Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése

[Törölt tag]

@pöcshuszár kedvéért összedobtam egy

Szerinted mekkora is a Kinzsál sebessége?
Szerinted mekkora G túlterhelésű manővert képes végrehajtani?
Ha a fenti kettőt kitaláltad, akkor abból számold ki annak a manővernek a fordulósugarát.
Meg fogsz lepődni.

@pöcshuszár @kamm @fip7 @rudi kedvéért összedobtam egy táblázatot, ahol egy adott sebességgel repülő, adott túlterhelést végző cél fordulósugarát számoltam ki km-ben (!!!).

 

[molnibalage]

@pöcshuszár kedvéért összedobtam egy


@pöcshuszár @kamm @fip7 @rudi kedvéért összedobtam egy táblázatot, ahol egy adott sebességgel repülő, adott túlterhelést végző cél fordulósugarát számoltam ki km-ben (!!!).

Én hirtelen csak kétgrafikont emelnék ki.
1.) Fontos hogy milyen pályáról beszélünk:

2.) A preztentált matematikai modell alapján a végfázisban milyen manőverekre képes

Szerintem a M8 közeli sebességgel végrahjtott közel 90 fokos "pull-up" manőverre még rá lehet fogni hogy a forduló sugár több tíz km-es, de a "gliding" szakaszt követő "terminal" fázis egyrész jóval kisebb sebességű, másrész a fordulók sugara sokkal kisebb mint 230 km

Öööö nem...
Számold ki annak a körnek a görbületi sugarát, amit 50 km távolságban 2 km-et esik az kb. 250 km.
Ez a 4G túlterhelés 3000 m/s sebességnél.

 

[Törölt tag]

@pöcshuszár kedvéért összedobtam egy


@pöcshuszár @kamm @fip7 @rudi kedvéért összedobtam egy táblázatot, ahol egy adott sebességgel repülő, adott túlterhelést végző cél fordulósugarát számoltam ki km-ben (!!!).

A táblázatban lévő számok szerintem teljesen egybevágnak az általam linkelt anyagokban látottakkal.

 

[Miskolci Ogre]

De a probléma nem csak a cél sebességével van, hanem annak manőverező képességével EGGYÜTTVÉVE.
Fel lehet rajzolni 2003-as konfiguráció HMZ-jét, csak értelmetlen.
2003-ban csak az akkor lehetséges célok figyelembevételével lehetett HMZ-t felrajzolni. A hiperszónikus fegyverek meg 10 évre rá jelentek meg.
Persze, hogy el tudja találni a PAC-3 rakéta a célt, de ehhez oltári szerencsére van szükség. Erre meg nem lehet rakétavédelmet bazírozni.

Pont úgy tudja leszedni mint egy HK 5km-ről a másikat ! Qrva nagy szerencsével vagy/és tömeges indítással !

 

[Miskolci Ogre]

Szerinted mekkora is a Kinzsál sebessége?
Szerinted mekkora G túlterhelésű manővert képes végrehajtani?
Ha a fenti kettőt kitaláltad, akkor abból számold ki annak a manővernek a fordulósugarát.
Meg fogsz lepődni.

És mindehhez mekkora a rávezetett rakéta reakció ideje a manőverhez mert gondolom itt már az ezred másodpercek is számítanak ?

 

[Miskolci Ogre]

Szerinted a PAC-3 3000 m/s értéke milyen tapasztalatból származik?

Van olyan rendszer a világon ami a teljesítő képességének a felső határán ugyan olyan hatékony mint mondjuk 60%-nál ?

 

[molnibalage]

Van olyan rendszer a világon ami a teljesítő képességének a felső határán ugyan olyan hatékony mint mondjuk 60%-nál ?

Félreértelmezed a MZ fogalmát. Azt arra adják meg, amire működnie kéne.
A szovjet 1G, nem manőverező cél HMZ sem azt mutatja, hogy éppemhogy azt eltalálja, hanem hogy 1,2,3 rakétával (adott fajta diagram), 98% feletti eséllyel.
Ezen túl kezd esni a Pk.

A 3000 m/s nem az mutatja, hogy ott talán. Addig a garantált tartomány tart adott távolság paraméterrel.

