Március eleji lazítással szerintem kár számolni. Esélytelen. Legalábbis járványmatematikai alapon. Politikai okból persze bármi megtörténhet, de annak következményei lesznek a járvány terjedés szempontjából. Április végi, vagy májusi lazítás über-mega-giga optimistán talán összejöhet, ha addig egyrészt fegyelmezettek az emberek a védekezés terén, másrészt gőzerővel oltakoznak, harmadrészt drasztikusan felgyorsul az oltóanyag szállítás. Realistábban pedig május vége, vagy június. Pár hónapot még ki kell bírni!
1. Egymillió oltottnak még nincs érdemi járvány fékező hatása. Az úgy 3-4 milliónál kezd jelentkezni, ha már eltelt a megfelelő idő a védettség kialakulásához. A nyájimmunitáshoz pedig attól függően, hogy melyik - azaz mekkora alap szaporodási rátájú - vírus változat terjed, 60-75%-os védettség, azaz 90%-os oltás hatékonyság és 10% természetes immunitás esetén 5,5 - 7,2 millió átoltott kell a megfelelő idő letelte után.
Gyakorlati példa Izrael, ahol már van 3,36 millió átoltott egy 9,2 milliós országban, de 3 napja még 10 ezer feletti csúcson volt a napi új esetszám, mert az átoltottak nagy részének védettsége még nem alakult ki viszont már védettnek hitték magukat. Akiknek pedig kialakult (kb 700-800 ezren lehettek január 20-án, a 10 ezer feletti napi esetszám időpontjában) azok még éremben nem fékezik a járványt.
Vagy az Emirátusok 10 millió lakossal, ahol 2,34 millió oltottnál jártnak, de alig van köztük védett, mert az első adagot is majdnem mind 2 héten belül kapták meg. Náluk a napi esetszám 7 napos átlaga 3,5 ezer és egyelőre folyamatosan emelkedik.
2. Orbán Viktor szerint: "Ha beoltottuk az egészségügyi dolgozókat, a szociális intézményekben dolgozókat, a 60 év feletti krónikus betegeket, a védelemben résztvevőket és az időseket, akkor kezdődhet egy új időszámítás és lehet beszélni arról, mikor és hogyan szabaduljunk meg a korlátozásoktól" 60 év feletti idősből van 2,6 millió. A nagy többségük egyben krónikus beteg. Egészségügyi foglalkoztatottból bő 300 ezer. Védelemben, közigazgatásban dolgozóból bő 400 ezer. Ez máris 3,3 millió fő. És akkor még nem volt szó a 60 év alatti krónikus betegekről, mint veszélyeztetettekről, valamint a potenciális szuperterjesztőkről, akik munkájuk miatt sok emberrel kerülnek közvetlen kapcsolatba a kiskereskedelemben, vendéglátásban, oktatásban, tömegközlekedésben, mindenféle ügyfélszolgálati, ügyfélfogalmi munkahelyeken. Ebben a körben önállóan nem értelmezhető a nyájimmunitás, mivel ők nem zárt, elszigetelt csoport. Kapcsolatban állnak a társadalom többi részével. Tehát az ezen csoportokba tartozók túlnyomó részét, lehetőleg 100%-hoz minél inkább közelítő részét át kell oltani. Minden oltottra két adaggal számolva. Ez még április végéig sem valószínű, hogy megtörténne, csak az első adag beadásának szintjéig sem.
3. Oltóanyagtól függően az oltottak 80-90-95%-ának védettségéhez a második adag oltás után kb. 2 hét kell, ami az első adagtól számítva 5-6 hét. Tehát ha az első adaggal oltottak száma elér egy küszöbértéket, akkor kb. 1,5 hónap múlva lehet lazítani.
4. A gyorsabban terjedő mutációk terjedése még csak most kezd felfutni.
5. A részben általunk is mintának tekintet németeknél 100 ezer főre 7 nap alatt 50 új eset a kitűzött cél a lazítások előtt ahhoz, hogy kontakt kutatással esély legyen kézben tartani utána a járványt. Legalábbis szerintük. Ez is rendkívül optimista, nem túl reális álláspont. Még ez a határ is 700 alatti napi esetszámot jelentene Magyarországra nézve 7 napos mozgó átlagban. Most tartunk tegnap 1344-nél, 7 napos mozgó átlagban napi 1104-nél, 7 napos mediánt nézve 1241-nél, 14 napos átlagban (Romániában például ezt vizsgálják, mint kvázi aktív esetszámot) napi 1276-nál, 14 napos mediánt nézve 1351-nél.
