Mit jelent az hogy sehol nincsenek ?
Nem kötekedés.
Ahogy én tanultam, ahogy én kiraktam a magam puzzle képét darabonként az talán az, a sztyeppei népek nem azért nem építettek városokat mert nem tudtak volna.
Nem ezért nem hagytak ránk kőből semmit?
Hanem mert ők még törekedtek a harmóniára a természettel. Igyekeztek nem többet elvenni mint amit ad. És ez azért tudták megtenni mert volt helyük, terük, volt kellő távolság közöttük, amire ügyeltek is.
A lótenyésztés nem egyszerű. És nem azért mert állatorvos kell hozzá. A hátaslovat nem lehet ridegen tartani. Azt a lovat amit tanítanak, háborúba mennek vele, ami életet menthet azzal amit és ahogy tud, azt a lovat nem lehet csak útszéli fűvel etetni, nevelni, szaporítani. Ahhoz takarmány kell. A takarmányhoz földművelés.
És ezekhez még több mindent ismerni kell. Az időjárást, a talajt, területet, szerszámokat, évszakokat de rendesen, a növényeket... stb.
És ezzel sok munka van. Sok szakmunka. Akkor is ha ezért nem építenek kővárosokat, ha a következő évszak már máshol talál.
Aztán, hogy ez a fajta filozófia, ez a fajta tudomány (mármint a pusztai népek tudománya) ez a fajta művészet, lásd pl Szent Korona, mennyivel kevesebb?
Hmm..
Szerintem nem kevesebb.
Csak másabb.
És a mibenléténél fogva, a természetközelisége miatt alig hagyott maga után nagy kézzel fogható, nézhető, kutatható, nézhető dolgot.
Ez ami miatt azt lehet hinni, hogy nem ért annyit mint egy Római.
Pedig mindenkinek jobb lenne az a fajta szemlélet.
De ahhoz már túl sűrűn, összeszorulva élünk itt a földön.
Jó lett volna, ha él egy nomád Arisztotelész vagy Hérodotosz, aki feljegyzi a jellemzőket, értékeket, de csak római, egyiptomi, görög, zsidó, kínai ókori történetírók művei maradtak ránk valamiért... ez mind tökjó dolgok amiket felsoroltál, bár tudománynak nem nevezném, bármelyik nem nomád nép tudta ezeket, maximum nem ilyen szinten/pl.kengyel/, szóval ezek az ismeretek kellettek a túléléshez a sztyeppén, lehet, hogy pont emiatt nem tudtak valami maradandót alkotni, mert mindennap megkellett küzdeni a napi betevőért, nem tudjuk, csak fantáziálunk, ötletelünk, valaki vágyvezérelten valaki objektíven... nem lehet a kettőt összehasonlítani, mert az egyik kultúrkör/civilizáció dokumentált és a mai társadalmunk alapja a másik meg egy rég letűnt valami, aminek biztos, hogy megvannak a maga értékei, hagyományőrzés, íjászat, a természetközeliség.. de, azért legyünk őszinték, kissé visszás ezen romantikázni a fűtött, meleg szobából egy kényelmes fotelből... de ha az erdő közepén élsz egy tanyán, vagy egy jurtában, mint ők https://meglepetes.hu/riportok/2017/12/13/kint-a-fagy-bent-a-szeretet-az-ur/ akkor viszont mea culpa, maximális tisztelet.

A Szent Korona mint pusztai filozófia, tudomány és művészet ?

"A Szent Korona-tan alapja a Szent Istvánnak tulajdonított Szent Koronához fűzött, abból eredeztetett, a 11. századtól misztikus, a 14–15. század során kibontakozott közjogi szuverenitás-fogalom.
A Hartvik-legenda szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján államalapító király, Szent István király Fehérvárott a Mennybe emelt Szűz Mária templomában országát a korona képében Szűz Máriának ajánlotta fel. A misztikus magyarázat alapján ezzel egy szerződést hozott létre az Ég és Föld között, amely a Kárpát-medencét Szűz Mária birodalmává tette, úgy, hogy ezen a földi hatalmak ne változtathassanak. Magyarország tehát Mária országa, a Regnum Marianum, ahol a hatalmat Szűz Mária gyakorolja, a Szent Korona pedig az ő szuverenitását testesíti meg. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a szuverenitás nem lehet kizárólagosan sem egy abszolút uralkodóé, sem pedig a(z akár az Istent is tagadó) népé.
A Szent Korona szuverenitás-elméletére épül a többi tétel is, amelyek együtt alkotják a Regnum Marianum misztikus fogalmának közjogi tartalmát az elmélet hívei szerint:"
Ha pedig a Szent Koronára ránézel, neked egy nomád művészet tárgy, kézműves ereklye/jelkép jut az jut az eszedbe ?

Elismerve emellett a Wilson által említett briliáns szkíta és nomád kori kézműves ereklyék nagyszerűségét...
Nem bántom a Kurultájat, csak a helyén kezelem.
A többivel egyetértek.. valóban nem lehet párhuzamba állítani egy mai életünkre is kihatással levő kultúrát és identitást és e kultúra által létrehozott civilizációs vívmányokat egy olyannal, amiről semmit nem tudunk és úgynézki nem is fogunk,mert nem voltak olyan értékei, vívmányai, amik fennmaradhattak volna pár szép kézműves régészeti emléken, mondavilágon kívül.. ajánlom ezt a kis videót, ebben minden benne van:
Na igen, Szun-ce és Lao-ce, Konfuciusz is megérne egy misét... a kínai kultúra azért valamit letett az asztalra, nagymúltú nemzet, ahogy a japán is, de a sztyeppei civilizációból sajnos semmi nem maradt, valószínűleg nem véletlenül.