[BIZTPOL] Amerikai Egyesült Államok, Kanada

„Összeesküvés mentette meg” az amerikai demokráciát a Time szerint
 
annak orulok en is hogy nem amcsi rendorel talalkoztam.
voltam mar tobb hulyesegbe belekeverve ahol rendorseg is benne volt a dologba. pl. feljelentet a szomszed mert hangos a buli - kozzbe nem is volt semmi, verekedes es a tokreszeg megvert csavo azt alitotta a rendorsegen hogy az en tarsasagom verte meg (ott soroztunk a kocsmaba, kint vertek, kimentunk megnezni mi a fasz van ott es amikor lattuk mi van bejottunk, nem keveredunk bele, ennyi volt az egesz) , aztan volt verekedes a rendor elott par evvel kesobb, kimentek verekedni a hulyek, mihast kimentek el is kezdtodot a logdoses, a rendorok meg odaparkoltak a kijarattol 2m, neztek a kocsibol, ezek meg mit muvelnek :D:D:D elkaptam az egyik haveromat es elhuztam hogy lecsilapitsam a cirkuszt, sikerult is, igy nem is lett az egeszbol semmi komoly, de akkor is latta a rendor meg stb..meg birohoz is mentem utanna..

es amit en tapasztaltam, hogy ha normalis vagy, van rendes dumad es szepen tudsz beszelni, nem veszekedsz (pedig jol folbaszot a csavo ami ramonta hogy mi vertuk meg, mondtam is a rendornek ha megbuntet ezert akor tenyleg megverem) hanem egyutmukodsz a rendorokkel akor 99% esetben nem lesz semmi bajod. engem meg soha nem buntettek meg, meg remelem ugy is marad mert mostmar nem is megyek sehova nagyon. amikor rendorokkel beszelsz,alkohol ide vagy oda, az ego-d zsebe rakod.

a gond az, hogy ahogy lattom a amcsi videokat, az ottani rendorokkel nem is lehet rendesen komunikalni sem. ha az amcsinal voltam volna, biztos minimum elkalapaltak volna a tarsasagomat meg engemet is ha bunosek vagyunk ha nem. en ertem azt hogy ott van sok drogos meg hasonlo kreten, de ne az legyen a kiindulo pont minden alkalomkor, ok egy nagytataban is egy veszelyes gyilkost/ 100kg bivalyeros bedrogozot embert latnak ami totalis nonsens.

ps. a rendor masnap kiment a szomszedhoz aki feljelentet es jol lebaszta hogy miert hazudot :D szoval lehet az szepen is.

ps2. ha nem birod az alkoholt, arra meg csak egy meggoldas van: edzeni kell :D :D :D minnel tobbet annal jobb:p
edzeni.. basszius, sokak szerint így is féleszű vagyok, hát még ha innék is...
 
Ha erre így tekintene a világ, akkor mire a nagy hiszti Csendes-óceántól a Balti-államokig? :)
Még annyira se szeretik egxmást, mint Ukrajna Oroszországot, bármennyire is megy a mosoly a diplomatafényképeken...


???
Moszkva az elmúlt években – részben a Krím elfoglalása utáni nyugati nyomásra – szoros biztonságpolitikai szövetséget épített ki Pekinggel. Oroszország ugyanakkor történelmileg bizalmas kapcsolatokat ápol Indiával is, miközben az óriási ország első számú fegyverszállítója. Márpedig Új-Delhi most az orosz Sz-400 légvédelmi rakétarendszer gyorsított leszállítását kéri, egyben azonnali alkatrész-szállításokat az orosz vadászgépekhez (Szu-30 MKI, MiG-29).

Ez a konfliktus igazán nem hiányzott a Kremlnek, hiszen a koronavírus járvány és az alacsony olajárak az elmúlt időszakban még dominánsabbá tették Pekinget a kétoldalú kapcsolatokban. Moszkva most komoly kihívással szembesül: meg akarja őrizni a kínai gazdasági kapcsolatait, de nem akar belekeveredni az egyre durvább pofozkodásba Washington és Peking között. Szergej Karaganov akadémikus (az "orosz Kissinger") és külpolitikai szakértő társai a közelmúltban egy tanulmányt raktak le az orosz vezetés asztalára, amely azt tanácsolja, hogy Moszkva legyen az „el nem kötelezettek vezetője” Kína és az USA közötti, elmérgesedő vitában.

