[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)

00: 00-kor (helyi idő szerint)
a sérültek száma:.
№4 kórház - 65 sérült, közülük 40 rendvédelmi tiszt. kettő intenzív osztályon
Nemzeti kórház - 40 sebesült, kettő intenzív osztályon;
1. városi kórház - 2 sérült;
Csui regionális kórház - 7 sérült;
Országos Sebészeti Központ - 7 sebesült.
 
1049889642.jpg


1049889603.jpg


1049890789.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: tong djagbu
Haubagoi minden jóslata kezd beigazolodni. Pár éve írta hogy az egész posztszovjet térség langokba fog állni és az oroszok fognak bevonulni.
 
Haubagoi minden jóslata kezd beigazolodni. Pár éve írta hogy az egész posztszovjet térség langokba fog állni és az oroszok fognak bevonulni.
Mondjuk Kirgizisztán esetében nem nehéz nagyot tévedni, mivel eddig szinte minden egyes hatalomváltáskor kitört a balhé. A legutóbbi 2010-es forradalmi hullám pedig délen etnikai villongásokba is átcsapott, Atambajev esetében pedig majdnem kevesek voltak a karhatalmi erők a felfegyverzett vidéki dácsa bevételéhez. Egyedül talán pont Dzseenbekov volt, aki békésen lett elnök, de lehet a minta mégse fog annyira megtörni. Na meg ahogy korábban is leírták ha Belarusz orosz infúzión van, akkor a kirgizeket már vastüdőről működteti Moszkva. Majd a fél ország Oroszországban dolgozik (utcaseprők, takarítók, sztalovaja-k kiszolgálói rendre kirgizek, sőt rajtuk láttam életemben először aranyfogat) és a GDP 30 százalékát (tavaly 28,5) adják a vendégmunkások hazautalásai. Most meg a korona miatt amúgy is feszültebb a helyzet az országban, sokan inkább hazautaztak Oroszországból. A közép-ázsiai térség a Szu alatt is a legszegényebb régiók közé tartozott és most sincs ez máshogy. (Viszont ha a kazahokat leközépázsiaizza valaki arra nagyon harapnak)
 
A tüntetők Almazbek Atambajev(volt Kirgiz elnök és kormányfő) fiát, Kadyr Atambajevet vitték be a Fehér Házba.
 
Mondjuk Kirgizisztán esetében nem nehéz nagyot tévedni, mivel eddig szinte minden egyes hatalomváltáskor kitört a balhé. A legutóbbi 2010-es forradalmi hullám pedig délen etnikai villongásokba is átcsapott, Atambajev esetében pedig majdnem kevesek voltak a karhatalmi erők a felfegyverzett vidéki dácsa bevételéhez. Egyedül talán pont Dzseenbekov volt, aki békésen lett elnök, de lehet a minta mégse fog annyira megtörni. Na meg ahogy korábban is leírták ha Belarusz orosz infúzión van, akkor a kirgizeket már vastüdőről működteti Moszkva. Majd a fél ország Oroszországban dolgozik (utcaseprők, takarítók, sztalovaja-k kiszolgálói rendre kirgizek, sőt rajtuk láttam életemben először aranyfogat) és a GDP 30 százalékát (tavaly 28,5) adják a vendégmunkások hazautalásai. Most meg a korona miatt amúgy is feszültebb a helyzet az országban, sokan inkább hazautaztak Oroszországból. A közép-ázsiai térség a Szu alatt is a legszegényebb régiók közé tartozott és most sincs ez máshogy. (Viszont ha a kazahokat leközépázsiaizza valaki arra nagyon harapnak)

Igen ezek az események amelyek most zajlanak nem számítanak rendkívüli eseménynek Kirgizisztánban.
 
Ismeretlen személyek kiraboltak egy mentőautót, és annak személyzetét megverték. Erről a Twitteren írt Egor Boriszov, a Sürgősségi Orvosi Központ újraélesztési osztályának vezetője.

Megtalálták mindkét mentőautót akikkel korábban megszakadt a komunikáció. Az egyik mentőegységnél az orvosokat megverték, és most kórházban vannak. Az autót kirabolták. Második mentőautót megrongálták, de az orvosok hiányoznak ”- mondta Boriszov.
Korábban az osztályvezető elmondta, hogy öt mentőautót támadtak meg, és két mentőautóval megszakadt a kommunikáció.
 
Almazbek Atambajev és Szadir Japarov szabadon bocsátását követelik


Egy kis háttér infó:).Ebböl a történetből is látszik,hogy még az ottani mércével mérve is igazi "vadkelet".

Tizenegy év és két hónapos szabadságvesztésre ítélte kedden egy kirgiz bíróság Almazbek Atambajev volt kirgiz államfőt.

Ezt Szergej Szleszarjev, az elítélt ügyvédje közölte a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

A 63 éves Atambajev 2011 és 2017 között töltötte be az államfői tisztséget Kirgizisztánban.

