KC-390 / C-390 Millenium (Embraer, Brazília)

Az szépen nézne ki, mert a legtöbb nyomdász bizony férfi és ez a négyszínkolor egyik alapszíne! :rolleyes:

Igy igaz, bar a strict CMYK mar megy kifele, most mar a legtobb digital printing press system 3-5 extra nyomoszint hasznal wide gamuthoz (eg Xerox iGen 5)... jol nez ki a vegeredmeny. :)
 
A KC-390 lehetővé tenné, hogy az Afganisztánban vagy Maliban harcoló csapatainknak akár Kecskemétről nyújtsunk légitámogatást, ha szükséges, de azt is, hogy lőszer és más jellegű utánpótlást szintén akár direktben Kecskemétről tudjunk nekik útnakindítani és ott a harctér fölött desszantolni úgy, hogy visszafele egy baráti bázison már le kell szállniuk útközben..Például.

Ha visszafele egy másik KC-390 utántölti a megfelelő távolságra, a megfelelő időben akkor akár vissza is juthatnának leszállás nélkül.
 
Sötétkék: Gripenek harci hatótávja
Világoskék: a légi utántöltés hozzávetőleges limitje
Égkék: a Kecskemétről felszálló Gripenek maximális harci hatótávja egy utántöltéssel odafele.

A KC-390 lehetővé tenné, hogy az Afganisztánban vagy Maliban harcoló csapatainknak akár Kecskemétről nyújtsunk légitámogatást
Ezek a körök elég optimistának tűnnek...;)

Számokkal én inkább az alábbiak szerint tudnám levezetni:
- a lenti képen a KC390 hasznos teher / hatótávolság grafikonja van
látszik hogy tanker konfigurációban a tehertérbe épített póttartályok segítségével 600 nm távolságban 15 tonna üzemanyagot tud áttölteni, 1400 nm távolságban pedig már csak 4,5 tonnát

aa.jpg

- A Gripen belső üzemanyag készlete 3,4 tonna és számoljunk mondjuk további 3 tonnával (két szárny és egy törzs alatti 1275 literes pótos) bár ekkor a max. fegyver terhelés max. 2.1 tonnára csökken (üres tömeg 8 tonna, üza. 6,4 tonna, MTOW 16.5 tonna)
ilyen konfigban kicsit nehéz becsülni a gép hatótávolságát mert óriási lesz légellenállás a függesztmények miatt, de nagy magasságban gazdaságos üzemben szerintem a 1650 nm (3000 km) jó (bár kissé lehet hogy optimista) közelítés.
- tételezzük fel hogy egy Gripen géppárt egy KC390 tölt után az odafelé vezető úton, egy másik pedig a hazafelé úton. Ez azt jelenti hogy - a fenti grafikonból kiindulva - hogy Kecsótól 1000 nm (1852 km) távolságban újra teletöltik őket 4-4 tonna keróval ami után az első KC390 is még szépen hazaér. A Gripen géppárnak ebből a távolságból már saját erőből kell elérnie a célpontot és utána visszarepülni oda ahol a második - később induló - KC390 újra utántölti őket. A célpont az utántöltési ponttól nem igazán lehet 825 nm (1500 km) nél messzebb mert különben nem fog a gép visszaérni az utántöltési pontra. Ez azt jelenti hogy a célpont Kecsótól nem lehet messzebb mint 1852 nm (3400 km) ami Malinak csak nagyon-nagyon az É.i határa.
Persze ez csak egy durva kalkuláció és a többi itt most figyelmen kívül hagyott dolog csak csökkenti a max. hatótávolságot.
Mindenesetre az elvi lehetősége tényleg megvan hogy Kecsóról felszállva megbombázzák Mali É.i határát...de Afganisztán már túl messze lenne.
 
A KC-390 és a műveleti képességeink Kecskemétről.

KC390.jpg

Piros: Maximális hatótáv
Magenta: max teherrel hatótáv
Sötétkék: Gripenek harci hatótávja
Világoskék: a légi utántöltés hozzávetőleges limitje
Égkék: a Kecskemétről felszálló Gripenek maximális harci hatótávja egy utántöltéssel odafele.

A KC-390 lehetővé tenné, hogy az Afganisztánban vagy Maliban harcoló csapatainknak akár Kecskemétről nyújtsunk légitámogatást, ha szükséges, de azt is, hogy lőszer és más jellegű utánpótlást szintén akár direktben Kecskemétről tudjunk nekik útnakindítani és ott a harctér fölött desszantolni úgy, hogy visszafele egy baráti bázison már le kell szállniuk útközben..Például.

