Nukleáris fegyverek elmélete és története

A 4. generációs töltetek (nukleáris szempontból) elenyészően kis hatóerőről (~100t), és sugárszennyezés mentességről szólnak.
Mivel a hasadási reakciót a CTBT betiltotta, egyedül a fúziós reakció használható fel.
Ezek a reakciók közül a DT fúzió begyújtásához kell a legkisebb (csak ~50 millió °C) hőmérséklet.

Kérdés mivel lehet hordozható léptékben ekkora energia impulzust adni egy 1cm³-es DT gázt tartalmazó gömbnek. (lézer jelenleg még túl nagy)
Két lehetőségünk van DT fúziójának begyújtására, a Magizomer bomlás, és az Annihiláció.

Ezeket vesszük végig, mennyire lehet reális ezek megvalósítása.
 
Azt nem értem,hogy mi a várt hatás ezzel?Hiába nem esik egy ilyen bomba a korlatozások betűje alá, a válasz biztosan nukleáris csapas lenne, mert ezek csak jogi csűrés csavarás miatt nem nukleáris fegyverek.

Bevetik mondjuk Szíriában/Líbiában, egy apró drón nagyot pukkan, nincs sugárszennyezés.
Ki mérne csapást kire, és miért is??

Ott sajna ez mindennapos esemény...
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and endre
Miért is?
Bevetik mondjuk Szíriában/Líbiában, egy apró drón nagyot pukkan, nincs sugárszennyezés.
Ki mérne csapást kire?

Miért vetnének be Szíriában ilyen szintű strategiai fegyvert?Lássuk be Szírában annak,hogy 1 robbanással legyalázz egy fél várost pont nincs semmi értelme.
Ezek a konfliktudok ilyen módon nem megoldhatóak, nem Vietnam ahol egy jól működő állam harcolt egy másik jólműködő állammal.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Tehát kicsi de erős bombákat építeni. (alkatrészekre is szükség van valami építésénél ;) de ne álljunk le fingfűrészelni)

Pontosan.
A DT gáz töltete egy 1cm-es fémgolyó, kell mellé 1g Hafnium-178m2 magizomer, illetve az annak a bomlását megindító röntgenforrás mint gyújtószerkezet.
Kell még biztosító szerkezet, elektronika, akku, stb...
Az egésznek nem lenne szabad nagyobbnak lennie mint egy kézigránátnak.

Cserébe akár állítható is lehet a hatóerő (DT gáz mennyiségének függvényében), és 100t max. álláson biztosan minden célt letarol...
 
Pontosan.
A DT gáz töltete egy 1cm-es fémgolyó, kell mellé 1g Hafnium-178m2 magizomer, illetve az annak a bomlását megindító röntgenforrás mint gyújtószerkezet.
Kell még biztosító szerkezet, elektronika, akku, stb...
Az egésznek nem lenne szabad nagyobbnak lennie mint egy kézigránátnak.

Cserébe akár állítható is lehet a hatóerő (DT gáz mennyiségének függvényében), és 100t max. álláson biztosan minden célt letarol...
Most már érdeklődve várom a részleteket, mert úgy néz ki, hogy akkor most dobhatjuk ki a Lynxet, meg a Leokat, egy sazros kézigránáttal a szomszédaink legyalulnak minket.
 
  • Tetszik
Reactions: svajcibeka
Most már érdeklődve várom a részleteket, mert úgy néz ki, hogy akkor most dobhatjuk ki a Lynxet, meg a Leokat, egy sazros kézigránáttal a szomszédaink legyalulnak minket.

Mivel a Little Boy részletes rajza csak pár éve látható amcsi múzeumban, úgy vélem még 50~70 évet bátran várhatsz a 4. generációs töltet részleteire.
(ha egyáltalán megcsinálják)
:p
 
Kát kérdésem azért lenne: hogyan állítod elő a tríciumot és a Hf178m2-t? már ipari méretekben, vagy legalább pár kilót belőle.
 
100t hatóerő az messze nem stratégiai fegyver.

Ha csak negyed annyi DT gázt teszel bele (fél gramm) akkor is eltüntet bármilyen páncélvédettségű Armatát a föld színéről, egy játék drón képében.
Ez stratégiai fegyver.Stratégiai fegyver bevetésére strategiai fegyverrel fognak válaszolni mert mással nincs értelme.Ha egy kézigránáttal felrobbantok egy Armatát akkor egy 100-kg-s bombával lekukázok egy egesz zászlóaljat.Senki nem fogja hagyni ezt azok közül akik nuklearis fegyverzettel bírnak.
 
