[HUN] Légvédelmi eszközök beszerzése

Szó sincsen belügyekbe beavatkozásról. Így kötöttük a szerződést, hogy a Norvég Alap 90%-át a kormány osztja szét, 10%-át pedig egy kormánytól független szervezet osztja szét civil szervezetek között. Ez így megy mindenhol, 15 országgal már megállapodtak a szerződés szerint és egyiküknek se volt ezzel semmi baja, nem nyafogtak belügyekbe beavatkozásról, már csak a mi pénzünk van beragadva.

Sőt, lehet nem csak beragad hanem el is vész, mert a kormány annyira be van parázva attól, hogy nekik nem tetsző civil szervezetek is kaphatnak pénzt, hogy még arra is képes lehet, hogy lemondjon 70 milliárdról csak azért, mert abból 7 milliárdot nem ők osztanak szét.
 
  • Tetszik
Reactions: alali77
Az igazi érdekessége ennek a kiszivárgott ügynek, hogy ezek szerint NASAMS-ról tárgyalnak. Bár amennyire rá vannak izgulva a Norvég Alapra lehet, hogy csak azért vesznek inkább Patriotot, mert durcisak a norvégokra amiért nem a CÖF-be tolnák a civileknek járó pénzt.
 
Különben az izraelieknek van egy lényegében ugyan olyan rendszerük,mint a NASAMS.Ehez alapbol az AMRAAM van integrálva,de bármilen hasonló kvalitású integrálható hozzá.Ahoz alapbol a Derby-ER és a Phyton,de bármilyen hasonló kvalitású rakéta integrálható hozzá.Akár az AMRAAM is.
 

Oda is írtam, de ide is: nagyjából minden légierő rendelkezik olyan fegyverrel, amivel egy átlagos betonbunkert át lehet ütni. A nagyobb kérdés itt, hogy volt-e a reptérnek légvédelme. A Bayraktar egy 12 méteres fesztávú, 6,5 méter hosszú pilóta nélküli repülőgép. Ha egy ekkora gép zavartalanul meg tudta közelíteni a repteret, akkor ott nem a betonfedezék a legsürgősebb tennivaló...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Oda is írtam, de ide is: nagyjából minden légierő rendelkezik olyan fegyverrel, amivel egy átlagos betonbunkert át lehet ütni. A nagyobb kérdés itt, hogy volt-e a reptérnek légvédelme. A Bayraktar egy 12 méteres fesztávú, 6,5 méter hosszú pilóta nélküli repülőgép. Ha egy ekkora gép zavartalanul meg tudta közelíteni a repteret, akkor ott nem a betonfedezék a legsürgősebb tennivaló...
Azért egy ilyen kis szutyok drón nem az a kategória, ami a 2000 fontos PGM-et viszi. Ha csak van közelben egy 10 km-es magassági HMZ-vel és 25-40 km-es HMZ-vel bíró SAM (NASAMS2), akkor ott azért már nagyon komoly erőfeszítés kellene az átütő sikerhez. Sok CM vagy bármi, ami 12-14 km-re felmászik és el is találja a célt és van ehhez megfelelő PGM-je. Ez azért nem annyira sok ország és ezek jellemzően NATO tagok...
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Azért egy ilyen kis szutyok drón nem az a kategória, ami a 2000 fontos PGM-et viszi. Ha csak van közelben egy 10 km-es magassági HMZ-vel és 25-40 km-es HMZ-vel bíró SAM (NASAMS2), akkor ott azért már nagyon komoly erőfeszítés kellene az átütő sikerhez. Sok CM vagy bármi, ami 12-14 km-re felmászik és el is találja a célt és van ehhez megfelelő PGM-je. Ez azért nem annyira sok ország és ezek jellemzően NATO tagok...

Még mindig vissza az alaptételhez: egy 12 méteres fesztávú drón átrepült a célpont, jelen esetben egy reptér felett. Zavartalanul.
Ha ettől félsz, akkor nem a betonfedezéknek kellene lennie az első gondolatnak, hanem ott, hogy hol volt a légvédelem.

Abban igazad lehet, hogy adott esetben a betonfedezék / földsánc / távolsági szeparálás jó indok a gépek védelme érdekében, de akkor sem egy ilyen dróntámadás miatt.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Azért egy normális betonfedezéket nem olyan könnyű átütni szerintem.
Ha én építenék ilyet, akkor a belső réteg 2 cm vastag acél önhordó szerkezet lenne, arra kerülne fel a vízszigetelés, majd valamilyen nyomás/lökéshullám kiegyenlítő anyag, erre jönne 1-2 méter vasbeton ( C-100/115) , majd újabb vízszigetelés, majd pedig egy szép földtakaró.
A belső alap pedig lentről fölfele haladva: vízszigetelés, vasbeton (1 méter vastag), nyomás kiegyenlítő, beton, vízszigetelés, aljzatbeton lenne.