A kontakt kutatásos járvány fékezés minta államának tekintett 50 milliós Dél-Koreában napi 100 körüli esetszámnál már nem tudták elkerülni a napi 1000 fölé ugrást és szükség volt a közösségi korlátozási fokozatok emelésére. A papíron 3 fokozatú, valóságban 5 lépcsős (level 1, 1,5, 2, 2,5, 3) skálán még most is 2,5-es fokozatnál tartanak Szöulban és környékén (az ország lakosságának közel felére érvényes) és 2,0-nál az ország többi részén. Ez Magyarországra vetítve napi 20 alatti eset kézben tarthatóságát jelenti közösségi korlátozások nélkül, szelektív maszkhordással, kontakt kutatással és erőteljes határzárral. Koreában a járvány kézben tartható szakaszában 1% alatt volt a teszt, ami nálunk a jelenlegi tesztelési szám mellett napi 130-140 eset alatt teljesülne, de ha lecsökken a tesztszám, akkor bőven napi 100 alatt.
Ha megnézzük, hogy azokban az országokban, ahol tartósan alacsonyan tudták tartani a terjedést, milyen lakosságra vetített esetszámok vannak, akkor ezek közül Thaiföldön a legmagasabb a terjedés, a magyar lakosságra átszámolva napi 25 fős 7 napos mozgó átlaggal.
Nálunk a szeptemberi járvány felfutás előtt napi 30 körüli esetszámról indult az ugrásszerű növekedés.
6. A kórházi terhelésünk ugyan már csak fele a december eleji csúcsértéknek, de még mindig az október végi szinten van. Nem sokkal az alatt, ahol a november 10-től érvényes szigorításokról meghozták a döntést, november első hetében. Ha csak annyi a feltétel, hogy legyen 5-6 hét előnyünk, mire újra erre a szintre ér a nyitás miatt újra felfutó járványba a kórházi terhelés, akkor is szeptember közepi, 7 napos átlagban napi 600-700 alá kell vinni az esetszámot, 3854-ről 400 alá a kórházban ápolt COVID-osok számát és 10 ezer alá vinni az aktív betegek számát. Ez a gyorsabban terjedő mutációk mellett eleve nem túl valószínű. De még változatlan terjedési ütem csökkenéssel számolva is az aktív esetek, kórházban ápoltak, lélegeztetettek, napi halálozás mozgó átlagának megfeleződéséhez mutatótól függően 5-7 hét szükséges. Még a napi esetszám megfeleződéséhez is kell egy hónap. Azaz talán úgy áprilisban felmerülhet a lazítás ilyen csökkenési ütemmel. De inkább májusban.
Tavasszal a budapesti és pest megyei lazítási döntés meghozatalakor, május közepén 33 volt a napi esetszám mozgó átlaga, 0,8% volt a heti teszt pozitivitás, 600 alá csökkent a kórházban ápoltak száma, 45-re a lélegeztetőn lévők száma és napi 7-re a halálozás mozgó átlaga. Most 1104 a napi esetszám mozgó átlaga, 8,2% a heti teszt pozitivitás, 3854 a kórházban ápoltak száma, 259 a lélegeztetőn lévők száma és napi 91 a halálozás mozgó átlaga.
Szóval ha kisebb csoda folytán április végére elérnénk 3 millió oltottat, akkor is június közepétől lehetne gondolkodni a részleges lazításon oltási védettség alapon.
Az időjárás a tavalyi tapasztalatok szerint májustól kezd erőteljesebben nekünk dolgozni.
Az a közelmúltbeli lazításokon látszik, sok ország példáján, hogy rövid időn belül újra felfutott a járvány. Ráadásul most még a gyorsabban terjedő vírus változatok is itt vannak. Egy lazítás előtt a kontaktkutatással, teszteléssel, egyéni karanténnal fenntartható szintet kellene érni, ami még elég messze van. Nagyon optimista esetben április-májusra talán elérhető. De realistán az is benne van a pakliban, hogy június lesz belőle.
Minél jobban félsz az oltástól, annál több a pszichológiai alapú mellékhatás.
A tesztek során adtak a beoltottak jelentős részének sóoldatot. Így lehet összehasonlítani, hogy mennyi a valós mellékhatás, és mennyi a pszichológiai okból jelentkező mellékhatás.