 

[Törölt tag]

A táblázatban lévő számok szerintem teljesen egybevágnak az általam linkelt anyagokban látottakkal.

Persze mivel ez csak szimpla fizika.
Fontos még ezen kívül azt is megérteni, hogy egy a célnál lassabb elfogó számára (amennyivel az lassabb mint a cél) kisebb túlterhelésű forduló is elég, hogy a találati pont áthelyezését az sikeresen lekövesse.
A fenti táblázatból egy Mach10-el repülő cél 100G túlterhelésű fordulóját egy Mach5 elfogó 20G alatti manőverrel is képes lekövetni.

 

[Miskolci Ogre]

Miért, szerinted a Kinzsal mekkora súlyú?

Az Iszkander 480kg ha jól tudom !

 

[molnibalage]

Az Iszkander 480kg ha jól tudom !

Nope, az csak a legkönnyebb harci rész. A rakéta üresen alsó hangon 2 tonna, de inkább 2,5.

 

[Törölt tag]

Az Iszkander 480kg ha jól tudom !

3800kg az indulótömeg.
Ebből legalább 1~2t a hajtóanyag, szóval a céljánál úgy 2.8~1.8t lehet saccra, amiből 480kg a harci rész.

 

[Miskolci Ogre]

Nope, az csak a legkönnyebb harci rész. A rakéta üresen alsó hangon 2 tonna, de inkább 2,5.

32. ábra. A képen az Iszkander rakéta látható. A rakéta minimális hatótávolsága 50 km, a maximális – típustól függően – 480-490 km (max. 500 km). A rakéta indulótömege 480 kg (indítóállvánnyal együtt 42 300 kg). Rakétahajtómű (szilárd hajtóanyagú) RDTT. A robbanófej fajtái: kazettás, páncéltörő és nagy hatóerejű. A vezérlőrendszer fajtái: inerciális autonóm, komplexált optikai önrávezetési fejjel. Az alváz típusa kerekes. A rakéta mennyisége szállító járműben 2 db, indítóállványon 2 db. Személyzete 3 fő. A rakéta szolgálati ideje 10 év. A rakéta –50 °C – +50 °C hőmérséklet-tartományban működőképes.

http://real.mtak.hu/112609/1/HT_2020-4_Book_cikk_07.pdf

 

[Miskolci Ogre]

3800kg az indulótömeg.
Ebből legalább 1~2t a hajtóanyag, szóval a céljánál úgy 2.8~1.8t lehet saccra, amiből 480kg a harci rész.

A végfázisban is ?

 

[Törölt tag]

Persze mivel ez csak szimpla fizika.
Fontos még ezen kívül azt is megérteni, hogy egy a célnál lassabb elfogó számára (amennyivel az lassabb mint a cél) kisebb túlterhelésű forduló is elég, hogy a találati pont áthelyezését az sikeresen lekövesse.
A fenti táblázatból egy Mach10-el repülő cél 100G túlterhelésű fordulóját egy Mach5 elfogó 20G alatti manőverrel is képes lekövetni.

talán annyi hogy a táblázat sebesség tengelyét érdemes lenne kiterjeszteni az M 2-4 tartományokra is, mert - amennyiben elfogadjuk a linkelt anyagokban látottakakt - Pershing II esetében pl. felhúzási fázist követő siklási szakaszban rendesen lelassul az eszköz, és a végső célra zuhanás fázist "mindössze" 1200 m/s sebességgel kezdi - ami inkább csak ~M3 nak felel meg.

 

[Törölt tag]

talán annyi hogy a táblázat sebesség tengelyét érdemes lenne kiterjeszteni az M 2-4 tartományokra is, mert - amennyiben elfogadjuk a linkelt anyagokban látottakakt - Pershing II esetében pl. felhúzási fázist követő siklási szakaszban rendesen lelassul az eszköz, és a végső célra zuhanás fázist "mindössze" 1200 m/s sebességgel kezdi - ami inkább csak ~M3 nak felel meg.

Mach5 alatt minden OFFTOPIC itten.
(meg Mach3 célt talán még az amerikai légvédelmi komplexumok is eltalálnak )

 

[Törölt tag]

Mach5 alatt minden OFFTOPIC.