Szerintem ez nem egy irreális árú valami lenne, mégis elég sok minden ellen megvédené a repülőgépeinket/helikoptereinket.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Azért egy normális betonfedezéket nem olyan könnyű átütni szerintem.
Ha én építenék ilyet, akkor a belső réteg 2 cm vastag acél önhordó szerkezet lenne, arra kerülne fel a vízszigetelés, majd valamilyen nyomás/lökéshullám kiegyenlítő anyag, erre jönne 1-2 méter vasbeton ( C-100/115) , majd újabb vízszigetelés, majd pedig egy szép földtakaró.
A belső alap pedig lentről fölfele haladva: vízszigetelés, vasbeton (1 méter vastag), nyomás kiegyenlítő, beton, vízszigetelés, aljzatbeton lenne.

Szerintem ez nem egy irreális árú valami lenne, mégis elég sok minden ellen megvédené a repülőgépeinket/helikoptereinket.

Az ilyeneknek az ajtaján, vagy a szellőzőjén szokták behajítani a bombát.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Hpasp

A szellőzők általában ferdén/csavartan vannak beépítve, az ajtó járat pedig T elágazásos, így közvetlenül nem lőhető.
Ettől függetlenül mindent széjjel lehet lőni. Viszont egy ilyen fedezék azért nem olyan drága, lévén civil építőanyagokból készül. Szerintem alkotmányos költséggel is megállna valahol 1 milliárd Ft környékén egy ilyen 6-8 gép befogadására alkalmas bunker.
És a legtöbb fenyegetés ellen pedig védene. Pl. 155 mm-s tüzérség, Grad, MGM-140 ATACMS kazettás harci rész, GBU-39 SDB, MK 81-83-ig, stb...
Értelem szerűen a kifejezetten bunkerek rombolására készült cuccok ellen nem védene. De mivel nem az USA-t vagy Oroszországot akarjuk leverni, így erre nem is kell méreteznünk semmit. (Meg nem is lenne gazdaságos)
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Még mindig vissza az alaptételhez: egy 12 méteres fesztávú drón átrepült a célpont, jelen esetben egy reptér felett. Zavartalanul.
Ha ettől félsz, akkor nem a betonfedezéknek kellene lennie az első gondolatnak, hanem ott, hogy hol volt a légvédelem.

Abban igazad lehet, hogy adott esetben a betonfedezék / földsánc / távolsági szeparálás jó indok a gépek védelme érdekében, de akkor sem egy ilyen dróntámadás miatt.
A bibi az, hogy egy quadcoper alján 1 kg robbanoanyag is harckeptelenne teszi a gepet es ezt észlelni es leloni perpill alig tudja valami. A betonbunker arra jo, hogy a minimum kovetelmeny a 2000 lb PEN harci resz legyen. Ez a H-555 es Tomahawk, LGB vagy JDAM szintje. A sima bomba eseten egy RADSHORAD HMZ-be berepules szukseges...
Ez a páros nagyon magadra teszi a lecet, hogy ki baszkuralhatja a foldon a légierőt. Bár a taxizo gepre meg mindig mehet a drón, de ez nagyon kis időablak.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
A bibi az, hogy egy quadcoper alján 1 kg robbanoanyag is harckeptelenne teszi a gepet es ezt észlelni es leloni perpill alig tudja valami. A betonbunker arra jo, hogy a minimum kovetelmeny a 2000 lb PEN harci resz legyen. Ez a H-555 es Tomahawk, LGB vagy JDAM szintje. A sima bomba eseten egy RADSHORAD HMZ-be berepules szukseges...
Ez a páros nagyon magadra teszi a lecet, hogy ki baszkuralhatja a foldon a légierőt. Bár a taxizo gepre meg mindig mehet a drón, de ez nagyon kis időablak.

Egy quadrocopter adott esetben a betonfedezék ajtaján is berepülhet, ha ennyire keressük a kákán a csomót...
 
Ha szabad javasolni akkor itt ne garasoskodjunk hanem használjunk Ductal 30000 psi UHPC betont.
Akkor aztán jöhet bármi...egy ilyennek egy 2000 fontos meg se kottyan.
A pct változat sem? Ez azt jelentené, hogy ma akkor a '90-es évek hh-s maradék betonfedezékeihez képest valóban elérhető olyan védelem, hogy akár több 2000 fontos PEN harci rész ellen is védett a fedezék?

