Volt szó keleti varázslatról? Nálam kimaradt. Belinkelnéd, nehogy hoppon maradjak?
Ahogy látom a híreket, az Oroszok kb. ugyanott tartanak mint a többi nagy szereplő. (USA, EU) Mindenhol mostanában indult be komolyan a gyártás, és kb. nyár elejére lesz elég vakcina mindenkinek. Szeptemberre meg már az lesz a probléma, hogy mit kezdjenek a megrendelt, de felesleges vakcinával.
Közleményben cáfolta az Európai Gyógyszerügynökség azt az orosz bejelentést, ami szerint kérelmezték a Szputnyik V koronavírus elleni védőoltás bejegyzését az uniós hatóságnál. Kedden jelentette be ugyanis az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap, hogy január 29-én kérelmezték a Szputnyik V bejegyzését az Európai Unióban, és kezdeményezték az információátadást az EMA-nak a folyamatos szakvizsgálat (rolling review) eljárásán keresztül. Az EMA szerint
Az Európai Gyógyszerügynökség közleményében kiemeli, hogy továbbra is a legátláthatóbban működnek, ha bármilyen hivatalos kérelem érkezik vagy eljárás indul, arról azonnal tájékoztatják a nyilvánosságot, ahogy a Szputnyik V esetében is korábban, mikor szakvéleményeket kértek az orosz szakemberek.
W
Wilson
Guest
A Sars-CoV-2-vel rokon koronavírusokat hordozhatnak a denevérek szerte Ázsiában
A Covid-19-et okozó Sars-CoV-2-höz nagyon hasonló vírust azonosítottak a kutatók egy kelet-thaiföldi vadrezervátum denevérjeiben, ami alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a repülő emlősök az új típusú koronavírussal rokon vírusokat hordozhatnak szerte Ázsiában - olvasható a BBC News honlapján.
A Szingapúri Nemzeti Egyetemen dolgozó Lin-Fa Wang által vezetett mostani tanulmány készítői egy kelet-thaiföldi vadrezervátum mesterséges barlangjában élő kis patkósdenevéreknél mutatták ki a Sars-CoV-2-höz nagyon hasonló vírust. A RacCS203 nevű vírus genomja 91,5 százalékos egyezést mutat a SARS-CoV-2 génkészletével.
Szintén közeli rokonságban áll egy másik koronavírussal, a RmYN02-vel, amelyet a dél-kínai Jünnan tartományban élő denevérek hordoznak és amelynek genomja 93,6 százalékban egyezik a Sars-CoV-2-jével.
A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány készítői a mintavételi terület (csak Thaiföld) és a minta nagyságának korlátozottsága ellenére biztosak abban, hogy "a Sars-CoV-2-vel nagyfokú genetikai hasonlóságot mutató koronavírusok széles körben jelen vannak a denevérekben Ázsia számos országában és régiójában".
A Thaiföldről, Szingapúrból, Kínából, Ausztráliából és az Egyesült Államokból származó kutatók megvizsgálták a denevérektől, valamint egy Dél-Thaiföldön lefoglalt tobzoskától vett antitesteket.
Az antitestek képesek voltak semlegesíteni a járványt okozó vírust, ami ugyancsak alátámasztja, hogy a SARS-CoV-2-vel rokon koronavírusok cirkulálnak szerte Délkelet-Ázsiában.
Korábbi tanulmányok azt sugallják, hogy a Sars-CoV-2 természetes hordozója valamilyen állat, a legnagyobb valószínűség szerint denevér lehetett, és a kórokozó egy közvetítő fajon keresztül terjedhetett át az emberre.
A vírus pontos eredetét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy szakértői csoportja vizsgálja jelenleg Kínában. Keddi sajtóértekezletükön felettébb valószínűtlennek mondták, hogy az új típusú koronavírus egy kínai laboratóriumból származik, feltehetően egy közvetítő fajon keresztül terjedt át az emberre, melyet azonban továbbra sem sikerült pontosan azonosítani.
Peter Ben Embarek, a csoport vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, a kutatások arra mutatnak, hogy a vírus természetes hordozói egyes denevérfajok lehetnek. Hozzátette, hogy a denevérekről egy közvetítő fajon keresztül terjedhetett át a kórokozó az emberre. Ennek meghatározásához további célzott vizsgálatokra lenne szükség, nemcsak Kínában, hanem más országokban is - hangoztatta.