Ne felejtsük, ezek az új, forradalmi hangok most azon a Moszkva-Peking tengelyen jelentkeznek, amely keretében 2018 szeptemberében első alkalommal fordult elő az orosz történelemben, hogy a 300 ezer katonát felvonultató Vosztok 2018-as szibériai mega-hadgyakorlaton 3000 kínai katona is teljes jogúan részt vehetett. Ráadásul az ENSZ közgyűlésben 2006 és 2018 között Kína és Oroszország az ügyek 86 százalékában (!) azonosan szavazott.

A világpolitikai viharok közepette a Kreml részéről a háttérben már megindult a Kínával fennáló kapcsolatainak újraértékelése.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
Még annyira se szeretik egxmást, mint Ukrajna Oroszországot, bármennyire is megy a mosoly a diplomatafényképeken...
Ha belekényszerítik őket? Bőszen dolgoznak ezen a többiek, hogy lehessen megint ezt is démonizálni, a külön démnizálás mellett. Aztán majd a jó demokratikus háborút megindítani a gonosz ellen.
 
Még annyira se szeretik egxmást, mint Ukrajna Oroszországot, bármennyire is megy a mosoly a diplomatafényképeken...


???
Moszkva az elmúlt években – részben a Krím elfoglalása utáni nyugati nyomásra – szoros biztonságpolitikai szövetséget épített ki Pekinggel. Oroszország ugyanakkor történelmileg bizalmas kapcsolatokat ápol Indiával is, miközben az óriási ország első számú fegyverszállítója. Márpedig Új-Delhi most az orosz Sz-400 légvédelmi rakétarendszer gyorsított leszállítását kéri, egyben azonnali alkatrész-szállításokat az orosz vadászgépekhez (Szu-30 MKI, MiG-29).

Ez a konfliktus igazán nem hiányzott a Kremlnek, hiszen a koronavírus járvány és az alacsony olajárak az elmúlt időszakban még dominánsabbá tették Pekinget a kétoldalú kapcsolatokban. Moszkva most komoly kihívással szembesül: meg akarja őrizni a kínai gazdasági kapcsolatait, de nem akar belekeveredni az egyre durvább pofozkodásba Washington és Peking között. Szergej Karaganov akadémikus (az "orosz Kissinger") és külpolitikai szakértő társai a közelmúltban egy tanulmányt raktak le az orosz vezetés asztalára, amely azt tanácsolja, hogy Moszkva legyen az „el nem kötelezettek vezetője” Kína és az USA közötti, elmérgesedő vitában.

Ne felejtsük, ezek az új, forradalmi hangok most azon a Moszkva-Peking tengelyen jelentkeznek, amely keretében 2018 szeptemberében első alkalommal fordult elő az orosz történelemben, hogy a 300 ezer katonát felvonultató Vosztok 2018-as szibériai mega-hadgyakorlaton 3000 kínai katona is teljes jogúan részt vehetett. Ráadásul az ENSZ közgyűlésben 2006 és 2018 között Kína és Oroszország az ügyek 86 százalékában (!) azonosan szavazott.

A világpolitikai viharok közepette a Kreml részéről a háttérben már megindult a Kínával fennáló kapcsolatainak újraértékelése.
illetve 60-61. oldal. http://real.mtak.hu/20616/1/szunomar_orosz_kinai_relacio_kereskedelem_KET_X_u_095247.152661.pdf
 
Kína GDP-je 2012-ben 8600 milliárd dollár volt. 2020-ban 14400 milliárd dollár. Alig 67 %-al nőtt. Nincs ott érdemi változás, igaz?
28bceec4a42d3204142812a94a9a833b2c6c488b.jpeg