Scud / SS-1 TBM / R-11 / R-17 / R-300 / Elbrus (Szovjetunió)
- Téma indítója Jeno
- Indítva
Kérlek benneteket, tegyetek már pontosan képbe!
Lánctalpas felállító és kilövő járművekből két félét tudok. Az egyiken oldalt egy légtartály volt, a másikon kettő (2P19) . Nekünk volt mindkettő?
Én csak a 9P117M - MAZ-543 -mal találkoztam sorállományúként (1980-1982).
Hogy van ez?
Lánctalpas felállító és kilövő járművekből két félét tudok. Az egyiken oldalt egy légtartály volt, a másikon kettő (2P19) . Nekünk volt mindkettő?
Én csak a 9P117M - MAZ-543 -mal találkoztam sorállományúként (1980-1982).
Hogy van ez?
T
Törölt tag
Guest
Nálunk konkrétan ez (2U218) állt renszerben (a 8K11M / R-170 komplexum részeként):
Én a 86.0 (64 bites) Firefox-t használom. Nálam még a hivatkozásnál is látszanak a képek.
A 2P19 (SzPU) önjáró indító járműnek (самоходной пусковой установки (СПУ) volt egy 2P19M továbbfejlesztése. Én szerintem az egytartályos az export, a kéttartályos pedig a szovjet hadseregnek készült változat volt.
A kéttartályos változat
A kéttartályos változat
T
Törölt tag
Guest
A 2P19 (SzPU) önjáró indító járműnek (самоходной пусковой установки (СПУ) volt egy 2P19M továbbfejlesztése. Én szerintem az egytartályos az export, a kéttartályos pedig a szovjet hadseregnek készült változat volt.
A kéttartályos változat
Én úgy tudom, hogy volt egyrészt a 8K11M komplexum (SCUD-A), R-170 rakétával...
- és 2U218 lánctalpas indítójárművel (ez állt rendszerben Tapolcán 1963-73 között)
Másrészt volt a 9K72 komplexum (SCUD-B), R-300 rakétával......
- és 2P19 lánctalpas indítójárművel (mivel a MAZ nem készült el időre) - ennek az oldalán van két tartály
- vagy 2P117 kerekes MAZ indítójárművel (ez állt rendszerben Tapolcán 1974-91 között)
Köszönöm a képbe tételt! Ez új kérdéseket hoz elő belőlem.
Mo. nukleáris fejjel nem rendelkezett. Ez Szu. ellenőrzés alatt volt. Nekünk súly és elektronikai gyakorló fejeink voltak.
Voltam olyan bemutató gyakorlaton, ahol a a vegyi fegyvereket mutatták be párt és munkásőr funkcionáriusok, meg újságíróknak. (az állatvédők hörögnének tőle). Szóval, ezekhez a rakétákhoz az irodalom szerint létezett vegyi fej. Volt nekünk ilyen? Volt kiképezve ehhez személyzet? Hol tárolták a hazai vegyi fegyvereket?
Mo. nukleáris fejjel nem rendelkezett. Ez Szu. ellenőrzés alatt volt. Nekünk súly és elektronikai gyakorló fejeink voltak.
Voltam olyan bemutató gyakorlaton, ahol a a vegyi fegyvereket mutatták be párt és munkásőr funkcionáriusok, meg újságíróknak. (az állatvédők hörögnének tőle). Szóval, ezekhez a rakétákhoz az irodalom szerint létezett vegyi fej. Volt nekünk ilyen? Volt kiképezve ehhez személyzet? Hol tárolták a hazai vegyi fegyvereket?
T
Törölt tag
Guest
Természetesen léteztek hozzájuk vegyi töltetű fejrészek is, több típusválltozatban is.
Az MN részére egy megerősített földalatti tárolót építettek még a 60-as években, a többi helyen a szovjetek viszonylag egyszerűbb körülmények között tárolták a harcanyagokat.
Az országban több helyen is.
Nem nyugodtam. Ez a link az egy és két tartályosban elgazít: NDK néphadsereg oldal
Nekik volt mindkettő.
Nekik volt mindkettő.
T
Törölt tag
Guest
A német oldal pont ugyanazt írja amit én korábban magyarul válaszoltam neked:
Volt egyrészt a 8K11M komplexum (SCUD-A), R-170 rakétával...
- és 2U218 lánctalpas indítójárművel (ez állt rendszerben Tapolcán 1963-73 között)
Másrészt volt a 9K72 komplexum (SCUD-B), R-300 rakétával......
- és 2P19 lánctalpas indítójárművel (mivel a MAZ nem készült el időre) - ennek az oldalán van két tartály
- vagy 2P117 kerekes MAZ indítójárművel (ez állt rendszerben Tapolcán 1974-91 között)
Akkor ezért lehetett csak a szovjet hadseregben megtalálni a 2P19 indító járművel. A rakéta miatt kellett másik indító (SzPU) jármű.
Az egylépcsős rakéta folyékony rakéta hajtóművel rendelkezett, amely hajtóanya két komponensből állt: TM-185 üzemanyag (speciális „rakétakerozin”, amely a terpentinhez közeli szénhidrogének keveréke) és az AK-27I oxidálószer (ún. „melange” - nitrogén-tetroxid salétromsavoldata).
A rakéta hossza 11,16 m, átmérője 0,88 m, teljes üzemanyaggal a tömege 5860 vagy 5862 kg (a robbanófej típusától függően). A rakéta hatótávolságát 50 és 300 km között lehetett beállítani. A 8K14 (R-17) és a módosított 8K14-1 (R-17M) rakéta a teljesítmény jellemzőkben nem különbözött egymástól, minden változás az összesített elrendezést érintette, amely lehetővé tette a nehezebb robbanófejek alkalmazását.
A rakéta harci része nem leválasztható, többféle típusban gyártották. A 8F44 hagyományos robbanó fej 987 kg tömegű, nagy robbanóerejű, repesz-romboló TGAG-5-el (TNT-RDX-alumínium keverék hőmérséklet szabályozóval). A 8F14-es ("269A gyártmány") harci rész egy 989 kg tömegű, 10 kt hatóerejű nukleáris robbanófejet tartalmazott. Később a 9H33 típusú robbanófejeket alkalmazták, amelyekben különböző hatóerejű termonukleárisokat töltetek is voltak. A vegyi töltetű harci részek két változata ismert. Egy 3N8 mustár-lewisite keverékkel ellátott vegyi robbanófej 1967-től, amit az 1980-as években kivontak, valamint egy 8F44G "Tuman-3 " típusú, amely VX ideggázt tartalmazott.
Alkalmazók: Afganisztán, Bulgária, Magyarország, Vietnám, Kelet-Németország, Egyiptom, Észak-Korea, Líbia, Irak, Irán, Lengyelország, Románia, Szíria, Csehszlovákia
Ez egy 1970-es kép
A kéttartályos 2P19 alváza már ISzu-152M
Egy 2U218 dísszemlén