Itt a bizonyíték,hogy beadták:
<blockquote class="twitter-tweet"><p lang="en" dir="ltr">In response to the EMA <a href="https://twitter.com/EMA_News?ref_src=twsrc^tfw">@EMA_News</a> statement that they cannot find Sputnik V application for review, we attach the receipt of such application 1379253 from January 29, 2021 below. 24 countries have already registered <a href="https://twitter.com/hashtag/SputnikV?src=hash&ref_src=twsrc^tfw">#SputnikV</a>.<a href="https://t.co/QebeaNVA2B">pic.twitter.com/QebeaNVA2B</a></p>— Sputnik V (@sputnikvaccine) <a href=" ">February 10, 2021</a></blockquote> <script async src="https://platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script>
381875 fertőzött (+1862)380013 fertőzött (+1279)
3747 kórházban (-45)
296 lélegeztetőgépen (-8)
81644 aktív eset (-559)
285022 gyógyult (+1740)
13347 elhunyt (+98)
292627 (113570) kapott oltást (+1231, +3175)
3298814 mintavétel (+16822)
19414 hatósági házi karanténban (+2564)
3799 kórházban (+52)
299 lélegeztetőgépen (+3)
81297 aktív eset (-347)
287134 gyógyult (+2112)
13444 elhunyt (+97)
294624 (117368) kapott oltást (+1997, +3798)
3318850 mintavétel (+20036)
21456 hatósági házi karanténban (+2042)
Értékelem a humort, bárhonnan is jöjjön.Ladagrant belájkolta
W
Wilson
Guest
Az új kutatási eredmények szerint mégis hatásos a remdesivir a COVID–19-cel szemben
Qubit
A Minnesotai Egyetem orvosi karának kutatói négy új felfedezésről számoltak be azzal kapcsolatban, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus hogyan fertőz az egyes sejtek szintjén. Az egyik friss eredmény azt is megerősíti, hogy az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) és az Európai Gógyszerügynökség által is engedélyezett antivirális gyógyszer, az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett remdesivir hatásos gyógymódot jelent a súlyos COVID-19 betegséggel szemben.
„A vírus és a gazdaszervezet közötti interakciók korai eseményeinek feltárása kiemelten fontos abban, hogy megértsük a betegség élettanát, valamint hogy azonosítani tudjuk a megfelelő antivirális és immunmoduláns gyógyszereket” – idézi a közlemény az egyetem orvosi karán működő Immunológiai Intézet docensét, Ryan Langlois-t, aki a PLOS Pathogens című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője is volt.
A tanulmány négy fő állítása a következő:
•A SARS-CoV-2 elsősorban két sejttípust fertőz a felső légutakban: a csillós sejteket és a kehelysejteket.
•A nyálkát termelő kehelysejtek váltják ki elsősorban a gyulladásos immunválaszt, amit a súlyos COVID-19 esetekben figyeltek meg.
•A remdesivir hatásosan blokkolja a vírusreplikációt a felső légutak összes sejttípusában.
•A SARS-CoV-2 nagyon hatékonyan kerüli el, hogy a veleszületett immunrendszer felismerje, de amikor ez megtörténik, a vírusreplikációt sikeresen megakadályozzák az antivirális interferonok.
A kutatási eredmények szerint tehát a COVID-19 elleni védekezés első vonala a légutakban található sejtek sokaságának otthont adó légúti hám, ahol a vírus olyan immunválaszokat válthat ki, amelyek védelmet nyújtanak a betegség ellen, de nagy intenzitással akár károsíthatják is a légutak felszínét borító nyálkahártyát.
A minnesotai kutatók a legmodernebb technológiákkal vizsgálták az egyes sejtek reakcióját a vírusra, így meg tudták állapítani, hogy a SARS-CoV-2 az emberi légutak legtöbb sejttípusát képes megfertőzni, valamint azt is, hogy melyik gén könnyíti meg a vírus-RNS bejutását a gazdasejtbe: a 2-es típusú transzmembrán-szerinproteáz (TMPRSS2).
Remdesivir: most akkor használ vagy sem?
A remdesivir nevű antivirális hatóanyagot már a járvány eleje óta használják az Egyesült Államokban, és azóta az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti szerve is engedélyezte azt a COVID-19 súlyos eseteinek kezelésére, így október óta Magyarországon is alkalmazzák. Bár több tanulmány azt állapította meg, hogy az enyhe tünetekkel jelentkező koronavírus-fertőzés esetén nincs hatása, a súlyosabb esetekben viszont enyhít a tüneteken, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) novemberben mégis visszavonta a hatóanyagot a koronavírusos betegek ellátásához javasolt gyógyszerek közül. A WHO egy októberi kutatásra hivatkozott, amely során 30 ország 11 ezer betegét vizsgálták, és azt állapították meg, hogy a remdesivir nincs jelentős hatása a koronavírusos betegek állapotára.
