában tolták be. Ahhoz is üzemelő gépek és áram kell. Elég muris volt látni brutál gépeket, amikor kb. 10 sec alatt daráltak le egy farönköt.

Erről eszembe jutottak a pécsi hőerőműs üzemlátogatások. Konkrétan a 2. alkalom, mikor már biomasszára volt átállítva. Aprítógépnél épp állt egy vasúti szerelvény, az egyik nyitott teherkocsiban akkor farönk, ami egymaga szépen kimaxolta a kocsi kapacitását. Mondták bedarálja, nem gond. Akkor azért visszagondoltam az első alkalmas látogatásra, mert akkor még az volt a mondóka, hogy majd leginkább erdőgazdálkodási hulladékot tüzelnek...
 
M

molnibalage

Guest
Amennyire én tudom ilyen területek lennének Idaho és Oregon kisebb-nagyobb része, illetve Kalifornia és Nevada északi területei, mert ezek kihullás szempontjából talán a legjobb kilátásokkal bíró régiók. Persze ha rákeres az ember többféle kihullási térkép jön szembe kevéssé meglepő módon, de azért ezek a területek mindegyiken relatíve kiesnek a szórásból. (Persze, nyilván uralkodó szélirány ide-oda, adott esetben nem biztos, hogy így lett volna.)

Közben kiderült, hogy lehet, hogy tévedek, mert pont ezekben az alacsony lakosságú és népsűrűségű államokban vannak az ICBM indítók. Ha mondjuk azokra nem pazarolja az ellen az erejét, akkor viszont azok safe place szerű helyek. Nagyvárosok több száz km-re vannak. A túlélés persze utána ott is elég nehéz lenne, mert attól még ott is nuki tél lenne.

A lenti térképen, ha a ICBM indítókat nem vesszük, akkor alig van értelme célpont, amire ma érdemes lenne indítani. A képen látható államok majdnem mind a legkisebb lakosságszámmal bíró és legalacsonyabb népsűrűségű államok.

U-S-Minuteman-Missile-Fields.jpg
 
M

molnibalage

Guest
A háború végéig, az üzem összesen 25’630kg hex dúsítását végezte el.
Utólagos számítások szerint az S-50 üzem (mindössze) egy héttel gyorsította a Little Boy bomba elkészítését.

jön a centrifuga technológia bemutatása az evolúcióban. :)
 
T

Törölt tag 1945

Guest
A K-25 projekt

Az urán dúsításának középső lépcsőjét, a gázdiffúziós eljárást nevezték K-25-nek.
Először csak a projektet, majd a terméket, végül az azt előállító üzemet is K-25-nek nevezték.

g-zdiffuzor.png

Az eljárás azon az elgondoláson alapult, hogy ha az urán-hexafluorid gázt porózus anyagon szivattyúzzák át, a könnyebb ²³⁵UF₆ gázmolekulák hamarabb fognak átjutni, mint azok, amelyekben a nehezebb ²³⁸UF₆ alkotja a vegyületet.
Az eljárás lelke tehát egy vékony, porózus fémlemez vagy membrán volt, négyzet centiméterenként több millió szubmikroszkopikus méretű nyílással.
Ahogy az urán-hexafluorid gázt ezeknek a membránoknak a hosszú során végigszivattyúzták, az fokozatosan szétvált, a feldúsult gáz fölfelé emelkedett, a maradék pedig lefelé áramlott.

Számoljuk ki a hex-et alkotó kétféle molekula moláris tömegét;
²³⁵UF₆ = ²³⁵U + 6 · ¹⁹F = 235 + 6 · 19 = 349 g/mol
²³⁸UF₆ = ²³⁸U + 6 · ¹⁹F = 238 + 6 · 19 = 352 g/mol

Mivel a Graham gáztörvény szerint a diffúziósebességek fordítottan arányosak a gázok moláris tömegeinek négyzetgyökével, kiszámíthatjuk a hex-et alkotó kétféle izotópot tartalmazó molekulák áthaladási sebességének különbségét;
√ ( 352 / 349 ) = 0.4%

Látható hogy a ²³⁵UF₆ és a ²³⁸UF₆ áthaladási sebessége között olyan rendkívül csekély a különbség (0.4%), hogy jelentősebb dúsítás eléréséhez több ezerszer kell megismételni az egész műveletet.