A színekhez meg tudnád adni a km értékeket?

Felfegyverzett gépekhez elég sok engedély kell hogy átrepülhess más országok légterén. Ez leginkább csak akkor működik, ha a többi ország nem tud tenni ellene semmit...

Afganisztánba még a A319 is leszállással megy, pedig annak nagyobb a hatótávolsága.
KC-390 is így fog menni. Persze el lehet játszani a gondolattal, hogy az egyik KC utántölti a másikat... 3 KC-390-essel ezt megoldani kb. olyan, mint a Vulcan bombázása Falklandon.
 
Ezek a körök elég optimistának tűnnek...;)

Számokkal én inkább az alábbiak szerint tudnám levezetni:
- a lenti képen a KC390 hasznos teher / hatótávolság grafikonja van
látszik hogy tanker konfigurációban a tehertérbe épített póttartályok segítségével 600 nm távolságban 15 tonna üzemanyagot tud áttölteni, 1400 nm távolságban pedig már csak 4,5 tonnát

aa.jpg

- A Gripen belső üzemanyag készlete 3,4 tonna és számoljunk mondjuk további 3 tonnával (két szárny és egy törzs alatti 1275 literes pótos) bár ekkor a max. fegyver terhelés max. 2.1 tonnára csökken (üres tömeg 8 tonna, üza. 6,4 tonna, MTOW 16.5 tonna)
ilyen konfigban kicsit nehéz becsülni a gép hatótávolságát mert óriási lesz légellenállás a függesztmények miatt, de nagy magasságban gazdaságos üzemben szerintem a 1650 nm (3000 km) jó (bár kissé lehet hogy optimista) közelítés.
- tételezzük fel hogy egy Gripen géppárt egy KC390 tölt után az odafelé vezető úton, egy másik pedig a hazafelé úton. Ez azt jelenti hogy - a fenti grafikonból kiindulva - hogy Kecsótól 1000 nm (1852 km) távolságban újra teletöltik őket 4-4 tonna keróval ami után az első KC390 is még szépen hazaér. A Gripen géppárnak ebből a távolságból már saját erőből kell elérnie a célpontot és utána visszarepülni oda ahol a második - később induló - KC390 újra utántölti őket. A célpont az utántöltési ponttól nem igazán lehet 825 nm (1500 km) nél messzebb mert különben nem fog a gép visszaérni az utántöltési pontra. Ez azt jelenti hogy a célpont Kecsótól nem lehet messzebb mint 1852 nm (3400 km) ami Malinak csak nagyon-nagyon az É.i határa.
Persze ez csak egy durva kalkuláció és a többi itt most figyelmen kívül hagyott dolog csak csökkenti a max. hatótávolságot.
Mindenesetre az elvi lehetősége tényleg megvan hogy Kecsóról felszállva megbombázzák Mali É.i határát...de Afganisztán már túl messze lenne.

Mi történik, ha egy harmadik KC felszáll csak azért, hogy egy távolabbi ponton utántöltsön?

Ezt igencsak ki lehet maxolni. A falklandi háborúnál az angolok csinálták a bombázóik utántöltését igencsak extrém módon ezt a játékot játszva.
 
Mi történik, ha egy harmadik KC felszáll csak azért, hogy egy távolabbi ponton utántöltsön?
A maradék harmadik gép v.színű éles tartalékként kísérné a 2.számú gépet (aminek a hazafelé tartó Gripeneket kell tankolnia) azért hogy ha annak műszaki hiba miatt vissza kell fordulnia akkor is legyen aki megtankolja a szegény, fáradt, hazafelé repülő Gripeneket.
 
A maradék harmadik gép v.színű éles tartalékként kísérné a 2.számú gépet (aminek a hazafelé tartó Gripeneket kell tankolnia) azért hogy ha annak műszaki hiba miatt vissza kell fordulnia akkor is legyen aki megtankolja a szegény, fáradt, hazafelé repülő Gripeneket.
Igen, három géppel nagyon feszes. Entebbe vagy Stanley típusú bevetéshez épp elég. Persze gondolta volna a fene, hogy valaha ilyesmire leszünk képesek!
 