A világ első számú orvosi folyóiratában, a New England Journal of Medicine-ben azonban október 8-án jelent meg az a tanulmány, amelyre máig hivatkoznak a legtöbb olyan helyen, ahol alkalmazzák a remdesivirt: a több mint ezer fős mintán végzett, a klinikai tesztek harmadik fázisát elért vizsgálat azt bizonyította, hogy a remdesivirrel kezelt koronavírusos betegek rövidebb idő alatt gyógyultak meg, és hamarabb hagyhatták el a kórházat. Az ő körükben továbbá alacsonyabb volt a halálozási arány is, mint a placebót kapott kontrollcsoportban.
Az összesen három kontinens tíz országában végzett kutatás során a páciensek tíz napig kaptak intravénásan remdesivirt (egy 200 mg-os kezdő adagot, majd kilenc napon át 100 mg-ot), a kontrollcsoportban ugyanennyi ideig placebo sóoldatot, és 29 napig vizsgálták őket a kórházi tartózkodásuk során. A remdesivirrel kezelt csoportban az átlagos gyógyulási időtartam 10 nap, a halálozási arány 11,4 százalék volt; míg a placebósok átlagosan 15 nap alatt gyógyultak meg, a halálozás pedig 15,2 százalékos volt közöttük.
A klinikai vizsgálat során azt is megállapították, hogy a remdesivir a betegség korai stádiumában bizonyult a leghatásosabbnak, ami a Minnesotai Egyetem kutatásában is megmutatkozik, hiszen ahogy a fenti képen is látszik, a megfertőzött sejtek remdesivir-kezelése után 48 órával már alig található fertőzés az egyes sejtekben.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az egyetem honlapján a következőt írta a hatóanyag alkalmazásáról: „A remdesivir sok országban teljes vagy feltételes engedélyt kapott COVID-19 kezelésére, de a használata ellenére is magas a betegek mortalitása, így ezen antivirális szer önmagában nem valószínű, hogy minden páciens esetében elégséges a terápiában. A leghatékonyabb kezelésnek az tűnik, ha a remdesivirt a kombinált terápia részeként alkalmazzuk a COVID antitestben gazdag vérplazma, a szteroid és a vérhígító adása mellett, szükség esetén kiegészítve a non-invazív lélegeztetéssel, valamint a fizioterápiával
Qubit
A Minnesotai Egyetem orvosi karának kutatói négy új felfedezésről számoltak be azzal kapcsolatban, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus hogyan fertőz az egyes sejtek szintjén. Az egyik friss eredmény azt is megerősíti, hogy az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) és az Európai Gógyszerügynökség által is engedélyezett antivirális gyógyszer, az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett remdesivir hatásos gyógymódot jelent a súlyos COVID-19 betegséggel szemben.
„A vírus és a gazdaszervezet közötti interakciók korai eseményeinek feltárása kiemelten fontos abban, hogy megértsük a betegség élettanát, valamint hogy azonosítani tudjuk a megfelelő antivirális és immunmoduláns gyógyszereket” – idézi a közlemény az egyetem orvosi karán működő Immunológiai Intézet docensét, Ryan Langlois-t, aki a PLOS Pathogens című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője is volt.
A tanulmány négy fő állítása a következő:
•A SARS-CoV-2 elsősorban két sejttípust fertőz a felső légutakban: a csillós sejteket és a kehelysejteket.
•A nyálkát termelő kehelysejtek váltják ki elsősorban a gyulladásos immunválaszt, amit a súlyos COVID-19 esetekben figyeltek meg.
•A remdesivir hatásosan blokkolja a vírusreplikációt a felső légutak összes sejttípusában.
•A SARS-CoV-2 nagyon hatékonyan kerüli el, hogy a veleszületett immunrendszer felismerje, de amikor ez megtörténik, a vírusreplikációt sikeresen megakadályozzák az antivirális interferonok.
A kutatási eredmények szerint tehát a COVID-19 elleni védekezés első vonala a légutakban található sejtek sokaságának otthont adó légúti hám, ahol a vírus olyan immunválaszokat válthat ki, amelyek védelmet nyújtanak a betegség ellen, de nagy intenzitással akár károsíthatják is a légutak felszínét borító nyálkahártyát.
A minnesotai kutatók a legmodernebb technológiákkal vizsgálták az egyes sejtek reakcióját a vírusra, így meg tudták állapítani, hogy a SARS-CoV-2 az emberi légutak legtöbb sejttípusát képes megfertőzni, valamint azt is, hogy melyik gén könnyíti meg a vírus-RNS bejutását a gazdasejtbe: a 2-es típusú transzmembrán-szerinproteáz (TMPRSS2).