A Pershing II - ezért gondolom a Kinzsal is - manőverezik M5 alatti tartományban is, úgyhogy ebből a szempontból nem offtopic. itten.

 

[molnibalage]

A végfázisban is ?

Igen, a végfázisban alsó hangon 2 tonna.
Nem értem a meglepődés okát. Elég csak a légvédelmi és légiharc rakétákra ránézni.

Az AIM-9L-nél is megmutattam, hogy kemény 60 font a hajtóanyag, amikor a rakéta 186 font tömegű. Ez 32% A többi a harci rész, a hajtómű és maga a rakéta test és minden más

http://www.alternatewars.com/SAC/AIM-9L_Sidewinder_SMC_-_November_1974.pdf

AIM-7F
510 font indulótömeg, ebből 136 font az üzemanyag. 26%...

http://www.alternatewars.com/SAC/AIM-7F_Sparrow_III_SMC_-_January_1977.pdf

A nagy AIM-54 és R-40-re is kb. ezek az arányok jönnek ki.

Volhov rakéta?
A hóttprimitív gyorsító fokozatnál van 2/3 hajtóanyag arány, 600 kg tája a hajtóanyag és 900 kg az első fokozat, de hát az 3 sec-re működik csak és csá.
Se komoly hőterhelés, se fordulók, se vezérlés, se harci rész, se semmi.

A második fokozat 1500 kg tömegű.

AK-20K „Melanzs”oxidálósze: 550kg
TG-02 „Szamin” üzemanyag 250kg
5Zs98 harci rész 201 kg
---------------------------------------------------
Még itt is csak 53% a második fokozatnál a hajtóanyag.
A teljes két fokozatú rakéta esetén (550+250+600)/2400 = 58%

Na, akkor egy ballisztikus rakétánál, ahol fincsi hőterhelés van meg visszatérés?
Ha a 3800 kg 50-a lenne a hajtóanyag, akkor is majd két tonnás a rakéta.

Mondjuk, hogy nem értem a nagy meglepődés okát...

 

[molnibalage]

Ez az egész manőverezés hülyeség agyrém.
Mintha kb. azon menne a polémia, hogy a közepes magasságon M0.9 táján 5G-t tudó vadászgép mit csináljon a közeledő elfogó rakétával szemben, ami négyszerannyit is tud. Úgy, hogy az akkor próbál kitérni mondjuk egy Buk-M3 elől, amikor a lehető legoptimálisabb RWR és minden más alapján. És ott sincs gyak. szinte semmi esély.

Tetszik érteni? Nem random fordulgat a gép, hanem kb. egy 1 másodperces időablakban kéne azt a sok sok G-t betépni.

Na, akkor egy sejthetően ismert célpontnál - hiszen azt védig és oda jön bakker a rakéta - programozottan maszatoló manőverező céltól mit várnunk?
Ami nem kitér a közeledő rakéta elől.
Vagy egy programozott fordulója és csá.
Ennyi.

Agyrém.
Egyesek fejében nagyon nem áll össze a probléma...

Amikor a manőverező BM-et kitalálták, az akkor volt. amikor kb. az akkori asztali PC-ket elérő teljesítményű számítógépeket és azok kapacitását kellett megszexuálni a Patriot esetén a TTL megborításával. Ezen csak majd 40 évvel vagyunk túl...

Meg tessék már megnézni az alap PAC-1 rakétát és a PAC-3-at. Nem tűnik fel a különbség?

 

[fip7]

Ez az egész manőverezés hülyeség agyrém.

Ehhez képest a fél világ ilyen fegyverek kifejlesztésén munkálkodik ismét.
Valami oka csak van?

 

[Törölt tag]

Ehhez képest a fél világ ilyen fegyverek kifejlesztésén munkálkodik ismét.
Valami oka csak van?

Én arra tippelnék, mert a föld görbülete miatt időben tán csak műholdakkal deríthető fel egy ilyen támadás, az meg a nagyfiúk pályája, a kicsik ott nem rúghatnak labdába.

A Kindzsál meg egy tipikusan Oroszos jó ötlet (egyszerű technikai megoldással semlegesíteni a lengyel Patriotokat), nem véletlen hogy az IAF is gyorsan átvette.