W
Wilson
Guest
Vakcinák: ilyen biztonsági aggályok merülhetnek fel
Házipatka
Aligha kell bizonygatni, hogy a most zajló globális oltási kampányhoz foghatót még nem látott a világ. Ahhoz, hogy minden embert - de legalább is minél többet - be lehessen oltani, megbízható vakcinák és hatalmas gyártókapacitások kellenek. De nem megy minden simán.
Magyarországon javában zajlik az oltás az orosz Szputnyik V vakcinával, és eddig nem hallani negatív tapasztalatokról. Ebből az oltóanyagból idén 500 millió adagot fognak legyártani, javarészt Indiában, a Gland Pharma (252 millió adag) és a Strides Pharma (100 millió adag) közreműködésével. 250 millió Indiáé lesz, a többi nemzetközi forgalmazásra megy abba a 60 országba, amely engedélyezte. Az oltás piaci startját azonban megnehezítette az átláthatatlan orosz tesztelési és engedélyezési gyakorlat, amely Oroszországban is szakmai és közvita tárgya.
Az állítólag 100 százalékos hatékonyságú EpiVacCorona vakcina. . Fotó: Getty Images
Oroszországnak további két "otthon" engedélyezett vakcinája is van. Egy elölt koronavírust tartalmazó termék, amelyről igen keveset lehet tudni. Illetve a híres (vagy katonai érintettsége és biofegyver tanulmányai miatt inkább hírhedt) novoszibirszki VECTOR Virológiai és Biotechnológiai Állami Kutatóközpont által kifejlesztett EpiVacCorona, amely szintetikus peptideken alapul.
A legjobb vakcina Szibériából jöhet?
Erről az oltásról idén januárban azt közölték, hogy 100 százalékos hatékonyságú. De eddig csak kevés emberen tesztelték, s a tervek szerint idén nyáron is még csak 1,5 millió adag beadást irányozzák elő. A Science magazin azonban utána járt, hogy mit lehet tudni róla, azon kívül, hogy egy új és igen ígéretes biokémiai modellt használ.
A VECTOR március végén tett közzé először klinikai adatokat az EpiVacCorona-ról, amely a SARS-CoV-2 vírus többféle peptidjét tartalmazza. A Science szerint egy orosz folyóirat cikke 14 ember biztonsági tesztjeit írta le, és egy második fázisú, placebo-kontrollos vizsgálatról is beszámolt, amelyben 86-an vettek részt. A szerzők nem számoltak be biztonsági problémákról, és elmondták, hogy a beoltott önkéntesek szervezete antitesteket termelt, amelyek blokkolják a SARS-CoV-2 fertőzőképességét. Ugyanakkor nem tették egyértelművé, hogy a vakcina valóban megvédi-e az embereket a COVID-19-től.
Elképzelhető, hogy ez a közlékenység már annak a meglepő eseménynek volt a következménye, hogy a vizsgálat néhány résztvevője szokatlan módon két levelet is küldött az orosz egészségügyi miniszternek. Az elsőt még januárban, amely a 2. fázisú vizsgálat nyilvánossá tételére szólított fel, a másodikat pedig márciusban, amelyben a vakcina felülvizsgálatát kérték. Az önkéntesek ugyanis a nyilvánosság számára elérhető tesztekkel kerestek vírus-semlegesítő antitesteket a szervezetükben, de nem találtak. A VECTOR speciális tesztrendszere viszont nem nyilvános.
Az intézet azonban - amely a pandémia elleni fellépésért felelős orosz kormányhivatal felügyelete alatt áll - azzal védte magát, hogy Oroszországban több mint háromezer emberen végeznek 3. fázisú hatékonysági vizsgálatot. Sőt, Venezuela is kapott egy vakcinakészletet saját vizsgálatához.
Ezt tudja az EpiVacCorona
Az EpiVacCorona három szintetikus tüske-fragmentumból áll, amelyek egy hordozófehérjéhez (az N-hez) kapcsolódnak. Utóbbi maga is a vírus nukleokapszid fehérjéjének szintetikus elemeiből épül fel. Az egyik peptidet arra tervezték, hogy antitesteket hozzon létre a tüske receptorkötő doménjéhez, amely hozzákapcsolódik az emberi sejtekhez. A többi tüskepeptid célja olyan antitestek kiváltása, amelyek megakadályozzák a vírus bejutását a sejtekbe. Az N-peptidek további védelmi válaszokat generálhatnak. A VECTOR tisztviselői szerint a vakcina végül "három védelmi vonalat" is létrehoz.
Az innovatív peptid-megközelítés, amelyet a VECTOR egy Ebola-oltáshoz is használ, felkeltette az érdeklődést. (Magyarországon is folynak kutatások peptid-vakcinákkal, például tuberkulózis ellen.) De az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig még nem engedélyezett peptid alapú vakcinákat.
Az EpiVacCorona körüli szakmai kétségek elsősorban abból adódnak, hogy vajon megfelelő peptideket választották-e ki, ami döntő fontosságú az ilyen típusú vakcinák esetében. Amikor tavasszal a VECTOR oltóanyag-fejlesztői meghatározták a peptidjeiket, még kevés információ állt rendelkezésre a SARS-CoV-2-ről és azokról a tüskefehérje-fragmensekről, amelyeket azimmunrendszer könnyen felismer, és ennek alapján hatékony vírusellenes támadást indíthat.
A VECTOR viszont azzal érvel, hogy a kiválasztott peptidek alig változnak az egyes törzsek között, ezért vakcinájuk a SARS-CoV-2 új variánsai ellen is hatásos, ezt alaposan tesztelték állatokon is. Ezeknek a preklinikai vizsgálatoknak az eredményeit egy tudományos folyóirat felülvizsgálja - írta a Science.
Mivel az EpiVacCoronát könnyebb előállítani, mint a Sputnik V-t, ez serkentheti az orosz országos oltási kampányt. Persze, ha a peptid-alapú vakcina egyértelműen véd a COVID-19 ellen. Az országban jelentős az oltásokkal szembeni ellenérzés, ami részben a kormány iránti bizalmatlanságnak, illetve az általa támogatott orvosi kutatással kapcsolatos kétkedésnek köszönhető.
A VECTOR közölte, hogy elégedett az első és a második fázisú kísérletek eredményével, bár ezek előzetesek, a végleges adatok májusban lesznek esedékesek. Állítják, hogy az EpiVacCorona-val beoltott emberek "semlegesítő aktivitást mutatnak" mind a referencia törzs, mind a brit változat ellen. A VECTOR által kifejezetten erre az oltásra kifejlesztett antitest-validációs teszt pedig minden orosz régióban elérhető, ahol az EpiVacCorona-t forgalmazzák. Az intézet szerint egyelőre az orosz belső kereslet kielégítése a prioritás, azaz az EpiVacCorona miatt egyelőre nem kell, hogy fájjon a fejünk.
.