Ez stratégiai fegyver.Stratégiai fegyver bevetésére strategiai fegyverrel fognak válaszolni mert mással nincs értelme.Ha egy kézigránáttal felrobbantok egy Armatát akkor egy 100-kg-s bombával lekukázok egy egesz zászlóaljat.Senki nem fogja hagyni ezt azok közül akik nuklearis fegyverzettel bírnak.
Senki nem mondta, hogy ebből valaha valódi fegyver lesz, a közeli (mondjuk úgy pár száz éves) j9vőben nem hiszem. először is komolyabb fúziós potenciálra lenne szókség a trícium és a Hf178m2 előállításához, aztán azt tárolni is kellene valahogy. 2003-ban volt róla szó, hogy a HIPP felállt, azóta mély hallgatás. A Hf178m2 reakciójnak beindításához nincs megfelelő technológia, azt csak elméletben állítják (egyesek, mert mások meg kétlik), hogy erős röntgen sugárzás beindítja. Aztán itt a bibi, hogy mi lesz a röntgen forrás. A másik lehetőség az antianyag lenne, (erről van egy 2008-as anyagom, lehet, hogy van újabb is) amire ugye megint kicsi az esély, hogy nagy mennyiségben belátható időn belül előállítható lenne. Ennyi erővel a lázerkardon is elmélkedhetnénk, ok ennek egy hajszálnyival nagyobb az esélye, meg ennek van legalább elméleti fizikai alapja, annak meg nincs, de kb ugyan olyan komoly a lehetősége a közeljövőben. Azt meg, hogy könnyű kis drónokról bevethető lenne, max abból vezették le itt, hogy a DT gömb milyen kicsi. De ez meg olyan mint az orosz kvarcóra volt a viccben.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and dudi
Senki nem mondta, hogy ebből valaha valódi fegyver lesz, a közeli (mondjuk úgy pár száz éves) j9vőben nem hiszem. először is komolyabb fúziós potenciálra lenne szókség a trícium és a Hf178m2 előállításához, aztán azt tárolni is kellene valahogy. 2003-ban volt róla szó, hogy a HIPP felállt, azóta mély hallgatás. A Hf178m2 reakciójnak beindításához nincs megfelelő technológia, azt csak elméletben állítják (egyesek, mert mások meg kétlik), hogy erős röntgen sugárzás beindítja. Aztán itt a bibi, hogy mi lesz a röntgen forrás. A másik lehetőség az antianyag lenne, (erről van egy 2008-as anyagom, lehet, hogy van újabb is) amire ugye megint kicsi az esély, hogy nagy mennyiségben belátható időn belül előállítható lenne. Ennyi erővel a lázerkardon is elmélkedhetnénk, ok ennek egy hajszálnyival nagyobb az esélye, meg ennek van legalább elméleti fizikai alapja, annak meg nincs, de kb ugyan olyan komoly a lehetősége a közeljövőben. Azt meg, hogy könnyű kis drónokról bevethető lenne, max abból vezették le itt, hogy a DT gömb milyen kicsi. De ez meg olyan mint az orosz kvarcóra volt a viccben.
Valami hasonlókat mondhattak az urán hasadásról is a 20-as harmincas években.
 
Valami hasonlókat mondhattak az urán hasadásról is a 20-as harmincas években.

1939-ben amikor Enrico Fermi jelentkezett az amcsiknál, azzal hogy a német fizikusok min törpölnek, az amcsik simán elhajtották, végén Einsteinnek kellett az Elnöknek levelet írnia, hogy végre higgyenek nekik.
Persze a korabeli bizottságok szerint a Bomba kivitelezhetetlen ötlet.

A kérdésnek több árnyalata van:
  • kell-e egyáltalán egy ilyen fegyver? (van e katonai szempontból értelme?)
  • megéri-e az árát? (logikusan nem, de mi van ha a Kínaiaknak meg megéri?)
  • egyáltalán be lehet-e indítani mesterségesen a magizomer bomlást? (sok bizottság 'Jason', stb. szerint nem, a legutolsó Sandia anyag szerint igen)
A DARPA dolga addig tart, hogy feltárja az új fegyver lehetőségét, és legyen mellette egy árcédula.
Ez megvan, innen az Elnök dönthet, hogy mekkora bombát szeretne...
.. akárhogy is döntött, arról csak majd évtizedek múlva értesülünk.

A sorozat végén jópár forrást adok majd, amiket érdemes olvasgatni.

Érdekes számomra mindenesetre hogy 2008-óta nagy a csönd a témában.
 
... A Hf178m2 reakciójnak beindításához nincs megfelelő technológia, azt csak elméletben állítják (egyesek, mert mások meg kétlik), hogy erős röntgen sugárzás beindítja...

Hááát 2007-ben az egyik utolsó** cikk a témában (LAWRENCE LIVERMORE NATIONAL LABORATORY*):

https://www.wired.com/2007/04/livermore-claim/
https://www.eurekalert.org/pub_releases/2007-04/dlnl-rmc040507.php

*Founded in 1952, Lawrence Livermore National Laboratory has a mission to ensure national security and to apply science and technology to the important issues of our time. Lawrence Livermore National Laboratory is managed by the University of California for the U.S. Department of Energy's National Nuclear Security Administration.

**2008-ban még írtak róla (onnan van a Hafnium Izomer állapotokat ábrázoló kép), és azóta csönd.
 
Hááát 2007-ben az egyik utolsó** cikk a témában (LAWRENCE LIVERMORE NATIONAL LABORATORY*):

https://www.wired.com/2007/04/livermore-claim/
https://www.eurekalert.org/pub_releases/2007-04/dlnl-rmc040507.php

*Founded in 1952, Lawrence Livermore National Laboratory has a mission to ensure national security and to apply science and technology to the important issues of our time. Lawrence Livermore National Laboratory is managed by the University of California for the U.S. Department of Energy's National Nuclear Security Administration.

**2008-ban még írtak róla (onnan van a Hafnium Izomer állapotokat ábrázoló kép), és azóta csönd.
Igen, és pont ez a cikk írja, hogy: " That idea now appears pretty much dead, though work continues in other areas of isomer research." (a Hf-ről.) Azt hiszem elég sok minden hiányzik ehez, persze elviekben nagyot szólna, csak valahogy iszonyatosan sok minden hiányzik ahoz, hogy ez működjön.
Valami hasonlókat mondhattak az urán hasadásról is a 20-as harmincas években.
Ez igaz, de azt nem is mondtam (sőt), hogy ez ne működne, csak a hozzávalók előállítása, és a reakció beindítása okoz némi bonyodalmat. Jelenleg.