A védelem igazságtalannak tartja az ítéletet, és arra készül, hogy a legrövidebb időn belül megfellebbezi azt. Korábban az ügyészek 15 évi börtön kiszabását kezdeményezték.

A bíróság a kirgiz büntető törvénykönyv korrupcióra vonatkozó cikke alapján találta bűnösnek Atambajevet. A vádlott tagadta bűnösségét, és politikai indíttatásúnak minősítette az ellene folyó eljárást.

A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Atambajevnek köze van ahhoz, hogy törvényt sértve szabadulhatott 2013-n a javító-nevelő táborból Aziz Batukajev hírhedt alvilági bandavezér.

Batukajev szabadulásának alapja az volt, hogy halálos beteg, de a bemutatott orvosi igazolás, mint utóbb kiderült, hamis volt. Az elítélt elengedése után azonnal külföldre távozott. Batukajevet kábítószer és fegyverek birtoklásával, illetve lázongások szervezése miatt ítélték el. Ez utóbbi ügynek Atambajeven kívül még 19 érintettje van.

A volt államfőt a kirgiz parlament tavaly június 27-én megfosztotta mentelmi jogától. Augusztus elején a biztonsági erők őrizetbe akarták venni a főváros, Biskek melletti falusi házában, de Atambajev testőrei szembeszálltak a kommandósokkal, és hatot közülük túszul ejtettek. Atambajev hívei a volt elnök segítségére siettek. A volt elnök háza előtt kirobbant összetűzésekben egy kommandós meghalt, és 52 ember megsebesült. A kétnapos ostrom után Atambajev végül megadta magát.

A tavaly augusztusi tömeges zavargások okait vizsgáló állami bizottság megállapította, hogy Atambajev tevékenysége idézte elő a rendzavarásokat.

A volt kirgiz elnököt a rendvédelmi szervek ellen tanúsított erőszakkal, tömeges rendbontások szervezésével és túszejtés megszervezésével is vádolják, de terhére rónak a biskeki hőerőmű korszerűsítésével összefüggésbe hozható sikkasztást is.

Forrás:Infostart.
 
  • Tetszik
Reactions: tong djagbu
Fél éve írtam, hogy Ukrajnát Belarusz követi,majd Ormények és végül idén novemberben Moldovában lesznek elnökválasztások, ahol szintén zavargásokra és tüntetésekre lehet számítani.
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson
Beszámolók szerint Kamcsybek Tasiijev a Molodovanov falu börtönébe ment, hogy kiszabadítsa Szadir Japarovot

Szadir Japarov 1968. december 6-n született Ken-Suu faluban, Issyk-Kul régióban. 2006-n diplomázott a Kirgiz – Orosz Szláv Egyetemen.
  • 1986-1987 - a "Santash" kolhoz gazdaságának dolgozója
  • 1987-1989 - a szovjet hadseregben szolgált
  • 1989-1995 - a "Santash" kollektív gazdaság dolgozója
  • 1996 - Kirgiz Köztársaság Belügyminisztériumában
  • 1996-2000 - a Soltonkul-gazdaság elnökhelyettese
  • 2000-2002 - a Guzel-MKHAAD LLC vezérigazgatója
  • 2002-2005 - a Nurneftegaz LLC vezérigazgatója
  • 2005-2007 - a Jogorku Kenesh helyettese
  • 2007-2009 - az elnök tanácsadója
  • 2008-2009 - a Kirgiz Köztársaság korrupciómegelőzési nemzeti ügynökségének biztosa
  • 2009-2010 - a Kirgiz Köztársaság Állami Személyzeti Szolgálatánál működő Korrupció Megelőzési Ügynökség igazgatója
  • 2010-2013 - a Kirgiz Köztársaság Jogorku Kenesh helyettese.
Szadir Japarovot 2017. március 25-én őrizetbe vették a kirgiz – kazah határon, miután Kirgizisztánba érkezett. A Kirgiz Köztársaság büntető törvénykönyvének négy cikke alapján eljárást indítottak ellene. 2017 augusztus 2-n a Biskeki Pervomaisky Járásbíróság túszejtés miatt 11 év és 6 hónap maximális biztonságú börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a volt parlamenti képviselőt. A bíróság ismertette, hogy 2013. október 7-én Karakolban, Japarov által szervezett tüntetés alkalmával résztvevői erőszakkal lökték be az autóba Emil Kaptagaevet, a kormány akkori meghatalmazott képviselőjét Iszkik-Kul régióban.

Japarov védelme amnesztiát kért az Alamudun Kerületi Bíróságtól, de a kérelmet elutasították. 2020 augusztus 19-én a regionális bíróság helybenhagyta a Kerületi Bíróság döntését.

2017 szeptemberében elhunyt az elítélt politikus,apja Nurkozho Mustali . 2019 márciusában édesanyja, augusztus 27-én pedig fia, Dastan balesetben halt meg.