Az eljáráshoz finom pórusú membrán anyagra volt szükség, ráadásul elég erősnek is kellett lennie, hogy ellenálljon az igen agresszíven korrodáló, magas nyomású hex gáz hatásának.
Az összepréselt nikkelpor megfelelően ellenálló, de nem elég finom pórusú, a galvanikus úton előállított nikkel lapok elegendően finom pórusúak, de gyengék voltak.
Végül egy különleges, galvanikus úton előállítható rács jelentette a megoldást.


Mivel a rendkívül agresszív hex megtámadta a szerves anyagokat, a gáz áramlásának útjába a legparányibb zsírcsepp sem kerülhetett a csövek, tartályok, membránok, szivattyúk és kompresszorok sok-sok kilométer hosszúságú rendszerében.
Korábban soha nem látott, mindennemű zsírtól és olajtól mentes tömítéseket kellett kifejleszteni.
Az új szigetelőanyag, amelyet végül eredményesen alkalmaztak Oak Ridge-ben, a háború után Teflon márkanéven vált közismertté.

HD-30-374-10427415313.jpg


Ha a négyezer literes gázdiffúziós tartályokat teljes egészükben nikkelből készítik, az fölemésztette volna az Egyesült Államok teljes stratégiai nikkel készletét, ezért megbízták a Chrysler céget, hogy elektrolízis alkalmazásával, csak a tartályok belső felszínét nikkelezzék.

Lynch-Road.jpg

A Chrysler a teljes Detroit-i (Lynch Road) gyárát átállította diffúzor tartályok gyártására.
A galvanizálási folyamat több mint 4600 m² alapterületet, több ezer munkást és bonyolult légszűrő rendszert igényelt, hogy a nikkel ne szennyeződjön.
A háború végéig Chrysler több mint 3500 diffúzor tartály gyártott, és szállított le.

K-25-7609929206.jpg


A K-25 gázdiffúziós üzem építését 1943 októberében kezdték meg, a Tennessee államban található Oak Ridge-ben.
A négyszintes üzem, a maga korában a legnagyobb épület lett, félmillió négyzetméternyi alapterülettel.

Az alagsorban a segédberendezések, például a transzformátorok, a kapcsolóművek és a légkondicionáló rendszerek, a földszinten összesen 2892db diffúzor tartály, második szinten 160km hosszú (nikkelezett) csővezeték, harmadik szinten pedig a vezérlőterem több száz műszerfala volt elhelyezve.

K-25-operating-level.jpg

Biciklin közlekedő operátor az U alakú épület egyik 800m hosszú szárában, a vezérlőszinten

A dúsítást 1945 februárjában indították be, még az üzem építése közben, áprilisban 1.1%, júniusban 7%, szeptemberre már 23%-os dúsítást ért el.

1946 elején napi 3.6kg urán-hexafluoridot 30%-ra, júliusban 60%, novemberben 94%-ra volt képes dúsítani.
A termelést végül napi 2.56kg-ra állították be, 93.7%-os dúsításon.

70-K-25.jpg


A K-25-ös prototípusként szolgált a később épített dúsítók számára.
1945 szeptemberében készült el a K-27, 1951-ben a K-29 és K-31, és 1954-ben a K-33.

K-25-ösben a termelés 1985 augusztusában állt le végleg, és az üzemet 2014-ben bontották el.
A további négy dúsítót 2017 februárjáig bontották le.

Elmondható, hogy a világ összes dúsított urán készletének nagyjából a harmada gázdiffúziós eljárással készült.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Az Y-12 komplexum

Az urán dúsításának utolsó lépcsőjét, az elektromágneses izotópszeparációs üzemet nevezték Y-12-nek.

Diagram-of-uranium-isotope-separation-in-the-calutron.png


A módszer azon alapul, hogy egy elektromosan töltött, mágneses téren áthaladó atom a tömege által meghatározott sugarú körpályán mozog.
Minél könnyebb az atom, annál kisebb az általa leírt kör.
Ha tehát az elpárologtatott uránvegyületet ionokká alakítjuk, és áramoltatni kezdjük egy tartályban, amelyet egyúttal erős mágneses tér hatásának teszünk ki, a mozgó ionok két nyalábbá fognak elkülönülni.
A könnyebb ²³⁵U-atomok szűkebb ívet írnak le, mint a nehezebb ²³⁸U-atomok, és egy százhúsz centiméter átmérőjű félkör végén már 7 milliméter körüli lesz a két nyaláb eltérése.
Megfelelően elhelyezett tartályokban tehát külön-külön lehet összegyűjteni az ionokat.
Amikor az ionok célba érnek, leadják a töltésüket, és apró fémpelyhekként rakódnak le a gyűjtőtartály fenekén.