Mi a helyzet, ha a szellőzöket pontosan elkapja egy ilyen bomba, a gyengébb részeken?
Egy quadrocopter adott esetben a betonfedezék ajtaján is berepülhet, ha ennyire keressük a kákán a csomót...
Még rövidebb időablak. Egy quadcoptert egy diverzáns alakulat tudja indítani, aminek ott kell dekkolnia közelben, észrevétlenül. Egy 12 méteres UAV esetén ez nem áll fent.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
rudi

Nézd , felfelé a határ a csillagos ég :rolleyes:
Hagyományos szerkezeti acél helyet lehet bóracélt is használni, meg energia elnyelőnek alumínium habot is, akár méteres vastagságban is, csak győzd kifizetni.
Én abból indultam ki, hogy teljesen civil piaci dolgokból rakjunk össze valamit, mert az olcsó. :)

Én abból indulok ki, hogy akkor rentábilis egy ilyen repülőgép beton fedezék, ha 3-4 db Tomahawk/Taurus Kepd 350/ Storm Shadow árából kijön. Ugyanis az ezek ellen való védekezés túl költséges dolog lenne, ellenben még légvédelem esetén is biztos, hogy 4-ből 1 db betalál.

Csak a példánál maradva, ha mondjuk a 14 Gripennek építenénk 3 db bunkert 6 milliárdért, és le tennék melléjük egy Oerlikon Skyshield/MANTIS rendszert mondjuk 4 milliárd forintért, akkor lenne egy elég fasza kis védelmünk apró pénzért.
De ez nem csak hazánkra igaz, szerintem ez így a legtöbb esetben univerzális elképzelés.
 
A pct változat sem? Ez azt jelentené, hogy ma akkor a '90-es évek hh-s maradék betonfedezékeihez képest valóban elérhető olyan védelem, hogy akár több 2000 fontos PEN harci rész ellen is védett a fedezék?
A GBU57-es MOP (14 tonna) átütési adatai:
- 200 ft (61 m) - 5000 psi betonban
- 26 ft (8 m) - 10 000 psi betonban
- 7 ft (2 m) - 30 000 psi betonban (30 000 psi már a gránit keménységének felel meg)

Mint a korábbi linkben látszik 30 000 psi betonok már kereskedelmi forgalomban kaphatók.
Biztos ami biztos a One World Trade Center központi magja a föld alatt - 60 m től a + 20-ik emeletig ilyen anyagból épült.

Mi a helyzet, ha a szellőzöket pontosan elkapja egy ilyen bomba, a gyengébb részeken?
Ez csak is konstrukció kérdése. Szerintem nem előírás hogy a szellőzőknek a bunker tetején kell lenniük és egyenesen e belső térne kell vezetniük.
Az ajtók se probléma. A vízszintesen érkező bombák ellen már általában úgy alakítják ki a bunkert mint ezt (Tabuk AFB a Sz.A)
(magas töltés az ajtók előtt…)
aa.jpg

bb.jpg


Nézd , felfelé a határ a csillagos ég
Én abból indulnék ki hogy milyen könnyen tudnánk pótolni a sérült vagy megsemmisített technikát
Valószínű reális időkereten belül sehogy - vagy nagyon nehezen - ezért érdemes mindent elkövetni a védelme érdekében
 
A GBU57-es MOP (14 tonna) átütési adatai:
- 200 ft (61 m) - 5000 psi betonban
- 26 ft (8 m) - 10 000 psi betonban
- 7 ft (2 m) - 30 000 psi betonban (30 000 psi már a gránit keménységének felel meg)

Mint a korábbi linkben látszik 30 000 psi betonok már kereskedelmi forgalomban kaphatók.
Biztos ami biztos a One World Trade Center központi magja a föld alatt - 60 m től a + 20-ik emeletig ilyen anyagból épült.
Ezek szerint akkor nem vállalhatatlanul magas az ára, ha a civil piac is ekkora mértékben használta fel. Vagy ez csak afféle kirakat projekt, hogy ha még egyszer gép repül bele ebbe az ikonba, akkor ne dőljön össze?

Ez csak is konstrukció kérdése. Szerintem nem előírás hogy a szellőzőknek a bunker tetején kell lenniük és egyenesen e belső térne kell vezetniük.
Az ajtók se probléma. A vízszintesen érkező bombák ellen már általában úgy alakítják ki a bunkert mint ezt (Tabuk AFB a Sz.A)
(magas töltés az ajtók előtt…)
aa.jpg

bb.jpg

[/QUOTE]
Whoa, ezt a jenkik építették? Mert ennek az oldalán valóban már talán problémás 1 db bombával oldalról átmenni. Mondjuk a baj akkor van, ha több jön. De hát mindenre is nem lehet felkészülni.

Én abból indulnék ki hogy milyen könnyen tudnánk pótolni a sérült vagy megsemmisített technikát
Valószínű reális időkereten belül sehogy - vagy nagyon nehezen - ezért érdemes mindent elkövetni a védelme érdekében
Ebben egyetértünk. 2 M USD-t költeni egy olyan eszköz védelmére, amit nem lehet pótolni, amikor kell és életciklusa alatt vagy 60M USD-t rákölt az ember nem szabadna tételnek lennie. Mert ettől válik el a szar a májtól.