Remdesivir: most akkor használ vagy sem?
A remdesivir nevű antivirális hatóanyagot már a járvány eleje óta használják az Egyesült Államokban, és azóta az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti szerve is engedélyezte azt a COVID-19 súlyos eseteinek kezelésére, így október óta Magyarországon is alkalmazzák. Bár több tanulmány azt állapította meg, hogy az enyhe tünetekkel jelentkező koronavírus-fertőzés esetén nincs hatása, a súlyosabb esetekben viszont enyhít a tüneteken, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) novemberben mégis visszavonta a hatóanyagot a koronavírusos betegek ellátásához javasolt gyógyszerek közül. A WHO egy októberi kutatásra hivatkozott, amely során 30 ország 11 ezer betegét vizsgálták, és azt állapították meg, hogy a remdesivir nincs jelentős hatása a koronavírusos betegek állapotára.
A világ első számú orvosi folyóiratában, a New England Journal of Medicine-ben azonban október 8-án jelent meg az a tanulmány, amelyre máig hivatkoznak a legtöbb olyan helyen, ahol alkalmazzák a remdesivirt: a több mint ezer fős mintán végzett, a klinikai tesztek harmadik fázisát elért vizsgálat azt bizonyította, hogy a remdesivirrel kezelt koronavírusos betegek rövidebb idő alatt gyógyultak meg, és hamarabb hagyhatták el a kórházat. Az ő körükben továbbá alacsonyabb volt a halálozási arány is, mint a placebót kapott kontrollcsoportban.
Az összesen három kontinens tíz országában végzett kutatás során a páciensek tíz napig kaptak intravénásan remdesivirt (egy 200 mg-os kezdő adagot, majd kilenc napon át 100 mg-ot), a kontrollcsoportban ugyanennyi ideig placebo sóoldatot, és 29 napig vizsgálták őket a kórházi tartózkodásuk során. A remdesivirrel kezelt csoportban az átlagos gyógyulási időtartam 10 nap, a halálozási arány 11,4 százalék volt; míg a placebósok átlagosan 15 nap alatt gyógyultak meg, a halálozás pedig 15,2 százalékos volt közöttük.
A klinikai vizsgálat során azt is megállapították, hogy a remdesivir a betegség korai stádiumában bizonyult a leghatásosabbnak, ami a Minnesotai Egyetem kutatásában is megmutatkozik, hiszen ahogy a fenti képen is látszik, a megfertőzött sejtek remdesivir-kezelése után 48 órával már alig található fertőzés az egyes sejtekben.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az egyetem honlapján a következőt írta a hatóanyag alkalmazásáról: „A remdesivir sok országban teljes vagy feltételes engedélyt kapott COVID-19 kezelésére, de a használata ellenére is magas a betegek mortalitása, így ezen antivirális szer önmagában nem valószínű, hogy minden páciens esetében elégséges a terápiában. A leghatékonyabb kezelésnek az tűnik, ha a remdesivirt a kombinált terápia részeként alkalmazzuk a COVID antitestben gazdag vérplazma, a szteroid és a vérhígító adása mellett, szükség esetén kiegészítve a non-invazív lélegeztetéssel, valamint a fizioterápiával
Linkelném a humor topikba is, bár inkább a Tragédia topikba kellene, olyan meg nincs.
index.hu
A román lakosság közel negyven százaléka hiszi, hogy chipet kap az oltással
A megkérdezettek közel 70 százaléka szerint a koronavírus újabb típusa nem természetes, hanem laboratóriumi úton jött létre.
index.hu
Csökken az aktív fertőzöttek száma? A szlovák járványadatok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal
Szlovákiában január közepe óta folyamatosan csökken az aktív fertőzöttek száma. Ha a tendencia folytatódik, hamarosan papíron elfogynak a betegek, miközben példátlanul súlyos a járványhelyzet. Hogy lehet ez?
Két vezető brit tudós arra figyelmeztetett szerdán, hogy az Egyesült Királyságon belül először Kent megyében felfedezett és most már az egész országban domináns mutáció azokat a jegyeket kezdi mutatni a tüskefehérjéjében, mint a dél-afrikai mutáció, ami már eddig is nagyon aggasztotta a tudósokat – írja a Politico.
Baj van: egyre ellenállóbb a vakcinákkal szemben a brit mutáció, ami már Magyarországon is jelen van
Letarolhatja a világot a koronavírus brit variánsa
A koronavírus genetikai változásait feltérképező brit kutatóprogram vezetője szerint az elsőként tavaly szeptemberben Kentben felfedezett mutáció hamarosan dominánssá válhat az egész világon.
444.hu