Az elektromágneses tekercsekhez azonban 4500 tonna rézre lett volna szükség, mivel azonban az Egyesült Államok híjával volt a réznek, a Kincstár felajánlotta, hogy helyette rúdezüstöt ad kölcsön.
1942. augusztus 3-án Nichols ezredes találkozott a pénzügyminisztériumi államtitkárral Daniel W. Bell-rel, hogy kérje az ezüst rudak átadását a West Point Bullion-raktárból.
A megbeszélés során Nichols kijelentette, hogy körülbelül öt-tízezer tonnányi ezüstre lenne szüksége.
A ledöbbent kincstárnok így válaszolt: Ezredes, mi nem tonnában, hanem unciában számolunk!
Az Y-12 komplexumba végül-is 430 millió uncia - 13’300 tonna ezüstöt használtak fel, 1 milliárd korabeli dollár értékben.

Alpha-calutron-tank.jpg


Az 1000 unciás - 31kg-os tömböket fegyveres kísérettel New Jersey-be szállították, ahol 15,9 mm széles, és 12 m hosszú szalagokat gyártottak belőlük.
Innen szintén fegyveres kísérettel 258 vagonban, a Milwaukee-be Wisconsinben szállították, ahol mágneses tekercseket készítettek belőlük, amiknek a burkolatát lehegesztették.
A háború után a gépeket szétszerelték és tisztították, és a gép alatti padlólapokat elégették, hogy visszanyerjék az összes beépített ezüstöt.
1970 májusában az utolsó 61 tonna - 2.000.000 uncia ezüstöt is kicseréltek rézre, és visszaadták a kincstárnak.
Végül csak 3.7kg hiányzott az eredetileg átadott 13.3 ezer tonnából.

Y-12-Aerial.jpg


Az Y-12 komplexumot 1943 februárjában kezdték építeni, a Bear Creek dombokkal körbevett völgyében Oak Ridge település mellett, remélve hogy egy esetleges baleset (nukleáris robbanás) esetén, a komplexumot körbe ölelő hegygerincek csökkentik a robbanás hatásának tovaterjedését.

Y-12-Calutron-Alpha-racetrack.jpg

Alfa-I dúsító

Az első Alfa-I dúsító 96db Calutron-nal (CALifornia University CycloTRON) 1943 novemberére készült el, a második 1944 januárjában, a harmadik márciusra, a negyedik áprilisra, az ötödik júniusra.

Beta-calutron.jpg

Béta dúsító

Az első Béta dúsító 36db Calutron-nal 1944 márciusára készült el, összesen nyolc épült meg októberig.

Alpha-II-Calutron.jpg

Alfa-II dúsító

Az Alfa-II dúsító típusból négy épült 1944 júliusa és októbere között, mindegyikben 96db Calutron volt.

Calutron-operators.jpg


9db Alfa, és 8db Béta dúsító összesen 1152db Calutron elektromágnesének folyamatos kézi szabályzásához, 2500 operátort, jellemzően középiskolát végzett fiatal nőket vettek fel, és képeztek ki.
Biztonsági okokból a kezelőket nem tájékoztatták az általuk irányított berendezés céljáról, csak arra képezték ki őket, hogy melyik kijelzés változásra, melyik szabályzón kell állítani.
Érdekes módon a fenti módon kiképzett női kezelők (Calutron Girls), jobb dúsítási eredményeket értek el, mint amikor a Berkley Ph.D (jellemzően férfi) fizikusai szabályozták a Calutron-okat.

1945 szeptemberéig 88kg urániumot dúsítottak 84.5%-ra, majd az év végéig további 935kg készült 95%-ra dúsítva.
1946 végére, amikor világossá vált, hogy a K-25 gázdiffúziós üzem (és testvére a K-27) képesek önmagukban is fegyverminőségű urániumot előállítani, az egyetlen tudományos célra fenntartott Béta dúsító kivételével, az összeset többi elektromágneses izotópszeparációs dúsítót leállították.


Az Y-12 komplexum ma is üzemel Oak Ridge mellett.
(szóba kerül majd még később)