A honvédség a tüzérségi részt tökéletesen tudja, hisz az kiemelt szerepet kapott a szovjet hadászati gondolkodásban, márpedig a törzstisztjeink egy részét a VSZ tagságunk alatt szovjet akadémiákon oktatták vagy 30 évig. Kétlem, hogy a sereg elfelejtette volna.
Lőrinc Kálmán itt beszél is róla.
Az, hogy egykoron volt idehaza komoly presztízsű tüzér fegyvernem, nagyon ne tévesszen meg téged. Biztosíthatlak, ma már nincs. Ezért is lesz kihívás a PZH2000-esek rendszerbeállítása (is).
Mi, akik annak idején napi szinten figyeltük a Magyar Honvédség teljes lezüllesztését, most nem nagyon lepődünk már meg azon, hogy mekkora kihívás újra felépíteni az egészet, szinte a nulláról.
Mai technológiával, mai árakon.
Ez a mostani konfliktus, de már az ukrajnai is megmutatta a drónok és a tüzérség kombinálta hadviselés flexibilitását. Mind a két technológia együtt, de külön-külön alkalmazva is olcsóbb és gyorsabban realizálható még a kisebb pénzű államok számára is, mint a légierő.
A Nyugat, de különösen a leginkább tehetősebb USA az utóbbi harminc évben egyértelműen a légi hadviselés, csapásmérés felé vitte el a hangsúlyt.
Ez a fajlagosan legdrágább hadviselési mód egyúttal technológiai és védelempolitikai fölénybe is helyezte őket, de érdekes, hogy mostanság mintha mégis nekik kellene “lehajolni az apróért”.
Egyszerűen a világ többi részén arrafelé kerülték meg a kérdést, amerre a szűkösebb költségvetés terelte őket.
Mert ugye az oroszok a stealth csapásmérő képesség alternatívájaként inkább a harctéri ballisztikus rakétákat (Iszkander) helyezték előtérbe, majd erre felfűzve igazították a nagy kaliberű rakétás tüzérséget és a csöveset egyaránt. Sorrendben lefelé a hatótáv és rombolóerő skálán.
Ebben ott voltak a kínaiak is.
Tüzérségben erősek még a németek is, akik szintén idejében észrevették, hogy a konfliktusok nagyobbik hányadát nem sokszáz, hanem legtöbbször csak soktíz km-es távokról vívják a felek.
Ehhez jön a drón hadviselés, ebben most az izraeliek és a kínaiak mellé feljöttek a törökök is.
Mind-mind relatíve olcsó, gyorsan bevethető, hamar elsajátítható, hatékony fegyverrendszer.
Ha manapság a világban valaki háborúzni akar, de csak egy viszonylag kis kiterjedésű szegmensében zajlik a konfliktus, akkor nem F-35-ösökre meg a világ összes pénzére, hanem műanyag drónokra meg tüzérségre van inkább szüksége.
És mit látunk? Közel harminc évnyi elmélázás után az USA is rájött, hogy az M109-es önjáró lövege már fasorba sincs a többi náció hasonló eszközéhez képest.
Úgyhogy ők most kezdenek felzárkózni a német, orosz, vagy kínai színvonalhoz.
Igaz, öles léptekkel.