  • Tetszik
Reactions: zulu
A maradék harmadik gép v.színű éles tartalékként kísérné a 2.számú gépet (aminek a hazafelé tartó Gripeneket kell tankolnia) azért hogy ha annak műszaki hiba miatt vissza kell fordulnia akkor is legyen aki megtankolja a szegény, fáradt, hazafelé repülő Gripeneket.
Vész esetére ott van a leszállni valahová opció is.
 
Vész esetére ott van a leszállni valahová opció is.
Mondjuk az sokat segít ha van hova leszállni és ott szívesen is látnak néhány idegen, felfegyverzett katonai gépet...:rolleyes:
Mondjuk a Szaharában elég ritkás a reptér hálózat, de ha már meg kell állni valahol akkor javaslom dél Algériában Tamanrasset repteret (DAAT)
Onnan és szépeket lehet kirándulni...:), csak figyelj hogy jó irányba indulj el mert ha rosszfelé mész akkor pont arra a területre sétálsz ahol anno a Franciák atombombákat robbantgattak.:confused:
 
  • Tetszik
Reactions: zulu and SilvioD
Mi történik, ha egy harmadik KC felszáll csak azért, hogy egy távolabbi ponton utántöltsön?

Ezt igencsak ki lehet maxolni. A falklandi háborúnál az angolok csinálták a bombázóik utántöltését igencsak extrém módon ezt a játékot játszva.
Igen, Falklandnál kimaxolták, de sokra nem mentek a Vulcanok bevetésével... :(
 
  • Tetszik
Reactions: zulu
Háát azért szerintem elég szépen gyűlhet a repült óra! 2018 novemberéig 2200 repült órát teljesítettek. Úgy hogy közben majdnem egy fél évig csak 1 gép repült.
Azóta meg tesztelésre újra 2 megy, de ezen kívül 3 széria gépet is elég intenzíven használnak. Ha tippelnem kellene, akkor jelenleg már túl vannak az 4-5000 órán.
És ne legyenek kétségeid, szerintem a tesztelésekben is aktívan részt vesz a Brazil Légierő.

Ha jól számolom, az elmúlt egy hétben az 5 gép összesen 26 óra 18 percet repült:

39000002 tesztgép 1:55
39000003 tesztgép 3:44
39000004 légierő1 19:26
39000005 légierő2 0:00
39000006 légierő3 1:09

Úgy tűnik, hogy nem a tesztgépek repülnek sokat, hanem a légierő hajtja nagyon az első gépét, hogy kijöjjenek a hibák.
Viszont ha a heti 26:18-at egy hónapra vetítem az kb. 105 óra. Ha mindig ennyit repülnek hetente átlagosan, akkor 2018 novembere óta eltelt 19 hónap, az 19hónap*105óra= 1995 óra, azaz 4200 óra körül járhatnak... de az is lehet, hogy nincs nyoma minden repülésnek és már jobban állnak. Na majd ránézek néha, hogy állnak a heti 26 órás átlaghoz viszonyítva.
 
Ne haragudj, de ez igy konkretan nem igaz.

Egyreszt, 23 tonnaval 2,820 km a hivatalos hatotav (olvastam mar 2600 korul is), meg Timbuktuig sem jutna el:
23tC390.png



Masreszt az Operation Barkhane fo reptere Niger fovarosa - Niamey -, ami tobb, mint 4000 kilometer meg Paparol is:

Papa-Niamey.png



Namarmost ide is elmegy, de akkor le kell menni 13-15 tonna kore, akkor olyan 4,800km korul is elbir... :)

A KC-390 és a műveleti képességeink Kecskemétről.

KC390.jpg

Piros: Maximális hatótáv
Magenta: max teherrel hatótáv
Sötétkék: Gripenek harci hatótávja
Világoskék: a légi utántöltés hozzávetőleges limitje
Égkék: a Kecskemétről felszálló Gripenek maximális harci hatótávja egy utántöltéssel odafele.

A KC-390 lehetővé tenné, hogy az Afganisztánban vagy Maliban harcoló csapatainknak akár Kecskemétről nyújtsunk légitámogatást, ha szükséges, de azt is, hogy lőszer és más jellegű utánpótlást szintén akár direktben Kecskemétről tudjunk nekik útnakindítani és ott a harctér fölött desszantolni úgy, hogy visszafele egy baráti bázison már le kell szállniuk útközben..Például.
 
  • Tetszik
Reactions: emel
Igen, három géppel nagyon feszes. Entebbe vagy Stanley típusú bevetéshez épp elég. Persze gondolta volna a fene, hogy valaha ilyesmire leszünk képesek!

Soha az életben nem kuldenenk még ket gepet sem a harombol ilyesmi misszios bohockodasra, nemhogy mindharmat kockaztassuk egyszerre. Max egy illetve valtasban ugye akarhany, de egyszerre max egy ~$80M veszteség rizikoja pont elég, ez a maximum.
 
  • Tetszik
Reactions: emel
Ne haragudj, de ez igy konkretan nem igaz.

Egyreszt, 23 tonnaval 2,820 km a hivatalos hatotav (olvastam mar 2600 korul is), meg Timbuktuig sem jutna el:
23tC390.png



Masreszt az Operation Barkhane fo reptere Niger fovarosa - Niamey -, ami tobb, mint 4000 kilometer meg Paparol is:

Papa-Niamey.png



Namarmost ide is elmegy, de akkor le kell menni 13-15 tonna kore, akkor olyan 4,800km korul is elbir... :)
Jól látszik a térképről, hogy egyszerű szállítási feladatnál mennyire fölösleges légitankolásban gondolkozni. Tankolni a jelzett útvonalon le lehet szállni Tuniszban, Szicíliában vagy akár Máltán is, egyik helyen sincs semmi veszélyes körülmény ami indokolttá tenné hogy inkább a légitankolást forszírozzuk. Jellemző hogy Ostravában a C-17-kapitány is azt mondta, hogy légitankolás csak annyi van hogy megmaradjon a kiképzettségük és jogosításuk, sima távolsági szállító feladatnál inkább leszállnak tankolni. Pedig az USAF-nál "kicsit" több a tankergép meg a dodó is, de a fölösleges pénz-szórást ők se szeretik túlzásba vinni.!!
 
Jól látszik a térképről, hogy egyszerű szállítási feladatnál mennyire fölösleges légitankolásban gondolkozni. Tankolni a jelzett útvonalon le lehet szállni Tuniszban, Szicíliában vagy akár Máltán is, egyik helyen sincs semmi veszélyes körülmény ami indokolttá tenné hogy inkább a légitankolást forszírozzuk. Jellemző hogy Ostravában a C-17-kapitány is azt mondta, hogy légitankolás csak annyi van hogy megmaradjon a kiképzettségük és jogosításuk, sima távolsági szállító feladatnál inkább leszállnak tankolni. Pedig az USAF-nál "kicsit" több a tankergép meg a dodó is, de a fölösleges pénz-szórást ők se szeretik túlzásba vinni.!!
https://htka.hu/2018/10/27/ostrava-2018-nato-days/

Bár a C-17 légi utántöltése lehetséges és rendszeresen gyakorolják is, magára a műveletben élesben viszont meglepően ritkán kerül sor. Az átrepülések és teherszállítás esetén inkább leszállnak, ha lehetséges a légi utántöltés helyett. Ennek valószínűleg anyagi okai vannak, mert egyszerűbb egy személyzettel megszakítva repülni és még szállást is biztosítani, mint két személyzettel repülni és a tanker drága repült óra költségét fizetni. Ez a képesség a harcászati rugalmasságot biztosítja szükséghelyzetben, de a napi átlagos „fuvarozás” során nem kifizetődő.
 
Jól látszik a térképről, hogy egyszerű szállítási feladatnál mennyire fölösleges légitankolásban gondolkozni. Tankolni a jelzett útvonalon le lehet szállni Tuniszban, Szicíliában vagy akár Máltán is, egyik helyen sincs semmi veszélyes körülmény ami indokolttá tenné hogy inkább a légitankolást forszírozzuk. Jellemző hogy Ostravában a C-17-kapitány is azt mondta, hogy légitankolás csak annyi van hogy megmaradjon a kiképzettségük és jogosításuk, sima távolsági szállító feladatnál inkább leszállnak tankolni. Pedig az USAF-nál "kicsit" több a tankergép meg a dodó is, de a fölösleges pénz-szórást ők se szeretik túlzásba vinni.!!
Egyszerű szállítási feladatnál tényleg tök felesleges a légi üza utántöltés, és nekünk nem is ezért lenne rá szükség.
Számunkra a kevés rendelkezésre álló Gripen gép őrjárati idejének a meghosszabbítása miatt lenne fontos a tanker gép.
1 - 1.5 óránkénti utántöltéssel egy őrjáratozó Gripen géppárt akár 6-8 órát is a levegőben lehetne tartani, ami végső soron lehetővé tenné hogy kevés géppel is, hosszabb időn keresztül meglegyen a 0-24 es légi jelenlét.